Román félelem a magyar autonómiától
A bukaresti miniszterelnöki hivatal közleményben jelentette be: Adrian
Nastase kormányfõ felszólította a román fõügyészt a törvényességi
vizsgálat elindítására a székelyudvarhelyi fórum ügyében.
Nem lehet üdvözölni azt a szándékot, amely a Romániai Magyar
Demokrata Szövetséggel szemben most egy másik politikai szervezetet kíván
létrehozni — jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári
Szabadság címû lap keddi számában megjelent nyilatkozatában. Markó Béla
szerint jelenleg a romániai magyar közösség nagyobb szolidaritására van
szükség, nem a magyar közösség politikai megosztására. Különösen akkor,
amikor továbbra sem látom, hogy milyen új programot javasolnak ahhoz
képest, amit az RMDSZ most is tesz — mondta.
Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács létrehozását elõkészítõ bizottságban van jó néhány
olyan személyiség, aki régebben RMDSZ-tisztséget viselt, de nem tudott
érvényesülni. Most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a
maguk számára. Vannak néhányan olyanok is, akik a Magyarok
Világszövetségének tönkretételében is jelentõs szerepet játszottak —
mondta. Markó Béla szerint nagy bajt jelentene, ha vége szakadna a
romániai magyar közösség választási egységének, mert ez azt jelentené,
hogy a román parlamentbe csak egyetlenegy magyar képviselõ jutna be. A
megosztottság nemcsak a parlamenti, hanem a helyhatósági választásokon is
rendkívül meggyengítené a magyar közösséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor
azt a meggyõzõdését hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösségben —
ahogy eddig is volt — ezután is lesz annyi bölcsesség, hogy ezt a
veszélyt elkerülje. Markó Béla szerint a legaggasztóbb most az, hogy a
szélsõséges román nacionalizmus felbátorodik, mivel azt látja: a romániai
magyar közösségen belül viták vannak.
A székelyudvarhelyi fórum cselekvési irányt jelölt ki: egy
alternatív politikai erõ létrehozását Székelyföldön — állapította meg
keddi kommentárjában a Krónika címû erdélyi napilap. — Az a bejelentés,
hogy a nyár elején létrejön egy olyan polgári szervezõdés, amely Hargita,
Kovászna és Maros megyében jelölteket állít a 2004-es helyhatósági
választásokon, annak lehetõségét teremti meg, hogy a székelyföldi
társadalom, a települések ne legyenek az RMDSZ-es "egypártrendszerre"
ítélve helyi ügyeik intézésében. A kommentár hangsúlyozta, hogy a
tervezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács — az RMDSZ tizenhárom éves,
összességében sikertelennek semmiképp sem nevezhetõ története nyomán —
nem építhetõ fel sem a szövetség ellenében, sem a szövetség fölé, azt
magában foglaló ernyõszervezetként. A tanácsnak esélye sincs arra, hogy
lekörözze vagy magába szippantsa az RMDSZ legitimitását. Jó eséllyel
kísérelheti meg viszont azt, hogy a szükséges politikai alternatíva
fókuszává váljék.
Az új szervezõdés, ha erõre kap, végképp megosztja a romániai
magyarságot, és kockáztatja annak parlamenti képviseletét. Ami azt
jelentené, hogy a minimumra csökkenne az a mozgástér, amelyben
demokratikus eszközökkel biztosítani lehet a kisebbségi érdekvédelmet —
állapította meg kommentárjában az Erdélyi Riport címû hetilap. ***
A székelyudvarhelyi fórumon résztvevõ magyar nemzetiségû
parlamenti képviselõk készek segítséget nyújtani Románia fõügyészének a
fórum ügyében indított törvényességi vizsgálathoz — közölte a
Székelyudvarhelyen létrehozott kezdeményezõ bizottság vezetõje.
Toró T. Tibor parlamenti képviselõ az MTI-hez kedden
eljuttatott román nyelvû közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy
Adrian Nastase román miniszterelnök feltehetõen pontatlan információk
birtokában szólította fel a román fõügyészt a vizsgálat megindítására.
— Biztosak vagyunk abban, hogy sem a fórumon részt vett
embereket, sem a kezdeményezõ bizottság tagjait nem fogják zaklatni a
vizsgálat ürügyén — szögezte le a közlemény.
A Király-hágó-melléki Református Egyházkerület
kezdeményezésére szombaton Székelyudvarhelyen tartott fórumon a mintegy
másfél ezer érdeklõdõ jóváhagyta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a
Székelyföldi Nemzeti Tanács megalakítását elõkészítõ kezdeményezõ
bizottságot, és az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnökének
kiáltotta ki Tõkés László református püspököt.
Az elsõ román híradások arról szóltak, hogy Székelyföldön
megalakult a területi és kulturális autonómiát követelõ Magyar Nemzeti
Tanács, s ennek a tanácsnak lett tiszteletbeli elnöke Tõkés püspök. A
román miniszterelnöki hivatal másnap közleményben jelentette be, hogy
Adrian Nastase kormányfõ felszólította a román fõügyészt törvényességi
vizsgálat indítására. A Legfõbb Ügyész hivatala ugyancsak közleményben
tudatta, hogy a vizsgálatot megindították.
— A bûnvádi eljárást megelõzõ, elõzetes vizsgálat folyik.
Azt kell tisztáznunk, vannak-e bármiféle törvénysértést jelentõ elemek, ki
szervezte a fórumot, azon kik vettek részt, milyen céljai vannak a Magyar
Nemzeti Tanácsnak, milyen alapon követelnek autonómiát –jelentette ki
Tanase Joita, Románia legfõbb ügyésze az Adevarul címû román napilapnak.
Az Adevarul címû lap meg nem nevezett igazságügyi forrásokat
idézett, amelyek szerint Székelyudvarhelyen megsértették a román
alkotmányt, a fórum a román nemzetbiztonságot veszélyeztette. Az
Evenimentul Zilei címû román lap viszont Renate Weber román jogászt
szólaltatta meg, aki szerint a kormányfõnek ugyan joga van vizsgálatot
kérni, de "nem mindig idõszerû és ésszerû, ami törvényes".
— Ezzel a kárt okozó és teátrális gesztussal a román
miniszterelnök azt bizonyította, hogy eleve bizalmatlansággal és gyanúval
fogadja a fórumon részt vett emberek kérését — mondta.
A román sajtónak adott nyilatkozataiban Markó Béla, a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is határozottan elítélte a
román miniszterelnök lépését. Mint mondta, Adrian Nastasénak nem szabad
beleszólnia abba, hogy a romániai magyar közösségen belül milyen viták
folynak.
— Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki
megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért
visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással
fenyegetõzik — fogalmazott Markó Béla.
