Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

A MAGYAR LOBBI HETI AKCIÓLEVELE 4-27-2OO7

TARTALOM

1) E HETI AKCIÓNK: SZOLÁRIS HIDROGÉN ENERGIA GAZDASÁG

HÁTTÉRANYAG

2) KÖRNYEZETVÉDELEM
2a) ÚJ KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTERÜNK
3) KISEBBSÉGEINK
3a) VAJDASÁG JÖVÖJE
3b) TERÜLETI UJRARENDEZÉSI JAVASLATOK 1946-BAN
3c) NINCS MAGYAR STRATÉGIA
3d) TRANSYLVANIA C. FOLYÓIRAT
3e) MPSZ-RMDSZ VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG
4) KULTURA
4a) MAGYAR KARMESTER
4b) KONRÁD ÉS TELLER
4c) KISS SÁNDOR LEÁNYÁT, ZSIZSIT
EGYETEMI ELNÖKKÉ VÁLASZTOTTÁK
5) EGYÉB
5a) NABUCCÓ ÉS MAGYARORSZÁG
5b) EGY SZOVJET EMLÉKMÜVET ELTÁVOLITANAK
5c) "CLASS ACTION SUIT" AZ ELVETT TULAJDONOK
DOLGÁBAN
5d) LEVELEK A HOLOKAUSZTRÓL IRTAKAT ILLETÖEN
6) A MAGYAR LOBBIRÓL, FELIRATKOZÁSRÓL

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) E HETI AKCIÓNK: SZOLÁRIS HIDROGÉN ENERGIA GAZDASÁG

(Kérem a Magyar Lobbi azon résztvevöit, hogy ha egyetértenek az alábbi levél tartalmával és ha ismerik angol nyelvü lapok szerkeszöinek cimeit, irják alá és küldjék el ezt vagy egy ehhez hasonló levelet.)

To the Editor,

Today, we do not have an energy policy, only energy politics. This must stop, because during the last 50 years the global population doubled, energy consumption quadrupled and global GDP increased 6 fold. As a consequence the carbon dioxide concentration of the atmosphere is the higher than any time in the last 500,000 years. The debate on alternate causes is over, solar activity has nothing to do with global warming, because the temperature of the planet and its atmosphere is rising while the stratosphere is cooling! Inaction will result not only in flooding, deforestation, acidification of oceans, water shortage, soil erosion and starvation, but it will also cause migration, ethnic strife, social destabilization and wars.

What is needed is not self serving energy politics catering to the oil, military, power and farming lobbies, but a real energy policy on the scale of the Manhattan Project, the Marshall Plan or the Moon Landing to convert our economy to the clean and un-exhaustible solar-hydrogen economy.

From the Sun, in 3O minutes, we receive all the energy used in a year. If solar collector roofs were used and if a couple of percent of the Sahara was covered with solar collectors, our problems would be forever solved. As to the costs, a new fossil or nuclear power plant costs the same as a solar-hydrogen one and the latter emits no pollution only clean water.

Instead of spending our money on new pipelines, missile shields and energy wars, we should agree on a global energy policy and implement it.

Sincerely,
AZ ÖN NEVE, VÁROSA, TELEFONSZÁMA ÉS LEVELÉNEK DÁTUMA

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) KÖRNYEZETVÉDELEM

2a) ÚJ KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTERÜNK

Fodor Gábor jelölését az ügyvivői testület egyhangúlag támogatta – tette hozzá a liberális párt elnöke. Az ügyvivői testület ülése után tartott sajtótájékoztatón Fodor elmondta, feltételekkel vállalta a jelölést a környezetvédelmi miniszteri posztra. Feltételei között említette a jövő nemzedéke ombudsman intézményének létrehozását, illetve a klímaváltozás és a megújuló energia kérdéskörének hangsúlyosabb megjelenítését a kormányzati politikában.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök alkalmasnak és felkészültnek tartja a koalíciós partner jelöltjeit arra, hogy tagjai legyenek a reformkormánynak – közölte Daróczi Dávid, a Kormányszóvivői Iroda vezetője az MTI-vel szerdán arra reagálva, hogy Horváth Ágnest egészségügyi, Fodor Gábort pedig környezetvédelmi miniszternek jelöli az SZDSZ. Daróczi Dávid elmondta: Kóka János az elmúlt napokban előzetesen egyeztetett a miniszterelnökkel a jelöltekről, és ennek alapján tette meg javaslatait. Hozzátette, a miniszterelnök haladéktalanul elindítja a kinevezési eljárást.

xxxxxxxxxxxx

Kedves Gábor,

Gratulálok miniszteri kinevezésedhez.

Ha van idöd rá, szeretném, ha az alábbi dokumentumokra ránézhetnél.

Az egyik a világ elsö szoláris-hidrogén kisérleti üzemének terve. Örülnék, ha ez Mo-on épülne meg, s igy (az atomerövel és számitógéppel ellentétben) ennek a magyar találmánynak végre hazánk is hasznát venné:

A másik a Duna per dolga: Mivel a hágai biróság 1997-ben 3 évet adott a feleknek a bősi vitában való megegyezésre és mára már 1O telt el megegyezés nélkül, itt az ideje a második hágai pernek! Ezért mellékelem alább a Kiegyezési terv vázlatának honlap cimét. A Kiegyezési Tervet, a világ környezetvédöivel együtt dolgoztuk ki, s lényege az, hogy a Duna medrének elzárása NÉLKÜL emeljük meg a vizszintet. Ez a mérnökileg tervezett szoros nyitva hagyja a folyó medrét, s igy biztositja egyrészt a halak és hordalék szabad mozgását, másrészt biztositja a hajózást és villanytermelést is.

A tervemnek már van a nyugati sajtóban visszhangja, ugyan Mo.-on egyedül a Hitel közölte.

The Danube Compromise (Kiegyezési Terv):

Mégegyszer gratulálva kinevezésedhez és sok eredményt úgy a fent emlitett kérdésekben, mint Verespatak, a Rába, a biofüvek, geotermális energia és sok más dologban, szeretettel köszönt,

Béla Bátyád

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) KISEBBSÉGEINK

3a) VAJDASÁG JÖVÖJE

Demokratizálni az EU-t, megregulázni a vajdasági magyar politikai elitet!

