MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK !

NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY IS RÉSZT AKCIÓINKBAN!

NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!

NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!

FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS MIKÉNTJÉRÖL:

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.

Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévõ ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

AKCIÓINK ("MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK!"):
1a) PÁRBESZÉD MARKÓ BÉLÁVAL
1b) 1956-os NYUGATI DOKUMENTUM FILMEK DVD-n

HÁTTÉRANYAG:
2) ORBÁN ÉS MARKÓ VS. ÁGOSTON ÉS TOKÉS
2a) ORBÁN
2b) MARKÓ
2c) ÁGOSTON
2d) TÖKÉS
2e) MAGYAR ELLENES KIROHANÁS A ROMÁN
SZENÁTUSBAN
3) MAGYAR LOBBI TAGJAI IZRAELBEN
4) ERDÉLY
4a) EU PARLAMENT TÁRGYALJA A BÓLYAI EGYETEM ÜGYÉT
4b) BÖJTE CSABÁTÓL
4c) HETÉNYI TAMÁS: ROMÁNIA EU TAGSÁGÁRÓL
5) SZENT ISTVÁN DIJ PÜSKIÉKNEK
6) TÜNTETÉSEK
6a) ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS TÜNTETÉS VERESPATAKON
6b) TÜNTETÉS GYURCSÁNY ELLEN NEW YORKBAN:
(Fényképek láthatóak:
)
7) EMLÉKMÜ AZ 50. ÉVFORDULÓRA: CSÖMÖR
8) KÖNYV KIADÁSÁRA SEGITSÉG

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1a) PÁRBESZÉD MARKÓ BÉLÁVAL

Mint a (2.) paragráfusban ez olvasható, az RMDSZ fontos akciót kezdeményezett.

A Magyar Lobbi úgy gondolja, hogy a vélemények összegyeztetése és a nemzetözi fórumokon való egységes fellépés a magyar nemzeti közérdek. Tudjuk azt is, hogy Markó Bélának szerepe volt abban, hogy megszünt Tökés László RMDSZ tiszteletbeli elnöki funkciója, ugyanigy az MPSZ hiteltelenitésében, periferializálásában és a december 5-i szégyen-népszavazás létrejöttében is.

Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy az elkövetkezö években Markó Bélának fontos szerepe lesz a Kárpát medencei magyar politizálásban. Mivel az RMDSZ stratégiájának formálója Markó Béla, alább megadjuk az ö cimét, hogy az HL-nek a világpolitikában járatosabb tagjai, – egy épitöszándékú párbeszéd kialakitásának reményében -, kapcsolatba léphessenek vele.

Miniszterelnökhelyettesi telefonja +40 21 3191582
Marosvásárhelyen: + (40) 265-21 00 20
Fax: (32-2) 296 94 98
E: cabinet.marko@gov.ro

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1b) 1956-os NYUGATI DOKUMENTUMFILMEK DVD-n

Kérjük, hogy aki rendelkezik a "Hungary in Flames" cimü, a forradalom 5-ik évfordulóján, a CBS TV-n közvetitett dokumentumfilmnek egy másolatával, adják kölcsön, Irjanak a HungLobby@aol.com cimre.

Nagy örömünkre jött a hir, hogy a Magyar Lobbi fiataljai által összeállitott és sokszorositott 56-os DVD-k anyagát bemutatják a Texas A&M és a University of California történelem tanszékei. Ennek és persze annak, hogy olyan gyorsan elfogytak a másolatok köszönhetö, hogy sok egyéb feladatuk mellett, Zoli és Árpi felvállalták, hogy elintézik egy második adag DVD legyártását is.

Igy aki igényt tart azokra (egyenként 30 dollárért, a 2 DVD együtt 60) megrendelheti azokatö (CSAK a következö hét folyamán, a HungLobby@aol.com cimen), hogy igy, még október folyamán megkaphassák a megrendelök. A kérésünk csak annyi, hogy bemutatásukról, és a közönségnek a bemutatás utáni kérdéseiröl tájékoztassanak bennünket.

Aki nem tudná, a két DVD tartalma a következö:

DVD #1:
a) 1958 – CBS TV: Walter Cronkite, REVOLT IN HUNGARY
b) 1966 – NBC TV: „TEN YEARS LATER”
c) 1996 – BBC TV: CRY HUNGARY

DVD #2:
d) 1990 – PBS TV: „BACK TO HUNGARY”
e) 1998 – CNN TV: „COLD WAR AFTER STALIN 1953-1956”
f) 2000 – NBC TV: „FREEDOM’S FURY”
g) 2002 – GATI PRODUCTIONS: „STARTING OVER IN AMERICA”

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HÁTTÉRANYAG:

2) ORBÁN ÉS MARKÓ VS. TÖKÉS ÉS ÁGOSTON

Az alábbiakban, a kisebbségben élö magyarság jogainak visszaszerzésére vonatkozóan négy véleményt ismertetünk. Tudjuk, hogy mindnégyen tisztességes emberek, jó hazafiak, s eltérö véleményeik ismertetésével célunk csak az HL tagjainak a tájékoztatása és az egységes nemzeti stratégia megformálásában való segiteniakarás.

xxxxxxxxxx

2a) ORBÁN

Idézet Orbán Viktor dabasi beszédéböl, amelyet mindjárt teljes terjedelmében is elküldök:

