FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

VEGYEN RÉSZT AKCIÓINKBAN!

AKCIÓNK
1) ALÁIRÁS GYÖJTÉS A 16 PONT SZÜLETÉSÉNEK
EMLÉKMÜVÉÉRT

HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
2a) A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMÜVE
2b) JESZENSZKY GÉZA: EGY 56-OS DIÁK LEVELE
2c) A HOSSZÚ BÖRTÖNRE ITÉLT MARIÁN ISTVÁN GYEREKEINEK
VÉLEMÉNYE
2d) BUSH BESZÉD VISSZHANGJA
2e) KALIFORNIA KORMÁNYZÓJÁNAK LEVELE
2f) EMLÉKMÜ NEW JERSEYBEN
2g) A 16 PONT EMLÉKMÜVÉRÖL: MEGMOZDULT A MEFESZ,
TERVEK, TANÁCSOK
2g-1) LEVELEM A MEFESZ VEZETÖIHEZ
2g-2) JAVASOLT FELIRATUNK
2g-3) ZÁDOR PÁL
2g-4) Dr. MOLNÁR KÁROLY REKTOR ÚR
2g-5) BUJDOSÓ ALPÁR
2g-6) FENYVESI KÁROLY
2g-7) DR. OLÁH GYÖRGY
2g-8) LÁZÁR ÖDÖN: MEFESZ-LEVÉL A REKTOR
ÚRNAK
2g-9) MARIÁN ISTVÁN GYERMEKEI TÁRGYALÁST
JAVASOLNAK
2g-1O) DR. NAGY KÁROLY
2g-11) KOVÁCS GYÖRGY
2g-12) TAR PÁL
3) KISEBBSÉGEINKÉRT
3a) SZLOVÁK NACIONALISTA KORMÁNYRÓL
3b) LEVÉL AZ AUTONÓMIÁÉRT
3c) JÁTÉKOS MAGYAR-IRTÁS VIDEÓN
3d) ÖNCSONKITÁS: HATÁRONTÚLI MAGYAROK HIVATALÁNAK MEGSZÜNTETÉSE
3e) NÉGYPÁRTI ÖSSZEFOGÁS A VAJDASÁGBAN
3f) ÚZ VÖLGYI TÁBOR
4) EGYÉB
4a) KÖNYVEK
4a-1) BOBBIE KALMAN: "REFUGEE CHILD"
4a-2) BOOKS ON CENTRAL AND EASTERN EUROPE
4b) NEM REHABILITÁLTÁK BELOVAI ISTVÁNT
4c) A MAGYAR TUDOMÁNY FEJLESZTÉSÉRÖL (EURÓPA KUTATÓKÖZPONTJA)
4d) KÖNYVEK NAGY IMRÉRÖL
4e) EURO BEVEZETÉSE
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) AKCIÓINK

1a) ALÁIRÁS GYÖJTÉS A 16 PONT SZÜLETÉSÉNEK EMLÉKMÜVÉÉRT

Kedves Bela,

az alabbi levelet, ha te ezt jonak tartod, szeretnem a Lobby lapjan lekozolni, azzal, hogy esetleg masok is csatlakozzanak hozza, es ugyancsak elkuldeni Dr. Molnar Karoly rektor urnak.
____________________________________________

Tisztelt Rektor Ur,

mi, az 56-os muegyetemi emlemu tamogatoi szomoruan ertesultunk, hogy az altalunk elismert tervet, amelyet Liptak Bela javasolt, Onok ugy megcsonkitottak es cenzuraztak, hogy azzal mi nem tudunk egyeterteni.

Milyen alapon cenzuraztak a MEFESZ tetteit ismerteto szoveget, hogy mertek kihuzni a felvonulas szervezoinek es a harcokban elesett martiroknak neveit? Hogyan kerul az Onok altal javasolt Sovjet stilusu emlekmure egy olyan bizottsag nevsora, amelynek semmi szerepe nem volt a 16 pont megfogalmazasaban es miert akarnak egy szocialista-realista giccset emelni egy az 1956 szellemet tukrozo emlekmu helyet.

Nem hisszuk, hogy az Onok tervet innen Amerikabol egyetlen, az 56-os forradalomban resztvevo magyar, vagy a dicsoseges felkelessel rokonszenvezo egyen – valaha is tamogatna. Ezert valoszinunek latszik, hogy az Onok valtoztatasai eredmenye kepen, ez a szep terv kudarcba fullad.

Ezert kerjuk Onoket, hogy fogadjak el a Liptak Bela altal benyujtott es az altalunk tamogatott eredeti tervet.

Teljes tisztelettel,
Làzàr Ödön
az Amerikai-Magyar Diakszovetseg egykori fotitkara

xxxxxxxxxxxxx

Kedves Dönci,

A Rektor Úr cime: pr@mail.bme.hu, mig az illetékes bizottság vezetöjének, Dr. Biró Péternek cime: peter.biro@freemail.hu. Azt tanácsolnám, hogy gyüjtsed a levelet aláirni kivánó MEFESZ-esek aláirásait, de egyenlöre még ne küldd el azt (a sajtónak se), mert egyenlöre irásban még nem kaptam meg javaslatom elutasitását. Szólok, amikor a végleges döntésröl értesitettek. Addig a sajtót se értesitsed akciódról.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1b) A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMÜVÉÉRT

(A kommunizmus 1OO millió áldozatának közös emlékmüvére még nem gyült össze a pénz. Bizony nem lehetünk büszkék arra, hogy az "életünket és vérünket, de zabot nem" itt is érvényesül, s ha idegenek – olyanok, mint Lichtenstein hercege, meg egy Taiwan-i üzletember – nem állnak a szervezök mellé, el se kezdödött volna a munka. Kérem az HL tagjait, ne olvassanak tovább addig, mig meg nem cimezték azt a boritékot és fel nem adták az alábbi cimre.)

Kedves Béla Bátyám!
Köszönettel fogadom érdeklõdésedet a Gloria Victis Alapítvány kurátorai nevében is. Alant bemásolom a befizetés módját, amely a csatolmányból is kiolvasható.

Úgy a külföldön élõk részérõl, mint az itthon élõ honfitársaink által megejtve. Íme:

ADOMÁNYOKAT KÜLFÖLDRÕL AZ ALÁBBI DEVIZASZÁMLÁRA LEHET BEFIZETNI:

Gloria Victis Kozhasznu Alapitvany, BUDAPEST Bank Rt., H-1138 Budapest, Vaci ut 188. IBAN HU65 10102237-54458300-01000309 Swift code: BUDAHUHB

VAGY MAGYARORSZÁGRÓL FORINTBAN :

Gloria Victis Közhasznú Alapítvány, Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet Csömöri Kirendeltség, 65600144-11048053

A BEÉRKEZÕ ÖSSZEGEKET KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNYUNK ÍRÁSBAN, HIVATALOSAN VISSZAIGAZOLJA. Az adomány az adóból levonható!

Az októberi személyes találkozásig ölel: Attila

/Péteri Attila Árpád/, ált. koordinátor

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HÁTTÉRANYAG

2) 5O. ÉVFORDULÓ

2a) A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMÜVE

Kedves Honfitársaim! / Hölgyek, Urak! Itthon és a Nagyvilágban! /

Szeretném fölhívni minden e soromat olvasó, igaz szívû, magát magyarnak tartó, valló embertársamat, hogy a csatolmányban foglaltak alapján, lehetõségei függvényében járuljon hozzá ÖNKÉNTES ADOMÁNYÁVAL, az abban foglaltak teljes megvalósulásához.

Tájékoztatásul elmondom, hogy a Gloria Victis KH Alapítvány kuratóriuma, ma délután tartotta Csömörön, az ELÕAVATÓ ünnepséget és sajtótájékoztatót. Itt valamennyien láthattuk, hogy az EMLÉKMÛ már a saját lábán áll, a végsõ befejezéshez azonban még szükség van további anyagi forrásokhoz. Kérem mindannyiukat, akinek módjában áll széles körben továbbadni e KIÁLTVÁNY-t, az tegye meg, haladéktalanul. Lobbizzon e remekmûért, amely egy rugalmasabb, nemzeti érzéseiben megalapozottabb kormány hozzáállása esetén, elérhette volna, hogy a „Rozsdatemetõ”-nek becézett gyõztes pályamû helyett, ez az alkotás képviselhette volna a magyarság többségének lelki, szellemi és érzelmi egysége tárgyi megtestesülését, az 56-os hõseink, a PESTI SRÁCOK emléke ÖRÖK mementójaként. Nemcsak idehaza, hanem 5 földrész jelentõs városainak frekventált helyszínén -amit javasoltam az illetékesek számára, de süket fülekre találtam- az 50-dik évforduló méltó megünnepléseként. Öregbítve a magyar nép páratlan történelmi tettét, máig kiható fontosságát, jelentõségét.

Csatolom a csömöri Gloria Victis EMLÉKMÛ tervezetet és a gyõztes „Cölöperdõ” makettjét is. Lehet/ne/ választani, ha nem ilyen kormányunk lenne, mint amilyen…

Tisztelt címzettek, döntsék el, /döntsétek el saját magatok/, ízlésviláguk, /ízlésvilágotok/ szerint, melyik a kifejezõbb alkotás, az 50-dik évforduló fényének emeléséhez?

Amit a Csömöriektõl szerencsére már NEM VEHETNEK EL !!!! /Ha Ti is úgy akarjátok!/.

A nagyvilágtól sajnos IGEN, azt rövidlátó módon elszabotálták, de ez már legyen az õ lelkiismeretük gondja-baja! Küszködjenek meg vele, úgy, ahogy tudnak. Mi pedig haladjunk tovább a magunk választotta úton, rendületlenül. Számítunk minden áldozathozatalra, gondolkodásra kész HONFITÁRSUNKRA!

Isten óvja Magyarországot és annak tehetséges népét, amely sajnos közel 50 %-ban -politikai kalandorság következményeként- megtévesztés áldozata lett, immáron nem elõször, 1990-et követõen.

Honfitársi üdvözlettel: /Péteri Attila Árpád/, ált. koordinátor

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) JESZENSZKY GÉZA: EGY 56-OS DIÁK LEVELE

Kedves Béla!

Sok keserû tapasztalat után is váratlanul ért, hogy a Mûegyetem mai rektora, vagy annak tanácsadói nem akarnak egy akkori diáklánnyal szembesülni, helyette – ahogy találóan mondod – egy szovjet tipusú obeliszket állítanának. De mivel a ma kormányzó erõk mûvészi stílusa ez, ld. a acéltüske-emlékmû, akkor legalább ezt ne engedjétek sokszorosítani. A lyukas zászló igaz szimbólum, de már kezdik lejáratni, s nem lenne hiteles, mert csak a 16 pont megszövegezése és a felvonulás elindulása után született meg.

(Én Toldys társaimmal együtt du. 3-tól a Bem-szobor mellett állva vártam a Ti menetetek érkezését, s eközben tették ki a Külügyminisztériumra a magyar zászlót, amibõl követelésünkre kitépték a címert – de ez spontán máshol is megtörténhetett, kb. gyanekkor.) Ami tetézi az arcátlanságot, hogy a kommunizmusra történõ utalást nem akarja elfogadni a Mûegyetem mai vezetése.
Ez ellen itthon kellene nagy kampányt indítania az egykori mûegyetemi diákoknak.

Ölel

Géza, egy 56-os diák

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2c) A HOSSZÚ BÖRTÖNRE ITÉLT MARIÁN ISTVÁN GYERMEKEINEK VÉLEMÉNYE

Kedves Nõvérkém és Béla bácsi!

Átolvastam a Mûegyetemi '56-os emlékmû ügyében született e-mail váltásokat, és az a vélemény alakult ki bennem, hogy az ügynek kifejezetten ártana, ha a megjelenne a Népszabadságban és/vagy a Magyar Nemzetben egy cikk mondjuk ezzel a címmel: "Háború az '56-os emlékmû körül". Márpedig most szinte biztos, hogy valami ilyen címû és tartalmú írás születne ebbõl történetbõl, ahelyett, hogy: "Példás összefogással új emlékmû születik" …

Szerintem viszont nagyon kevés hiányzik ehhez az utóbbi történethez, márpedig egyedül ez lehetne méltó'56 szelleméhez, és az ügyet (az emlékmû megvalósulását) is csak egy ilyen tartalmú újságcikk szolgálná. A levélváltásokból azt látom, hogy mindenki jóindulatúan viszonyul a Mûegyetemi Emlékmû gondolatához, mindenki szeretné, hogy legyen, és a vita ehhez képest részletkérdések körül forog. Az ördög persze tényleg mindig a részletekben lakozik, de ez esetben szerintem meg lehetne találni a mindenki számára elfogadható közös nevezõt. Egyszerûen össze kellene hozni egy konferencia beszélgetést az összes érintett- és döntési kompetenciával bíró fél részvételével, és ezen a beszélgetésen rögzíteni lehetne az elvi alapokat, amely elvi alapokról elindulva azután mindenki nyugodtan végezhetné a maga dolgát a közösen megálmodott emlékmû megvalósítása érdekében.