A vajdasági magyarok autonómiaköveteléseinek támogatása nemzeti érdek: kívánatos és le­hetséges.

Az egyik lehetőség: Magyarország hoz egy tudományosan is megalapozott politikai döntést arra vonatkozólag, melyek a nem-területi, nemzeti alapú politikai autonómia ismérvei és azokkal saját kisebbségi közösségeinek érdekében és az EU-beli demokratikus folyamatok elindítása végett (az EU-ban minden hetedik polgár egyben tagja valamelyik nemzeti kisebbségnek is), kilép a nem­zetközi politikai színtérre és saját hozzájárulásként, felajánlja politikai szolgálatait.

Ez a vállalás természetesen nem zárná ki a másik, modellben is megformált kisebbségi ma­gyar törekvés, a székely területi autonómia támogatását.

A vajdasági magyarok dolgában Magyarországnak fel kellene hagynia a várakozással, hogy autonómiaügyben majd egység alakul ki, amelyet kényelmesen lehet majd támogatni. Nem a kor­mányzati felelősségvállaló politikai szerencselovagoké, hanem Magyarországé a történelmi felelős­ség azért, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségekből – határmódosítás nélkül – újra eu­rópai nemzet legyen.

Közös autonómiamodellel egyik Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösség sem dicsekedhet. Holott a kisebbségi világok egyik legjellemzőbb sajátja pont az autonómiatörekvés. A Vajdaság esetében nincs mit várni. Történelmi felelősségének tudatában intő szóval Budapestnek kell tárgyalóasztalhoz invitálni azokat, akik másfél évtized alatt sem tudtak egyességre jutni. Hogy pótvizsgán hozzák létre a közös javaslatot.

Ha erre Budapesten meglenne a politikai akarat, a hosszas előkészületeknek és a tömérdek már lebonyolított vita eredményeként, a nemzetközileg is prezentálható autonómiamodell kidolgo­zása néhány hét alatt befejeződhetne.

Lehet tehát megoldást találni a szerbiai demokratikus folyamatok ösztökélésére, s egyidejű­leg a magyar nemzeti érdek képviseletére is, csak változni és változtatni kell. Mindenek előtt a ma­gyar politikai tényezőknek. Mind a Vajdaságban, mind Magyarországon.

VMDP

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3b) TERÜLETI UJRARENDEZÉSI JAVASLATOK 1946-BAN

Az 1946. évi magyar békejavaslat története

A nagyhatalmak elé terjesztett magyar álláspont a Független Kisgazdapárt elképzelésein alapult
2007. április 11. M.N.(6. oldal)

Csicsery-Rónay István

Nem sokkal történelmi választási gyõzelme után, 1945 decemberében állította fel a Független Kisgazdapárt béke-elõkészítõ bizottságát, amelynek elnöke Nagy Ferenc lett. Õ már ekkor elhatározta, hogy a magyar békejavaslatot személyesen tárja a szovjet, az amerikai és az angol kormány elé. 1946. április 9-én valóban el is utazott hivatalosan Moszkvába, ahol már a többi magyarországi párt által is hallgatólagosan elfogadott kormányjavaslattal állhatott elõ.

A francia kormány 1946. március 23-án terjesztette a három szövetséges nagyhatalom elé a párizsi békeértekezlet megrendezésérõl szóló tervét. Ezzel megkezdõdött a béketárgyalások folyamata, amelyet többek közt az Egyesült Államok is sürgetett. Február 28-án New York-i külpolitikai programbeszédében Byrnes külügyminiszter kinyilvánította, hogy a nagyhatalmaknak más szuverén államok területén azok jóváhagyása és szabadon kinyilvánított beleegyezése nélkül nincs joguk csapatokat tartani, s szükségtelenül nem hosszabbíthatják meg a béke megalkotását, nem kényszeríthetnek csapatokat a kis és elszegényedett államokra. Így aztán a Külügyminiszterek Tanácsa április 25-én nyitotta meg ülését. A magyar ügy tárgyalására csak május 7-én került sor.

A magyar béke-elõkészítés terén a döntõ fordulat március 6-án következett be. A magyar békeigényeket kormányszintre emelõ békejavaslat, amelynek megfogalmazását addig a munkáspártok szabotálták, megszületett. A Független Kisgazdapárt ezen a napon hozta nyilvánosságra javaslatát meglepetésszerûen, és terjesztette azt a pártközi értekezlet elé. A munkáspártok ugyan egyelõre a közös álláspont kialakítását ellenezték, vagyis azt, hogy területi igényeinket a nagyhatalmak elé tárjuk, de attól tartottak, hogy a nép természetes életösztöne és a kisgazdapárt széles körû felvilágosító kampánya által feltüzelt közvélemény a baloldal népszerûtlenségét veszedelmesen fokozza. Ezt Moszkvának is tudomására hozhatta Rákosi, mert április elején a kisgazdapárti vezetõk értésére adta, hogy szovjet információk birtokában Romániával szemben négy- és tízezer négyzetkilométer közötti területi igényt lehetne felvetni. Így aztán mire a Nagy Ferenc vezette kormányküldöttség április 9-én Moszkvába indult, kialakult a közös álláspont, amely lényegében a kisgazda javaslaton alapult. Április végén pedig a magyar kormány a szövetséges nagyhatalmak elé terjesztette a területi újjárendezésre vonatkozó javaslatait. Tehát még idejében, a Külügyminiszterek Tanácsának május 7-i tragikus döntése elõtt.

Hogy ezek a javaslatok mit tartalmaztak? A kisgazdapárti Erdély kelet–nyugati felosztását javasolta, amelynél a Székelyföldet egy Kolozsváron át húzódó korridor kötné össze az anyaországgal, miközben annyi román kerülne Magyarországhoz, amennyi magyar marad odaát. (Ez körülbelül 33 ezer négyzetkilométert jelentett volna.) A javaslat Csehszlovákiától a szlovákiai magyarok visszatérését kívánta, de megfelelõ területtel együtt.

