A népdalkör csokrai I.
:sej az áji utcán sétál három lyány
sej az áji utcán sétál három lyány
a három közül az egyik az én babám
három közül az egy énrám nevetett
az csalta meg az én árva szívemet
nyitva van a babám rácsos kapuja
baljával integet hogy menjek el oda
de én innen oda úgy se mehetek
százat csalogatok egyet szeretek
:sej az áji dobogós kőhídnál
sej az áji dobogós kőhídnál
három legény rozmaringot kaszál
én leszek a rozmaring szedője
a barna legény igaz szeretője a sötétbe
míg azt mondják ez se szép az se szép
olyan vagyok mint a csillagos ég
olyan vagyok mint az engedelem
a két orcámon kivirít a szerelem a sötétbe
édesanyám vett nekem kalapot
fújja a szél rajta a szalagot
ha lefújja magam is lobogtatom
ezt a szőkét idecsalogatom a sötétbe
:ha kiállok este a kapuba
ha kiállok este a kapuba
végignézek az egész faluba
nem látom azt ki az enyém lenne
el van az én szívem keseredve
hozzáfogtam a napjaim számlálni
hány éjszakát fogok hozzád járni
megszámlálom reggel délbe este
el van az én szívem keseredve
Katonanóták
:söpörjetek söpörjetek ájfalusi lányok
söpörjetek söpörjetek ájfalusi lányok
jönnek már a jönnek már a harctéri betyárok
betyárok betyárok azok betyárok is lesznek
három évig az olasz fronton jaj de sokat szenvedtek
:áll a hajó a balaton vizébe
áll a hajó a balaton vizébe
megakadt egy rózsabokor tövébe
rózsabokrot ki kell vágni
a hadihajónak meg kell állni
hadd tudjon egy határvadász beszállni
őrmester úr úgy vezesse századját
arrafelé tartsa az út irányát
őrmester úr arra tartson
amerre a kisangyalom áll az utcasarkon
úgyis tudom hogy vélem akar beszélni
:elmehetsz már akár le is akár fel
elmehetsz már akár le is akár fel
a magyarnak párját nem találod fel
mer a magyar ha térdig jár is a vérbe
a vérbe de a vérbe a vérbe
mégse sóhajt fel a csillagos égre
Aki a legtöbb dalra emlékezett
:ájfalusi fenyves erdő a tanyám
ájfalusi fenyves erdő a tanyám
ott vár engem minden este a babám
ott találja aranyvesszős tanyáját
mellette a sugár jegenyefáját
# egy bacsótul tanultam az édesapáméknál volt nagy csűr s télre a juhokat
# oda beterelték ott aludt nálunk a bacsó úgy hívták hogy bartók jános
# osz akkor mikor kislányok voltunk és ő tanított minket
:három bokor ribizli
három bokor ribizli
három kislány szemezi
nem kell nékem a ribizli
csak az aki szemezi
három bokor saláta
három kislány kapálta
nem kell nékem a saláta
csak az aki kapálta
három bokor köménymag
jaj de büszke legény vagy
mit ér a büszkeséged
ha nincs szép feleséged
:söprik a kassai utcát
söprik a kassai utcát
masíroznak a katonák
tizenhat esztendős barna kislány
megyen a regement után
kérdi tőle a kapitány
hova mégy te barna kislány
ne kérdezze sejhaj főkapitány
megyek a szeretőm után
el van zárva el van zárva
a kassai kaszárnyába
kassai kaszárnya lyukadjon ki
te meg babám szabadulj ki
:sárgul már a diófa levele
sárgul már a diófa levele hideg akar lenni
mi dolog az hogy a kisangyalom nem akar szeretni
szeress kisangyalom hogy ne legyek árva
hogy ne tudja ez a betyár világ mért van a szívem gyászba
azér van az gyászba mer be vagyok zárva
a kassai három emeletes tüzérkaszárnyába
Aki kisfiúként ott volt az 1939-es fonográf-felvételnél és tanult
:ma két hete ha nem három
ma két hete ha nem három
hogy a számadómat várom
amott jön egy szamárháton
ő lesz talán ha jól látom
közeledik a falkámhoz
azt kérdi hogy van-e károm
károm nincsen de nem is lesz
míg ez a nyáj a kezemen lesz
# hol tanulta ezt, .?
# ezt akkor amikor
# akkor itt énekelte bele a fonográfba egy már akkor idős cigány volt
# rigó ott voltam a fölvételnél azt visszajátszották
# nem csak én tanultam meg
:temető kapuja
temető kapuja
sarkig ki van nyitva
arra járnak a vidéki lyányok
rólam szedik a virágot
szedjétek szedjétek
rólam a virágot
csak azt egy szál fehér liliomot
lyányok le ne szakajtsátok
ha leszakajtjátok
el ne hervasszátok
ültessétek a sírom tetejére
vissza a fekete földbe
Asszonyok külön-külön és együtt
:lágy a kenyér
lágy a kenyér igazán csakugyan pirítani nem lehet
gyenge a lány igazán csakugyan férjhez adni nem lehet
meg kell kérni de szépen kérni a mariskám mamáját
van-e kedve igazán csakugyan férjhez adni a lányát
a mariska igazán csakugyan a konyhába mosogat
szeretője igazán csakugyan az ablakon kopogtat
ne kopogtass csak gyere be magam vagyok idebe
nem haragszik igazán csakugyan terád az édesanyám
:mély a tiszának a széle
mély a tiszának a széle
de még mélyebb a közepe
át akarok-arok rajta menni
piros rózsát szakajtani
piros rózsa ne illatozz
barna legény ne fáradozz
mer ha énutánam fáradozol
soha meg nem házasodol
:ezt a kislányt még akkor megszerettem
ezt a kislányt még akkor megszerettem
mikor véle legelőször beszéltem
megtetszett a gyönyörű szép szaváért
homlokára göndörödött hajáért
bíró uram tegyen törvényt ha lehet
tiltsák tőlem a régi szeretőmet
száraz ágon azt fütyüli a sárgarigó
szerelembe nem parancsol a bíró