Szóval a jelen helyzetben én nem vonnám bele az ügybe a médiát. Ebbõl csak sértõdések, nyilvános polémiák és megmerevedõ álláspontok születnék. Pedig most éppen ezek ellenkezõjére lenne szükség, a hiúsági szempontok félre rakására, rugalmasságra és a különbözõ vélemények racionális egyeztetésére.

Marián Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla bácsi,

azt gondoltam, hogy Béla öcsém elküldte a emailt, de most tudtam meg, hogy ez rám lett bízva.

Nem tudom, hogy miként lenne ez a konferencia lehetséges, de rajtam ne múljék. Elvileg egyetértek a testvéremmel, igen az emlékmûvet mindenki akarja… a dolog másik részét sajnos én nem látom olyan egyszerûnek, de tiszta szívbõl kívánom, hogy egy békés megoldás szülessék.

Abban a reményben, hogy innentõl kezdve már nem lesz több izgalomban része és egy 56 szellemiségéhez méltó ünnepségben lesz októberben részünk, kívánok minden jót és szívélyes szeretettel üdvözlöm

Hajdú Zsuzsanna

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2d) BUSH BESZÉD VISSZHANGJA

Dear Friends,
A few seemingly random but actually related thoughts. Inspired by the legacy of Kafka (for Kafkaesque) and the quotations* from two thoughtful writers that I circulated on May 5.

President Bush: “In 1956, the Hungarian people suffered under a communist dictatorship and domination by a foreign power. That fall, the Hungarian people had decided they had had enough and demanded change. . . . These Hungarian patriots tore down the statue of Josef Stalin, and defied an empire to proclaim their liberty.

Twelve days after the Hungarian people stood up for their liberty, the communists in Moscow responded with great brutality. Soon the streets of Budapest were filled with Soviet tanks. The Red Army killed many who resisted, including women and children. The Soviets [and their Hungarian Quislings] threw many more into prison. They crushed the Hungarian uprising, but not the Hungarian people's thirst for freedom.”

Tony Snow: on President Bush’s Gellert Hill speech, June 22: "This is not a policy speech, it's kind of a tone poem about the 1956 revolution… This is not a newsy speech…. This is mainly about visiting the Hungarian government and paying homage to what they went through 50 years ago."

Pestiside: “Snow's statement that Bush's trip "about visiting the Hungarian government and paying homage to what they went through 50 years ago" seems just a little odd, given that the current government is pretty much the same party that fought against the heroic '56ers. Not that this should really matter, given that it's all about a "tone poem," whatever the [expletive deleted] that might be.”

The American Hungarian Federation’s June 17th letter to the President: “We are especially pleased that you will reach out to all the Parliamentary parties, including the opposition parties, as some of them represent the very constituencies who actively and passively resisted the totalitarianism imposed by the Kremlin. They paid an extremely heavy price for their patriotism and love of freedom. As the wounds are deep, please be patient with those who may not be reconciled with the course history took fifty years ago.”

Charles Gati: “The president should indeed join Prime Minister Ferenc Gyurcsany — Hungary's Tony Blair — to celebrate that country's recent achievements.”

Ferenc Gyrucsany: “. . . az Egyesult Allamok a szovetsegunk, Oroszorszag a strategia partnerunk.”

Response or reaction to Russia deemed a strategic partner?

Lunch by some whose family members helped Kadar betray and stamp out the "counterrevolution".

Geza Jeszenszky: “És ha már az 1956-os forradalom elõtti tisztelgés volt a látogatás fõ üzenete, illett volna szélesebb körben találkozni a forradalom hiteles tanúival, résztvevõivel még akkor is, ha azok minden bizonnyal fölemlegették volna Kádár és tettestársai, valamint utódaik felelõsségét, az elmaradt bocsánatkérést és a sikeres hatalomátmentést.”

Why were some deserving Hungarians who worked hard for close American/Hungarian relations not invited to the Gellert Hegy speech?

As Geza Jeszenszky astutely observed: “A hegyi beszéd meghívottjai között jó néhány honfitársunkat nem láttam, aki sokat tett a két ország viszonyának elmélyítése érdekében, jóval többet, mint némely ottlévõ. . . .”

Gati: “It is time to come clean.”

The president should tell the Hungarians that in the 1950s Congress issued politically inspired "Captive Nations" resolutions and held self-satisfying "prayer breakfasts," while Eisenhower delivered empty promises about "liberation" during presidential campaigns in 1952 and 1956 to please Hungarian (and other Eastern European) ethnics in Ohio and elsewhere — with no plans to carry them out.

The Hungarians need to hear what happened 50 years ago . . . .”

But what is happening now? HGOV to eliminate HTMH. . . .

Response or reaction from minority rights champions?

Geza Jeszensky: “De lehetett volna néhány elismerõ és bátorító szava a határainkon túl a demokráciát és a nyugati értékeket legkövetkezetesebben képviselõ, ugyanakkor minden erõszakos cselekménytõl tartózkodó magyar közösségekhez.”

The American Hungarian Federation’s June 17th letter to President (prior to his trip): “As you celebrate the triumph of liberty in Budapest, we respectfully call your attention to the fact that there are Hungarian communities living in states neighboring Hungary who do not yet fully enjoy the benefits of freedom because of the discrimination and intolerance they experience solely due to their nationality. It would be most fitting if this 50th anniversary year were to be capped by a commitment by every country of the region to promote genuine democracy (and stability) by respecting the minority rights and legitimate aspirations of their respective minorities.”

Let’s all join hands and celebrate the 50th anniversary this fall with a clear vision of the meaning of 1956 and a deep respect for the heroism Hungarians exhibited fifty years ago when they sacrificed not daily comforts and social amenities, but their lives for the cause of freedom, liberty, justice and independence.

FKoszorus

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2e) KALIFORNIA KORMÁNYZÓJA 56-RÓL

Kedves Bela,

Nem ismerem szemelyesen, de regen olvasom leveleit mikor tudom. Gratulalok a lelekes munkajahoz. Lattam az interjujat a Freedom's Fury filmben, amit itt marciusban a Cinequest film fesztivalon bemutattak. Varom a SIBs' donteset, hogy egy privat screening-et is kap a Konzulatus.

Csatolom a kaliforniai Kormanyzo levelet 1956-rol. Sose tesz ilyet, igy orulok, hogy ezt is sikerul kapni.

A Kalifornia Szenatustol is kertem egy "Resolution"-t , majd elkuldom electronic verzioban.

Ismeretlenul is udvozlom,
Eva

DR. EVA E. VOISIN
Honorary Consul General of Hungary
with jurisdiction in Northern California and Nevada

MAILING ADDRESS
P.M.B.157, 205 De Anza Blvd., San Mateo, California 94402-3989

OFFICE ADDRESS
30 El Camino Real, Suite 204,San Mateo, CA 94402
Telephone 650.573.7351 Facsimile 650.573.7355
evoisin@ix.netcom.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2f) EMLÉKMÜ NEW JERSEYBEN

Hungarian Friends in Central Jersey,

45 years ago, two thousand local Hungarians commemorated the 1956 Hungarian Revolution in the auditorium at Camp Kilmer, where the Hungarian escapees had arrived after the Hungarian Revolution of 1956. At that time in 1961 a memorial tablet was placed on a rock in the Camp. Twenty years later, funds were raised to commemorate the 1956 Revolution in the center of New Brunswick at the corner of Somerset and Plum Streets. The rock was brought from Camp Kilmer and a new bronze plaque was fixed on it.

Last year, the Committee of Churches and Organizations of New Brunswick decided that the 1956 monument should be "upgraded" by putting it on a stronger base and elevating it to a higher position than it is today. Furthermore, the monument would be emphasized by a seven feet high wall behind it. The wall could also serve to recall the heroes of 1956 Hungarian Revolution and the people who helped erect the memorial monuments in 1961 and 1981.

Part of the fund raised 25 years ago in 1981 is still available today; however the fund that remains is not enough to cover the expenses of the new monument. Therefore, we ask you and others to support the project of setting up this new monument and to help our effort to leave a permanent remembrance for the future. Please make your check payable to: "New Brunswick Committee of Churches and Organizations" and indicate "for 1956 Monument". Mail your envelope to: St. Ladislaus Church, c/o Maria Olbei, 215 Somerset St., New Brunswick, NJ 08901

We thank you in advance, and you are invited to the commemorative 1956 Hungarian Revolution events this October, including the "ribbon cutting ceremony" for the new monument in New Brunswick honoring the 1956 Hungarian Revolution.

Istvan Sohar,

Chairman of the Committee of Hungarian Churches and Organizations of New Brunswick

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g) A 16 PONT EMLÉKMÖVÉRÖL: MEGMOZDULT A MEFESZ, TERVEK, TANÁCSOK

2g-1) LEVELEM A MEFESZ VEZETÖIHEZ

Kelt Stamfordban, 2OO6 július 12-én

Kedves Barátaim!

Mint volt MEFESZ-UFHS-AMD vezetőkhöz lenne hozzátok két kérésem a 16 Pont emlékére állitandó emlékmű dolgában: Mint páran talán már tudjátok, 2OO5-ben felajánlottam egy ilyen emlékmű költségének fedezését, s 2OO5 decemberében a Műegyetem rektora (Dr. Molnár Károly) beleegyezett, hogy a Budafoki úti kapunál megépüljön az.

2OO6 első felében, az ország egyik legjobb szobrásza elkészitette szobrunk tervét: azon a 16 Pontot osztja egy könnyes szemű műegyetemista nemzetőr leány. 2OO6 tavaszán aztán két dolog is történt: elkészült a "senkit sem sértő", vasrudakból álló emlékmű és e mellett a kormány elhatározta, hogy az adófiztők pénzéből is épit, a Műegyetem főkapujától jobbra, egy emlékművet. Az egyetem ezt is tudomásul vette, nem látott kifogásolni valót abban, hogy régi barátok is megemlékezzenek MEFESZ-s martirjaikról, s az állam is.

E hónap elején meglepetés ért. A Rektor úr értesitett, hogy javasolt feliratunkból törölni kell mártirjaink neveinek vagy a kommunizmusnak emlitését, viszont fel kell sorolnunk egy olyan bizottság tagjainak a neveit, mely még csak nem is létezett, amikor a 16 Pontot irtuk. E mellett tájékoztatott, hogy a pontokat osztó műegyetemista nemztőr leány helyett egy olyan obeliszket kiván, mint ami csillaggal a tetején állt a Gellért téren, (persze a csillagot lecserélve lyukas zászlóra.

Mivel én azzal érveltem, hogy a felirat mellett a történelmi hitelesség, a leány mellett, mert a forradalmat emberek, s nem vasrudak vagy betontömbök csinálták, – kell kitartanom, olyan hireket kaptam, hogy (legalább is az 5O. évfordulóra) visszavonják a már megadott engedély, s igy, október 23-án, délután 14:32-kor (lehet, hogy nem a frissen avatott emlékműtöl, csak) a Budafoki úti kaputól indulunk a Bem Térre (most is 16-os sorokban, kart karba fűzve).

Ide másolom javasolt feliratunkat, pirossal jelölve a kihuzott részt:

2g-2) JAVASOLT FELIRATUNK

Állj meg itt egy percre! Gondolj arra, hogy a mi egyetemünk többet is adott a hazának, mint jó mérnököket! Gondolj 1956 diákjaira, kikkel a hazaszeretet fogalmaztatta meg a "16 Pont"-ot, ugyanaz a lelkület, mint a„12 Pontot” fogalmazó 1848-as ifjaké. Gondolj arra is, hogy az eszmék mindig erősebbek, mint a tankok és arra is, hogy azok akik halálra sebezték az emberiség rákos betegségét, a kommunizmust, azok a te egyetemed diákjai voltak! Légy büszke hordozója a szellemi örökségnek, melyért amije volt, mindent oda adott:

ALBRECHT MÁRTON

BARTÓK JÓZSEF

DANNER JÁNOS

HAVAS JÓZSEF

JANKOVICS ISTVÁN

KISS TAMÁS

LAJOS FERENC

LEJTÉNYI ANDRÁS

MARIÁN ISTVÁN

RÖSSLER JÁNOS

TÁRNOK FERENC

VEDRÁL VILMOS

“A világ egyetlen népe sem tett annyit az emberi szabadságért és az igazság győzelméért, mint a láncra vert és leigázott magyar nép. Csak úgy lehetünk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt az eszmét és fel nem adjuk azt az álmot, melyért a Magyar hősök az életüket adták!”