A koalíciós javaslat elvben a kisgazdapárti tervet fogadta el a moszkvai út elõtt, de Erdély észak– déli kettéosztását kívánta, azaz nagyjából 22 ezer négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz csatolását és önkormányzatot a Székelyföld számára. Amikor azonban ez késõbb lehetetlennek bizonyult, leszálltak 11 ezer négyzetkilométerre. A legvégén már csak félmillió határ menti magyar viszszacsatolását kérték. A végeredmény, mint tudjuk, három falu elcsatolása lett – Magyarországtól!

Az eredeti kisgazdapárti javaslatot késhegyig menõ sajtóháború elõzte meg pártunk és a kommunisták közt. Érdemes errõl Vida István alapvetõ mûvébõl (A Független Kisgazdapárt politikája 1944–47) néhány mondatot idézni:

„A kisgazdapárt nagy figyelmet fordított a külpolitikai kérdésekre, sõt azt mondhatnók, hogy a magyar békeszerzõdés elõkészítését s a béketárgyalásokra való felkészülést tekintette az egyik legnagyobb feladatának. Az országos központ külügyi osztályának irányításával a Nagy Ferenc szûkebb környezetéhez tartozó jobboldali értelmiségiek: Csicsery-Rónay István, Saláta Kálmán, Hám Tibor, valamint a parlamenti képviselõkbõl álló ún. külügyi bizottság hozzákezdett a magyar békecélok, a béketárgyalások elé terjesztendõ magyar követelések összeállításához s az ezzel kapcsolatos pártálláspont kidolgozásához. Széles körû elõkészítõ tárgyalásokat folytattak, s még olyan ismert horthysta külügyi szakértõket is bevontak, mint Szent-Iványi Domokos, aki a Faragho-féle delegáció tagjaként részt vett az 1944. õszi moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokon.”

A pártnak nemcsak a centrumbeli és a jobboldali, hanem a baloldali értelmiségijei is sürgették a sajtóban a valamennyi párt által elfogadható békecélok kidolgozását. Ehhez a kampányhoz csatlakoztak a Nemzeti Parasztpárt nemzeti beállítottságú vezetõi is. A döntõ rohamot azonban 1946 januárjában indította el a kisgazdapárt széles körû ankét keretében, amelyhez kapcsolódva a Kommunista Párt részérõl fõleg Révai József folytatott vad ellenpropagandát, odáig merészkedve, hogy kijelentette: „Egy nemzet önrendelkezõ joga, beleértve nemzeti államhoz és néprajzi határaihoz való jogát, nem egyszerûen vele született természetjog, függetlenül attól a történeti jogtól, amelyet a nép a szabadságért vívott harcával érdemel ki.”

Ez a nagy vita végül abban csúcsosodott ki, hogy a kisgazdapárt már március 6-án kész békejavaslattal állhatott koalíciós társai elé. A sziszifuszi küzdelmet a gyõztesekkel az immár legfõbb nemzeti célban egyetértõ pártok Nagy Ferenc miniszterelnök személyes vezetésével egészen õszig folytatták, nemcsak a mi területi igényeinkért, hanem szomszédaink ellenkövetelései ellen is!

Egyetlen téren sikerült a támadásokat visszaverni. Benes és Sztálin 200 ezer szlovákiai magyar Magyarországra ûzését követelte, de ebbe a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók beleegyezni.

Az „új trianoni béke” az amerikaiak és az angolok a magyar határok revideálása érdekében kidolgozott minden terve ellenére egy újabb békediktátum – ezúttal Moszkváé – következtében történelmi ténnyé vált.

Két epizódról hadd emlékezzünk meg befejezésként. Az egyik az, hogy a fegyverszüneti tárgyalásom alatt a Szovjetunió egyértelmûen egész Erdély Romániának való visszaadását kívánta, amit Churchill akadályozott meg, ragaszkodván ahhoz, hogy a végsõ rendezés a békekonferencián dõljön el. Így került a román fegyverszüneti szerzõdésbe az „Erdély vagy Erdély egy részének” Romániához csatolása. Sajnos a béketárgyalásokon a közben lemondásra kényszerült brit miniszterelnök, hazánknak valójában nagy barátja, már nem vehetett részt.

A másik epizód az, hogy Franciaország is elkészítette a maga békejavaslatát, ami azonban hivatalosan nem került a Külügyminiszterek Tanácsa elé. Ennek alapján a Partium Máramarosszigettõl Aradig Magyarországhoz került volna, azaz szinte azonos volt a maximális magyar követelésekkel. Még a terület nagysága is megegyezett: 22 ezer négyzetkilométer.

A szerzõ a Független Kisgazdapárt külügyi osztályának
vezetõje volt (1945–1947)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) NINCS MAGYAR STRATÉGIA

Kilencven éve nincs magyar stratégia

Duray Miklós MKP-alelnök szerint biztosítani kell a közösség gazdasági és szociális biztonságát
2007. április 11. (9. oldal)

Neszméri Sándor

Idestova egy hónapja Duray Miklós nevétõl hangos a szlovák sajtó, pedig a Magyar Koalíció Pártja március végén lezajlott tisztújító közgyûlésén az elnöki posztért Bugár Béla és Csáky Pál küzdött meg. Mégis arról szóltak és szólnak mind a mai napig a hírek, a kommentárok és jegyzetek, hogy Duray Miklós miatt radikalizálódhat az MKP. A kialakult helyzetrõl kérdeztük az érintett politikust, aki egy szlovák lapnak adott tegnap megjelent interjújában a Benes-dekrétumok magyar áldozatainak kártalanítását sürgette.

Hogyan értékeli, minek tulajdonítja az önre irányuló nagy figyelmet?