[…[Szóba került az elõbb egy kicsit kesernyésen a magyar parlament legutóbbi döntése, amelyben Románia európai uniós tagságára a képviselõk többsége igent mondott. Álljunk itt meg egy pillanatra, mert ez elég nagy vihart kavart. A hely alkalmas arra, hogy váltsunk errõl néhány szót. Nézzék. Aki sokat megfordul Erdélyben, és ismeri a nagy, Erdélyben megválasztott magyar szervezeteknek a véleményét, pontosan tudhatja, hogy az Erdélyben élõ magyar emberek elsöprõ többsége akarja, hogy Románia minél hamarabb az Unió tagja legyen, mert ez az õ személyes európai uniós tagságát is jelenti. Õk ezt akarják. Meghirdettük 1990-ben, még Szabad György idejében, Antall József , aki azt mondta, hogy nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi a jó az Erdélyben élõ magyaroknak. Mert most már õk meg tudják magukat szervezni, van véleményük, majd õk megmondják. És ha valaki jár arrafele, pontosan tudhatja, teljesen mindegy, hogy mi Budapesten politikailag hogyan okoskodunk, õk szeretnének minél hamarabb az Európai Unió polgárai lenni. December 5. után meg különösen. És õk úgy fogalmaztak: kedves magyar barátaink, ha már megtagadtátok tõlünk a magyar állampolgárságot, és így magyarként nem lehettünk tagjai az Európai uniónak veletek együtt, akkor most ne tagadjátok meg tõlünk, hogy a román állammal együtt lépjünk be az Európai Unióba, és veletek együtt európai uniós polgárok lehessünk. Kérem, higgyék el nekem, az élet mindig megelõzi a politikát. Ki tudok találni én is politikai okoskodást, hogy hogyan lehetett volna ravaszabban így, úgy, amúgy. Az élet élvez elsõbbséget. Azoknak az élete, akik élik azt, és akik megmondják, hogy nekik mi kell. És akármilyen okosak vagyunk itt Budapesten, így csavarjuk, úgy csavarjuk, így támasztanánk feltételeket, meg amúgy halasztanánk, ezen mind lehet gondolkodni. De egy dogmát nem szabad föladni: nem Budapesten kell a magyar politikusoknak megmondani, hogy mi a jó az Erdélyben élõ magyar családok számára, hanem nekik. És amit õk megmondanak, azt nekünk tudomásul kell vennünk."

xxxxxxxxxxx

2b) MARKÓ:

Marosvásárhelyen ülésezik a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma
[ 2005-10-03 ]

Szabadka és Bécs után október 6-án Marosvásárhely ad otthont a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett tanácskozáson számos határon túli szervezet jelen lesz a Kárpát-medencébõl, valamint Európából, többek között az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus szövetsége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, a HHRF, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége vezetõi is.

A fórum szombaton 9 órakor a kezdõdik a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében, majd 18 órakor Zárónyilatkozat elfogadásával, valamint sajtótájékoztatóval zárul.

RMDSZ Tájékoztató

xxxxxxxxxxx

2c) ÁGOSTON:

Markó Béla , elnök
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Marosvásárhely

Tisztelt Elnök Úr!

Ezúton értesítem, hogy a VMDP képviselõje nem vesz részt a Határon Túli Magyar Szerve­zetek Fórumának harmadik ülésén.

Az önnek címzett korábbi levelemben jeleztem, hogy vannak bizonyos dilemmáink.

Elmondtam, hogy a marosvásárhelyi találkozó csak ak­kor lehet eredményes, ha sikerül éle­tes kompromisszumot kialakítani a kétpólusú kisebbségi elitek most már világosan kiütközõ, eltérõ politikai érdekei között. Kértem Önt, hívja meg a Tõkés Lászlót, vagy a nevéhez kapcsolódó poli­tikai opció képviselõjét.
A mai napig nem kaptam választ levelemre.

Mivel számunkra elfogadhatatlan egy olyan HTMSZF állásfoglalás, melynek lényege az lenne, hogy a megjelentek támogatják a Szerbiában már mûködõ, Romániában pedig a tervezett kisebb­ségi törvényt, úgy döntöttünk, nem veszünk részt a találkozón.

Szerintünk ezeknek a dokumentumoknak nincs köze a tényleges magyar autonómiá­hoz. S ilyen dokumentumot a VMDP képviselõje nem tudna aláírni.

Pedig az összejövetelen lett volna még mit csinálni!

Ezekben a hetekben, hónapokban sokat tehetnénk a nemzeti ügyekben. Kidolgozhattuk volna legalább egy lehetséges autonómiamodell alapelveit.

Jeleztük azt is, hogy Avarkeszi kormánybiztos úr javaslatával összefüggésben is lehetne kö­zös álláspontot kialakítani. Ebben a kérdésben a VMDP-nek lett volna áthidaló javaslata. E szerint az alkotmánymódosítási tervezetrõl nem tudunk politikailag releváns véleményt mondani, hiszen a javaslat mögött nem áll 2/3-os anyaországi többség. Szorgalmazhattuk volna a konszenzust a ma­gyarországi parlamenti pártok, de legalább az MSZP és a Fidesz-MPSZ között.