Albert Camus

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-3) ZÁDOR PÁL

Kedves Bela:

Megmagyarazta a Rektor ur, hogy
1. Mie'rt huzta ki azt a szoveget amit kiuzott?
2. Mie'rt akarja a szobrot megvaltoztatni?

Van-e mod a rectori dontes ellen fellebezni valamifele forumon?

Barati udvozlettel,

Zador Pali

U. I. Mint regi washingtoni, en jol emlekszem a nagy vitara a Vietnami emlekmu terveirol. Mint ismeretes, a vegen tobb emlekmu lett felalitva.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Palikám! Fent mellékelem a Rektor úr július 3-i, erre vonatkozó levelét, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Bela,

Eloszor is, koszonom a reszletes tajekoztatast.

Ha jol ertem, osszesen negy ponton kulonbozik az egyetem hivatalos allaspontja a mienktol, es a Rektor levele nem magyarazta meg miert kellenenek ezek a valtozasok eltekintve egy burokratikus refereciatol a 'donteshozatali mechanismusra':

1. Mas szobort akarnak.
2. A hosi halottak helyett egy bizottsag tagjai nevet akarjak bevesni a talpazatra.
3. Kihuztak a Camus idezetet.
4. Kihuztak egy modatot a megemlekezesbol:

Gondolj arra is, hogy az eszmék mindig erősebbek, mint a tankok és arra is, hogy azok akik halálra sebezték az emberiség rákos betegségét, a kommunizmust, azok a te egyetemed diákjai voltak!

Feltelezem, a kozeljovoben valaki fog majd a MEFESZ neveben targyalni az egyetem kepviseloivel egy kompromisszum erdekeben. Az elso 3 pontban en teljesen egyetertek veled, es azokban nem lenne szabad engedni. Ami a negyediket illeti, szerintem az a mondat talan atfogalmazhato nagyobb kar nelkul. Egyreszt, manapsag mindanki allitja – az amerikai neo-conservativaktol az Afghan mujjahadeenekig – hogy O volt felelos a kommunizmus elpusztitasaert. Es amugyis, leven hogy a szoviet rendszer 56-ot tulelte vagy 40 evvel, a mi forrandalmunk nem okozhatott halalos sebet. En inkabb kituno a konyvedben idezett fogalmazassal ertek egyet (Archibald McLeish in the Postscript):' … They have exposed the brutal hyporcrisy of Comminism…For their defeat has been itself a triumph'. Ha lesz egy uj mondat, es nem probalok javasolni itt valami mast, az a forradalom celjat ugy kellene kifejezze, hogy meg 100 ev mulva is relevans legyen unokaink unokainak, akik szamara a Kommunizmus mar csak egy rossz tortenelmi emlekke valt.

Szerettel,

Pali

U. I.
1. Elnezest kerek, de egyelore meg nincsenek ekezetek a PC-n.
2. Mit gondolsz, nem lenne jo egy (talan tobb?) 56-os osztondijjat alapitani, in perpetuum, a muegyetemre, talan mashova is? Mint sokra becsult kutato/forrdalmar Te kituno helyzetben vagy, hogy ezt megszervezzd. Es a 56-os evfordulo egy soha vissza nem tero alkalom! Ha megindul a szervezes, en termeszetesen hozzajarulok majd az alaphoz.

xxxxxxxxxx

Palikám, Amig az nem sérti a történelmi hitelléget, vagy 56 szellemét, én minden kompromisszumban benne vagyok. Sajnos a hatalom még nem, Úgy néz ki várnunk kell…

Az ösztöndij kitünö gondolat. Én is támogatom anyagilag, ha megszületik. Megkérdezem Bognár Béla barátomat (a paprika professzort), ö az ösztöndijak szakembere, hátha ezt is felvállalná.

Ne keseregj, a Bach korszak is véget ért.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-4) Dr. MOLNÁR KÁROLY REKTOR ÚR

2006 július 3

************

Lipták Béla elnök úrnak,

Tisztelt Professzor Úr!

Megköszönöm javaslatát, hogy Egyetemünk területén emlékművet állítsunk az 1956-os forradalom és szabadságharc követeléseit tartalmazó 16 pont születésének, amelynek költségeit feleségével együtt vállalták. Döntéshozatali mechanizmusunknak megfelelően az ügyben az Egyetemtörténeti és Hagyományőrző Bizottságunk véleményét kértem, akik a javaslatot több ülés keretében tárgyalták, egyeztették az időközben beérkezett más kezdeményezésekkel, és végül kialakították részemre az erre vonatkozó javaslatukat. Mindennek figyelembe vételével a következő döntést hoztam, amelyről ezúton tájékoztatom Professzor urat.

1. Egyetértek azzal, hogy Egyetemünk kertjében emlékhelyet alakítsunk ki azon a helyen, ahonnan az ifjúság 1956. október 23.-án elindult. Az emlékhely közepén térplasztika kerüljön felállításra, melynek alapmotívuma az 1956-os „lyukas zászló” legyen, és megfelelő elhelyezést biztosítson három megemlékező szöveg elhelyezésére. A mű vázlattervét levelemhez csatolom.

2. Köszönettel vesszük, ha a felállítandó emlékmű kivitelezésével Ön által alkalmasnak tartott művészt megbíz, és ennek költségeit vállalja. A kivitelezéssel kapcsolatos egyeztetésekben Egyetemünket DLA Balogh Balázs egyetemi tanár (a Rajz és Formaismereti Tanszékünk vezetője, tel.: 0036-30-5369053, e-mail: bbalogh@goliat.eik.bme.hu ) képviseli. Kérem, hogy a kivitelező művész mielőbb vegye fel a kapcsolatot megbízottammal. Az emlékhely méltó kertészeti kialakításáról Egyetemünk gondoskodik.

3. Az emlékmű három homloklapjára az alábbi megemlékező feliratok kerüljenek.

a) szemben:

Állj meg itt egy percre! Gondolj arra, hogy a mi egyetemünk többet is adott a hazának, mint jó mérnököket. Gondolj 1956 diákjaira, kikkel a hazaszeretet fogalmaztatta meg a „16 pontot”, ugyanaz a lelkület, mint a „12 pontot” fogalmazó 1848-as ifjaké. Légy büszke hordozója a szellemi örökségüknek.

b) bal oldali homloklapon:

A 16 pont Ön által adandó szövege (magyar nyelven). A szöveg történelmi hitelességét Ön garantálja.

c) jobb oldali homloklapon:

E helyről indult el 1956. október 23.-án az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak és tanárainak forradalmi menete.

Itt állítunk emléket a Forradalmi Bizottság tagjainak

Bálintffy József Lányi Béla

Csonka Pál Mester László

Déry Márta Mosonyi Emil

Fecskés Tibor Rados Jenő

Fekete Tamás Retter Gyula

Görög Jenő Simay Gábor

Heller László Simonyi Károly

Kádas Kálmán Somogyi László

Kerkápoly Endre Sváb János

Kollár Lajos Taky Ferernc

Korányi Imre Török Béla

továbbá az Egyetem katonai parancsnokának

Marián István

4. Az emlékhely felavatására az egyetemi megemlékező ünnepségek keretében 2006. október 23.-án, későbben kijelölendő időpontban kerül sor. Erre a hivatalos meghívásokat az Egyetem rektoraként és az ünnepség felelős házigazdájaként, kellő időben, magam fogom kiküldeni. Amennyiben a meghívandók közé javaslatai vannak, ezeket velem szíveskedjék közölni.

Ismételten megköszönöm kezdeményező javaslatát, de hangsúlyoznom kell, hogy Egyetemünk jelenlegi anyagi helyzetében az emlékmű felállítása az Ön anyagi tehervállalása nélkül nem valósulhatna meg.

Budapest, 2006. június

Üdvözlettel, Dr. Molnár Károly

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-5) BUJDOSÓ ALPÁR

Kedves Béla!

Megkaptam leveledet, Lázár Ödönnél már jelentkeztem. Mindennel, amit írsz egyetértek. Ha mégis lehetne tárgyalásos megoldást találni, természetesen rendelkezésedre állok.

Baráti üdvözlettel

B. Alpár

xxxxxxxxxxxxxxx

Meleg emlékeket ébreszt Tőled hallani Alpár. Nagyon örülök, hogy vállalod a MEFESZ képviseletben való résztvételt, ha lesz tárgyalás.

Ölel, Béla

zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz

2g-6) FENYVESI KÁROLY

Kedves Donci, felhaborodassal olvastam a levelezest a muegyetemi szoborral es felirassal kapcsolatban. Szivesen alairom a tiltakozast a rektornak — vagy barki masnak. Bela titulust is kert, igy ime:

Fenyvesi Karoly, egyetemi hallgato es nemzetor, Kossuth Lajos Tudomanyegyetem, Debrecen

Probaljak beszelni a HVG-val egy cikk erdekeben?
Olel, Karcsi

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Karcsi!

Én egy évnyi kinlódás után is azt reméltem, hogy nem kell kiteregetnünk a piszkos holmit, hogy legalább 1956 emlékében egyet tudunk érteni. Csak annyit kérek, hogy ha irsz, az pártok és oldalak feletti irás legyen,

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-7) Dr. OLÁH GYÖRGY

Kedves Kollegam, kedves Bela!

Leveledre valaszolva, ma irtam a Muegyetem rektoranak(csatolva) erosen tamogatva, hogy javasolt szobrodat, amit meg anyagilag is tamogatsz, allitsa fel a Muegyetemen.. Nincs mar sok ido oktober 23-ig, de remelem meg megoldhato. En magam mar nem voltam a Muegyetemi fakultason 1956-ban, de mint volt muegyetemista, mindenben egyetertek Veled.

Szivelyes udvozlettel, Gyuri

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Tisztelt Kollégám, Kedves Gyuri,

Az emlékmű anyagi oldalát én vállalom, sajnos nem az a gond.

Hogy jobban értsed a helyzetet, alább mellékelem levelemet, melyet ma irtam a volt MEFESZ vezetőknek, benne két kéréssel. A másodikat Hozzád is szeretném irányitani, mert bizony emelne Lázár Dönci levelének súlyán, ha az aláirók között egy magyar Nóbel dijas is szerepelne.

Tisztelettel ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-8) LÁZÁR ÖDÖN: MEFESZ-LEVÉL A REKTOR ÚRNAK

Lázár Dönci, az AMD volt főtitkára, az alábbi levelet irta. Kérni szeretném, hogy ha egyetértetek vele, adjátok Ti is neveteket az aláirók listájához.

xxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Bela,

az alabbi levelet, ha te ezt jonak tartod, szeretnem a Lobby lapjan lekozolni, azzal, hogy esetleg masok is csatlakozzanak hozza, es ugyancsak elkuldeni Dr. Molnar Karoly rektor urnak.
____________________________________________

Tisztelt Rektor Ur,

megdobbenessel olvastam Liptak Bela Professzor Urnak irt levelet a Muegyetem teruleten felallitando 1956-os emlekmu reszleteirol.

Szerintem Liptak Bela, az 56-os forradalom aktiv reszvevoje es kituno kronikasa a legmegfelelobb biraja a felallitando emlekmu reszleteinek. Nem tudom kik az Egyetemtorteneti es Hagyomanyorzo Bizottsag tagjai, de velemenyem szerint egyik sem vett reszt (koranal fogva) az 56-os forradalomban.
Kivancsi vagyok milyen jogon cenurazzak az idevonatkozo szoveget, es milyen jogon torlik ki a hosi halat halt aktiv forradalmarok nevet a tervezett, szovjet stilusu emlekmurol.

Magam reszerol negyed-millio forintot ajanlanek fel az emlekmu epitesehez, de csak abban az esetben ha az a Liptak Bela altal javasolt formaban keszul el.