– Amikor kiderült, hogy Csáky Pál indul a választásokon, Bugár Béla a szlovák sajtóban úgy nyilatkozott, hogy veszélyt jelent a pártra, a szlovák–magyar kapcsolatokra, de magára Szlovákiára nézve is Csáky Pál és Duray Miklós összefonódása. Ez több szempontból is téves és veszélyes megnyilatkozás volt. Téves, mert semmiféle összefonódásról nincs szó, egyszerûen korrekt a viszonyunk, és én csak egy világos jövõkép mellé álltam oda. Veszélyes azért, mert Bugár ismét elkezdte riogatni a szlovák közvéleményt, hasonlóan, mint 1992 áprilisában, csak akkor a szlovákoknak azt a részét fenyegette a magyar területi autonómiával, akik az önálló Szlovákia mellett álltak ki, most az egész szlovákságot riogatja, ami a szlovákiai magyarság és az MKP szempontjából több mint káros.

– Mi történt önök között az elmúlt nyolc évben, hogy Bugár Béla ilyen kijelentésekre ragadtatja magát? Kérdezem ezt azért, mert köztudomású, hogy 1998-ban a pártegyesítõ közgyûlésen Bugár Béla éppen az ön által vezetett Együttélés küldötteinek a támogatásával lett az MKP elnöke.

– Való igaz, hogy én is Bugárt támogattam, de ennek pragmatikus oka volt: akkoriban a meciarizmus legyõzésére készült a szlovák és a magyar ellenzék, tárgyalások folytak a közös kormányzás lehetõségérõl és szlovák partnereink értésünkre adták, hogy egy Bugár Béla típusú politikust tudnának leginkább elképzelni partnerükként. És akkor mindennél fontosabb volt, hogy Szlovákia kikerüljön a politikai izolációból, elinduljon az integráció útján, s ebben szerepet játszhasson a szlovákiai magyarság is. És ezt Bugár Béla is tudta. A változás okát pontosan nem tudom, de a jelenség nem új. 1990-ben, amikor megalakítottam az Együttélés Politikai Mozgalmat, felvettem a kapcsolatot a rendszerváltó Nyilvánosság az Erõszak Ellen mozgalom vezetõivel, de elsõ találkozásunkkor azzal utasították el az általunk felkínált segítséget, hogy szélsõséges pártokkal nem kívánnak együttmûködni, pedig akkor még azt sem tudhatták, mit is akarunk. Akkorra ugyanis valakik eldöntötték, hogy a magyarságnak lehet egy liberális pártja, az akkori Független Magyar Kezdeményezés és egy keresztény-konzervatív, vagyis a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, s ez akkor fog jól mûködni a szlovákok irányában is, ha közben lesz egy magyar ellenségkép, az pedig én és az Együttélés lettünk. Ez köszön vissza most Bugár magatartásában.

– Sem az elõdpártokban, sem az MKP-ban nem volt még olyan tisztség, amellyel önt most megbízták, vagyis stratégiai alelnöki poszt. Mire fekteti majd munkájában a fõ hangsúlyt ezen a poszton?

– Tényleg nem volt még ilyen tisztség, de fontos, hogy most van, s ezt nem azért mondom, mert én lettem a stratégiai alelnök. Egyszerûen az a gond, hogy a szlovákiai magyarságnak 90 éve nincs stratégiája, lehet, hogy az egyes emberek lelkének a legmélyén vannak elképzelések, de azokról nem beszélnek, s ha igen, csak ritkán. Nekünk meg kell alkotnunk azt a víziót, amely kereteket szab hosszú távon politikai és hétköznapi cselekvésünknek, mert vészesen fogy a magyarság, olyan mértekben hagyják el szülõföldjüket a szlovákiai magyarok, mint még soha, és nem csak Magyarországra, bárhová elmennek, hogy tanulási és munkalehetõséghez jussanak. Ki kell alakítanunk egy olyan rövid és hosszú távú programot, amely biztosítja a szlovákiai magyarok gazdasági és szociális biztonságát, amely biztosítja számukra, hogy szülõföldjükön maradva is boldogulhatnak és megóvhatják magyarságukat.

– Része lehet-e ennek a stratégiai programnak az autonómia valamilyen formája?

– Szlovákiában ugyan sokan beszélnek az autonómiáról, és még többen félnek tõle, de a tapasztalatom az, hogy szinte semmit nem tudnak arról, mi is az. Fontos, hogy legalább szakértõi szinten folytassunk róla megbeszéléseket – akár egy szlovák–magyar párbeszéd részeként is –, még akkor is, ha a párt nem vállalja fel az autonómia egyetlen formáját sem. Legalább azt tisztázni kell, hogy az autonómia a nemzetközi jogban és gyakorlatban nem gyengíti az egyes államokat, hanem erõsíti azok integritását.

xxxxxxxxxxx

Törvénytelen felmérés? Csáky Pál MKP-elnök tegnap Szlovákia legfõbb ügyészségéhez fordult, hogy vizsgálja meg, vajon törvényes módon járt-e el a Markant nevû közvélemény-kutató ügynökség, amelynek magyar nemzetiségû személyek válaszaira alapozott felmérése szerint ha nem a tisztújító közgyûlés küldöttein, hanem a szlovákiai magyar választókon múlott volna, akkor Bugár Béla marad az MKP elnöke. Csáky a SME címû szlovák liberális napilap és az Új Szó kiadójának közös megrendelésére készült felmérés jogszerûségét azért kérdõjelezi meg, mert az ügynökség szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségû személyek válaszaira alapozta a vizsgálódását, s tette ezt annak ellenére, hogy Szlovákiában a nemzetiségi hovatartozás ténye törvény által védett bizalmas információnak számít. (MTI)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3d) TRANSYLVANIA C. FOLYÓIRAT

Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévenként megjelenõ Transsylvánia címû erdélyi tájékoztató folyóirata ebben az évben interneten jelenik meg – www.hhrf.org/ts. Az elsõ szám meglepetéssel szolgált. Szinte könyvnyi politikai, mûvelõdési és irodalmi témát nyújtott az olvasóknak. A folyóirat a világ más tájait is meghódította. Sajnos a szövetség vezetõi részint megöregedtek vagy súlyos betegség miatt hosszas kórházi kezelésen estek át. Elszakadtak az olvasóktól és az a minimális 500 USD nem gyûlt össze, amely a negyedévi kiadási költséget fedezné.