szerelembe nem parancsol a bíró
diófával tüzel a szolgabíró
fogok én még diófával tüzelni
ki elhagyott fog még engem szeretni
:faggyúgyertyát égetek én
faggyúgyertyát égetek én
barna kislányt szeretek én
zinger varrógép jaj de nagyon szép
a szeretőm kökényszemű szép
:somodiba sütik a jó perecet
somodiba sütik a jó perecet
tizenhat esztendős kislányt szeretek
pajtásaim azért haragusznak rám
hogy tizenhat éves kislány a babám
nem vagyok szép csak a szemem világít
nem vagyok én a babámnak elég szép
vagyok olyan kiért babám elhagytál
különb kislányt szeretek mint te voltál
Férfiak, asszonyok a Nyugdíjas Házban
:csütörtökön este jer nálunk
csütörtökön este jer nálunk
mindenféle virág van nálunk
ha fehér kell fehéret adok
ha piros kell az meg én vagyok
erre gyere erre nincsen sár
nincsen az ajtómon semmi zár
kinyílik az ajtó magától
a szeretőm gyenge karjától
:állomáson három cigány hegedül
állomáson három cigány hegedül
mind a három a babámnak hegedül
ötven pengős piros selyemsál a nyakába
rák essen a hátrafésült hajába
# én andó jános születtem március tizedikén ájba
:rozmaringnak kettő a szokása
rozmaringnak kettő a szokása
télen-nyáron lehajlik az ága
ha lehajlik újra kisarjadzik
van egy legény rólam álmodozik
:ájfalusi utca
ájfalusi utca
végig bazsarózsa
szállj le huszár a fekete lovadról
szakajts egyet róla
nem szállok le róla
nem kell bazsarózsa
én a tied te pedig az enyém
úgy sem leszünk soha
:házunk előtt mennek el a huszárok
házunk előtt mennek el a huszárok
édesanyám én is közéjek állok
én leszek az első század szakaszvezető
nem a világ ez a három esztendő
húzd rá cigány szakadjon el a húrod
már énnékem úgysem sokáig húzod
majd el húzod nékem amerikába
amerika neviork városába
nem úgy van az kutya cigány hogy leülsz
féllábon állj mikor nékem hegedülsz
féllábon állj mikor a babámat forgatom
jaj de régen nem ily jó világom
egy tányéron három alma de piros
a legénynek lányhoz járni nem tilos
tilos volna még akkor is eljárnék
ha egy igaz szeretőre találnék
Egy énekes, aki 1865-ben született
:az kardomnak markolatja ezüstből
az kardomnak markolatja ezüstből
most csavartam ki a német kezébűl
ki kell verni a hazából
áldott kis magyarországból örökre
majd kiverik a kék inges huszárok
előre mén a magyar lovasságuk
lőj utána magyar baka
nem jön már az többet vissza de soha
:mikor vót akkor vót
mikor vót akkor vót
ájba ez nagy bánat
mikor hajdú lajost
vitték katonának
fekete gubába
sarkantyús csizmába
úgy ment el búcsúzni
hajdú udvarába
mariskám kincsecském
hozd ki a kendőcském
hadd törülöm bele
fekete szemecském
:csörög-csattog a vasajtó
csörög-csattog a vasajtó
talán jön a tömlöctartó
kezébe hozza a gyertyát
vizitálja bűnös rabját
vizitálja az vasamat
örülnek az rabságomnak
ki az rabságomnak örül
kés járjon a szíve körül
Régibb és újabb katonanóták
:mikor katonává lettem
mikor katonává lettem
kis pej lovam felnyergeltem
bevezettem a ?
rúgott-vágott kesej lába
kapitány úr káromkodik
hogy a lovam nem jól ugrik
szoríjja meg a derekát
kapja bele sarkantyúját
panaszolom az istennek
nincs ereje a testemnek
kódis kenyér só nincs benne
nincs a huszárnak ereje
:katonának nem jó lenni
katonának nem jó lenni
mer keveset adnak enni
keves keves ez a sárga leves
katonának de keserves
katona az én életem
vállamon van a fegyverem
két sarkantyúmat hogyha összeverem
sirat engem a kedvesem
sirat engem a madár is
földre hajló virágszál is
az is azér hajlik meg előttem
szólna hozzám ha lehetne
:mikor kezdtem masírozni
mikor kezdtem masírozni fegyver volt az első
sírt a bundás hullt a könnye mint a záporeső
ne sírj bundás ne sírj letelik a katonaidő
nékem is volt de már letelt a három esztendő
pokrócomnak a négy sarkára varrom a nevemet
közepébe de közepébe a szenvedésemet
hadd olvassa sej-haj egy bundás regruta
kinek van még a kaszárnyába sok szép vasárnapja
Gyermekjátékok
:csiga biga gyere ki
csiga biga gyere ki
ég a házad ide ki
kapsz túrót vajat
holnapra is marad
:itt a lakat itt a kulcs
itt a lakat itt a kulcs
itt az arany gyűrű
itt csörög itt dobog
szabad-e az aranyos ládácskába kotlaskodni
gyere elő száz esztendős vén bába
túrós haluskára
# akkor ha nem találta el a gyűrűt, akkor oszt akkor megint mást
# állítottak ki
:lánc lánc lánc
lánc lánc lánc
eszterlánc
eszterlánci cérna
cérna volnék karika karika
szederszemű juliska
fordulj angyal módra
# akkor az mindig kifordult az a kislány akinek a nevét mondták
:ezt szeretem ezt kedvelem
ezt szeretem ezt kedvelem
ez az én édes kedvesem
szól a kakas szól
ki kapuján szó
nem szól a másén
a kis ?
a kis ? mutogassa
barna kislány csalogassa
szól a kakas szól
# feltartottuk a kezünket
# s akkor daloltuk azt
:bújj bújj zöld ág
bújj bújj zöld ág
zöld levelecske
nyitva van az aranykapu
csak bújjatok rajta
nyisd ki rózsám kapudat kapudat
hagy öleljem válladat válladat
szita-pita péntek
szomorú csütörtök
zab szerda
A népdalkör csokrai II.