Làzàr Ödön
az Amerikai-Magyar Diakszovetseg egykori fotitkara

xxxxxxxxxxxxx

Ha úgy döntesz, hogy Te is aláirod Lázár Dönci nevelét, neved után add meg 56-os titulusodat és küld el Döncinek: aelazar@compuserve.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-9) MARIÁN ISTVÁN GYERMEKEI TÁRGYALÁST JAVASOLNAK

Második Kérésem:

Mint azt a 2c) paragráfusban ismertettem, Marián István, – az én később bebörtönzött, s ma már nem élő parancsnokom – gyermekei egy tárgyaló delegáció küldését javasolták a Müegyetem illetékeseihez.az alábbi tanácsot adták a "hogyan továbbra":

Arra az esetre, ha a Műegyetem illetékesei (kiknek másolatot küldtem) elfogadnák a Marián gyerekek javaslatát, (mivel én októberig nem tudok ott lenni, s ahhoz, hogy az emlékmű időben elkészülhessen már igy is kifutóban vagyunk az időből) hajlandó lennél-e, mint a MEFESZ képviselője, elmenni egy ilyen tárgyalásra? Ha igen, kérlek nekem irj és én tájékoztatlak fejleményekröl.

Szeretettel ölel, Lipták Béla (vagy 56-ban Öcsi)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-1O) DR. NAGY KÁROLY

Kedves Béla!
Augusztus 15-tôl az év végéig Magyarországon leszünk (az ELTE és Debrecen Egyetem meghivott egy-egy szociológia kurzus tanítására az ötvenéves évforduló alkalmából). Ha gondolod, hogy ez idô alatt segíthetek valamiben otthon, kérlek tájékoztass.

Mindenképp remélem, hogy október 23-án, 14:32-i kezdettel mi is ott tudunk lenni a történelem-idézô felvonuláson.
Ölel, Károly

xxxxxxxxxxxxxxx

Karcsikám!

Az emlékmüvet illetöen augusztus már késö, abban napokon belül "vissza kell vonatnunk az engedély visszavonását", vagy idén nem lesz szobor, csak felvonulás.

A felvonulás elökészitésében talán tudnátok segiteni. Az engedély dolgában már kapcsolatba léptem Demszkyvel, Magyar Kálmán megtudta a rendörségi részleteket, az engedélyt intézem. Ami kellene, az a történelmi évfolyamok teljes névsora, s egy MEFESZ bizottság, mely minden eszközzel rászáll a feltérképezésre, majd elérésükre. (Szép lenne, ha évfolyamonként vonulhatnánk, élen a 3. éves gépészekkel, mint akkor..) Ha egy ilyen bizottság felállitását elvállalnátok, az nagy segitség lenne.

Szeretettel ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-11) KOVÁCS GYÖRGY

Kedves Béla!
A Rádkövetkezö idöszakban ténykedtem. 1960-62- ben voltam a német diákszövetség elnöke. Ebben az idöben Markó Magdival Szapári Gyurival az UFHS ellenöre Genfben.

1956-ban, mint harmadik szemeszteres theológus Debrecenben az AVH-t´´ol elvett helyi adó egyik bemondója. Két színész Mensáros László és Angyal Sándor voltak bemondó társaim. E ténykedésem volt eljövetelem oka.

Szeretettel üdvözöllek:

Kovacs György

Kérlek továbbítsd levelem a kért helyre. A levelet természetesen szivesen aláírom

xxxxxxxxxxxxxxxxx

Kösz Gyurka,

Leveledt továbbitottam Döncinek.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g-12) TAR PÁL

Kedves Bela,

Targyalni lehet es talan kell is de a kompromisszumokra vigyazni kell: a szoveged ugy jo ahogy megirtad, abbol nem szabad engedni. Ezt kivanja 56 szelleme! Persze vannak manapsag akik nem szeretik latni a kommunizmus szot.

Doncinek mar irtam, varom az eredmenyeket.

Barati udvozlettel Tar Pal

xxxxxxxxxxxxxxxxx

Én is igy gondolom Pali. Az az érzésem, hogy sajnos 5O év nem volt elég, félek még várnunk kell, hogy az egyetem fura urai helyére a Müegyetem multjához méltó emberek kerüljenek, de ne aggódj, ha valamit tudunk mi magyarok, az várni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) KISEBBSÉGEINK

3a) SZLOVÁK NACIONALISTA KORMÁNYRÓL

In a statement issued July 8, the Hungarian Coalition Party (HCP), representing Slovakia’s 600,000-strong Hungarian community, expressed grave concern about the ultra-nationalistic orientation of the new Slovak government formed July 3 and said it will oppose any anti-minority step the government takes as well as those aimed at reversing hard-won reforms. As the most consistently pro-European party in Slovakia, HCP recalled that reforms and euro-Atlantic integration would not have been achieved without its active support and participation in both governments between 1998 and 2006.

Although HCP received its highest support to date at the June 17 parliamentary elections with 11.7 percent of the vote, the party was snubbed by SMER president Robert Fico, leader of the winning social democrats. Instead, Fico chose as coalition partners Ján Slota, president of the extreme right-wing Slovak National Party (SNS) and thrice prime minister Vladimir Meciar, head of the Peoples' Party-Movement for Democratic Slovakia. The Slovak National Party is well-known for its xenophobic and ultra-nationalistic views on minorities, especially against Hungarians and Roma [a compilation of Ján Slota’s radical statements follows].

Fico Ignores Warnings from Major European Political Leaders

On July 4, the Socialist Group in the European Parliament unanimously condemned the SMER leader’s formation of a coalition with the ultra-nationalist SNS and overwhelmingly called for SMER’s suspension from the Party of European Socialists (PES). The move came after PES President Poul Nyrup Rasmussen sent two letters to Fico emphasizing that “the composition of the coalition raises many concerns regarding the respect of human rights, in particular the rights of ethnic minorities, as well as commitments to democracy, to the European Union and European values and policies” and that the “Slovak Republic risks being totally isolated from and condemned by the international community.” On July 5, Rasmussen reiterated his recommendation to suspend SMER at the next meeting of the PES Presidency “as long as SNS is in Government in Slovakia.”

The Chairman of the largest parliamentary group in the European Parliament, the European People´s Party (Christian Democrats) and European Democrats (EPP-ED), also expressed astonishment “that the most extreme xenophobic party is to be part of the next government.” “This development is not justified by any lack of suitable partners in the Slovak Parliament and it can only harm the real interests of Slovakia,” declared Hans-Gert Poettering, already on June 30th. At the request of the eight members of the EPP-ED Slovak Delegation, on July 6, the EPP created a monitoring group to closely follow political developments in Slovakia reminding that “a policy respectful of minorities and based on political dialogue is the only way to achieve a stable democratic society.”

A Selection of Public Statements by
Ján Slota, President of the Slovak National Party (SNS)

On Hungarians…

"I have to tell you a short story. Back in 1248 a Frank bishop visited the Carpathian Basin and he said: ‘As I was scanning this country, I was wondering how God could give such a beautiful land to such ugly people. He meant the ‘old Hungarians.’ because they were Mongoloid types with crooked legs and they owned such disgusting horses. Actually, small horses. This is what the bishop said, it is written…exactly, it is written word by word…and now, after more than 800 years those ‘Mongoloids’ have somehow disappeared…I don ´t know who showed them how to be civilized. But I think unfortunately it was the Slavic blood…unfortunately. And I really don’t know if these Hungarians, who like to say about themselves that they are Hungarians, are really Hungarians. I think 90 percent of them have Slavic blood and maybe 10 percent, or maybe just a tenth of a percent has the ‘old Hungarian’ blood. "

In a television debate a few days before the
June 17, 2006 parliamentary elections in Slovakia

"If the Slovak nationalist party is extremist, then Hungarians are radioactively extremists, they radiate more than Chernobyl. The best solution would be to entomb them with cement."

Új Szó, June 10, 2005

"Hungarians are the cancer of the Slovak nation, without delay we need to remove them from the body of the nation."

Új Szó, April 15, 2005

"Do we Slovaks want [the Hungarians] to return… and teach us the Lord's Prayer in Hungarian? No way! We will jump into our tanks, and we will go and flatten Budapest… We will fight, fight for our land, we will fight for every square meter. We won't give even a square centimeter to those Hungarian assholes… Oh, and pardon us. We Slovaks are all racists. And for that reason I say – my brothers, we still have our armaments factories and we still know how to make tanks. Very good tanks…" "This is what we really want? Slovaks? Having it back again? Having us hanged again at lamp-posts, that we will have to learn our prayers in Hungarian again? No way!"

At a Slovak National Party rally on March 5, 1999

On the Hungarian Coalition Party…

“I am sick when I see that the Hungarians set the pace in the Slovak Parliament.” It is “pathetic” that the most stable party in the government is the Hungarian Coalition Party.

Új Szó, May 20, 2005

"The activities of the Hungarian Coalition Party are enough to cause even the coldest Slovak corpse buried 200 years ago in Slovak ground to wake up, jump out of his coffin and finally slap someone in the face."

Quote of the Week
The Slovak Spectator, January 24-January 30, 2005

"It is an angel with the devil in its flesh." Slovak National Party (SNS) leader Ján Slota describing the Hungarian Coalition Party (SMK)

Quote of the Week
The Slovak Spectator, November 8 – 14,2004

On Roma…

(about punishment of prostitution): "…those hideous, mostly Gypsies who just stand there…they should simply get beaten with a night stick…"

TV Markiza, June 8, 2006

"If someone is unable to buy a condom or control his lust, the state should buy him a condom." Ján Slota, head of the Real Slovak National Party, offers his thoughts on population growth within the Roma minority.

Quote of the Week
The Slovak Spectator, March 8 – 14, 2004

[…] On February 21 (2003), PSNS boss Ján Slota announced his party would present parliament with a draft law mid-March laying out how Roma men would be offered Sk20,000 (480 euro) in return for their fertility.

"I think we would increase the income [of Roma] if they got Sk 20,000 for just one little cut. I think a lot of Roma would volunteer for this," Slota said.

"There is nothing wrong with it. Families will be free to choose and improve their social situation," said PSNS spokesman Rafael Rafaj. […]

The Slovak Spectator, March 3, 2003

"Drug dealers must immediately be shot, [Deputy PM for Economy Ivan] Miklo¹ immediately fired, Hungarians forbidden, Gypsies destroyed, Americans spat on, and the 17 secret service agents sicced on Slota recalled. Is that enough?" Ján Slota, head of the Real Slovak National Party, in a tirade as poll results show his party well below the margin needed to enter parliament after September elections.

Quote of the Week
The Slovak Spectator, July 22, 2002

On August 4, 2000, SNS Member of Parliament Ví»azoslav Moric called the Roma "idiots" and "mental retards" and recommended they be put on reservations. Moric was stripped of his parliamentary immunity from prosecution in September, clearing the way for charges of inciting racial hatred to be brought against him.

The Slovak Spectator, December 25, 2000

“We are negativist only in saying that parasites have to be eliminated, and parasites are simply those who don't want to work, and the fact that among those people are 95% of all Gypsies is just reality.”

Interview in The Slovak Spectator, September 24, 1998

Ján Slota, Chairman of the Slovak National Party (SNS), a member of the ruling coalition, has said that the best policy for Romani is "a long whip in a small yard."

The Slovak Spectator, April 9, 1998

On the Fascist Jozef Tiso…

Slota called Tiso "one of the greatest sons of the Slovak nation" [The Slovak Spectator, February 28-March 5, 2000] and on February 17, 2000, 40 of the 41 city council members in ®ilina/Zsolna, where Slota is mayor, voted to dedicate a plaque honoring Tiso. As the leader of Slovakia's 1939-45 Nazi-puppet state, Jozef Tiso was responsible for deporting between 60,000 and 70,000 Jews to concentration camps and was executed as a war criminal in 1946.

On Homosexuals…

"I have no problem with them if they remain in the shadows and just make their disgusting sexual orgies."

TA3, June 8, 2006

STATEMENT

By the National Council of the Hungarian Coalition Party

On the post-2006 Parliamentary Election Situation

Bratislava, July 8, 2006
The National Council of the Hungarian Coalition Party (NC-HCP) is pleased to acknowledge that as a result of the 2006 parliamentary elections, the Hungarian Coalition Party (HCP) achieved its highest percentage of votes to date, 11.7 percent, while the percentage of Hungarians in the country is only 9.7 percent. Consequently, the party will retain its number of mandates in the Parliament.

The fact that, in terms of the number of absolute votes, the party has lost supporters does not escape NC-HCP’s attention either. Therefore, NC-HCP calls upon the national leadership, in cooperation with the county chairmen, to analyze the election process and submit its report to the NC-HCP by September 30, 2006.