Tisztelettel kérjük segíteni az összeg összegyûjtésében különben az elnök, alelnök nyugdíját terhelné meg a fenti összeg. A szétszórtan mûködõ amerikai magyar társaságok bizonyára biztosítják ezt az összeget, amíg gazdaságilag megerõsödik az Erdélyi Szövetség. A támogatást a következõ címre kérjük elküldeni:

Charles Bálintitt Sr.
319 Bement Ave
Staten Island 10310.
Telefon: 7184481975

Köszönjük szívességét, Horváth Arany fõszerkesztõ
Kolozsvár, 2007 április

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3e) MDSZ-RMDSZ VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG

A Magyar Polgári Szövetség Traian Bãsescu államfõt támogatja a május 19-i referendumon

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a jogállam elleni lépésként értékeli a Traian Bãsescu államelnök politikai életbõl való eltávolítására létrejött parlamenti koalíció ténykedéseit. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy jogállamban, az Alkotmánybíróság véleményezésével ellentétben az állam elnöke felfüggeszthetõ. Az MPSZ meggyõzõdése, hogy egy jogállamban az Alkotmánybíróság döntése nem felülbírálható, hogy léteznek azok a morális, erkölcsi szabályok, melyek az Alkotmánybíróság döntését kötelezõvé kell tegyék.

Az MPSZ vallja, hogy a már Európai Unió tag Romániában a politikának nem a múltról, hanem a jövõrõl kell szólnia. 1989-‘90-ben mindannyian rendszerváltásról álmodtunk. Románia állampolgárainak, román és magyar nemzetiségûeknek, szembe kell fordulniuk a bányászjárásoktól terhes ‘90-es évek örökségével, mindenkorra el kell kerülnünk az Iliescu és Vadim közötti választás kényszerét.

Az MPSZ meggyõzõdése, hogy a múlttal való szakításban valamint Románia modernizációs programjának megvalósításában sokkal nagyobb szükség van Traian Bãsescura, mint Vãcãroiura. A kommunizmus elítélése, a szekuritáté irattárának megnyitása valamint a korrupcióellenes harc kiteljesítése Románia felzárkóztatási folyamatának jelentõs lépései, egy olyan folyamate melyben, Traian Bãsescu támogatása mellett, az MPSZ részt kíván venni.

Az MPSZ elítéli, hogy a nép által közvetlenül megválasztott, legitim elnököt a pártlisták mögé bújt parlamenti tagok felfüggesztik. Elítéljük az RMDSZ magatartását, a magyar választópolgárok az RMDSZ parlamenti képviselõinek nem adtak mandátumot arra, hogy ezt megtegyék.

A Magyar Polgári Szövetség felkéri szimpatizánsait, a romániai magyar választópolgárokat, hogy május 19-én jelenjenek meg az urnák elõtt, és voksoljanak Traian Bãsescu leváltása ellen!

Székelyudvarhely, 2007. április 26.

Szász Jenõ,
a Magyar Polgári Szövetség elnöke

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) KULTURA

4a) MAGYAR KARMESTER

Fischer Iván került a washingtoni Nemzeti Filharmónikusok élére. A világhirü magyar müvész 2O1O-ig lesz az amerikai föváros zenekarának vezetöje. Öt megelözöen is volt már ennek a zenekarnak magyar karmestere Doráti Antal személyében, 197O és 77 között.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) KONRÁD ÉS TELLER

Tagnap amikor Sanders Iván a magyarsághoz és a zsidósághoz való ragaszkodásról, lojalitásról kérdezte Konrád Györgyöt, – az "A Guest in My Own Country" szerzöjét, aki könyve angol forditásának megjelenése alkalmából van New Yorkban -, akkor az iró hasonlattal válaszolt. "Olyan ez, mint két asszonyt szeretni!" mondta. Igen, lehet, hogy ez a kettösség bonyodalmakat okoz, lehet hogy a két asszony féltékeny lesz egymásra és ez feszültségeket teremt, dehát ez az ö problémájuk, elvégre mit tegyen az ember, ha egyszer igy van, ha mindkettöt szereti?

Sokat megélt az iró, a kisfiu aki Berettyóújfaluból, annak "nyakas magyar zsidó" közösségéböl elindulva, késöbb a Pen Klub elnökévé, majd féltucat nyelven olvasott világhirü iróvá lett, kinek új könyvéröl ezen a vasárnap szól majd a New York Times könyvkritikája. A két asszonyt szeretni tudó Konrádot nem csak az ösi tradicióihoz ragaszkodó zsidó közösség formálta, de formálta a Berettyó is és formálták az ott, velük békében és kölcsönös megbecsülésben élö nyakas magyar kálvinisták is. Ök is formálták, mert ök is tudták, hogy az embert a kulturális gyökerei teszik, ok is ragaszkodtak a maguk ösi népdalaihoz, apáik és nagyapáik szokásaihoz, továbbadták a bölcs közmondásoknak és gyönyörü faragásoknak, himzéseknek a messzi multból érkezö üzenetét, azt, hogy te nem vagy akárki, te tartozol valahova, hogy neked vannak gyökereid, becsüld meg azokat! Nem számitott, hogy szombaton vagy vasárnap mentek az Isten házába, nem számitott, hogy ott mit is fohászkodtak, mit is énekelrek, az számitott, hogy elfogadták és tisztelték egymást, s az, hogy együtt szerették a tavasszal megáradó Berettyót, a mindannyiunk Teremtöje által alkotott szép vidéket, tudták, hogy egy az Isten és együtt szerették a magyar rögöt, mely idövel mindenkit magyarrá tesz. A Berettyó megtanitotta öket arra is, hogy minden áradás elmúlik, hogy a viz szlad, s a kö marad.

Kondádot hallgatva Teller Ede jutott az eszembe, mert ö 3OO százalékos embernek tartotta magát. Ö megvetette az olyan embert, aki cserélgeti lojatitásait, aki "minél inkább amerikai, annál kevésbbé magyar, vagy minél inkább magyar, annál kevésbbé zsidó". Ö 1OO százalékos magyar is, zsidó is, amerikai is volt. Szerinte az egészséges lelkü ember nem cserélgeti, hanem gyüjti a lojalitásait! Szerinte is, mint Konrád szerint is, a lojalitás olyan mint a szeretet. Ö is nöi párhuzamot használt annak kifejezésére, hogy a matematika nem érvényes az emberi lélekre. Arra, hogy anyánk iránt érzett 1OO százalékos szeretetünk nem csökken attól, hogy késöbb feleségünket, majd leányunkat is 1OO százalékosan szeretjük.

