Úgy szeretem a táncot, mint a cigány a fánkot.
De még jobban a legényt, mint a purdé a lepényt.

Magos fán terem a fészek, én a legénynek nem hiszek.
Százszor esküszik napjába, mást ölel minden órába.

Volt szeretõm, volt egy pár, kiért szívem holtig fáj.
Volt szeretõm tizenhárom, mind elhagyott még a nyáron.

Csillag ég a hegytetõn, hamis az én szeretõm.
Ha hamis is, legyen is, az vagyok én magam is!