NC-HCP notes that as a viable political force the party leadership did everything possible so that HCP be part of a new government. The NC-HCP regrets that despite a 40 percent combined result for the three parties comprising the EPP [European People‘s Party, trans.] [HCP, SDKU (Slovak Democratic and Christian Union), KDH (Christian Democratic Union)], the group was incapable of forming a government.

While it was not NC-HCP’s goal, it would have accepted the large coalition option with SMER as well. In this case, there would have been opportunity to continue the positive developments, and correct the failings of the past four years, in which HCP would have been an active partner. The members of NC-HCP were shocked, however, by SMER’s politicking and the party national leadership’s decision whereby, of all the possible combination of parliamentary parties, they chose the worst. NC-HCP is gravely concerned by the nationalistic orientation of the new government and authorizes the party’s leadership and parliamentary representatives to oppose, in the strongest possible manner, each and every step the new government takes to reverse reforms and against minorities. NC-HCP considers it important to regularly inform international public opinion about all negative steps the new government takes. Domestically, it will use every legal means at its disposal to protect the development of Slovakia’s Hungarian community and the economic interests of Slovakia’s southern region. The Party offers protection to all civil servants, especially those of Hungarian ethnicity, who are illegally dismissed from their posts by the new powers-that-be. The party emphatically states that only governance and minority policies reflective of the 21st Century’s spirit are acceptable. HCP will do everything possible to prevent a reversal of conditions in Slovakia to the pre-1998 state.

As the political body of the most consistently pro-European party in Slovakia, NC-HCP finds it important to emphasize that reforms and Euro-Atlantic integration would not have been achieved without the active support and participation of Slovakia’s Hungarian party in both governments between 1998 and 2006.

Therefore, according to NC-HCP, Slovakia should proceed on the road set out after 1998 and characterized by adherence to democratic rules of conduct; respect for human and minority rights; and realization of stable and predictable economic and fiscal policies.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3b) LEVÉL AZ AUTONÓMIÁÉRT

Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak
Szili Katalin Országgyülés Elnökének
Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak
Parlamenti Alelnök Uraknak
Miniszter Uraknak és Miniszter Asszonyoknak
Parlamenti Frakcióvezetö Uraknak és Frakcióvezetö Asszonynak
Pártelnök Uraknak és Pártelnök Asszonynak

Bécs, 2006 július 7.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr !
Tisztelt Elnök Asszony !
Tisztelt Miniszter Elnök Úr !
Tisztelt Parlamenti Alelnök Urak !
Tisztelt Miniszter Urak és Miniszter Asszonyok !
Tisztelt Frakcióvezetö Urak és Frakcióvezetö Asszony !
Tisztelt Pártelnök Urak és Pártelnök Asszony !

Ismét mozgásba lendült az az önrendelkezési hullám, amely 1989-ben kezdett végigsöpörni Európán a Baltikumtól a Balkánig. Hosszabb lett a sor, ahol az önrendelkezési joggal élnek: Montenegro, Koszovó, Katalónia. Figyelemre méltó Francesco Cossiga volt olasz államelnök és örökös szenátor nem régen benyújtott alkotmánytörvényjavaslata "Déltirol önrendelkezési jogának elismeréséért". Cossiga követeli, "hogy a szent jogot az önrendelkezésre a déltiroli nép elött sem lehet elhallgatni: szavazzanak egy referendumban, hogy továbbra is Olaszországban akarnak-e maradni, vagy el akarnak szakadni az olasz államtól…… Semmilyen veszélyt nem jelentene Európának, ha döntenének az Ausztriához való csatlakozás mellett."

Az önrendelkezési jogot a magyar nép elött sem szabad elhallgatni. A Kárpát-medence magyarsága is lassan megmozdul. Valóban úgy tünik, hogy nekik most újból kinyílik egy "window of opportunity". Sok szó esett az autonómiáról, sok ellenmondásos fogalom és koncepció került vitába. A lényeges kérdés pedig: Mit akar a nép ? Meg kell kérdezni a népet. A nép az önrendelkezési jog birtokosa. A nép akaratát csak népszavazás indítványozásával vagy aláírásgyüjtés eredményeként lehet érvényesíteni.

Elengedhetetlen a magyar kormány támogatása és segítsége. Sólyom László államelnök és Gyurcsány Ferenc miniszter elnök utóbbi nyilatkozatai, hogy újra át kell gondolni a külpolitikát, helyes irányba mutatnak. De tovább kell lépni. Új stratégiát kell kidolgozni, a magyar nemzet és a Kárpát-medence jövöje prioritást kell hogy kapjon a magyar külpolitikában. Kényelmes álmegoldások és alibipolitika nem hoznak tartós megoldást. Indokolt, hogy a kárpát-medencei magyarság határozottabb és öntudatosabb külpolitikát és nemzetközi védelmet követeljen. Európa változott 1989 óta, csak a magyar külügy – amely méghozzá ezt a változást indította – ezt nem vette észre, vagy nem akarja észrevenni ?

A jog minden lehetöséget megad. De ez elsösorban politikai kérdés. Politikai akarat és széles nemzeti konszenzus szükséges pártokon és táborokon túl.

Közös ügyröl van szó. Közös a több mint 1000 éves történelem, közös a hagyomány, közös a kultúra. Közös a sors is, mert a Kárpát-medence sorsa minden magyart érinti. Magyarország jövöje elválaszthatatlan az egész régió sorsától.

De a magyar kérdés egyaránt európai ügy is: a térség stabilitása és biztonsága a nemzetiségi problémák átfogó, igazságos, történelmi és jogi alapon nyugvó megoldásától függ. Egy ilyen megoldás a Kárpát-medencén túl is példa- és modellértékü lehet. Több nemzet, nép és népcsoport együttélésének itt a hagyománya. Nem "nyugaton", hanem itt vannak az autonómia és a regionalizmus gyökerei. Csak innen lehet és csak innen is kell hogy jöjjön egy megoldás. A sokat emlegetett jószomszédi visszony csak szilárd alapon lehet tartós.

Magyarországnak, mint Európa Közepén a legfontosabb országnak, be kell töltenie a számára megfelelö szerepet és impulzust adó meghatározó tényezövé kell válnia. Hogy Európának ezen a részén is legyen jogbiztonság és béke, amely csak szabadság, önrendelkezés és történelmi adottság alapján lehet tartós béke.

Meg kell ragadni a történelmi kihívást. Közös a felelösség, de közös lesz a siker is.

Tisztelettel: Dr. Eva Maria Barki

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) JÁTÉKOS MAGYAR-IRTÁS VIDEÓN

Magyarirtó játékprogram Romániában
2006-07-04. 06:14:27

Egy román játékprogram-fejlesztõ cég, a 2Bad Design olyan játékot fejleszt, melynek célja a Ceausescu által létrehozott nagy román ûrbirodalom megvédelmezése az alsóbbrendûnek tekintett magyar lázadóktól. Konkrétan ki kell õket irtani.

Emlékezhetünk, másfél évvel ezelõtt nagy-nagy médiacirkusz volt Magyarországon azért, mert elõkerült egy primitív, házilag barkácsolt kis játékprogram, az Oláh Action, amelyben cigányokat kellett kiirtani. Ezt két tizenéves gyerek barkácsolta Amiga számítógépekre, alig pár ember ismerte, és a nagyközönség csak a hiszti nyomán tudta meg, hogy egyáltalán létezik.

A román játék – címe: Romanii in Spatiu (magyarul: románok az ûrben) – ezzel szemben profi munka, ez év végén kereskedelmi forgalomban is meg fog jelenni, Romániában országszerte reklámozzák, és már be is mutatták több nemzetközi játékprogram-konferencián. Máris igen népszerû a román nacionalisták körében. Akik, mint tudjuk, konkrétan még tíz éve is lelkesen ütlegelték a magyarokat az utcákon, és nem csak a számítógép elõtt ülve fantáziáltak errõl…

Ugyanis Romániában egy játékfejlesztõ cég profi kivitelû, világszínvonalú játékot készített "Romanii in Spatiu" címmel, melynek célja, hogy a játékos a Ceausescu által létrehozott nagy román ûrbirodalmat megmentse a fenyegetõ magyar veszélytõl, természetesen kiirtva a zavaró népcsoportot, hogy kizárólag a románok maradjanak a galaxis urai. Ez a játék máris több kiállításon bemutatásra került, és nagy hírverés közepette készülnek a megjelentetésére.

A játék weboldala, ahol letölthetõek képek és trailerek:

"Tekintve, hogy az Európai Unióban érvényesülnek bizonyos kisebbségi jogok, és amennyire tudom, Románia szeretne e szervezet tagja lenni. Célszerû lenne az EU figyelmét felhívni erre a nagyon veszélyes és rasszista "játékra". Romániában ugyanis, bár úgy vélem, erre nyilván nem kell emlékeztetnem senkit, a kisebbségek elleni agresszió foka bizonyos súllyal rendelkezõ körökben messze túljut a számítógép elõtt ábrándozó, szemüveges kissrácokfantáziálásán.

Tisztelettel,
Polgár Tamás."

Maga a programról lementett oldal, ezen a címen található:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3d) ÖNCSONKITÁS: HATÁRONTÚLI MAGYAROK HIVATALÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

A HTMH megszûnése nyomán lényegesen változik a támogatási rendszer
[ 2006-07-11 ]
Fotóval:

A külpolitika és a nemzetpolitika irányvonalai címmel tartott háttérbeszélgetést hétfõn a Magyarország határain kívül élõ újságírókkal Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MH) határon túli magyarokért felelõs szakállamtitkára. Az intézményben sorra került eszmecserén elhangzott: a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) feladatkörét a különbözõ régiókra leosztva az MH veszi át, a szakmai hatáskörök pedig egyes szakminisztériumokhoz kerülnek.

– Filozófiaváltás lesz a támogatási rendszerben – közölte a szakállamtitkár. – Az új támogatási struktúra januártól már mûködõképes lehet – hangzott el.

Ezután a magyar kormány részérõl a Magyarország határain kívül élõ magyarok számára folyósított anyagi támogatást két szintû rendszer szerint osztják majd el. Az elsõ szintet az úgynevezett „nemzeti projektek" jelentik majd. Ezek politikai döntések, amelyek a legfontosabb célok meghatározásáról, valamint azok finanszírozásáról szólnak.

A második szintet a különbözõ programok képezik, amelyekre jól körvonalazott, szakemberek által összeállított kritériumrendszer alapján lehet majd pályázni. Utóbbi esetben a hangsúly a szakembereken és nem a politikusokon van, a döntéseket elõbbiek hozzák.

Közölték: az elkövetkezõ idõszakban nagy arányú átvilágítási folyamatnak vetik alá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE). Egyelõre nem tudatták, a nemzetközi elismerének örvendõ átvilágító cég mikor kezdi majd meg munkáját.

A határon túli újságírókkal folytatott háttérbeszélgetést Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök pár nappal ezelõtti tárgyalása elõzte meg. A találkozót követõen az erdélyi politikus úgy nyilatkozott: egyetért azzal, hogy szükséges a támogatási rendszer módosításák, akár egyes közalapítványok megszüntetésével is, de azt kérte, a támogatásra szánt összegek ne csökkenjenek.

A Gyurcsány-Markó tanácskozáson, amelyen Gémesi Ferenc, az MH határon túli magyarokért felelõs szakállamtiktára is részt vett, szó esett az EMTE finanszírozásáról is. A miniszterelnök arról biztosította az erdélyi küldöttséget, hogy a magyar kormány támogatni fogja a felsõfokú oktatási intézmény mûködését. Ugyanakkor azt kérte, az egyetemen valóban akadémiai szintû oktatást biztosítsanak a hallgatók számára.

Kiss Olivér, Szabadság

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3e) VASFÜGGÖNY A SZERB HATÁRON: NÉGYPÁRTI ÖSSZEFOGÁS A VAJDASÁGBAN

2OO1 január elsején Magyarország megkezdi a vizumrendszer alkalmazását, s igy, kettős állampolgárság hiján, magunk épitette vasfüggöny ereszkedik le majd a szerb határon. Egyrészt, a Vajdaságban a magyar pártok (VMPD, VMDK, MPSZ) teljes összefogásra van szükség, másrészt arra, hogy Magyarország is támogassa a koszovói és dél szerbiai autonómiával egyidejü vajdasági autonómia megteremtését.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3f) ÚZ VÖLGYI TÁBOR

Subject: megemlékezés az Úz-völgyi csatákról – meghívó

Meleg ajánlással továbbítom a Csíkszentmártonból érkezett meghívót. Én már kétszer is részt vettem ezeken a megemlékezéseken, annál is inkább, mivel egyik nagyapám 1916-17-ben mint miskolci 10-es honvéd ott harcolt és részt vett a Magyaros nevû csúcs visszafoglalásában. (Szemben velük oroszok erõsítették a román hadsereget!) Ebbõl született "A Magyaros alján" c., most is játszott nótája.