Konrád azt mondta, hogy "örülnék, ha több lojalitásom is lenne, az a kár, hogy nekem csak kettöt adatott meg szeretni". Mig hallgattam, nekem az járt az eszembe, hogy a több jojalitás gazdagabbá teszi az embert, gazdagabbá, megértöbbé, mert ö is, Teller is többszáz százalékos emberek.

LB

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4c) KISS SÁNDOR LEÁNYÁT, ZSIZSIT EGYETEMI ELNÖKKÉ VÁLASZTOTTÁK

(Bizony mosolyog Kiss Sándor, a Magyar Parasztszövetség volt fütitkára – most már Teremtöje oldalán- amikor olvassa, hogy kislányát Zsizsit választották a Duke egyetem elnökévé. Erre nem csak a Kiss család büszke, büszkék vagyunk mindannyian és tudjuk, hogy gazdagodik ettöl nemzetünk is!
Az 1956-ban kitántorgottak közül 2,OOO-böl lett egyetemi tanár, a Bard Föiskola 33O diákjából közel 1OO szerzett doktorátust és az utánunk jövö, már itt született, de kettös lojalitású, 2OO százalékos generáció még többet fog tenni mindkét hazájáért melyet a végzet neki adott.)

Idézet egy levélböl:

Csak annyit irok, hogy pl. a Duke tavalyig volt elnoke, aki Zsizsi mellett ult,azt mondta utana, hogy o mar nagyon sok elnoki beiktatast latott, (a Duke elott egy masik, igen hires egyetem elnoke volt) de meg ilyet nem! A varos polgarmestere a napot "Elizabeth Kiss Nap"-nak nevezte el, s hirdette ki. Talan 129 egyetem es college kuldott delegatust, 8 specialis tudomanyos szervezet es organizacio kepviseltette magat.

A College kulfoldi diakjai 26 orszagbol, orszaguk szines, csodas ruhaiban egy-egy orgonaagat vittek Zsizsi ele egy viragkosarba, kepviselve az orgonat, ami magyar virag.
Az enekkar csodasan enekelt. Az egyetemek kepviseloi a sajat kopenyukben vonultak, elukon Jeff, aki Oxfordot kepviselte, mint a legoregebb egyetemet, s utana idorendi sorrendben jottek a delegatusok.

Egy hatalmas satorban zajlott le az egesz. Fenn, a dobogon azok voltak, akik beszeltek. Koztuk volt Bori, aki a Zsizsi szamara Goncz Arpad altal irott koszontest olvasta fel. Nagyon meghatott sok embert Arpad az irasaval. S beszelt a 2 polgarmester, Atlanta es Decatur polgarmestere, es sok-sok olyan ember, aki Zsizsi eleteben komoly szerepet jatszottak, volt iskolai, egyeteme, kepviseleteben. De mindenki, aki beszelt, olyan elkepeszto szeretettel fordult Zsizsihez, ami szinte elkepzelhetetlennek tunt. A diakok, akik a kulonbozo tanszeket kepviseltek, mind ugy oleltek Zsizsit, mintha az edesanyjukat olelnek. Zsizsi volt iskolainak oregebb vezetoi ugy csokoltak, hogy az hihetetlenul meghato volt. A menet elejen 100 diaklany vitte a zaszloikat a kulonbozo organizacioknak es aktivistainak. A zaszlokat mind a leanyok terveztek es keszitettek el erre az alkalomra.
Unnepelyesen raktak Zsizsire az elnokseget szimbolizalo ezust es arany medalt es lancot, rajta: "Elnok", es a College neve, pecsetje es alapitasi eve: 1889, s II. Peter 1:5. Zsizsi a 8-ik elnok. S ami Zsizsit nagyon meglepte, hogy megkapta a College gyurujet, amit csak ott vegzettek kapnak meg. S o csak 8 honapot dolgozott meg ott.

En, es Jeff edesapjanak mostoha, de nagyon szeretett leanya es ferje elol, a College igazgatosaganak tagjaival, pontosan kozepen elsokent, s a masik oldalon ugyanugy elsokent Jeff ult. Mamaja es ferje. S hatalmas tomeg.

Zsizsi korareggeltol keso szinte ejjelig, jarta a kulonbozo osszejoveteleket. Ugyanis unnepeltek a volt diakokat, koztuk olyanokat, akik mar tolem is idosebbek voltak, s ugy ultek, evszamok szerint, amikor vegeztek. Volt, ahol mi is reszt vettunk Borival egyutt, vagy Jeff rokonsagaval is egyutt. Kitunteteseket osztottak olyan volt diakoknak, akik valami nagy eredmenyt ertek el, volt feltalalo, volt iro, volt politikus, stb.

S meghato volt, amikor idos volt dolgozokat is koszontottek, s tuntettek ki.

A felvonulas alatt Berlioz: Triumphal March", Charpentier: Prelude to "Te Deum", es Verdi: Triumphal March from "Aida" zenet jatszottak. S a vege egeszen kulonos volt: Mert Handel: "Hornpipe, from Water Music" darabot, Williams: Summon the Heroes" and "Spirit of the Ages" darabokat jatszottak, s a tanc es zene tanitvanyok kozul ketten, mint ket kis angyal, feher ruhaban valami kotelen ket oldalt, a dobogon, s lejjebb, hatalmas koroket irt le a zene hangjaira. Elkepesztoen csodalatos volt! Korben "repkedtek"!!!!

A zenet Istikem kettotok miatt irtam le pontosan.
De Zsizsi probalt minden, volt diakok szamara rendezett osszejovetelen megjelenni,s voltak diszebedek, szamunkra is, de mi azert tobbre nem mentunk, csak azokra, ahol Zsizsi eloadast is tartott. Amikor az avatas megvolt, letette az eskut, akkor utana mondott egy olyan beszedet, hogy az csudalatos volt! Kesobb sokan megkoszontek nekem, mint mamanak, hogy adtam nekik Zsizsit, mint ajandekomat.