:már csakugyan úgy kell annak lenni
már csakugyan úgy kell annak lenni
ájfaluból ki kell nekem menni
oly szívesen kimegyek belőle
nincs szeretőm kit sajnáljak benne
az alvégen nyikorog a kurbim?
még azt mondják a szeretőm szegény
ha megölel a gyenge két karjával
nem cserélek ezer jó gazdával
húzd rá cigány húzd rá a nótámat
hadd törje ki a rossz a babámat
úgy húzzad hogy a babám felébredjen
hogy a szíve százfelé repedjen
:elmennék én tinálatok az este
elmennék én tinálatok az este
hogyha a házatok szemetes ne lenne
rézsarkantyúm felveri a szemetet szemetet
barna legény sose leszek a tied
három levele van a lóherének
három szeretője van a legénynek
negyedikkel most megyen a templomba befele
kinek köti be a fejét örökre
barna kislyány jól gondold meg magadat
hova temeted a leányságodat
az ájfalusi gyöngyvirágos oltár elé leteszem
onnan többé soha fel nem vehetem
:sej az áji híres suszter
sej az áji híres suszter varrta meg a cipőmet
felkeresem a régi szeretőmet
arra megyek amerre a fényes nap lejár
amerre az ájfalusi rezes banda muzsikál
fiumei kikötőben áll egy hajó kikötve
abban van az én szeretőm meglőve
azt a hajót háromszázszor is körülsiratom
mégsem kel fel megcsókolni engemet a galambom
A kilencvenéves dalos…
:két tölgyfa közé besütött a holdvilág
két tölgyfa közé besütött a holdvilág
az én babám abba fésüli magát
göndör haját százfele fújja ja szél
azt is köszönöm hogy idáig szerettél
:rózsabokor mosolyog a hegytetőn
rózsabokor mosolyog a hegytetőn
piros kendős kislány sétál a mezőn
szép a mező megszépült a virágtól
meg attól a piros kendős kislánytól
:sej tegnap este kinéztem az ablakon
sej tegnap este kinéztem az ablakon
jaj de sűrűn ragyogtak a csillagok
ahány sűrű csillag ragyog az égen
sej annyi csókkal maradtam el a héten
sej barázdába kiköllöt a pacsirta
ezt a levelet a régi szeretőm írta
könnyes szemmel azt olvastam belőle
sej hogy ha lehet halál választ el tőle
:ezt a csárdás kis kalapot édesanyám vette
ezt a csárdás kis kalapot édesanyám vette
mellé a bokrétát a kedves kisangyalom kötte
sír az édesanyám a szeretőm engem gyászol
ellenséges ágyúgolyó választ el egymástól
…és a fia
:nem messze van ide kismargica
nem messze van ide kismargica
környöskörül folyja azt a tisza
közepében a bakonyi csárda
abba mulat egy betyár bújába
csaplárosné jó estét jó estét
hát ez a szép szilaj csikó kié
jó bort iszik annak a gazdája
most érkezett nincs egy fél órája
küldje ki hát annak a gazdáját
nem bántjuk mi ha megadja magát
ki se megyek meg se adom magam
aki legény hajtsa el a lovam
én a lovam nem is nagyon bánom
csak a nyeregizzajtóm sajnálom
nyereg alatt van a bugyelláris
abba hever százezer dollár is
egyet kaptam egy szép pej csikóért
a másikat rá való szerszámért
harmadikat egy szép barna lányért
kit nem adnék széles e világért
:körös-körül dörög az ég
körös-körül dörög az ég nagyokat villámlik
ez a rongyos cigánysátor kívül-belül ázik
a sátorban az emberek fúrókat éleznek
az asszonyok a faluban kártyáikat vetnek
összekoldul szénát-zabot félszemű lovának
ringyet-rongyot kenyér haját a sok purgyéjának
Lakodalmas dallamok
:verd meg isten azt a papot
verd meg isten azt a papot
aki minket összeadott
sose szerettük mink egymást
mégis ránk adta jaz áldást
:hej menyecske menyecske
hej menyecske menyecske
mért vagy olyan szépecske
azért vagyok szépecske
mert a szemem mert a szemem kékecske
:kimostam a zsebkendőmet tiszta fehérre
kimostam a zsebkendőmet tiszta fehérre
nem is adom akármilyen legény kezébe
annak adom kit igazán szeretek
akivel az oltár elé mehetek
ha elmegyünk a templomba kérdezi a pap
szereted-e vőlegény a menyasszonyodat
másfél évig voltam a szeretője
már ezután párja leszek örökre
hazamegyünk a templomból kérdi az anyám
szereted-e az uradat lyányom igazán
ha már eddig megelégedtem véle
már ezután párja leszek örökre
Egy másik régi énekes
:édesanyám sok szép szava
édesanyám sok szép szava
kire nem hajlottam soha
hajlanék már de már késő
esik előttem az eső
édesanyám rózsafája
én voltam a legszebb ágja
de egy betyár leszakajtott
kalapjánál elhervasztott
isten áldja ?
lehetsz már én felőlem zöld
akár ki is virágozhat
mégis téged letaposlak
:fényes csillag jaj de sokat utazol
fényes csillag jaj de sokat utazol
nem láttad-e a babámat valahol
láttam biz én lipótvári fegyházban
tikot lopott azér van oda zárva
debrecenben sütik a jó kenyeret
tizenhat esztendős kislányt szeretek
úgy szeretem szóval ki sem mondhatom
majd meghalok ha egy napig nem látom
Első világháborús katonanóták
:kedves édesanyám nincs már nékem szeretőm
kedves édesanyám nincs már nékem szeretőm
nincsen aki kimossa ja zsebkendőm
mosd ki anyám olyan legyen mint a fehér hó
mert már holnap reggel jön a magyar behívó
románia felé nem tudjuk mi az utat
százados úr vezessen minket oda
elvezetlek jó fiaim én is elmegyek
a jóisten tudja ki jön vissza veletek
gyertek magyar fiúk húzzunk drótot ha lehet
közeledik már a román hadsereg
szólnak az ágyúk ropognak a kézifegyverek
most látszik meg babám mit ér egy magyar gyerek
kedves édesanyám ha fel akarsz keresni
a kárpátok hegyaljába gyere ki
megtalálod síromat egy kőszikla alatt
kedves édesanyám ott sirasd ki magadat
:utászszázad csinálja már a keresztek fáját
utászszázad csinálja már a keresztek fáját
de sok szőke barna kislány várja a babáját
de csak minden tizediknek jön vissza a párja
a többinek doberdónál nyugszik a babája
:ha kimegyek a tiroli hegyekre
ha kimegyek a tiroli hegyekre
feltekintek a csillagos nagy égre
csillagos ég merre van a magyar hazám
merre sirat engem az édesanyám
Románcok (Aki 1939-ben maga dalolt a fonográfba)
:kihajtottam a libámat
kihajtottam a libámat sej-haj a pástra
arra jött a bíró fia meghajigálta