1944. aug. végén, az aug. 23-i román átállást kihasználva, a Vörös Hadsereg ezen a hágón támadt, nagy veszteségeket okozva a székely határõröknek. E harcokról, a sok magyar hõsi halottról Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi író, majd Szabó József bp-i hadtörténész írásaira, kutatásaira támaszkodva az utóbbi években rendszeresen, megható módon emlékszik meg Háromszék népe. Az Úz völgye nehezen járható, de különleges szépségû táj.

JG

meghÍvó

Kedves Barátunk!

Ha kissé megkésve is de az idén is elkedtük szervezni az immár hagyományos úzvölgyi tábort. Tekintettel egyes táborlakók igényeire ez évben egy kicsit modosítottunk a táborkezdés idõpontján. Ez évben 2006 augusztus 21-29 között kerül megszervezésre hagyományos “Székely határõrök nyomdokain ” elnevezésü táborunk, immár hatodik alkalommal.

A tábor érdekessége, hogy az ezévi augusztus 26-i megemlékezés pontosan szombatra esik éppúgy mint maga az esemény 1944-ben.

Mint tudjátok hagyományos sátortáborról van szó, tehát azoknak szól akik szeretik és bírják az ilyen fajta kihívásokat. A jó hangulat, a kitûnõ társaság és a csodálatos táj mindenképpen kárpótolja a civilizáció vívmányainak hiányát. A szervezõ Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társulat tagjain és szimpatizánsain túl számítunk a magyarországi barátaink részvételére is.

A tábor jó alkalom a kapcsolatok építésére, ismerkedésre, történelmi, földrajzi és néprajzi ismeretek bõvítésére.

Annak érdekében, hogy a további lépéseket megtehessük fontos, hogy mielõbb tudjuk hány személyre számíthatunk biztosan a táborban. Tehát amennyiben úgy érzitek, hogy érdekel a téma, úgy várjuk jelentkezéseteket .

Részvételi díj a határon túli résztvevõknek nincs. Sátrat hozzatok magatokkal. Személyes holmin (esetleg gyógyszeren) kívül egyébre nincs szükség. Az étkeztetésrõl és a Szentmártonból Úzvölgyébe való szállításról mi gondoskodunk.

Tájékoztatásul íme a tervezett program röviden, de ez szokás szerint változik, a körülmények és az igények függvényében:

– augusztus 21 hétfõ – a résztvevõk érkezése, táborverés, ismerkedés Úzvölgyével

– augusztus 22 kedd – temetõkert rendezése, az Árpád vonal
megismerése, Úzvölgye bemutatása az új táborlakóknak

– augusztus 23 szerda – túra a Sóvetõ tetõre és a Saj havasra,

– augusztus 24 csütörtök – szabadidõs program,”Úzvölgy” kupa selejtezõ, elõadás

– augusztus 25 péntek – temetõkert elõkészítése az ünnepre, túra a kis és nagy Nasolea zesésekhez,

– augusztus 26 szombat – ünnepi szentmisével egybekötött megemlékezõünnepség a hõsök temetõjében, vendégek fogadása, közös program, este közös tábortûz az egykori frontharcosokkal

– augusztus 27 vasárnap -szabadidõs program, elõadás, fürdés, kirándulás

– augusztus 28 hétfõ -, szabadidõs program, „Úzvölgy” kupa döntõ, elõadás, túra a Magyarós tetõre stb.

– augusztus 29 kedd – táborzárás, a tábor kiértékelése

Kérünk jelentkezésedet 2005 július 20-ig küldd vissza a salloferenc@citromail.hu vagy agergelyandras@citromail.hu e-mail címek egyikére

Kérlek add meg a adataidat (név, lakcím, zemélyazonossági, vagy útlevél száma)

Kérlek tartsátok be a határidõt!

Csíkszentmárton 2006.07.12

Baráti üdvözlettel:

Salló Ferenc
Táborfelelõs

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) EGYÉB

4a) KÖNYVEK

4a-1) BOBBIE KALMAN: "REFUGEE CHILD"

A memoir of Canadian award winning children's author Bobbie Kalman. You can order the book by calling 1-800-387-7650 or fax 800-355-7166 or by E0mail: melissa_w@crabtreebooks.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4a-2) BOOKS ON CENTRAL AND EASTERN EUROPE

Dear Bela, the announcement, below, may be of interest to members of your listserve. With best regards,

steven totosy de zepetnek (professor, phd) 8 sunset road, winchester, MA 01890 USA steven.totosy@comcast.net / 781-729-1680 prof.dr., media and culture studies, university of halle-wittenberg mansfeld str. 56, D-06108 halle, germany steven.totosy@medienkomm.uni-halle.de editor, clcweb: comparative literature and culture series editor, purdue books in comparative cultural studies &

1) The New Central and East European Culture. Ed. Steven Tötösy de Zepetnek,
Carmen Andras, and Magdalena Marsovszky. Aachen: Shaker Verlag
< 2006. 380 pages, Index, Bibliography. Euros 49.80.
The volume is a collection of selected papers presented at an international
conference, The Cultures of Post-1989 Central and East Europe
tml> organized by the editors of the volume and held in Targu- mures/Marosvásárhely/Neumarkt, Romania, August 2003, as well as papers
submitted for publication in the volume following an open call for papers.

Contributors to the volume are Carmen Andras, "Romania and Its Images in Contemporary British Literature"; Anca Baicoianu, "(Ab)uses of Memory in Postcommunism and Postcolonialism"; Milena Blazic, "Childhood in Anne Frank's and Zlata Filipovic's Diaries"; Iulian Boldea, "Autobiographical Writing and History in Post-1989 Romanian Literature"; Daniel Brett, "The Revival of Radical Movements in Poland and Romania since 1989"; Luminita Chiorean, "Codrescu and Retrospection on Poetic Identity"; Simion Costea, "Central and East Europe and the History of the European Union"; Roumiana Deltcheva, "Slavi's Show and Post-1989 Bulgarian Television Culture"; Ana Maria Dobre, "Traditions of the Centralist State and Post-1989 Romania"; Cristina Maria Dogot, "Central and East Europe, the State, and the Challenges of Modernity"; Thomas Dörfler, "About the Problematics between East Germany and West Germany"; Maria-Ana Georgescu, "Aspects of Interethnicity in Post-1989 Romania and Hungary"; Valentina Glajar, "The Czech-Sudeten German Conflict in post-1989 Literary and Filmic Narratives"; Bridget Guzner, "Post-1989 Central and East European Holdings of the British Library"; Monica Heintz, "Culture, Society, and Economic Crises in Post-1989 Romania"; Eva R. Hudecova, "Cosmopolitanism and Imagination in Central and East Europe before and after 1989"; Mihaela Irimia, "Chronotopes of Postcommunist Times"; Alexandru Dragos Ivana, "City Space, Bucharest, and the Location of Memory"; Neringa Klumbyte, "Village Communities and Remembering Socialism in Lithuania"; Endre Kukorelly, "Nine Passages on (Literary) Criticism in Hungary"; Erol Kulahci, "The European Union and Central and East European Socialist Parties"; Arina Lungu, "Memory and the Media in Post-1989 Central and East Europe"; Marin Marian-Balasa, "Music, Musicology, and Hungarian and Romanian Nationalisms"; Magdalena Marsovszky, "Cultural Essentialism and the Exclusion of the Other in Post-1989 Hungary"; Giuseppe Munarini, "The Greek-Catholic Church of Romania in Post-1989 Romanian and Italian Historiography and Media"; Roman Pasca, "Space, Time, and New Media in Post-1989 Romania"; Virgil Stanciu, "Translation in (Post-1989) Romania"; Archimandrite Pavel Stefanov, "Towards a History of Ethnic Minorities in Bulgaria after 1989"; Smaranda Stefanovici and Ramona Hosu, "Co-operation in Higher Education between Romania and the United Kingdom after 1989"; Arturas Tereskinas, "Sexual Minorities, Mass Media, and Civil Society in Post-communist Lithuania"; Steven Tötösy de Zepetnek, "Central and East Europe, Kertész, and Memoir Literature"; and Louise O. Vasvári, "Sexual Discourse in Post-1989 Hungarian Literature," and an Index of terms and names.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) NEM REHABILITÁLTÁK BELOVAI ISTVÁNT

A rehabilitálásáért küzdõ Belovai István katonai hírszerzõrõl, aki azzal, hogy felfedte a Szovjetunió katonai, elsõsorban Európát s hazánkat veszélyezetõ elõre menekülõ-pusztító terveit a CIA-nek, lényegében megakadályozta a harmadik világháború kitörését. Életfogytiglanra ítélték, majd utolsó politikai fogolyként szabadult, utána útlevéllel zsebében a zöld határon át nyugatra menekült. Jelenleg az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese. Története a 2004-ben készült dokumentumfilmem megtekinthetõ az alábbi linkeken:
www.tdyweb.wbteam.com , www.utolag.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4c) A MAGYAR TUDOMÁNY FEJLESZTÉSÉRÖL (EURÓPA KUTATÓKÖZPONTJA)

(Közös gondunk, hogy miként is tudnánk mi, nyugatra szakadt magyarok, az itt szerzett tudásunkat, tapasztalatunkat hazánk javára kamatoztatni? Mult héten ismertettük a MICE akciót és a jövőben is ismertetjük a hasonló nemes, egyéni igyekezeteket. Persze arra is szükség lenne, hogy ne a véletlen vagy idegen érdek szabja meg a jövő eseményeit, hanem a nemzet érdekében kidolgozott, hosszabb távú terv, mint példáúl a magyar Szilikon Völgy vagy a geotermál alapú magyar energia-függetlenség terve. Erröl, ilyen tervekröl, lehetöségekröl tervezek beszélni október 26.-án az MTA elnökével, Dr. Vizi Szilveszterrel és kérem az HL tagjait, hogy ha van hozzájárulásuk, küldjék el. Alább egy ilyen levelet mellékelek.)

Dear Mr. Prime Minister,

Congratulations for the intriguingly valuable news below. Naturally, as a Hungarian-American scientist, engineer and businessman, I was proud to read this. Securing a significant subsidy like this is one of many advantages for being part of the EU. But having been involved in several billion dollar high tech R&D for over four decades – my question is – would this type of investment bring the best return for Hungary at this time? Would it take away from the currently very limited Hungarian government resorources for those type of R&D investments needed to provide greater competitive advantage?

For over a decade, I have been urging representatives of the Hungarian government, industry and academia at various forums (including meetings with Hungarian Prime Ministers, Ministers, University Rectors, Directors of R&D Centers and at Magyarorszag 2000 Conferences) to spend much more on those type of R&D and other science and technology projects which are properly designed and managed to provide greater global competitive advantage and in turn promoting a healthier economic growth and less on those which are unlikely to provide measurably sustainable economic impact. Thus, let me ask, how can people like me help Hungary also secure a similar size subsidy from the EU or elsewhere for a research center that would provide a more significant economic impact for Hungary?

Sincerely,
Dr. Istvan Toth
Cleveland, Ohio

*************************
Hungary may build €1 bln research center

10 Jul 2006
bbj.hu
Hungary may build one of Europe's biggest research centers with an investment of €1 billion, the online version of Népszabadság reported.

Hungary would pay 40%, while other European Union countries would cover the rest of the costs of the spallation neutron source in Debrecen, 200 kilometers east of Budapest, which could be built by 2015 at the earliest, Népszabadság said citing Rezső Lovas, the director of the local Nucleus Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences.

While the local government has signed a letter of intent to host the center, it's still unknown when Hungary's government will decide whether to subsidize it, Népszabadság said citing Gergely Ábrahám, spokesman for the Economy Ministry.

The spallation neutron source is an accelerator-based neutron source. The Hungarian facility would be the third in the world after a center completed in May in the U.S. and another currently being built in Japan.

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Dear Colleague,

If you are interested in my ANN approach to the control of global warming, see the articles below:

GLOBAL WARMING etc.

FUEL CELLS

COAL GASIFICATION

and if you want to gain a deeper understanding, see my books at:
MY BOOKS

Regards, Béla Lipták

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4d) KÖNYV NAGY IMRÉRÖL

Prof. Dr. Lipták Béla úr
USA

Tisztelt Professzor Úr!