De Zsizsikem bizony keveset aludt az utolso heten! Azonban az orom adott neki specialis erot, s mindent fantasztikusan birt!!! Szombat este meg 15 embernek votl party a hazuk vegen levo szep nagy, erkelyszeru, nyitott helyen, ahova rendeltek a vacsorat Zsizsiek a kozeli baratoknak, ismerosoknek. S nagyon keson tudtunk bucsuzni az utolsoktol.

Az unnepsegen is beszelt a lelkeszuk is, s vasarnap votunk a College kapolnajaban is 10-kor, s mar utana a repuloterre kellett mennunk.

Bevallom, bizony faradtan ertunk haza, mert a nagy orom is tud farasztani! De ez az unnepseg az eletunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb esemenye volt! S Istennek adtam halat, hogy ajandekkent adta Zsizsit nekunk, s orulok annak, hogy feladva a munkamat, csak a 3 gyermekem mellett maradtam az o szuletese utan, s ugy erzem, hogy ez feltetlenul csak jo hatassal volt a Zsizsi es testverei eletere.

Terikem,Istikem! Ne haragudjatok, hogy ilyen sokat irtam. De ugy ereztem, hogy nekem le kell irnom az egeszet, s ezt masoknak is elkuldom, akiket talan ugyanugy erdekelne egy ilyen unneples.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) EGYÉB

5a) NABUCCÓ ÉS MAGYARORSZÁG

A 33OO kilóméter hosszú Nabucco gázvezeték Európa gáz szükségleteinek 1O%-át elégitené ki és úgy vezetnék, hogy a Kaszpi tengertöl Nyugat Európáig haladva orosz felséterületet nem érintene, Törökörszág-Irán-Bulgária-Románia-Magyarország útvonalon haladna. Ezt a tervet kivánja megakagályozni az orosz állami gázmonopólium a Gazprom úgy, hogy a már létezö Kék Áramlat nevü gázvezetékét meghosszabbitja Nyugat Európába Bulgária-Románia-Magyarország útvonalon.

Szomoruan láthatjuk, hogy miközben az energia-válság újra két táborra szakitja a világot, a rövidlátó politikusok vagy katonai erejük növelésére és rakétakilövö állomásokra vagy gáz és olajvezetékekre költik az adófizetök pénzét, olyan asztronómia összegeket, melyeket, ha azt az olajat követö napenergiára alapozott energia ellátásra forditanák, úgy nem csak az energia válságot oldanák meg véglegesen, de elketülnék a közeégö energia-háborúkat is.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5b) EGY SZOVJET EMLÉKMÜVET ELTÁVOLITANAK

Czmbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere bejelentette, hogy idén eltávolitják a városból a szovjet emlékmüvet és helyére, a talapzatára kávézót épitenek.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5c) "CLASS ACTION SUIT" AZ ELVETT TULAJDONOK DOLGÁBAN

Tisztelt Bela batyam,

A Magyar Koztarsasag elnoke, Dr. Solyom Laszlo ur tisztelgo latogatast tett Torontoban Aprilis 24-en az 56-os menekultek Kanadaba erkezesenek 50-ik evforduloja alkalmaval. A mellekelt nyilt levelben megkertem velemenyezze a tulajdoni viszonyokat a Magyar jogallamban hivatkozva a sajat esetemre amit 4 hete elutasitott a birosag, mint “a kereset megalapozatlan”. A nyilt level megjelent a Kanadai Magyarsagban.

Az ujvilagban elo jogaszokat keresek akik segitsegevel “class action suit”-t szeretnek kezdemenyezni a Magyar Allam ellen.

Mint resztvevoja a Magyar Lobby tobb a akciojanak e level kozzetetelevel szives tamogatasat remelve,

Tisztelettel udvozli, Bert Bobrovniczky

NYILT LEVEL

Dr. Solyom Laszlo Urnak,
A Magyar Koztarsasag Elnokenek
Aprilis 11.2007

Igen Tisztelt Elnok Ur,

Az 1956-os szabadsagharc menekultjei Kanadaba erkezesuknek 50. evfordulojan Torontoba valo latogatasa nagyszeru esemeny. Alkalmat adhat az O-hazaban maradt es az O-hazabol elmenekult magyarok kapcsolatanak erositesere ami kozvetlenul a nemzet javat szolgalhatja.

Szeretnem ha az Elnok Ur velemenyezne Eszak-Amarika legnagyobb magyar ujsagja olvasokozonsegenek a tulajdoni viszonyokat a demokratikus jogallamban.

Az olvasok tajekoztatasara felsorolom a kovetkezo hivatkozasokat::

A Magyar Koztarsasag Alkotmanya 13. (1) paragrafus kimondja: a Magyar Koztarsasag biztositja a tulajdonhoz valo jogot. (2) Tulajdont csak kivetelesen es kozerdekbol, torvenyben szabalyozott esetekben es modon, teljes, feltetlen es azonnali kartalanitas mellett lehet.
A Magyar Polgari Torvenykonyv 115. paragrafusa (1) kimondja: A tulajdoni igenyek nem evulnek el.
Az Elnok Ur elnoklete alatt az Alkotmanybirosag 27/1991. (V.20) AB hatarozata kimondja: az egyes hazingatlanok allmi tulajdonba vetelerol szolo 1952.evi 4 tvr., es 1957.evi 28.tvr.-t megsemmisiti. Az Indokolas III. fejezete kifejti, hogy az AB nem foglalkozott azokkal az eleve torvenyserto egyedi allamigazgatasi hatarozatokkal, amelyek tulmentek az akkori jogszabalyi rendelkezeseken. Ilyen ugyek elbiralasara az AB-nek nincs hataskore –tovabba- ha annak torvenyes elofeltetelei fennalllnak – jogaikat az arra jogosult allami szerveknel ervenyesithetik.