ne hajingáld bíró fia hamvas gunárom
hazamegyek az apádnak elpanaszolom
adjon isten bíró uram sej-haj jó napot
adjon isten édes lányom néked mi bajod
a fia meghajigálta hamvas gunárom
mit kérsz érte édes lányom néked megadom
a fejeér a lábaér két köböl búzát
a májaér a zúzáér két arany almát
hát még az a tarka-barka hamvas farka hát még az maga mennyit ér
végy el engem bíró fia nem kell semmidér
Részletek a betlehemesből
# megkérdeztük hogy szabad-e bevinni a betlehemi jászolt
:gloria gloria in excelsis deo
glória glória in excelsis deo
siessetek pásztorok
repüljetek angyalok
muzsikát indítsatok
ékesen csendesen
jöjj el jézus én szívem
már a kakukkmadárkák is
ezen a hangon énekelnek
glória glória
józsef és mária
# feleletként
:in glória in fantula
in glória in fantula
otes frates salutares
in gloria ti cuntates
# no osz akkor hagyjuk el ezt a bolondságot mondjunk el egy éneket
:az öreg juhásznak jól vagyon dolga
az öreg juhásznak jól vagyon dolga
# körbejárnak a pásztorok a csörgős bottal
mert megházasodni
nem akar soha
de mit tudjunk tenni
megházasítani
bolondság volna
verduink vedere
mondja a kecskés
# no osz akkor hagyjuk el ezt a bolondságot
# mondjunk el egy éneket és akkor
:zöld erdőbe jer pajtás
zöld erdőbe jer pajtás jer pajtás
ott lesz nékünk jó lakás jó lakás
nem kell szőlőt kapálni kapálni
mégis fogjunk bort inni bort inni
# most pajtás elmondtunk egy éneket
# gyerünk a nyugodalomra
# most akkor lefekszik a kecskés is
# oszt akkor keresztbe teszik rajta a botokat
:juhászim pajtásim
juhászim pajtásim
de elaludtatok
e nyájacska mellett
magamat hagytatok
nyáron a pásztorság
mezei uraság
aki ezt nem hiszi
csupán csak nyájasság
# ott már tovább nem volt semmi hanem már akkor
# felkelt az egész társaság
# az angyal kézbe vette a kápolnát vagy mit oszt akkor körbe hogy
:isten áldja meg e háznak gazdáját
isten áldja meg e háznak gazdáját
töltse meg isten pincét s kamaráját
pincét s kamaráját gabonás tárházát
isten áldja meg e háznak gazdáját
# és már akkor mentünk kifele
Balladák
:megöltek egy legényt
megöltek egy legényt
hatvan forintjáért
a tiszába belevették
szép szürke lováért
tisza be nem vette
partjára kitette
arra jött egy halászlegény
hálójába tette
arra jött az anyja
költi de nem hallja
szép fekete göndör haja
vállára van fagyva
arra jött az apja
kelti nem de hallja
sárga sarkantyús csizmája
lábára van fagyva
arra jött babája
kelti de nem hallja
kelj fel kelj fel édes rózsám
borulj a vállamra
borulj a vállamra
hagy vigyelek haza
harmadnapig negyednapig
nyugodj a házamba
:egri báró kapujában van egy fa
egri báró kapujában van egy fa
kis iluska ott sírdogál alatta
kis iluska nem juhászlegénynek való
gyenge lábát fel-felveri a tarló
jaj de szépen kifaragták azt a fát
amelyre a juhászlegényt akasszák
fújja a szél gyolcsingát gyolcsgatyáját
jaj istenem mért szerettem bárólyánt
# mikó istván áji lakos születtem ugyanitt 1934-ben
Még három jellegzetes dal, amely nem maradhatott ki
:irem irem fehér irem
irem irem fehér irem
barna legény az irigyem
azért lett ő az irigyem
mert én őtet nem szeretem
sok irigyem a faluba
kettő-három egy kapuba
el akarnálak rejteni
de az isten nem engedi
én ültettem az almafát
más szedi le az almáját
én szerettem e nagy szép lyánt
más éli véle világát
:a múlt éjjel nem aludtam egy órát
a múlt éjjel nem aludtam egy órát
hallgattam a kisangyalom panaszát
éjfél tájban elzsibbadt a jobb karom
bal karommal ölelem a galambom
ha meguntál kisangyalom szeretni
szabad néked más szeretőt tartani
adjon az ég szebbet-jobbat nálamnál
nékem pedig csak olyat mint te voltál
:haza fiú haza haza már
haza fiú haza haza már
mer a piros hajnal hasad már
mer a piros hajnal aranyos
este csókollak meg de nem most
Így szoktunk mulatni! (Kocsmai mulatozás)
:iszik a betyár a csapon
iszik a betyár a csapon
sír a kislyány az ablakon
ne sírj kislyány olyan nagyon
nem ütik a betyárt agyon
ha a betyárt agyonütik
sárga földbe eltemetik
eltemetik sárga földbe
sej az áji temetőbe
:betyár vagyok én betyárnak születtem
betyár vagyok én betyárnak születtem
zöld erdőbe a bokor alatt nőttem
zöld erdőbe a bokor a szállásom
ájnak falujába nincsen maradásom
:sugár magas jaj de magas
sugár magas jaj de magas a nyárfa teteje
halvány sárga de halvány sárga annak a levele
én is olyan most is olyan halvány sárga vagyok
volt szeretőm egy piros barna kislány de már rég elhagyott
majd ha egyszer hűtlen babám összetalálkozunk
úgy elmegyünk egymás mellett még csak nem is szólunk
te mész jobbra hűtlen babám én meg megyek balra
sárba taposom a fényképedet rá se nézek soha
szép a napnak a fölkelése szép a lemenése
föl van jegyezve a csillagokban rég el vagy felejtve
föl van jegyezve a csillagokban rég el vagy felejtve
# így szoktunk mulatni
CD: 1. Énekli: Szabó Enikő
Magyarország az én hazám, nem német,
Oda vágyik az én szívem, míg élek,
Vígy el vígy el édes lovam hazámig,
hogy ne fájjon gyönge szívem sokáig.
Elindultam hosszú útra egyedül,
Minden felé borul az ég nem derül,
Én felültem a világ vad lovára,
De zabolát nem tettem a szájára.
2. Énekli: Balogh Viola
Utca, utca bánat utca,
Bánatkővel van kirakva,
Az én rózsám kirakatta,
Hogy én sírva járjak rajta.
Árok, árok, de mély árok,
Nem gondoltam, hogy így járok,
Bele estem, benne vagyok,
egy kislánynak rabja vagyok.
3. Énekli: Dollinger Edit
Cserreg, berreg a legyecske,
Férjhez akar menni,
Komám prücsök, a sutuban,
Meg akarja kérni.
Házasodik a kemence,
Belé bújt a kürtő,
Kókis elöl járja, réce reá hányja,
Az én kicsi, sánta kecském, fél körmire járja.
4. Énekli: Szabó Enikő
Én az éjjel nem aludtam egy órát,
Hallgattam a régi babám panaszát,
Éjfél után sejehaj, kezdtem elszenderedni,
Jaj de bajos, ki egymást nem szereti.