Megkaptuk gyors válaszát, amelyet az utolsó betûig még ma felteszünk az újságunkba: www. kaisersuse. hu.

Kiss Tamás itt él köztünk Szegeden. Úgy tudom, hogy Gyurcsányék száz milliót adnak a Mûszaki Egyetem elõtti emlékmûre. Bár abban nem lesz köszönet.

Viszont most jelentettem meg a Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota címû regényemet, amely az én számadásom 56-ról. Igaz, de kegyetlen könyv. Mindenképpen el kell olvasnia, mert eddig még ilyent nem írtak, s nem hiszem , hogy ezután is írni fog valaki. Néhány mellékletet elküldünk, s abból is látható, hogy érdemes könyv. Ha itt tisztességes ország lenne, minden családhoz el kellene jutattnom, de itt már Gyurcsányon kiívûl lassan senki és semmi nem mûködik . Ezt azért írom, merrt a földimnek május végén feladtam ezt a könyvet, a posta 2700 forintot számított fel a sima küldésért, és a mai napig nem érkezett meg.

Tehát hogyan tudom Önnek eljutattni a tiszteletpéldányt? Van-e pesti címe? Az is járható út, hogy Emilen elküldjük az egyik változatot, de pontosan nem ugyanaz, mint a végsõ simításokon átesett könyv.

Válaszát várom tisztelettel: Sz. Lukács Imre
2006. 07. 11.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Utószó Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota címû regényemhez

S akkor Szívem Imre képzeletben elrepülhetett szeretett szülõfalujába. Verõfényben úszott minden, a kemény kunsági nap ezer ágra sütött, fényétõl megtöppedtek a fehér falú hajlékok, a gyalogutak fehéren futottak elõtte, és megrepedeztek, mint a kidolgozott tenyér. Az utcai árkokat erõsen felverte a fû, a laboda nagy hasat eresztett, apró bogarak céltalanul futkostak alatta.

Szívem megállt a Purgány utcai sarki, Horovitz szatócs bolt elõtt. A gangos ház hallgatott. A perzselõ hõség néptelenné tette az utcákat, a Népkör testes épületébõl nem hallatszott semmi mozgás. A Porcsíny utcából sem csapott ki a gyermek zsivaj. Élettelen volt a falu. Szívem mégis úgy érezte, hogy áldott nap ez, emlékei elõjönnek a régen bezárt üzlet elõtt.

Hé! Hájem! Hallasz-é?

Hallak, Szívem Imrus.

Miért csaptál be? Nem vagy igaz kereskedõ, becsaptál.

Én nem csaptalak be sohasem.

Vállamra lökted az Igazak Tarisznyáját. Minek cipeltem, ha nem lehettem Igazmondó? És nem lehettem maradéktalanul boldog?

Te boldog is voltál. Ember próbáltál maradni.

És ez a vége? Ez a nagy semmi számadás?

Mi is emberek voltunk, Szívem Imi. Mi is hittünk valamiben, és így, vagy úgy, de szolgáltuk az életünket, és a hitünket. És nekünk se sikeredett.

MIÉRT? Miért Hájem?

Amiért Neked sem.

Én mindig ember szerettem volna lenni. Lehetett? A butaság mindig legyõzött.

Minket is. Ez gyõzi le a népeket, a fajokat, nincs menekvés elõle.

Hiába okosodik az ember?

Hiába.

Akkor ez nem is az õ hibája!

Nem.

Kié Hájem? Megmondanád? Vajon kié?

A teremtésé, fiam.

Te akkor ott fent mit csinálsz, Hájem?

Figyelem és összerakosgatom a dolgaidat.

Ezzel mi lesz?- emelte meg Öreg Szívem a molyrágta Igazak Tarisznyáját.- Tovább viszi valaki?

Sok mindent látok, sok embert megmérek, de azt nem látom, akinek a vállára rakhatnám.

Ne mondd ezt, Hájem!

Így igaz.

Utánam is következnek, nézd a tülekedõk sokaságát.

Nincs több a gojok közül, közülünk sem, akire igaz szívvel rábízhatnám.

Ne mondd ezt, Hájem, csak elkeserítel vele.

A szín tiszta igazat mondom, én már régen megtehetem.

Igazat?

Bizony, fiam. Te voltál az utolsó, akit kiválasztottam. Lejárt az IDÕNK.

Mi lesz velünk?

Mi volt velünk? Így akartad mondani.

Igazad van. Miközben a világ meg megy tovább.

Megy-é? Nem úgy találom. A világ vesztébe rohan, és már nincs megállás.

Egyáltalán?

Még Isten választott népének sem.

A végítéletrõl szólsz?

Csak pusztulást látok, ahol nem lesz megkülönböztetés fajra, vallásra, korra, bõr színére, szegényre és gazdagra sem, csecsemõre, aggastyánra, s amit emberi kéz emelt, az végül porba hull, minden élet elmúlik.

Akkor mi MIÉRT éltünk, Hájem?

Hogy használhassunk, és talán összeborulhassanak a fûszálak.

Vesztesen?

Az ember mindig vesztes marad a végén, mondtam már, hogy ez a végzete.

Nincs kikötõ? Nincs remény?

Nem látom, nem látom, már semmit se látok…

És Szívem Imre úgy halt meg, hogy nem tudhatta; megáldja-e még egyszer, utoljára az Isten szerencsétlen, bûnös Magyarországot?

Megáldja? Bünteti?

(…)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Az önkéntes ügynök

Porlódi Holokausztok

Írta: Porlódi Pál

A jó porlódi írók, a modern idõk inkvizíciója alá tört poéták, tengnek-lengnek a szõke Tisza partján, s bármilyen mostoha is a sorsuk, néha megrázzák magukat, dacból, megalázottságból felnyújtanak egy-egy könyvet a halhatatlanságnak. Az idei könyhétre a Bába és Társai kiadó ilyen írást jelentetett meg, Sz. Lukács Imre: Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota címmel. Aki kézbe veszi a vaskos kötetet, olyan olvasói élményben részesül, mint korábban soha. A szerzõ folytatva a derék magyar írók vállalkozását, történelmi parancsát, valóban alulnézetbõl mutatja ezt a félrevezetett, becsapott magyar társadalmat, a hatalom és szolgáltatók eldorádóját. Várja is a feljelentõit, akik ebben a végítéletre váró országban tisztának hiszik magukat, jó fiúknak, bölcs és még bölcsebb honatyáknak, 56-os mártíroknak és nemzeti hõsöknek, akikbõl a végén több az áruló, a Fõ utcai patkány, mint az igazán fegyvert forgató.

A hiteles tényeket, a történeti levéltár anyagait egy kunságból elindult parasztfiú kálváriáján át mutatja be az író, aki árulónak tartja magát, máskor nemzeti hõsnek, mivel az életet nem a mártírok, hanem az árulók viszik tovább, s aki nem mert bitó alá állni, mint Nagy Imre és Maléter Pál, a KGB üdvöskéi, de õk halálukkal megváltották magukat, és példát mutattak az emberi tisztességre, és hogy a vér vérrel lemosható.

Igen megrázó, vérben, mocsokban, árulásokban született könyv többet, hitelesebb ábrázolást nyújt 1956-ról, mint eddig bármilyen kiadvány, a sok száz meskete, az önmaguk szerepét disznóhólyaggá nemesített igyekvõk, a megélhetési 56-sok, a megrendelt és jól fizetett hamisításokkal tele tûzdelt írástudorok tákolmányai. Ezt a történelmi pszihoepikát csak úgy lehetett megírni, mint Sz. Lukács teszi, põrére vetkeztet mindenkit, fõleg magamagát, és titkosszolgálati nyelven fogalmazva: feldobja önmagát, áruló voltam, de lehet, hogy nemzeti hõs? Nem magyarázza a szégyent, hogy engem bizony kényszerítettek, a fejemhez pisztolyt szorítottak, s nem ítéli el a besúgóit, hiszen úgy érzi, õ sem tudott tiszta maradni a vérzivatarban, sete suta ügynök lett belõle.

Ám, ha csak errõl szólna a könyv, nem lenne kortörténeti lelet a mai magyar társadalomról, nem tudná elsiratni a félbemaradt forradalmat, a ruszki csizmák taposta, kirabolt fõvárost, azt a szellemiséget, melyet azóta is mindig gyaláznak, melyért pedig a pesti srácok életüket áldozták. Az írás soha el nem felejthetõ képeket fest a halára ítélt fõvárosról és az akasztófákkal tele aggatott hazáról, az új Hajnau rémuralmának kezdeteirõl, a felsorakoztatott Néma Szektorokról, ahol a megelõzõ atomcsapás ábrándjait szolgáló nagyhatalmi mámorba hülyült szovjet vezérek játéknak tekintették, véres gyarmatnak ezt az önmagát eltékozló országot. Egy áruló Magyarország vízióját festi meg a szerzõ, pirhana pártok pirhana katonáival, a tébolyult ország haláltáncát, a sárgaülepû Parlamentjével, és féreg médiáival. A szereplõk, ügynökök is, néven neveztetnek, felelõssé tehetõk tetteikért, bûneikért, megélhetési jelenükért, és a sohasem lesz jövõjükért.

A szerzõ tisztában van, hogy sokan támadják majd, beteges hajlammal, halálközeli zavarodottsággal vádolják meg, ám a hatalom mindenkori kiszolgálóinak, az égig érõ bürokrácia bajnokainak, a könnyelmû és léha, áruló értelmiségnek, a mindig markukat tartó funkcionáriusoknak, de a hazug magyar írók örököseinek is irtóztató olvasmány ez. A pusztuló ország víziója nem elõször fogant meg az irodalomban, a Magyar Golgotában, mint Nagy Imre testamentumában viszont olyan elemi erõvel ábrázolódik, amilyen soha nem volt, és soha nem lesz, mert itt egy nemzet önkezével vet véget az emberi létnek, s annak miden megnyilvánulásának. Ez igazi magyar holokauszt.

Sokáig vitatkozhatnak a könyv szereplõi, akik még élnek, hogy vállalják-e önmagukat, vagy elpirulnak a történelmi teher alatt. Az író pedig most kéri igazán az 56-ban neki járó akasztófát, ha már a halhatatlanságban nem bízik, s nem hiszi, hogy lesz majd magyar irodalom és Magyarország.

Antiszemitizmussal is megvádolják a könyv szerzõjét, mert bizony a zsidó árulók is megneveztetnek, a szabadkõmûves páholyok urai, mint ahogy az igazi zsidó holokauszt ezekbõl a lapokból ábrázolódik felejthetetlenül, a halába hurcolt szegény zsidók elpusztításáról, emberi arcáról és tisztes szegénységükrõl soha nem olvasott és nem látott képek jönnek elõ a mester tollából.

Lehet tehát jelentkezni feljelentõnek és vásárlónak egyaránt az alábbi címen; Dél-alföldi Média Kft. Szeged, 6723, Gáspár Zoltán u. 2. Egy könyv postaköltséggel együtt 3450 forint.

( www.kaisersuse.hu újság.)

(www.lakatospal.hu)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Prof. dr. Lázár György:

„Angyal vigyél hírt a csodáról”

Sz. Lukács Imre „Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota” címû könyvének ismertetését egy mottóval, Máray Sándor versébõl vett idézettel kezdem:

„ Angyal vigyél hírt a csodáról…” Mert 1956-ban valóban csoda történt Magyarországon. A több évtizedes elnyomás után, egy nép magára ébredt, a zsarnokság elleni harcban az ország apraja-nagyja- a régi hatalmukat védõk kivételével- összefogott, egymása talált. Soha olyan egységes nem volt a nemzet, mint 1956-ban. És most, ha végig nézünk a könyvesboltok polcain, örömmel látjuk, hogy mennyi könyv jelent meg, melyek mindegyike világosságot akar önteni, a nemzeti forradalmunk 50. évfordulója után élõ nemzedékek emlékezetébe. Nagy szükség van erre, hiszen az emberek gondolkodását az elmúlt évtizedek során igyekeztek megfertõzni, a hatalom minden eszközével.”Ellenforradalomnak, majd késõbb „Sajnálatos eseményeknek” nevezték az 1956-os nemzeti forradalmat, és ezt tanították az iskolákban, és ezt akarták örökre bevésni az emberek tudatába.