Ami a nemzeti ví­zumot illeti, felkérhettük volna a Magyar Köztársaság kormányát, tegye fel elsõsorban önmagának a kérdést, jót tesz-e vajon a határon túli kisebbségi közösségekkel, ha úgy próbálja õket kiemelni a többi polgártársuk közül, hogy a kiemelést magát a helyi többségi hatalommal kell ellenjegyeztetnie? Nem lesz-e ez újabb gyûlölködés forrása? Melyik szomszéd vállalkozik arra, hogy különbséget tegyen polgárai között azon az alapon, hogy tudnak-e magya­rul? Nem válnak-e majd nagy valószínûséggel idõpocsékolássá a nemzeti vízummal kapcsolatos kétoldalú megbeszélések?

A VMDP ebben a pillanatban azt tartja elsõdlegesnek, hogy a magyarországi poli­tikai elit jusson egyetértésre a legfontosabb kérdésben: akarja-e a közös nemzeti célok megvalósítása ér­dekében politikailag is integrálni a Kárpát-medencében mûködõ releváns politikai eliteket, vagy továbbra is ragaszkodik a más országokban élõ magyar kisebbségek politikai távoltartásához, elvi­leg ugyanab­ban a formában, ahogy az a szocializmus idejében kialakult?

Az már csak hab lehetett volna a tortán, ha Kovács László minapi brüsszeli viselkedésé­vel kapcsolatban dolgoztunk volna ki közös minõsítést. Ön is tudja, én is tudom: Kovács László politi­kai habitusával igenis összhangban van, hogy hátat fordítson a vajdasági magyarverések ügyében zajló vitának ott a messzi Brüsszelben is. Mégis, felhívhattuk volna a figyelmet arra, hogy Ma­gyarország nemcsak nekünk, de magának is árt, ha ilyen képviselõi vannak az EU legfontosabb szerveiben!

Tisztelt Elnök Úr!

A VMDP nagyra értékeli a HTMSZ Fórumának meglétét. Javaslatom az, ve­gyük azt ko­molyabban. Készítsük elõ az összejöveteleit, úgy, hogy hangunk messze hangozzék!

Persze, ehhez arra lenne szükség, hogy önök is hátat fordítsanak saját kisebbségi oligar­cháiknak és tegyenek egy nagy fordulatot a nemzeti érdekek megvalósítása felé. A kormányzati felelõsségvállalás a VMDP szerint nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy Erdélyben megvaló­suljon a tényleges, nemzeti alapú autonómia, hogy megépüljön az autópálya, hogy csak a legfonto­sabb kérdéseket említsem. Ha az ilyen célokat ezzel az eszközzel nem lehet elérni, akkor a nemzet számára hitelesebb és fõleg hasznosabb a kemény ellenzékiség.

A VMDP javasolja, hogy ne adjuk fel. Hiszen annak idején az RMDSZ vezetõi is feles­küdtek az autonómiára. Azzal akkor erõsítettek mindannyiunkat. Ne helyezzék a csoportérdekeket a nagy nemzeti célok elé!

De, ha az autonómia ügyében egyelõre nem is tudunk közösen lépni, van még egy fontos kérdés, amely nyomasztja minden kisebbségi közösséget. A többségi hatalom fenyegetése, hogy kitúrnak bennünket a szerb, a román és a szlovák politikai porondról. Követeljük közösen, hogy Szerbiában, Romániában, de Szlovákiában is, vezessék be a kisebbségi közösségek részarányos képviseltét. Különben még a parlamentbõl is kimaradunk. Szerbiában ez már realitás, de az lesz Romániában is. Szlovákiában túl nagy a magyarok aránya, ott másként igyekeznek bennünket megpuhítani. De, összefogással a kormányból ott is kitehetik az MKP-t.

Ne hagyjuk magunkat!

Abban a reményben, hogy lesznek még közös fellépéseink teljes összetételben a Határon Túli Szervezetek Fórumán, tisztelettel:

Temerin, 2005. október 4.

Ágoston András s. k.

xxxxxxxxxx

2d) TÖKÉS:

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Külügyi és Ökumenikus Osztálya

N Y I L A T K O Z A T

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Románia európai integrációjától elválaszthatatlannak tartja az erdélyi magyarság helyzetének rendezését. Ez a rendezés viszont elképzelhetetlen nemzeti közösségünk személyi elvû autonómiájának, másfelõl a Székelyföld területi autonómiájának a biztosítása nélkül.

Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács 2005. április 23-i együttes ülésükön, az Európai Parlament Romániával kapcsolatos Jelentése értelmében határozatban követelték az önkormányza­tiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítését az SZNT és az EMNT autonómia-törvényterveze­teinek a Románia Parlamentje általi elfogadása által. Ugyanakkor arra kértük az Európai Parla­mentet, illetve az Európai Bizottságot, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor al­kalmazza a védzáradékot, amennyiben a román Parlament elutasítaná törvénykezdeményezésein­ket.

Az EMNT által 2004 áprilisában, Szovátán és 2005 májusában, Nagyváradon szervezett autonómia-konferenciák az autonómia és az integráció összefüggésében világosan bizonyították: az erdélyi magyarok ügyének rendezését megnyugtató módon csak az európai modellekhez hasonló autonómiaformák biztosíthatják.

Mindezeket szem elõtt tartva, politikailag elhibázottnak tartjuk azt az indokolatlan sietséget, hogy a Magyar Országgyûlés – az Unióban másodikként – még a Romániára vonatkozó októberi uniós országjelentés elõtt napirendjére tûzte és ratifikálta Románia csatlakozását.

Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy magyar nemzeti közösségünk önkor­mányzati jogainak a biztosítása képezze elõfeltételét Románia uniós csatlakozásának. A román kormányban lévõ RMDSZ-nek nemzeti, erkölcsi és politikai kötelessége ezt az álláspontot képvi­selnie.

Az EMNT ismételt módon a lehetõ legszélesebb körû párbeszédet és nemzeti konszenzus kialakítását sürgeti mind az autonómia, mind a kettõs állampolgárság kérdésében.

2005. szeptember 26.
Tõkés László, elnök
xxxxxxxxxx

2e) MAGYAR ELLENES KIROHANÁS A ROMÁN SZENÁTUSBAN

Magyarellenes kirohanás a román szenátusban
2005. szeptember 30., péntek 10:33

A román szenátusban a magyarokat sértegetõ és gyalázó felszólalásokkal kezdõdött meg a kisebbségekrõl szóló törvénytervezet vitája. Volt olyan román szenátor, aki az Erdélyben élõ magyarokat Ázsiába küldte volna vissza.

Az ellenzéki szociáldemokrata és nagy-romániás szónokok támadták az RMDSZ által kidolgozott, a kormány által jóváhagyott törvénytervezetet. Ion Iliescu akárcsak a '90-es évek elején a szeparatizmust, a kisebbségek elkülönülésének veszélyét emlegette. Azt javasolta, hogy töröljék a jogszabály-tervezetbõl a kulturális autonómia fejezetét és úgy vélekedett, hogy egyébként sincs még egy ország Európában, amely annyi kedvezményt biztosítana a kisebbségeknek, mint Románia.

Gorge Funar volt kolozsvári polgármester, nagy-romániás pártfõtitkár és Adrian Paunescu szociáldemokrata szenátor a magyarságot mocskolva féltették Romániát a szétdarabolódástól, az utóbbi visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyébe – tájékoztatta a Kossuth rádiót Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, aki szerint a román kormánypártok vezérszónokai védték ugyan a törvényt, de sokszor homályosan, kétséget ébresztõen beszéltek.

Markó Béla RMDSZ elnök kifejtette: az ellenzéki pártok szónoklataiból visszaköszön a '90-es évek elejének hangulata, Iliescu volt államfõ ugyanazokat a szavakat használja. A nagy-romániás szenátornak pedig azt mondta: csodálkozik, hogy a Bartók Béla szülõvárosából származó George Funar bánsági létére ennyire primitív tud lenni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) MAGYAR LOBBI TAGJAI IZRAELBEN

A napokban nézegettük az HL egyre növekvö cimlistáját, örömmel állapitva meg, hogy Kazahsztántól Vietnámig, 17 országban élnek akcióink résztvevöi. Az is öröm volt számomra, hogy a 200,000-es létszámú izraeli magyarságból is résztvesznek lobbink munkájában. Öröm ez, mert ez jele a pártok, vallások és ideológiák feletti össznemzeti összefogás formálódásának.

Ennek kapcsán megemlitek a magánéletemböl egy szerintem sokatmondó élményt. Müszaki kézikönyvem (melyhez még Teller Ede irta az elöszót) negyedik kiadásán dolgoztam, mikor jelntkezett a budapesti Müegyetemnek egy adjunktusa. Az illetö kolléga (egy Izraelböl hazaköltözött hölgy) azt kérdezte, hogy nem kivánnám-e, ha a 3-ik kiadás 178 társszerzöje kibövülne magyarokkal is. Mondtam persze, hogy örülnék annak, s ez eddig csak azért nem történt meg, mert nem tudtam, hogy ki melyik szakterületnek a szakembere?

Az adjunktus-asszony tájékoztatott a magyar egyetemek munkájától, s néki köszönhetöen, idén összel megismer a szakma 3 egyetemröl (Bp., Miskolc, Veszprém) 5 magyar szabályozási-automatizálási szakembert, köztük egy olyant is aki az ANN (atrtificial neural networks) területén világszinvonalon dolgozik.

Ez a kis példa is mutatja, hogy nagy jelentösége, haszna lenne, ha sok, nyugati tapasztalattal, nyelvtudással, kapcsolatokkal rendelkezö másodgenerációs magyar költözne haza és segitené bekapcsolni a magyar tudományos és egyéb területen dolgozókat, a világ "vérkeringésébe".

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) ERDÉLY

4a) EU PARLAMENT TÁRGYALJA A BÓLYAI EGYETEM ÜGYÉT

A romániai magyar felsõoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselõjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusai az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólaltak fel.

A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását, a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását, valamint a magyar közoktatásban tapasztalható diszkriminatív állapotok felszámolását jelölték meg a romániai magyar kisebbség sürgõs kéréseiként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdések különösen fontosak az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné.

Ezzel szemben Hantz Péter elõadásából kitûnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. A felsõoktatásban pedig a 6,6%-os magyar népesség mindössze 1,6%-a végezheti anyanyelvén tanulmányait. Kevés a magyar nyelvû képzést nyújtó szakok valamint a magyar nyelvû oktatók száma, és a kétnyelvû feliratok is hiányoznak az állami felsõoktatási intézményekben.

Az elõadók kifejtették: a jogsértõ állapotok a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhattak. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Kelemen Attila (RMDSZ), Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ), és Tabajdi Csaba (MSZP) egyaránt hangsúlyozták, hogy szükség van a román állam által finanszírozott erdélyi magyar egyetemre. Brüsszeli és Strasbourgi szakemberek ígéretet tettek a helyzet orvoslására.