De meguntam ezt a legényt szeretni,
De még jobban a gyűrűjét viselni,
Csütörtökön sejehaj, megmondom az anyjának,
Köszönöm a jóságát a fiának,
Verje meg az Isten a te anyádat,
Mért csinálta, bolonduljak utánad,
Zúgjál erdő sejehaj, csendülj mező, falevél,
Szeresd babám, kit idáig szerettél.
5. Énekli: Szabó Enikő
Báta vize ziheg-zuhog a gáton,
Most jött erre a szeretőm lóháton,
Lóháton jár, mert tilos a szerelem,
Senki se lássa meg, mikor ölelem.
A kislány se lehet mindig ibolya,
Menyecskének is kell lenni valaha,
Menyecskével szépen beszél az ura,
De mégis jobb, ha a legény csókolja.
Kék virággal virágzik a temető
Engem temessenek belé legelsőn,
Engem elébb, utánam a babámat,
Ne eméssze gyönge szívét a bánat.
Kis Őcsényben híres kislány vagyok én,
Kinek csók kell, jöjjön ide adok én.
Adtam csókot, adok is a legénynek,
Barna legényt választok szeretőmnek.
Három alma egy tányérban, mind piros,
A legénynek lányhoz járni nem tilos.
Tilos volna, még akkor is eljárna,
Míg egy igaz szeretőre találna.
6. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Fáj a fának, ha a fejsze bevágja,
Fáj a lánynak, ha a legény gyalázza,
Engem is gyaláz, egy semmire való,
A cipőmbe kapcának sem volna jó.
Barna legény, a fene evett volna meg,
Bár sohase ismertelek volna meg,
Átkozott volt az az óra, az a nap,
Amelyiken először megláttalak.
7. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Gyere ki te gyöngyvirág, mert feljött a holdvilág, jaj!
Gyere ki te gyöngyvirág, mert feljött a holdvilág, jaj!
Kimegyek az ablakon, csak a lajbim gombolom, jaj!
Csak a lajbim gombolom, szeretőmet gondolom, jaj!
A te bundás kutyádat, más hergeti, de nem én, jaj!
Hadd hergesse, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!
A te vasas kapudat más zörgeti de nem én jaj!
Hadd zörgesse, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!
A te karcsú derekad más szorítja de nem én, jaj!
Hadd szorítsa, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!
A te piros orcádat más csókolja, de nem én, jaj!
Hadd csókolja, ha nem én, majd eszedbe jutok még, jaj!
8. Énekli: Szabó Enikő
Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék,
Szomorúan telnek tőlem az esték,
Látod babám, eljöhetnél egy este,
Meglátnád a bús szívemet lefestve.
Elmennék én tihozzátok egy este,
Ha az anyád a kapuba' nem lesne,
De az anyád olyan csalfa menyecske,
Meghallgatta, mit beszéltünk az este.
9. Énekli: Dollinger Edit
Kicsi tulok nagy a járom,
Ja, de szép lány ez a három,
Szerettem én az egyiket,
Három közül a szebbiket.
Kicsi tulok nagy a szarva,
Nem fér be az istállóba,
A szarvából le kell vágni,
A babámtól el kell válni.
Édesanyám sok szép szava,
Kire nem hallgattam soha,
Hallgattam a másokéra,
Nem az édesanyáméra.
10. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Fecském, fecském, édes fecském,
Vidd el azén levelecském,
Vidd el, vidd el csuhaj messzi tájra,
S tedd a rózsám ablakára.
Hogyha kérdi honnan jöttél,
Kinek a postása lettél,
Mond el neki, hogy egy barna lánynak,
Az ő régi babájának.
11. Énekli: Szabó Enikő
Márványkőből van a Tisza feneke,
Márványkőből van a Tisza feneke,
Gyönge vagy még babám a szerelemre,
Gyönge vagy még babám a szerelemre.
Gyöngeséged nem akarom rongálni,
Gyöngeséged nem akarom rongálni,
így hát babám nem fogok hozzád járni,
így hát babám nem fogok hozzád járni,
12. Énekli: Farkas Annamária
Száradj el bokor hegytetőn,
Száradj el kedves szeretőm,
Úgy száradj el mint a nádszál,
Mint a lekaszált szénaszál.
S verd meg Isten azt a vermet,
Ahol azén rózsám termett,
Ne teremjen más egyebet,
Csak a sok keserűséget.
S én is voltam, mikor voltam,
Virágok közt virág voltam,
De rossz kertészre jutottam,
Keze alatt elhervadtam.
S én is voltam valaha,
Szépasszonynak kocsisa,
De megrúgott a lova,
Hogy egye meg a kutya.
13. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Nincs édesebb a havadi dinnyénél,
Nincs kedvesebb az első szeretőnél,
Mert az első igazán tud szeretni,
Másodikért de sokat kell szenvedni.
Jaj, de bajos ki egymást nem szereti,
Kettejüknek egy párnára feküdni,
A párnának a két széle elszakad,
A közepe tiszta újon megmarad.
Tele van a temető árka vízzel,
Tele van a szívem keserűséggel,
Jó az Isten kiapasztja a vizet,
Visszaadja a régi szeretőmet.
14. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Víg voltam én rég ezelőtt,
Míg babám járt a kapum előtt,
De mióta nem járogat,
Megöl engem, megöl engem a búbánat.
Megéled még azt az időt,
Sírva mész el kapum előtt
Megöleled kapu fáját,
Úgy siratod, úgy siratod a gazdáját
15. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Tele van a sötét égbolt ragyogó csillaggal,
Tele van az én szívem is keserű bánattal.
Mit ér nekem, mit ér nekem csillag ragyogása,
Ha az én bús szívemnek nincs vigasztalása?
Látod életemet nemigen gyönyöru,
Az én két orcámon folydogál a könnyű.
Ha tudtad határát igaz szerelmednek,
Mért nem hagytál békét én árva szívemnek?
16. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Szivaroztam, elégettem a számat,
Odahaza más öleli a babámat,
Más öleli, másnak ül az ölébe,
Más legénynek kacsingat a szemébe.
Életemben csak egyszer voltam boldog,
Akkor is a két szememből könny hullott,
Sírtam is én örömömben, hogy szeretsz,
Bánatimban, hogy az enyém nem lehetsz.
17. Énekli: Dollinger Edit
A füzesi nádas berek,
A füzesi nádas berek,
Ott terem az ügyes gyerek,
Ott terem az ügyes gyerek.
