forrás: Magyar Szó
A brüsszeli filmbemutatóról kérdeztük M. Szabó Imrét, a film készítojét
Néhány hete Brüsszelben bemutatták M. Szabó Imre dokumentumfilmjét,
amelyet a vajdasági magyarverésekrol készített. Az operator-rendezot
levélben kerestük meg, és a következo kérdésekre kértünk választ: Hogy
került sor a film bemutatására? Hogy fogadták, milyen a visszhangja?
Folytatni kívánja-e a témát? Mikor és pontosan mit szeretne bemutatni?
Kiknek készül az újabb fölvétel? Láthatja ezeket az átlagpolgár? Milyen
céllal forgat (a közvélemény tájékoztatása a célja, esetleg a politikusok
figyelmének az ébrentartása)? M. Szabó Imre válasza:
– A Magyarverés Délvidéken címu film forgatása elso pillanatától kezdve
kapcsolatban vagyok Brüsszellel, az Európai Parlament magyar
képviseloivel, akiknek digitális képeket küldtem, és folyamatosan
beszámoltam egy-egy út tapasztalatairól. Eljuttattam angol fordításban a
legfontosabb interjúk, történetek szövegét dr. Becsey Zsoltnak, valamint
asszisztensének, Róka Zsuzsanna kiváló újságírónak, aki jelenleg az EU
alkalmazottja. Tehát amolyan szakmai-emberi és bizonyos értelemben
nemzetpolitikai érték- és érdekazonosság vezérelt bennünket ezekben a
súlyos ügyekben. A Duna TV 2004 decemberében a kettos állampolgársági
népszavazás után bemutatta a filmsorozatot. Az angol nyelvu feliratozott
változatot azonban – bár megrendelte – nem. Ennek okainak fejtegetésébe
nem szándékozom belebocsátkozni. Most a Hatvanegy év jogerosen munkacímu
dokumentumfilm (a temerini szerbverés minden részletre kiterjedo
elemzésével, feltárásával: az elkövetoktol kezdve az eljárások
jogszeruségének nemzetközi szakértokkel való vizsgálatán át a fogva tartás
körülményeiig és a börtönbeli magyarverésekig) elokészületein dolgozom.
Hogy hol közvetítik, még nem tudom. Lehet, belecsúszik az új kormány
idejébe. Magam, foként családom drámája okán, pontosan átérzem, mit jelent
kisebbségben, megkülönböztetve élni. Erdélybol származom. Talán éppen
ezért viseltetek különös érzékenységgel az ilyen történetek iránt. Saját
zsebbol utazgattam, hol itt, hol ott megszállva, kocsiban alva ma is
kitartóan járom a Délvidéket. Legutóbb október 30-án, a keresztállításon
és a megemlékezésen jártam 45 perces filmet forgatva Csurogon. Másfél
esztendo alatt huszonegy alkalommal fordultam meg a Délvidéken. Célom a
filmmel, hogy lehetoséget adjak arra, beszéljék ki magukból ezek a
szerencsétlen, megalázott magyar emberek a fájdalmukat, s epikus
megközelítéssel, feldolgozással megmutassam a világnak, mi történik velük,
ott élokkel s velünk, azokkal a magyarokkal, akik átérezzük sorsukat.
Nagyon meghatott, amikor az Orbán Viktor volt miniszterelnököt, a FIDESZ –
MPSZ-elnököt is kitünteto Aracs Társadalmi Szervezet díjátadó ünnepségén
kamerámmal ott jártam, az ünnepség után lépten-nyomon megállítottak, akik
látták a filmeket. Olyan találkozások voltak, amelyeket nem felejthetek
el, könnyezve emlékezem rájuk. Meg is hívtak, vetítsem számukra ismét a
MAGYARVERÉS DÉLVIDÉKEN címu filmsorozatomat. Szomorúan s mégis szívesen
teszek eleget a meghívásoknak.
Brüsszelre visszatérve: dr. Becsey Zsolt, az EU néppárti képviseloje
személyes meghívására s vendégeként utaztam el. Öt dupla DVD-t vittem,
összesen 110 percre rövidítettem a sorozatot. Az Európai Parlament
épületében levo termet szépen benépesítették, lehettek úgy 90-en. Oszinte
érdeklodéssel figyelték az angol feliratos változatot, utána több csoport
verodött össze, s élénk vita alakult ki. Hozzá kell tennem, a filmet,
amelyben oszintén fogalmaztak az emberek, a délvidéki magyar delegáció
látogatása után tíz nappal adtuk. Még élt bennük az élmény, s bizony
kontraszt is kialakult bennük… Tokés László püspök úrral is
összefutottam az EP épületében, o nagyon jelentos tettnek értékelte a
vetítést s az azt követo beszélgetéseket. Másnap a brüsszeli magyarokkal
találkoztam, ott is bemutattam a filmet. Ezt is élénk vita követte. "Mit
tehetnénk?" – kérdezték.
Azt hangsúlyozták, hogy az anyaország felelossége óriási ebben a kialakult
helyzetben, ezzel magam is teljesen egyetértettem. Hiszen véleményem
szerint cinkosan némák a magyarverések ügyében.
írta Gruik Ibolya