Az olvasok tajekoztatasara felsorolok egy jogallami valosagot:

1956-ban az MSZMP Kozponti Bizottsaga kb. 64 telekkonyvileg bejegyzett haz, kert es partmuvet magaba foglalo balatonaligai telket bekebelezett a Magyar Allam javara. !990-tol kezdve Club Aliga neven a Magyar Allam jovedelem forraskent mukodtette az udulo centrumot majd 2006 ev vegen a Magyar Allam az 50 hektarnyi teruletet 5.5 milliard forintert eladta egy kulfoldi beketeto cegnek.

* Hivatasos szakertoi velemeny igazolta, hogy egy apam altal orokolt telek a mai Club Aliga teruleten belul helyezkedik el.

* Hivatasos szakertoi velemeny igazolta, hogy az 1957.evi 28.sz. trv. szabalyai nem voltak alkalmazhatoak apamra nezve,

* A tulajdonjog el nem evulte okan kereseti kerelmet adtam be a veszpremi varosi birosagon 2006 December 5-en. A Kincstari Vagyoni Igazgatosag a Magyar Allam neveben 2007 Februar 12-en ellen kerelmet nyutott be a birosagnal, amiben ketsegbe vonta hogy a Birosagnak hataskore van hogy a felperes serelmenek jogszeruseget felulvizsgalja. Tovabba a Kincstari Vagyoni Igazgatosag hangsulyozta, hogy amenyiben a nyertes ajanlattevovel a szerzodeskotes meghiusul, a Magyar Allam az ebbol fakado teljes karat a felperessel szemben fogja ervenyesiteni.

Szives velemenyezeset a jogallami viszonyokrol elore is megkoszonve,

Tisztelettel koszonti
Bert Bobrovniczky
Toronto, ON.Canada

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5d) LEVELEK A HOLOKAUSZTRÓL IRTAKAT ILLETOEN

Kedves Bela!

Koszonom bizalmadat, amivel elkuldted leveledet. Bar leveled nem mond semmi ujat azok reszere, akik behatoan foglalkoztak, foglalkoznak a magyar antiszemitizmus kerdesevel, igy osszefogva a tartalom impressziv. Megsem nyulnek ehhez a temahoz most, amikor szulohazank tarsadalmanak jelentos reszeben, a vegre elert szolasszabadsag nem mindig termekenyito kovetkezteben, tobzodik a zsidogyulolet.

Ilyen korulmenyek kozott irasod termeszetenel fogva az arpadsavos lobogot lengetoknek es apologetaiknak szol, azoknak pedig hiaba magyarazod: tettukben megnyilvanulo meggyozodesuk alapjaban hazafiatlan, erzeketlen, voltat, azt, hogy zsidozasuk soran figyelembe kellene venniuk mindazt amit a magyar zsidok multban is, jelenben is tanusitott nemzetepito magatartasarol irsz. Nem kell mast tennem ennek bizonyitasara mint figyelmedet Muranyi Gabor HVG aprilis -i szamaban megjelent (mellekelt) cikkere es az arpadsavos.hu honlapon kozolt irt es rajzos reakciora.iranyitanom.

Azok, akik nyitottak intelmeid tudomasulvetelere uzenetedet mar regota magukenak valljak, azok szamara pedig, akik imamalomkent hadarjak fennen hirdetett pogany evangeliumukat szavad legjobb esetben falra borso, de inkabb olaj a tuzre. A varhato reakcio megjosolhato.

Bela, a korulmenyek nem kedvezoek az Amerikabol jovo jozanito jozan uzenet kinyilatkoztatasara. Talan remenykedhetunk abban, hogy az otthoni legkorben, az otthoni jozan magyarok egyre erosebb es gyakrabban megszolalo hangja, magatartasa hathatosnak bizonyul. Tervezett irasod nyilvanossagra hozasa – velemenyem szerint – nem szolgalja deklaralt celodat. Ellenkezoleg, a megbekeles helyett a beteges erzelmek tovabbi elmelyitesehez vezet, ujabb temper tantrum forrasa lehet..

Olel,
Pista

xxxxxxxxxxxxxxx

BELA REMEKELTEL

FERI

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Köszönjük az őszinte szavakat. Igen, ezen a színvonalon lehet egymással szót érteni, ahogyan ezt mi meg is tesszük – zsidók és magyarok – a mai 30-as, 40-es, 50-es nemzedék, akik nem értük meg a rettenet idejét. Lehet, hogy ez is kell hozzá?

Tisztelettel,
Dr. Balogh Júlia

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) A MAGYAR LOBBIRÓL, FELIRATKOZÁSRÓL

A Magyar Lobbi többezres cimlistájának karbantartása hatalmas munka. Annak elérése, hogy a Hungarian Lobby (HL) heti akció levelét csak azok kapják akik igénylik is azt lehetetlen, ha bárki bárkit felirathat a listára. Ugyanakkor a "kéretlen levelek" (spam) kiküldésével a szolgáltató (server) hitelét tönkre lehet tenni. A fenti okokból:

1) Az HL-re mindenki csak önmagát irathatja fel, s ha cime megváltozik azt is önmagának kell bejelenteni a következő cimen:

2) Amennyiben az Ön számitógépét túlterheli az HL levél, vagy ha az Ön számitógépe nem képes ékezetes szöveget olvasni, de szeretne hozzájutni heti akció levelünkhöz, úgy nyissa ki honlapunkat és ott minden levelünket elolvashatja. Ha Ön feliratkozott tagja a magyar lobbinak, ugy az alábbi cimen olvashatja akci= leveleinket:

Ha Ön az HL-nek nem résztvevője, de egyes alkalmakon el kivánja olvasni akciólevelünket, úgy az alábbi cimen olvashatja azt:

3) Végül megjegyzem, hogy a Magyar Lobbi célja a magyarság érdekeinek közös fellépéssel való szolgálata. Ezt a célt, ezt a "hangerősitő" szerepet csak akkor tudjuk betölteni, ha Ön nem csak elolvassa levelünket, de alá is irja és FEL IS ADJA(!) azokat, melyekkel egyetért. Célunk NEM a szórakoztatás, hanem a szlgálat! Ezért kérjük, hogy azok iratkozzanak fel, akik e szolgálatban részt kivánnak venni.