Zabot vittem a malomba,
Zabot vittem a malomba,
Zabot vittem, nem vadlencsét,
Leányt szeress, ne menyecskét.
A füzesi határon,
nem volt szilva a nyáron,
mer' elhordták a csókák,
mer' a lányok mind csalfák
18. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Ne aludj el két szememnek világa,
Mert már feljött piros hajnal csillaga.
Egyik csillag Kostyál János csillagja,
Másik csillag Potus Anni csillaga.
Amit adtam, a jegygyűrűt, add vissza,
Homály fogta a gyémánt kövét, nem tiszta.
19. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Jaj, de szépen virjadozik,
S az én szívem hervadozik,
Jaj, de szépen megvirjada,
S az én szívem elhervada.
S künn az erdőn magos berek,
Az én babám ott kesereg,
Ott sír szegény, amíg élek,
Mert hazájában nem élhet.
Madár, madár, hogy tudsz élni,
Mikor nem is tudsz beszélni,
Lám én tudok beszélgetni,
Mégis alig tudok élni.
Hazám, hazám, édes hazám,
Bárcsak határid láthatnám!
Füstjét látom, de csak alig,
Határ fölött lengedezik.
Akármerről fújjon a szél,
Engem mindig élesen ér,
Fú' mást is, de gyengébben ér,
S engem mindig élesen ér.
20. Énekli: Farkas Annamária
A szováti templomtorony,
Beleakadt a szalagom,
Gyere rózsám, akaszd ki,
A nyavalya törjön ki.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.
Túl a hegyen van egy malom,
Bánatot őrölnek azon,
Nékem is van egy bánatom,
Oda viszem lejátszatom.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.
Édesanyám sok szép szava,
Megfogadnám, vagy sem soha,
Megfogadnám, de már késő,
Hull a könnyem, mint az eső.
Sáj nánáná nánáná
nánáná-nánánáná ná.
21. Énekli: Dollinger Edit
Azt gondoltam, amíg élek,
Soha bánat el nem érhet,
De már abba megcsalódtam,
Jaj, de nagy búra jutottam.
Túl a vízen van egy malom,
Bánatot őrölnek azon,
Nékem is van egy bánatom,
S oda viszem lejáratom.
22. Énekli: Herpai Éva
Tavaszi szél utat száraszt, virágom, virágom,
Minden burján társat választ, virágom, virágom.
De én immár kit válasszak, virágom, virágom.
Te ingemet s én tégedet, virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába, virágom, virágom.
23. Énekli: Farkas Annamária
Keserű víz, nem hittem, hogy édes légy,
Kis angyalom, nem hittem, hogy csalfa légy,
Csalfasággal csaltad meg a szívemet,
De én azért nem átkozlak tégedet.
24. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Haza is kéne már menni,
Vajon mit fognak gondolni,
Sötét az ég alja, babám kísérjen haza,
Megszolgálom néki valaha.
A mezei kis pacsirta,
Mind a két szemét kisírta,
Sírok én magam is, sír az én galambom is,
Lehajlik értem még az ág is,
Valamennyi gácsér, s ruca,
Mind kunkorú annak tolla,
S valamennyi magyar lány, piros pántlika a haján,
Szeret is az engem igazán.
25. Énekli: Petrás Mária
Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ,
Olyan a vadgalamb, mint a lány,
Sírva sétál a párja után.
Erre gyere, erre, nincsen sár,
Az ajtómon nincsen semmi zár
Az ajtómon van egy fakilincs,
Jaj Istenem, még szeretőm sincs.
Ezt a kerek erdőt járom én,
Ezt a barna kislányt várom én,
Ez a barna kislány viola,
Én vagyok a vigasztalója.
Téged látlak mindig álmomban,
Álmom után minden dolgomban,
Ha sóhajtok érted a panasz,
Ha örülök érted vagyon az.
Elvágtam az ujjam, jaj de fáj,
Fügefalevelet teszek rá,
Fügefa levele harmatos,
Kicsi a szeretőm, de csinos.
Jaj de sokat jártam páratlan,
Mikor házasodni akartam,
Nem találtam kedvemre valót,
Csak az a szeretőm aki volt.
26. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Katona vagyok én, ország őrizője,
Sír az édesanyám, hogy elvisznek tőle.
Sír az édesanyám, a rózsám meg gyászol,
Fekete gyászvirág búsul ablakából.
Megpendült harangom, pallérozott kardom,
Nem szabad énnékem az ágyban meghalnom,
Áldozom éltemet az ország javára,
Forgatom fegyverem vitézek módjára.
27. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Török bársony süvegem,
Most élem víg életem,
Balogh Ádám a nevem,
Ha vitéz vagy, jer velem.
Fakó lovam a Murza
Lajta vizét megússza,
Bécs alját ha nyargalja,
Császár azt megsiratja.
Zsendelyesi Eszterház,
Ég a város, ég a ház,
Nem is egy ház, háromszáz,
Mert a kuruc ott tanyáz.
28. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Haj, haj bongós majoránna,
Kötényembe hullik a virágja.
Köszönné azt sok jó édesanya,
Hogy a fia ne lenne katona.
Jaj, de bánom, amit cselekedtem,
Hogy te véled szerelembe estem,
Szerelembe nem estem, csak szóba,
Sajnálom, de nem tehetek róla.
29. Énekli: Kórus
Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.
Esik eső karikára,
Az ellenség táborára,
Valahány csepp esik rája,
Annyi menykő csapjon rája.
Kossuth Lajos táborába,
Eltörött a lovam lába,
Gyere pajtás gyógyítsuk meg,
Itt a német ugrasszuk meg!
30. Énekli: Szabó Enikő
Ezernyolcszáz-negyvennyolcadik évben,
Letekintett az Úristen a földre,
Onnan nézte egész Magyarországot,
Hogy harcolnak benne a szép huszárok,
Magyarország környes-körül füstölög,
Kossuth Lajos szent ágyúja dübörög,
Arra fújja az angyali trombitát,
Harcba hívja Magyarország sok fiát.
31. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Megtanultam tótul, svábul, kukorica gombócátul.
Ha még többet ettem volna, németül is tudtam volna.
Percel Móricz táborában, három napja nagy vígság van.
Megkergették a németet, aprították szegényeket.
Megállj német, majd megbánod, hogy a magyart mindig bántod.
Borödből csinálok dudát, azon fújom ezt a nótát.
Majd megsegít a magos ég, Kossuth Lajos visszajön még.
Visszahozza a koronát, Mátyás király igazságát.
32. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Magyar huszár, réz a sarkantyúja,
Nem pengeti többet a kapuba.
Majd pengeti a nagyváradi várban,
Ott is csak a Mancika szobájában.
Magyar huszár, ha felül a lovára,
Bevágtat a nagyváradi várba.
Megkondul a nagyváradi harang,
Kis angyalom látlak-e valaha?
33. Énekli: Szabó Enikő
Udvaromon arany vályú, arany kút,
Abból iszik arany kakas, arany tyúk.
Arany kakas mind azt kukorékolja,
A szeretőm Kolozsváron katona.
Dombon van a kolozsvári kaszárnya,
Fújja a szél, akármerről találja
Fújja a szél a kaszárnya tetejét,
De sok kislány siratja a kedvesét.
Három kislány kimegy a temetőbe,
Mind a három letérdepel a földre.
Egy közülük felsóhajt a nagy égre,
Mért is lettem katona szeretője.
34. Énekli: Szabó Enikő
Vágják az erdei utat, vágják az erdei utat,
Viszik a magyar fiúkat, viszik a magyar fiúkat.
Viszik, viszik szegényeket, viszik, viszik szegényeket,
Szegény magyar legényeket, szegény magyar legényeket.
Nehezen esik a járás, nehezen esik a járás,
Tőled babám az elválás, tőled babám az elválás.
35. Énekli: Szabó Enikő
Várad felől, Várad felől jönnek a huszárok,
Ide hallik a csengos trombitájuk.
Egy közülük olyan szépen fújja,
Én a tied, te az enyém nem lehetünk soha.
Várad felől, Várad felöl jön egy arany hintó,
Abban ül egy szép nagy szolgabíró.
Szolgabíró fene a pennádat,
Ne szomorítsd véle többé az édesanyámat.
36. Énekli: Szabó Enikő
Jaj, de szépen esik az eső,
Meglásd rózsám, nem lesz jó idő,
Sorozzák a huszárkatonát,
Meglásd rózsám, nem lesz jó világ.
Jaj, de szépen esik az eső,
De még szebben zöldell a mező,
Közepében szépen legel a bárány,
Jaj, de szép is a krasznai lány.
37. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Azt hittem, hogy nem visznek katonának,
Gondját viselem az édesanyámnak.
De már látom nem lesz ebből semmi sem,
Reá bízom a jóságos Istenre.
Mars agyosztéromban állunk egész nap,
Gyenge vállam feltöri a cakompak.
De a szívem nem töri fel semmi sem,
Haptákban is rád gondolok kedvesem.
Nem hitted, hogy elvisznek a csatába,
Majd elhiszed, úgy alkonyat tájába.
Ej, homályos lesz akkor a két orcád,
Adjon Isten kis angyalom jó'jszakát!
38. Énekli: Szabó Enikő
Az aszódi sorozóra süt a Nap,
Megjöttek a vizitáló nagy urak,
Sorozzák a legényeket sorjába',
Sok kislánynak lesz katona babája.
Engem babám ne sirass,
Értem könnyet ne hullass,
Beírják a nevemet a nagy könyvbe,
Három évig ki se húzzák belőle,
Az aszódi bíró háza de magos,
Környes-körül kilenc zsalugáteros,
Tizediken maga les ki a bíró,
No legények, itt van már a behívó!
Engem babám ne sirass,
Értem könnyet ne hullass,
Beírják a nevemet a nagy könyvbe,
Három évig ki se húzzák belőle,
39. Énekli: Szabó Enikő
Kimegyek a doberdói harctérre,
Feltekintek a csillagos nagy égre.
Csillagos ég merre van a magyar hazám,
Merre sirat engem az édesanyám?
Édesanyám hol fogok én meghalni,
Hol fog az én piros vérem elfolyni.
Olaszország közepébe' lesz a sírom,
Édesanyám, arra kérem, ne sírjon!
Édesanyám, ne sirasson engemet,
Ágyúgolyó vitte el a szívemet.
Eltemetnek az erdei vadvirágok,
Elsiratnak az erdélyi leányok.
40. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról,
Leesett a lovamról a patkó, a három lábáról.
Csak egy maradt rajta, az is lötyög rajta,
Kovács legény lelki jó barátom, igazítsál rajta!
Kovács kalapácsa, mind azt kopogtatja,
Hogy ennek a keselylábú lónak magyar a gazdája.
41. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Édesanyám, mit visz a kötényébe?
Piros alma, adjon egyet belőle!
Úgyse eszem sokáig az almáját,
Viselem a román király csákóját.
Úgyse eszem sokáig a kenyerét,
Viselem a román király fegyverét.
Ha kimegyek a temető dombjára,
Ráborulok édesapám sírjára.
Édesapám, keljen fel a sírjából!
Mert katona lett az egyetlen fiából.
42. Énekli: Szabó Enikő
Szánkón viszik a menyasszony ágyát,
Viszik rajta a kis nyoszolyáját.
Majd meghasad szíve bánatában,
Vigasztalja ot a kedves párja.
Cifra szűröm szegre van akasztva,
Gyere babám, terítsd a nyakamba.
Így is, úgy is ott annak a helye,
Még az éjjel bétakarlak vele.
43. Énekli: Kórus
A kapuban a szekér, itt a legény leányt kér,
De a leány azt mondja, nem megyek férjhez soha.
Párnahaja szövetlen, derékalja tő'tetlen,
A tolluja a tóba', a vadréce hordozza.
Örömanya jöjjön ki, a kapuját nyissa ki,
Eressze be a vejét, a lánya szeretőjét.
Azt hallottam én a héten, leányvásár lesz a réten,
Én is oda fogok menni, szőkét, barnát válogatni.
Szőkét ne végy, mert beteges, vöröset se, mert részeges,
Barnát vegyél az lesz a jó, az lesz a kedvedre való!
44. Énekli: Szabó Enikő
A menyasszony szép virág, koszorúja gyöngyvirág,
Az a boldog vőlegény, ki azt mondja: az enyém,
A menyasszony gyöngykoszorú, csak az én szívem szomorú,
A menyasszony szíve tája, boldog minden dobbanása,
Virágos a fa teteje, koszorús a leány feje,
Hullani kell a virágnak, esküdni kell a leánynak,
Gyere rózsám, gyere már, mer a szívem téged vár,
Téged óhajt, téged vár, téged csókolni nem kár,
Szép a leány, ha lánykort él, szép hajával játszik a szél,
Ha nem tudja mi a bánat, ha lánypajtásival járhat,
De a leány férjhez megy már, kalitkába bezárt madár,
Megtudja hogy mi a bánat, mer' az orömtől megvál ott.
