Sólyom Lászlótól várnak segítséget az erdélyi egyházfõk
A határon túli magyarság kettõs állampolgárságához kérik Sólyom László köztársasági elnök segítségét az erdélyi magyar egyházfõk. A levelet a négy erdélyi történelmi magyar – katolikus, református, unitárius, evangélikus – egyház vezetõinek rendszeresen sorra kerülõ fórumán írták alá, Tõkés László királyhágó-melléki református püspök javaslatára. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetõinek Állandó Értekezletén (EMTEVÁÉ) nem kifejezetten a magyar állampolgárság kiterjesztésérõl volt szó, hanem elsõsorban a román tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos kérdések voltak napirenden, tudtuk meg Jakubinyi György gyulafehérvári érsektõl. "Abban ugyanis az szerepel, hogy a felekezeti oktatást az állam fizetheti, ezt pedig feltétlenül meg kell változtatni" – fogalmazott a fõpásztor. Az érsek szerint elfogadhatatlan, hogy a hívek munkájából összegyûlõ adót csak fakultatív jelleggel forgassák vissza a felekezeti oktatásba. "Az egyházak azt szeretnék elérni, hogy az államnak kötelezõ
legyen támogatnia a felekezeti oktatást" – mondta.
Ami a magyar köztársasági elnökhöz intézett levelet illeti, Jakubinyi érsek úgy nyilatkozott, azért volt erre szükség, hogy "a régi ügyek ne vesszenek el". Levelükben az erdélyi magyar fõpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettõs állampolgárságnak, hiszen az unióban "ismert és alkalmazott a kettõs állampolgárság intézménye". Az egyházfõk hasonló tartalmú levelet juttattak el Traian Basescu román államfõhöz és Markó Béla RMDSZ-elnökhöz is. "Igaz, hogy õk nem tudják megadni a kettõs állampolgárságot, de azt mindenképpen elvárjuk, hogy legalább ne akadályozzák" – nyilatkozta felvetésünkre az érsek.
A Traian Basescunak és Markó Bélának írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetõi egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényrõl, a tanügyi törvény egyházakat érintõ módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttmûködésérõl) fejtették ki álláspontjukat és kéréseiket. A nemzeti vízum – amelynek bevezetési dátumát 2006. január elsejében határozta meg a kormány – nem jelentheti a kettõs állampolgárság alternatíváját, jelentette ki a minap Markó Béla. Az RMDSZ-elnök ennek ellenére üdvözölte a magyar kormány intézkedését, de Erdélyben bírálók is szép számmal akadtak. Köztük van Szász Jenõ, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki szerint a félmegoldás nem megoldás: vagy lesz kettõs állampolgárság, vagy tartsa meg a kormány magának a nemzeti vízumját.
Az erdélyi közéletben egyébként jókora vihart váltott ki a magyar pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény, amely szerint a határon túli magyarok támogatása jövõre mintegy 25 százalékkal csökken. A határon túli magyar felsõoktatás például a 2005-ös 170 millió forint helyett alig kap 32 milliót, viszont a csángó magyaroknak szánt idei százmillió forint helyett egyetlen fillér juttatás sem szerepel a tervezetben. Az erdélyi Krónika napilapnak nyilatkozó RMDSZ-tisztségviselõk elképedésüknek adtak hangot, a lap vezércikkírója szerint eljött az ideje a támogatáspolitika leváltásának. Bakk Miklós politológus úgy látja, a megmaradás szlogenjébe burkolt klientúraépítõ támogatási rendszer nem vezet eredményre, mert örökös kiskorúságra neveli az erdélyi társadalmat. "Helyette – írja a cikkíró – fejlesztésközpontú támogatás kellene, amely világosan kiemel néhány területet, és uniós partneri rendszerekbe kapcsolja be az erdélyi pályázót, megnyitván azok forrásait is."
Lukács János
(Kolozsvár)
Fotó: Cser István
ujember.katolikus.hu
