2003. április 21. 7:00
MNO
A tervek szerint 2006-ban indulna az aranykitermelés az erdélyi Verespatakon, de a projektet számos bizonytalanság övezi. A Román Tudományos Akadémia a közelmúltban megállapította: a bányászat katasztrofális hatással lehet a Szigethegység környezetére.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. 1998-ban fedezte fel Verespatakon azt az aranymezőt, amely Európában eddig nem látott méretű készletet tartalmaz. Ez a Reutesrs tudósítása szerint 10,6 millió unciára tehető – ami kétszerese az "igen nagy" aranymező határértékeinek tekintett 5 millió unciának -, és évente mintegy 500 ezer uncia termelhető ki. A projektre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation bányavállalatban a kanadai cég 80 százalékot, a román állami tulajdonban lévő Minvest 19 százalékot birtokol.
Számításaik szerint egy uncia arany kitermelése 128 dollárba kerül, azaz a bánya relatíve olcsón üzemelhet. Tavaly globálisan 178 dollár volt az átlagos kitermelési költség unciánként, azt feltételezve, hogy egy tonna kőzetből 1,83 arany nyerhető ki.
A kanadai cég szerint a kitermelés még növelhető, de ehhez meg kell szerezniük egy közeli falu területét, mert a település épp a mező közepén helyezkedik el. A román kormányfő kezdeményezésére parlamenti bizottságot állítottak fel a ciántechnológia veszélyeinek felmérésére. A bizottság a napokban tartott volna terepszemlét, de elhalasztották.
A 2000 elején a Tiszán és a Szamoson végigvonuló ciánszennyeződést, mint emlékezetes, az Aurul cég okozta, amely nagybányai üzemében egy aranybánya meddőhányójából kívánt ciántechnológiával aranyat kinyerni. A bonyoldalmakat jelzi, hogy a múlt héten lemondott a Rosia Montana több vezetője. A cég korábban a lakosság együttműködésére számított, mivel a térségében a munkanélküliség eléri a 60 százalékot, és a bánya várhatóan 3000 új munkahelyet teremt. A Gabriel a téségben ezüstöt is akar bányászni, valamint másik két projektet is beindít a rézkészletek kiaknázására.
Mint emlékezetes: a Román Tudományos Akadémia a közelmúltban arra kérte az illetékeseket, hogy lépjenek fel a tervezett arany- és ezüstbánya ellen. A tudományos testület ugyanis az utóbbi pár hónapban a kitermelés rövid és hosszú távú következményeit kutatva megállapította: a bányászat katasztrofális hatással lehet a Szigethegység környezetére. Az akadémia szerint a robbantásos külszíni fejtés nemcsak a hegyoldalak és a meddőhányók stabilitását veszélyezteti, hanem azokra a településekre is kihat, amelyek nincsenek a bánya közvetlen közelében. A szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy kis erősségű, helyi földrengések pattanjanak ki a környéken – számolt be a BBC nyomán az erdélyi Transindex hírügynökség.
A Greenpeace szerint egyébként a verespataki aranybánya hátráltatja Románia csatlakozását a Európai Unióhoz. A nemzetközi zöldszervezet határozottan lépett fel az óriási külszíni bánya megnyitása ellen. Szakértőik úgy vélik, az erdélyi község kitelepítésével tervezett aranybányaprogramja ellentmond a Románia által is ratifikált Európai Emberi Jogi Egyezménynek, amely szerint a szabadságjogok része a saját otthon sérthetetlensége is.