Az elõadást követõen az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselõnek a Báthory István díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért. (EM)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) BÖJTE CSABÁTÓL

From: Szent Ferenc Alapítvány <sztf@mail.recep.ro>

Kedves Testvérek!

Szerencsésen hazaértem, és elkezdtünk dolgozni.

Most szombaton 11 órától Torockón lesz kápolnaszentelés. Délutánra meg Kolozsvárra kellene lemenni, hogy a november 1-én induló egyetemistáinkat egy kissé hátba veregessük. 25-en jelentkeztek a házba, és csak remélni tudom, hogy valaki lemorzsolódik. Nem szeretnék én senkit útra tenni. A ház a számítások szerint 20 férőhelyes. Még az a szerencse, hogy rugalmasok vagyunk.

Szeretettel jelzem, hogy november 17-én lesz Bethlen Gábor születésének 425. évfordulója.

Úgy gondoltam, hogy ez a kerek évforduló nagyon jó alkalom arra, hogy a felújított házat bemutassuk az érdeklődőknek. Igazából egy munkás ünnep lenne, mert szeretnék tanácsot kérni az épület belső berendezésével, és az udvar kialakításával kapcsolatosan. Az udvaron lévő Bornemissza Kastélyt is visszakapták a tulajdonosok, akik megvételre felkínálták nekünk az épületet. Az Alapítvány nem veszi meg, de ha tudtok olyan vállalkozót, aki akarna egy kastélyszállót vagy valami hasonlót létesíteni, akkor azt is jó lenne lehozni Marosillyére. A tulajdonos dévai, és lehetne vele beszélni szombaton, ill. vasárnap a vételárról, stb.

November 19-én Szsászvároson Szent Erzsébet búcsú lesz, melyre szeretettel várlak Benneteket, Ernőékkel együtt.

A javaslatom az, hogy nov. 19-én tartsunk egy Szent Erzsébet búcsút délután öt órától, utána lenne egy vacsora Szászvároson. Vasárnap, 20-án a déli mise után Déván ebédelnénk, majd 4 órától Marosillyén megtekintenénk a Bethlen Gábor szülőházat. Ott innánk egy kávét, elbeszélgetnénk, majd akinek az útja Magyarország felé visz, az útnak is indulhatna, szomorú szívvel elválnának az útjaink.

Szeretettel köszöntök mindenkit, Csaba t.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4c) HETÉNYI TAMÁS: ROMÁNIA EU TAGSÁGÁRÓL

Kedves Béla bátyám,

Én megértem indulataidat és bizonyos mértékig osztozom is bennük de a fenti kijelentésed súlyos tárgyi tévedéseket is tartalmaz.

Bizonyára Te is tudod, hogy 2004 december 5-én nem a képviselõk szavaztak, hanem népszavazás volt. A népszavazás elõtt pedig kampány volt melynek során a kormánypártok képviselõi élükön Gyurcsány miniszterelnok úrral a birtokukban lévõ minden eszközt megmozgatva, erkölcsileg és szerintem jogilag is megkérdõjelezhetõ módon a NEM mellett korteskedtek. Ugyanakkor az ellenzéki pártok minden erejükkel az IGEN-re buzditottak. Az elején voltak ugyan olyan vélemények, hogy a népszavazás rossz idõben és rosszul feltett kérdés volt (amit szerintem az idõ igazolt is), de affelõl nincs kétségem, hogy amikor a népszavazás már visszavonhatatlan tény volt, ellenzéki oldalról csak IGEN-re buzditó állásfoglalások hangzottak el.

Szerintem ez nagy különbség a két oldal között és nem lehet õket ebbõl a szempontból egy kalap alá venni.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ugyanaz a miniszterelnök aki megélhetési gondokkal riogatta a magyar állampolgárokat – sajnos eredményesen – tavaly decemberben nemrég kinai látogatása során a kinaiak magyar és európai vizummentességét lebegtette mint utólag kiderült az európai normákkal nem kimondottan összhangban.

Ami a mostani szavazást illeti elõtte is voltak kétségeim és utólag sem tudok 100%-os biztonsággal állást foglalni.

Kiindulásom az, hogy a magyar parlament nem a székely autonómiát szavazta le hanem Románia EU csatlakozására mondott igent. Ezt azért tartom szükségesnek megjegyezni, mert sokan úgy állitják be a dolgot, mintha a kérdés az autonómia lett volna, holott ez nem igaz.

Románia EU csatlakozásáról volt a kérdés feltéve, benne a magyarokkal, székelyekkel, szászokkal és nem utolsósorban rengeteg saját rendszere által megnyomoritott románnal.

Én úgy érzem – ha nem is 100%-os biztonsággal – hogy erre nemet mondani revansként a románok autonómia megtagadása miatt két olyan dolog összekapcsolását jelentette volna ami nem tartozik össze.

De ha a romániai magyarság-székelység érdekeiben gondolkodom (márpedig igy szoktam) praktikusan is úgy gondolom sok rizikó lett volna a NEM szavazatban.

Egy romániai magyar barátom irta, hogy ha a parlament NEM-el szavaz, ez casus beli-nek kapóra jött volna a román nacionalizmusnak és (idézem) "már estére kõ kövön nem maradt volna Erdélyben". Ha kissé túlzott is ez a megnyilvánulás, hajlok arra, hogy sok igazság van benne. Rövid távon tehát ártott volna a magyarságnak a NEM szavazat.