Sz. Lukács Imre könyve egy szegénysorból induló, tehetséges, többre vágyó fiatalemberrõl szól. A történet abban az idõben kezdõdik, amikor a könyv fõszereplõje a forradalom bukása után, a megtorlástól való félelmében külföldre menekül. Egy nevelõ otthonba került, ahol befogadták a magyar menekült fiatalokat, ahol szeretettel gondoskodtak róluk, németül tanították õket, hogy be tudjanak illeszkedni majdan az új világba. A fiatal menekült jól tanult, csak az emlékek gyötörték. Az otthon kedves szakácsnõje számtalanszor kérdezte:

– Warum bist Du traurig?- Miközben a legjobb falatokat a fiú tányérjába szedte.

– Warum? Warum?

– Ja, warum bist Du traurig mein Herz?

Ich weiss nicht.

Miért is?- kérdezte magától a menekült és válaszolt magának, igen, ha én azt tudnám.

Hiába kérdezték tõle, törhette a fejét, nem tudott megfelelõ magyarázatot adni; a szomorúság és a magány a lényébõl áradt. Még az öröm pillanatában is vele volt, ha árulkodó jegyeit elrejtette egy-egy félszeg, rövid mosoly. Úgy burjánzott testében, mint a kóros daganat.

A fiatal menekült úgy érezte, és most idézem a szerzõ gondolatait, sohasem akar megöregedni, aki sohasem gondolta, hogy az élet majd rajta is átvágtat, mint a gyorsvonat, aki magát inkább gyávának, mint bátornak tudta, ki a legtisztább magyar forradalom és szabadságharc katonája. Körülményeit nagy kalandnak fogta fel, amelyben minden csak játék, múló idõ, mindenki másra igaz, de rá nem vonatkozik. Akár itt se lenne, egy nádfedeles kicsi ház megvárja, a fekete ruhás, kicsi kun asszony, meg gyönyörû szõke kedvese.

A szerzõnek mélyen emlékezetébe vésõdött mindaz, amit gyerekkorában látott, érzett, és tapasztalt. Aki faluról indul, egész életében tapasztalja, hogy ami az országban, a nagy politikában történik, az leghívebben, legátláthatóbban annak a kis falunak, kis közösségnek az életében tükrözõdik vissza.

Gyerekkorának fájó emlékei gyötrik fiatal lelkét. Nem csak a családjában bekövetkezõ tragédiák emlékei törnek fel lelkébõl, hanem korának nagy társadalmi tragédiái is. Megjegyezte a felnõttek diskurzusából:

Aki zsidóra kezet emel, az Istenre emel kezet.

Az elhurcolt, szerencsétlen zsidó emberek akkor még reménykedtek, mert nem tudtak Lenin elvtárs kegyetlenkedésérõl, az oroszországi zsidó progromokról. Arról a sok-sok emberrõl, akiket a gulágra tereltek és elpusztítottak. Idõvel egy másik, kicsi gonosz ember eltanulta a technikát, és égetési mániáját kiélhette.

A könyv fõhõsét mindig kétségek gyötörték. És az érzés, hogy hûtlen lett a magyar forradalomhoz, mert elmenekült, amikor már nem tudta elviselni, hogy bármikor lebukhat, börtönbe vethetik, vagy kivégzik. Hiszen a forradalom kitörésekor katona volt és katonaszökevényként állt a harcolók mellé.

Hadd szólítsalak meg most hajdani kis katona, ötven évvel a forradalom után. Ne hidd, hogy lelkiismereted most nyugodtabb lenne, ha a forradalom alatt, sortûz leadására, fegyvertelen, kiszolgáltatott, ártatlan emberek, asszonyok és gyerekek legyilkolására vezényelnek. Soha nem felejtem el, amikor 1956-ban Szegeden az egyetemisták a Széchenyi téren nagygyûlést akartak tartani. Elterjedt közöttük, hogy ezt a hatalom mindenáron meg akarja akadályozni, akár annak az árán is, hogy az emberek közé lövet. Egyik egyetemi oktatónk, megkérdezte az odavezényelt kiskatonákat:

Lõni fogtok, ha tûzparancsot kaptok? Lehet, hogy testvéreitek, szüleitek is ott lesznek az emberek között.

A kiskatonák nem válaszoltak. De amikor a Takaréktár utca elõtt eldördültek a fegyverek, tudni véltük, hogy a kiskatonákat nem lehetett rávenni, hogy lõjenek. Csak a más városból odavezényelt államvédelmi tisztek lõttek. Ezt a gyakorlatot késõbb is alkalmazta a hatalom. Nemzeti ünnepeken az egyes települések karhatalmi egységeit kicserélték, hogy a parancs végrehajtását ne akadályozza a kétely: lehet, hogy testvérem, vagy szüleim is az emberek között vannak.

De térjünk vissza a szerzõ könyvéhez, gondolataihoz.:

A Rádióból meghallgatta a hídverõ Gerõ Ernõ beszédét, aki Rákosi után a legfõbb hatalmat gyakorolta, mert elsõ titkárnak választotta a nép bölcs pártja A fõtitkár csõcseléknek, fasisztának nevezte az elégedetlenkedõket, a magyar nép ellenségének, és Rákosi Mátyás hûséges tanítványaként, hitbuzgó moszkovitaként még akkor este telefonon szovjet beavatkozást kért. A kiskatonának, úgy mint az ország népének, nem tetszett a beszéd. A pestiek sem tapsoltak, mert a Gerõ beszédet meghallgatva még többen özönlöttek az utcára és a Kossuth térre.

Nagy érdeme a könyvnek, hogy Nagy Imre személyiségét a történelemhez hûen, igaz embernek ábrázolja.

A szerzõ mélyen egyetértett a tömeg követelésével, hogy Nagy Imrét a kormány. Igaz ugyan, hogy õ is úgy jött haza a keleti akadémiáról, mint sokan mások, de hozta a földosztásról szóló tanulmányait és földet osztott miniszterként. Elsõ minisztersége után Rákosiék eltüntették a legfelsõbb pártvezetésbõl, hallani sem lehetett róla. Miért? Az 1953-as kormányprogramot Nagy Imre miniszterelnökként dolgozta ki, megszüntette az erõszakos téeszszervezést, a kilakoltatást, az önkényes padláslesöpréseket, a kitelepítõ-és munkatáborokat, amelyek nem átnevelõ táborok, hanem kínzótáborok voltak, eltörölte a kuláklistákat. Mihelyt átvette a kormányt, kettõszázötvenezer ember elõtt nyíltak meg a börtönök kapui, bár bíróságok elõtt még mindig kettõszázötvenezer folyamatban lévõ ügy hevert. Mondvacsinált, koncepciós ügyek.

Hallgassuk meg, hogyan is látta a könyv szerzõje:

„ Nagy Imre megszüntette a beszolgáltatást, reményt lehelt a virágzó mezõgazdaságba, javult az életszínvonal. Reménykedni kezdett az ország, a délibábos magyar nép, talán majd egyszer felszáradnak a könnyek. De most már késõ, nagy baj van, ömlik a könny, és ömlik a vér, elõkaparják hát Imre bácsit, az igaz embert, az utolsó reményt…A föld népe emlékszik-e még a földosztásra? Vagy a padlássöpréssel kilúgozták az agyából?”

1945. március 29-én Nagy Imre Sövényházára ment( a késõbbi Ópusztaszerre), mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány Földmûvelési Minisztere és jelképesen leverte a földosztókarókat. Amikor évenként emlékezünk az eseményre, a ma emberében is hasonló gondolatok merülnek fel, az emlékezõk talán elfelejtették, vagy talán kilúgozták az emberek agyából, hogy a földosztó minisztert a hálás utókor késõbb kivégeztette.

A szerzõ mindent közvetlenül látott, átélt a forradalomban. Nem csak a forradalom hõseit, az árulást is látta. Ezt talán legszebben édesanyja szavaival mondja el, amikor a forradalom vérzivaratából pár napra hazautazott szülõfalujába, pihenni akart, és ha szegénységben is, de békében élni, látni az anyját, aki hosszú idõ óta semmit sem tudott róla. Csak azt hallotta, hogy Pestet szétlõtték az oroszok, amit a hithû kommunisták második felszabadulásnak neveztek. Édesanyja még jól emlékezett a háborús Budapestre, amikor ugyanaz a hadsereg tette földdel egyenlõvé, gyalázta meg a fõvárost.

Édesanyja elsírja magát:

„ Nemrég temettük el Szél Öcsit a református temetõben. Ugye emlékszel, hogy milyen aranyos kis gyerek volt. A református iskola után felvették az oroszlányi vájáriskolába. Amikor az oroszok megint lerohanták az országot, november negyedikén Pesten át tartott volna haza, de Nagy Imre hívó szavára a fiatalok közé állt, és egyik iskolatársával együtt akna találta el. A felismerhetetlenségig darabokra tépve ott feküdt a két fiú temetetlenül, egymásra borulva hat napig a Rózsák terén. Érted, Imruskám?- emelte fiára vádlón pillantását, miközben csurgott a könnye és göbös kezét gyûrögette…

Gajdán Imrét is lelõtték. Õt a magyarok, a másikat az oroszok, ki érti ezt kisfiam? Anya ezt meg nem értheti, azért szülje világra a gyerekét, hogy saját hazájában idegenek, és idegen érdekekért ontsák a vérét?… Milyen az a haza, milyen az a szabadság, melyet ennyi vérrel kell öntözni?.. Micsoda ország ez, kisfiam, kinek az országa, hogy csak a temetetlen halottak szaporodnak, testvér testvér ellen fordul. A jóvátétel, az adó, a beszolgáltatás hiába valóvá teszi életünket. Ki érti ezt? Te érted? Tanult embere vagy, tõled várnám már az eligazító szót.”

De a fiú nem tud választ adni, ahogy mi sem tudunk felelet adni sok mindenre, arra sem, amirõl a könyv utolsó fejezete szól.

Sok-sok évvel ezelõtt a Magyar Megmaradás Falának gondolata a könyv írójának lelkébõl kelt életre. A gondolat azóta a megvalósulás útjára lépett és Sz. Lukács Imre saját tulajdonában lévõ földterületen, saját költségén elkezdte építeni a Megmaradás falát. A Dél-alföldi Média Kft. támogatásával évrõl-évre újabb fal emelkedett a magasba az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark szomszédságában. Jobb helyet nem is találhatott volna a gondolat ébresztõje. Hiszen nem véletlen, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark ad adott otthont Feszty Árpád csodálatos körképének, mely a magyarok bejövetelét örökíti meg és mely a történelem zivatarában majdnem teljesen megsemmisült, de lengyel restaurátorok keze nyomán újra életre kelt. Hasonlóan a Nemzeti Parkban nyert elhelyezést, a magyarok életében oly fontos történelmi lépésre, a földosztásra és a földosztó miniszterre, Nagy Imrére emlékeztetõ nemzeti emlékkõ. Ahogyan az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark a magyarság történetének fontos eseménye, a magyarok honalapítására emlékezteti az évenként a sok ezer hazai és külföldi látogatót, úgy nõtt, gyarapodott a Magyar Megmaradás Falára elhelyezett márványtáblák száma és a Megmaradás Falánál évrõl-évre összesereglett, a magyarságért, a magyar nemzet jövõjéért felelõsséget érzõ, ünneplõ, emlékezõ emberek száma.

A Magyar Megmaradás Fala méltó helye lett a népi írók emlékezetének, a népi íróknak, akik nemzeti történelmünk oly sok nehéz idejében a nemzet lelkiismeretének szerepét töltötték be. Több alkalommal a népi írókról és a népi irodalom szerepérõl, felelõsségérõl tudományos konferenciát is rendeztek az ünnepség szervezõi. Évenként egyszer mindig megszólalt a tárogató hívó szava és távoli vidékrõl jöttek el mindazok az emberek, akik úgy érezték, a nemzet jövõje iránt mindannyian felelõsséggel tartozunk. A Magyar Megmaradás Falánál évtizedek óta évenként gyûltek össze a magyar szellemi élet, a magyar egyházak, a magyar vármegyék képviselõi, emlékezetükbe idézve azoknak az emlékét, akik nehéz idõkben is TENNI MERTEK A HONÉRT, azért, hogy a magyarság és a nemzet értékei fennmaradjanak.

2006. június 11.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4e) EURO BEVEZETÉSE

A Standard and Poor szerint, ha a jelenlegi állapotok folytatódnak, úgy Bulgária 2O1O-re lesz kész az Euro bevezetésére, Románia 2O12-re és Magyarország 2O14-re.

Discussion/Fórum