Frang Gizella
Szombaton, június 21-én Csíkszeredában lezajlott a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága által kezdeményezett Quo vadis Székelyföld? konferencia. Ezt megelőzően az MVSz elnöke Rácz Sándorral és Dr. Csapó Józseffel együtt Székelyföld kilenc településén tartott találkozókat. Ezeken a térség jövőjéről esett szó az EU küszöbén – adta hírül a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága.
A Csíkszeredai konferencia megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia-törekvéseit, melynek alapját a székely nép és a székely székek évszázadok során kialakult és megélt önkormányzata adja.
A zárónyilatkozat emlékeztet arra, hogy az I. világháborút követően létrejövő román állam önkormányzatot ígért az erdélyi magyarságnak, valamint arra, hogy 1919. december 9-én Párizsban, a Társult Főhatalmakkal megkötött szerződésben Romániakötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására, melyönkormányzási lehetoség Isten színe előtt minden népet megillet,üdvözölve az Európa Tanács Parlamenti Közgyulésében megfogalmazott szándékot a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítésére.
Emlékeztetett arra is, hogy Székelyföldön, mely területi
nagyságban megközelíti az EU-tagvárományos Szlovénia nagyságát, s a közel egymillió lelket számláló népességnek 87 %-át adja az összefüggő területen élő székelység.
Felidézi a zárónyilatkozat azokat az önkormányzati
hagyományokat, amelyek a rendtartó székely települések
falutörvényeitől az 1505. november 23-án elfogadott Székely
Constitutio-ig terjednek, s az európai jogalkotást két évszázaddal
megelőzve törvényerőre emelte a személy szabadságát.
A Csíkszeredai Konferencia még a következőket hangsúlyozza:
a székely nép Székelyföldön őshonos, ismeri történelmét, őrzi
hagyományait, tudatában van kulturális öröksége gazdagságának és birtokában egy saját írásmódnak, a székely rovásírásnak.
A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett székelyföldi
tanácskozás-sorozat és ennek záró rendezvénye, a Csíkszeredai
Konferencia, a székely népnek, mint a magyar nemzet szerves
részének magára találását, önkormányzási törekvéseinek
megismerését szolgálta és szolgálja.
Ismerve és elismerve az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nemzeti önazonosság védelmére vonatkozó elveit és dokumentumait, Székelyföld lakosaikénthalaszthatatlannak tartjuk a történelmi székely székek alkotta Székelyföld eurórégióvá minosítését és a többségben lévő lakosság nemzeti önazonosságának védelmében, a közigazgatási hatáskörök mellett, sajátos közösségi jogokkal való felruházását, mely területi önkormányzás Székelyföld minden polgárát megilleti. Követelik, hogy amikor időszerűvé válik, az Európai Unió biztosítson Székelyföld eurórégió részére a számarányának megfelelőképviseletet az Európai Parlamentben. Emellett el akarják nyerni az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált, a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményben jogként feltüntetett, és a székelység történelme során már megélt teljes és tényleges egyenlőséget. Igényelik a székely székek a Székelyföld területi autonómiájának törvényerejű statútum általi helyreállítását.
