Május elsején, a csatlakozáskor, Románia "nem lesz jelen a partin", amint
azt a The Daily Telegraph címûlap megállapítja. Az újság egyik múlt heti
számában interjút közölt Gheorghe Funarral, Kolozsvár polgármesterével
abból az alkalomból, hogy a városatya a magyar nemzeti ünnep elõestéjén
tüntetést szervezett Aradon a Szabadság-emlékmûfelállítása ellen. A
magyarok "1100 éve ellenségei a románoknak, ma is egyetlen céljuk
Nagy-Magyarország megteremtése" — nyilatkozta a Nagy-Románia Párt második
embere. A lap kommentárja: a 90-es évek elején ez a fajta populizmus
bevett szokás volt Kelet-Európában, mára azonban kiment a divatból.
Kolozsvárott, Románia nagy városaiban a gazdaság romokban hever, a
korrupció járványos méreteket ölt. A helyhatóságok politikai és pénzügyi
tõkéjük jelentõs részét "lázas nacionalista képtelenségekre" költik.
Kolozsvár központjában még a szemétgyűjtõk is román nemzeti színben
pompáznak, a "magyar uralom alatt" kiépített fõteret pedig régészeti
ásatások címén feldúlták.
Persze nem ez a kizárólagos oka annak, hogy Románia nemcsak hogy nem lesz
jelen a partin, de sárga lapot is kapott az EU-tól. Sõt, egy hónappal
ezelõtt még úgy tűnt, hogy meghatározatlan idõre felfüggesztik a
csatlakozási tárgyalásokat a notórius rossz tanulóval. Legalábbis ezt
javasolta az Emma Nicholson asszony által az Európai Parlament
megbízásából készített jelentés. A román külpolitika lázas lobbizása, a
sebtében megejtett kormányátalakítás, Nastase miniszterelnök
"kanosszajárása" az európai szocialistáknál, mindez azt eredményezte, hogy
az EP közgyűlése enyhített a szigorú javaslaton, s a felfüggesztés
helyett "a tárgyalási stratégia újratájolásáról" döntött. És a parlament
szocialista frakciójának többsége is Bukarest ellen szavazott, mivel
kételyei vannak azzal kapcsolatosan, hogy valóban határozott és
reformelkötelezett-e a román kormány.
Az elmarasztaló jelentés szerint a legfõbb gondok között elsõ helyen a
korrupció elburjánzása és a jogállamiság megteremtésének kérdése áll.
Továbbá terhelik a gazdaságot az örökölt, veszteséges vállalatmonstrumok,
amelyek privatizációja késõn kezdõdött és stagnál, a kedvezõtlen
gazdasági-társadalmi közeg nem vonzza a külföldi befektetõket, de nem
segíti elõ a hazai üzletemberek tõkeerõsödését sem.
Mindeközben Brüsszel elkezdett számolni. Románia eddig 4,6 milliárd eurót
kapott az uniótól a felkészülésre, a hónap elején pedig bejelentették
újabb 6 milliárd közeli folyósítását. Mára azonban egyre
szembetűnõbb, hogy a vezetõ elit különbözõ fortélyokkal nagyrészt a
saját zsebébe tömi a pénzt. Közben, ha valami kiderül, s nem lehet
eltussolni, Nastase megejt egy röpke kormányátalakítást, aztán minden
folytatódik ugyanúgy, mint elõtte. A brüsszeli intõ után is ezt tette,
egy-két kompromittált miniszterét menesztette. Nem túl messzire, csak a
szomszédos cotroceni-i palotába, elnöki tanácsadónak (Rodica Stanoiu volt
igazságügy-miniszter). Valamicskét igazított a kormányzati struktúrán —
kinevezett három miniszterelnök-helyettest — azzal minden el volt
intézve. Román és külföldi elemzõk emlékeztetnek rá, hogy júniusban
parlamenti és elnökválasztás lesz Romániában, s most ez Nastase legfõbb
gondja. Az unió által igényelt intézkedések — fõleg a korrupció
megfékezésére vonatkozóak — népszerűtlenek lennének. Fel kellene
lépni a korrupt nagymenõk ellen, akik nagyrészt a kormány bűvkörébe
tartoznak, s pénzelik a szocialistákat. Ezekkel pedig nem mer ujjat húzni
Nastase.
Brüsszel azzal áltatja magát, hogy ha Románia bent lesz az unióban,
politikailag normalizálódik, s többé már nem térhet vissza a diktatórikus
rendszerhez. A csupasz tény azonban az, hogy az ország Ceausescu egykori
fullajtárjainak az ellenõrzése alatt áll. Az elmúlt 15 évben azt, ami az
állami vagyonból értékes volt, maguk között szétosztották, miközben a 22
milliónyi lakosság elképesztõ szegénységben tengõdik. A The Scotsman
címûlapban "Levél Romániáról" címûírásában Tom Gallagher neves brit
politológus úgy vélekedik, hogy "Egy olyan ország elhamarkodott
befogadása, amelyet romokba döntött a kommunizmus, és most másodjára
rabolják ki ugyanazon társadalmi rendszer örökösei, visszafelé sülhet el.
Hadd reménykedjünk, hogy Emma Nicholsonnak továbbra is lesz bátorsága
széles körben kinyilvánítani meggyõzõdését, miszerint Románia csak akkor
fog belépni az EU-ba, amikor minden polgára — és nemcsak a csalással
meggazdagodott kivételezettek — élvezni fogják az EU adófizetõinek a
pénzét."S ha ez így lesz, akkor még sokáig kell várnunk.
írta Orbán Ferenc