De hosszú távon is vannak problémák.

Tegyük fel, hogy vétó hatású a magyar állásfoglalás, de Európa többsége (hiszen nincs mindenkinek olyan közvetlen konfliktusa a románokkal mint nekünk és ugyanakkor a franciák románbarátságáról se feledkezzünk el) igent mond. Ekkor hatványozottan kõ kövön nem maradna Erdélyben.

Egy másik variáció, ha a magyarok NEM-je mellett Európa többsége IGEN-t mond és Románia bekerül. Megintcsak a magyarságnak ártottunk, hiszen Románia ezt arra használná, hogy azt mondja: lám, mindenki elismeri a mi nemzetiségi politikánkat, csak a sértetten acsarkodó magyarság nem.

Súlyos évek, évtizedek vannak mögöttünk, melynek során nem lehetett Romániát az autonómiával kapcsolatban jobb belátásra birni sem a Ceausescu éra alatt, sem azután a jelenlegi felállásban. Hátha tényleg az EU normák kellenek arra, hogy ezt elérjük. Ezt is gondolkodva, kétségekkel tele mondom, hiszen az EU-n belüli politika sem makulátlan és hatékony, mint tudjuk.

De egy valamiben szinte bizonyos vagyok. Ha bekerülnek a románok legalább az életkörülmények javithatók és ez is valami.

Ezért én úgy vélem, hogy a magyar parlament helyesen döntött amikor IGENT mondott. Mindamellett ismétlem, megértem az indulatokat, magam sem voltam ezektõl mentes. De ilyen kérdésekben többre becsülöm a józan és elõrelátó gondolkodást, mint az elhamarkodott itélkezést.

Szeretettel és tisztelettel

Hetényi Tamás
Concord, MA

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) SZENT ISTVÁN DIJ PÜSKIÉKNEK

A Meloccó Miklós tervezte Szent István dijat, amit az esztergomi Diszudvarban adtak át, a multban olyan magyarok kapták meg, mint Duray Miklós vagy Tökés László. Az idei dijazottak, a Püski házaspár, Ilus néni és Sándor bácsi méltóak a fentiek társaságára, mert több mint 90 éve szolgálják fáradhatatlanúl a magyar kultúrát, a magyar fentmaradás ügyét otthon és külföldön. A Püski Künyvkiadó nem üzleti vállalkozás, az az intézményesitett magyarság szellemi otthona.

Isten áldja a Püski-házat, s annak gazdáit.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) TÜNTETÉSEK

6a) ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS TÜNTETÉS VERESPATAKON

8,000 magyar és román tüntetö gyült össze a a verespataki fennsikon, hogy megmentsék a bányászfalut a ciános külszini fejtésü bánya mérgeitöl. 100 elöadó mövész, rock és popsztár szórakoztatták a föleg fiatalokból álló közönséget. Nagy öröm tátni, hogy fiataljainkat mennyire támogatják román kortársaik, amikor a varázslatos természeti táj, a népi hagyományokban gazdag falu, a római és a Monarchia épitészeti örökségeinek megvédéséröl van szó.

Igen, öröm látni, hogy ebben az esetben, amikor a kanadai-román bányavállalat templomostól és temetöstöl radirozná le a térképröl Verespatakot, Dunának és Oltnak mennyire egy a hangja. Tanulhatnának ebböl a politkusok. Megtanulhatnák, hogy az összefogásban, egymás megbecsülésében erö van, hogy azzal mindenki jól jár.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6b) TÜNTETÉS GYURCSÁNY ELLEN NEW YORKBAN: MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK!

(Aki képeket akar látni a tüntetésröl, mely Gyurcsányt a hátsólépcsön való be és kisurranásra kényszeritette, a HunorNet munkájának köszönhetöen megnézhet párat a lobbi honlapján: az elso menu, Foto Riport alatt. Most a washingtoni magyarokon a sor, hogy az "Állampolgárságot MINDEN Magyarnak" feliratú tábláikkal a Fehér Háznak is a cseléd-bejáratához irányitsák Gyurcsány urat, úgy, mint ahogy az a hungaria.org/hal/lobby/ cimen látható.)

NEM Gyurcsány Ferencnek New Yorkban
[ 2005-10-06 ]
Fotóval:

A Hagyaték Õrzõi Egyesület és a New York Polgári Kör szembesítõ-demonstrációt szervezett a megnyitását ünneplõ New York-i Magyar Kulturális Központ elõtt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogadására felháborodott magyar tömeg gyûlt össze. A tiltakozók a kormány nemzetellenes politikája, az ország kiárusítása, a magyarság elidegenítése miatt emelték fel szavukat. Hangsúlyozottan fejezték ki felháborodásukat a kettõs állampolgársági szavazás alkalmával a magyar kormány részérõl kifejtett NEM-kampány miatt.

A tüntetõkkel való szembesülés elõl a miniszterelnök gyáván megfutamodott: a Broadwayon lévõ fõbejárat helyett a hátsó sikátoros bejáratot választotta. A várakozó magyarság véleményét így összegezhetjük: jellemzõ. A miniszterelnök újból bebizonyította, hogy emberileg is alkalmatlan pozíciója betöltésére.

Felháborodásukat, mélységes csalódottságukat az egybegyûltek a székely és a magyar himnusz eléneklésével vezették le.

Nagy Ildikó, New York

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) EMLÉKMÜ AZ 50. ÉVFORDULÓRA: CSÖMÖR

Tisztelt Lipták Béla!

A 80-as évektõl kísérem figyelemmel az Önrõl szóló itthoni híreket, és bevallom, nem csak azért, mert én is agyrémnek tartottam a vízlépcsõ megépítését, hanem mert mindig, mint kedves ismerõsre gondoltam Önre. Édesapám /Fábián Ferenc / a csömöri Tsz-ben kiváló emberi, és munkakapcsolatban volt Lipták Béla bácsival, akirõl a mai napig sok kedves emléket õrzünk.

Most, mint az amerikai magyarság egyik meghatározó vezetõjéhez, azzal a kéréssel Önhöz, hogy ha ideje engedi, és egyet ért kezdeményezésünkkel, segítsen kapcsolatot teremteni a tengeren túli magyarokkal! Csömörön havi rendszerességgel szervezünk irodalmi, történelmi, politikai esteket /neves elõadók közremûködésével / mert szomorú, de akiknek ez országos szinten kötelességük volna, ha lehet meg sem szólalnának magyarul, a médiáról pedig jobb nem beszélni!

Sikerült hagyományt teremtenünk Wass Albert irodalmi estjeinkkel, hiszen 2006 jan. 07-én , hatodik alkalommal telik meg a csömöri

kultúrház, hogy emlékezzünk erre a nagyszerû Magyar Emberre!
Talán ezeken a sikereken felbuzdulva, talán a most is gõzerõvel folyó történelemhamisítás miatt , élére álltunk egy helyi kezdeményezésnek.

Egy a Gulagot, egy Rákosi börtönt megjárt, és egy 56-os elítélt csömöri barátunk alapítványt hozott létre, egy emlékmû felállítására, a kommunizmus 100millióáldozatának, és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.

Azok az emlékmûvek /tisztelet a kivételnek / , amelyek központi támogatást élveznek, inkább felejtésmûnek nevezhetõk! Ezért aki méltó, és egyértelmû emléket kíván állítani, az csak magára, és a jóérzésû emberekre számíthat!

Kezdeményezésünkrõl részletes ismertetést talál a WWW.gloriavictis.hu honlapon!
Kedvezõ válaszát remélve, magam és szüleim nevében jó egészséget kívánok:

Fábián Pál

2141Csömör

Szérûskert u. 8

T:0628543195

A felavatás napján, 2006. október 22-én ügyünkkel szolidáris felebarátainkat a világ minden tájáról nagy szeretettel látnánk közös, ökumenikus imánkon itt községünkben, Budapest észak-keleti peremén!

Figyelmét és jóindulatát köszönik, életére pedig Isten áldását kérik az alábbi csömöri szervezetek:
1956 Magyar Nemzetőrség
Magyar Politikai Foglyok Szövetsége
Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége
Igazolt '56-os Szabadságharcos Világszövetség
' 56-os Magyarok Világszövetsége
Vitézi Rend
Wass Albert Magyar Út Kör
Szent Korona Kör
Csömöri Polgári Liga

Gloria Victis Közhasznú Alapítvány
(nyilvántart. szám: AM 2646, adósz.: 18707812-1-13)

Kelt Csömörön 2005. májusában

xxxxxxxx

Kedves Béla Bátyám!

Köszönöm szépen fáradozásodat, szeretettel kívánom a legjobbakat
Mátyás Sanyi

Tisztelt Olvasó!

Soraink a Budapest mellett található, közel 8000 lelket számláló CSÖMÖR
nagyközség azon polgárainak nevében íródnak, akik méltó módon szeretnének
megemlékezni a kommunizmus áldozatairól és az 1956-os forradalom és
szabadságharc 50. évfordulójáról.

A XX. század két vérgõzös diktatúrája az egész emberiségnek mérhetetlen
fájdalmat okozott. A nemzeti és a nemzetközi szocializmus által
elpusztítottakra mi, csömöriek egy és ugyanazon keserûséggel gondolunk.
Olyan kegyeleti hely azonban, ahol méltóképpen emlékezhetnénk azon összes
gyermekre, asszonyra és férfira, akinek életét a magántulajdon szentségét
lábbal tipró és Isten tagadását államfilozófiai szintre emelõ vörös téboly
oltotta ki Magyarországon, a volt Csehszlovákiában, a volt
Kelet-Németországban, Lengyelországban, a volt Jugoszláviában, Albániában,
Bulgáriában, Romániában, a volt Szovjetunióban, Tibetben, Kínában,
Észak-Koreában, Vietnámban, Laoszban, Kambodzsában, Afganisztánban, Kubában,
Nicaraguában, Peruban, Etiópiában, Angolában, Mozambikban és más
országokban, sajnos nem létezik! Az egész világ – benne saját
agunk – nagy tartozását törleszteni kívánjuk! Ezért eldöntöttük, hogy
tizenöt évvel a diktatórikus rezsim bukása után községünkben felépítjük

az egyetemes kommunizmus 100 millió áldozatának

emlékmûvét. Ügyünk magasztosságát semmi esetre sem a tervezett objektum
impozáns méreteivel, sokkal inkább decens megjelenési formájával szeretnénk
kifejezésre juttatni, úgy hogy azon a Holocaust emlékmûvek példájára a fent
nevezett országok hírhedt büntetõ- és haláltáborai, esetleges tömegsírjai is
megnevezésre kerülnének. Feltett szándékunk, hogy a felavatás napján
lélekharang zúgása kíséretében ezekbõl a táborokból ill. tömegsírokból (vagy
ha ez lehetetlen, legalább az illetõ országból) származó maroknyi földet
helyezzünk el az emlékhelyen, így hangsúlyozván annak egyetemes jellegét.

Köztudott, hogy a kommunizmus hajóján az elsõ léket az 1956-os magyar
forradalom ütötte, melynek árván, a világtól magára hagyottan is sikerült
két õszi hét erejéig a földkerekség valamennyi szabadságot szeretõ emberét
ámulatba ejtenie. A szabad budapesti forradalmi rádió utolsó, drámai
üzenetét még közel fél évszázad elteltével is hallani véljük: "Mi most
meghalunk Európáért." A emlékmû utalna természetesen ezekre a hõsi napokra
is, felállítását szabadságharcunk 50. évfordulójára tervezzük.
Meggyõzõdésünk, hogy célunk meg-valósulása rengeteg túlélõnek jelentene
elégtételt és emlékeztetõ, felvilágosító, oktató mivoltából fakadóan
hozzájárulhatna régiónk lelki és erkölcsi megújhodásához!

Az erre a célra életre hívott közhasznú alapítványunk társadalmi zsûrije
három magyar képzõmûvész pályamunkájából kiválasztotta az elvárásainknak
leginkább megfelelõt, melynek magyar, német ill. angol nyelvû mûleírása a
költségszámítással és 1:10 léptékû gipsz makettjének a fényképe a
www.gloriavictis.hu címû honlapunkon megtekinthetõ. Szilárd elhatározásunk
tettvággyal párosul, ám anyagi eszközeink roppant szerények. Ezért ezúton
kérjük tisztelettel ügyünk szíves anyagi támogatását. Adományokat az alábbi
devizaszámlára lehet befizetni: Gloria Victis Kozhasznu Alapitvany,
BUDAPEST Bank Rt., 1138 Budapest, Váci út 188, IBAN HU65
10102237-54458300-01000309 Swift code: BUDAHUHB
vagy Magyarországról forintban: Gloria Victis Közhasznú Alapítvány, Pécel
és Vidéke Takarékszövetkezet Csömöri Kirendeltség, 65600144-11048053
A beérkezõ összegeket írásban, hivatalosan köszönettel visszaigazoljuk.
Minden, idõben érkezõ szakmai jellegû tanácsot és információt örömmel
veszünk és megfontolunk.

Emlékmûvünk felavatását 2006. október 22-ére tervezzük, mely napon
ügyünkkel szolidáris felebarátainkat a világ minden tájáról nagy szeretettel
látjuk közös, ökumenikus imánkon itt községünkben, Budapest észak-keleti
peremén!

Figyelmét és jóindulatát köszönik, életére pedig Isten áldását
kérik az alábbi csömöri szervezetek:

1956 Magyar Nemzetõrség,
Magyar Politikai Foglyok Szövetsége,
Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége,
Igazolt '56-os Szabadságharcos Világszövetség,
'56-os Magyarok Világszövetsége,
Vitézi Rend,
Wass Albert Magyar Út Kör,
Szent Korona Kör,
December Ötödike Csömöri Polgári Liga és a
Gloria Victis Közhasznú Alapítvány (nyilvántart.
szám: AM 2646, adósz.: 18707812-1-13)

Kelt Csömörön 2005. októberében
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

8) KÖNYV KIADÁSÁRA SEGITSÉG

Kedves Lipták Béla Úr!

Megküldöm ismét a múltkor elküldött anyagomat.
Ha hírei közé fel tudná tenni, megköszönöm.
Üdvözlettel: Frigyesy Ágnes

Kiadó és/vagy mecénás kerestetik
Kiváló közéleti személyiségekkel készült interjúit szeretné kötetbe rendezni Frigyesy Ágnes újságíró

Koltay Gábor, Raffay Ernő, Tőkés László, Makovecz Imre, Szijjártó Péter, Kiszely Gábor, Schmidt Pál, Hende Csaba, Szervátiusz Tibor, Petrás Mária, Maczkó Mária, Bartis Ferenc, Eva Maria Barki, Für Lajos, Vásáry Tamás, Beregszászi Olga, Vikidál Gyula, Dévai Nagy Kamilla, Udvaros Béla, Gergely István, Böjte Csaba, Hajdó István, Papp Lajos – és folytathatnám a sort: szellemi életünk kiválóságai egy kötetben szerepelhetnének, ha megtalálnám azt a mecénást és/vagy könyvkiadót, aki vállalkozna rá, hogy e kiválóságainkkal készült interjúimat kiváló fotókkal gazdagítva kötetbe rendezhessem.

A néhány év alatt elkészült beszélgetéseim legtöbbje megjelent a hazai Nemzetőr című hetilapban, vagy más nemzeti szellemű fórumokban, de mivel beszélgetőpartnereim gondolatai nem avultak el, szeretném ha gondolataik, élet-példájuk szélesebb olvasó-réteghez is eljuthatna. Ezért, ha kedves olvasóim között található vállalkozó vagy vállalkozó szellemű elme, aki támogatni kívánja elképzelésemet, szíveskedjék megkeresni telefonon: 36-(1)-341-3294, mobil: 06-20/383-1417 vagy e-mailben: frigyesy.agnes@chello.hu

Discussion/Fórum