45. Énekli: Petrás Mária
Sok születésnapokat vígan megérhess,
Napjaidat számlálni ne légyen terhes,
Az ég harmatja szívedet újítsa,
Áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
Véled semmi nagy bánat ne barátkozzék,
Legyen éltednek virágja mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.
46. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Eltört mán a mázos csésze,
Ángyom asszony megver érte.
Ne bántson, kend, ángyom asszony,
Van még több is a piacon.
Jó gazdám volt nékem való,
Mindig mondta, ne járj gyalog,
Ülj fel a fakó hátára,
úgy er'gyél be Ágotára.
47. Énekli: Dollinger Edit
Azt gondolod te csipás,
Hogy engem nem szeret más.
S azt gondolod te ügyetlen,
Hogy érted vagyok kedvetlen.
Se nem érted, se nem másért,
Csak a sok idegen szájért,
Csak a sok idegen szájért, csuhajja.
Mind azt mondja a retek,
Hogy én sokat szeretek,
De hazudik a retek,
Mert csak egyet szeretek,
Mert csak egyet szeretek, de szeretek.
48. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Kis kertet kerítöttem,
Abba rózsát libizáré-lombzom,
Máté tuli-matuláré tili-tuli ültettem.
Szomszéd asszony leánya,
Rákapott a libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli rózsára.
Ha még egyszer ott érem,
A törvénybe libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli kisérem.
A törvény is azt mondja,
Leányt illet libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli a rózsa.
Leányt illeti a rózsa,
Legényt meg a libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli bokréta.
Öreg embert a pipa,
Öreg asszonyt libizáré-lombzom
Máté tuli-matuláré tili-tuli sodrófa.
49. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Édesanyám adjon öt pénzt, adjon már,
Cigarettát had vegyek a zsidónál,
Nem adok én, édes fiam szívd a fogadat,
Ha szívásra határoztad magadat.
Édesanyám, elmennék én a bálba,
Tíz koronát tegyen bé a bukszámba,
Tíz korona, édes fiam annyit nem adok,
Két koronát nesze, megreszkírozok.
Két korona, ezzel oszt mulathatok,
Reggelig csak lemonádét ihatok,
Vízkórt kapok, hogyha annyi vizet megiszok,
Rosseb egye, inkább otthon maradok!
50. Énekli: Kórus
Adott Isten szekeret, szekeremnek kereket,
Üvegemnek feneket, abból iszom eleget.
A doktor is azt mondja, vizet ne igyak soha,
Mert a vízben béka van, életemnek vége van.
Bort iszom én nem vizet, az vidámít engemet,
Vizet igyék már a ló, mer' a lónak az való.
51. Énekli: Kórus
Töltsd tele pajtás poharad, poharad,
Míg ki nem ázik a fogad, a fogad,
Így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe nem viszik.
Volt nekem pénzem, elástam, elástam,
Kiszáradt a torkom, kiástam, kiástam,
Így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe kiviszik
Eltemették az öreget, öreget,
Melléje tették az öveget, öveget,
így jár aki mindig bort iszik,
Míg a temetőbe nem viszik,
Ha a temetőbe kiviszik,
Isten uccse' több bort nem iszik.
52. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Vörösbor nem drága, húsz krajcár az ára,
Hozz korcsmáros, még egy messzőt,
Hadd mulassak három versöt,
Azután elmegyök.
Ne menj el angyalom, van még egy forintom,
Szöjjésemmel, fonásommal, pótolgattam,
Azt is a számodra hagytam,
Mulasd el, nem bánom!
Igyál még, van benne, most van módod benne,
Majd meginnád, pénteken is, szombaton is,
Bú nélkül is, tus nélkül is, bundás kutya böribül is,
Hogyha lenne benne.
53. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Ugyan édes komám asszony, menjünk el a hegyre,
Majd meggyüjjünk mink onnan, holnap után délre.
Sógorom a Gyurkó, a tíz akós hordó,
Hopp ide csutora, nagyot iszok belőle, félredűlök tőle.
Ha meghalok, meghagyom, el ne temessenek,
A tíz akós hordóba, belérekesszenek,
A tíz akós hordó, óriás koporsó,
Hopp ide csutora, nagyot iszok belőle, félredűlök tőle.
54. Énekli: Herpai József
Mikor mentem a borospince felé,
Még az üvegek is sírtak,
Ne sírj, ne sírj, literes üveg,
Jaj, de sokszor átöleltelek,
Megfogtam a kerek fenekedet,
Jaj, de jót ittam belőled üveg,
Jaj, de részeg lettem tőled!
55. Énekli: Kórus
Ej-haj Sobri pajtás, hová lesz most a vándorlás.
Ej-haj Szekszárd, az én kedves babám felé.
Erdőn, mezőn zöld ligeten, sokat bujdostam bennetek,
Bujdostam én a vadakkal, sírtam a kis madarakkal.
Ej-haj Sobri pajtás, hogyan tetszik a vándorlás.
Ej-haj nem jól tetszik, mert a babám halva fekszik.
56. Énekli: Herpai József
Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmában kesereg,
Kocsmárosné, bort ide az asztalra,
Legszebb lányát állija ki strázsára.
Édesanyám én a strázsát nem állom,
Amott jönnek az alföldi zsandárok,
Rózsa Sándor nem vette ezt tréfára,
Felugrott az aranyszőrű lovára.
Lova, lova, lova viszi messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyére,
Lova lába megbotlott egy gyökérbe,
Így fogták el Rózsa Sándort örökre.
Rózsa Sándort fölteszik egy szekérre,
így viszik a városbíró elébe,
Városbíró, üzeni a kapitány,
Rózsa Sándor nem jár többet a lován.
Megüzenem én a zsandár uraknak,
Jó gondját viseljék az én lovamnak!
Hej te, hej te, azt a betyár mindenit!
Lovát félti, s nem a maga életit.
57. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
A Vidróczki híres nyája,
mireg-morog a Mátrába',
Mireg-morog a Mátrába',
mert Vidróczkit nem találja.
Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
környös-körül a hegy alján,
Ugyan hol állok elejbe,
kerek erdő közepébe.
58. Énekli: Dr. Balogh Balázs
Zavaros a Tisza, nem akar tisztulni,
Az a híres Bogár Imre által akar menni,
Által akar menni, csikót akar lopni,
A debreceni zöldvásárban pénzt akar csinálni.
Pénzt akar csinálni, bölcsőt akar venni,
Azt a híres Duli Marcsát el akarja venni.
Harangoznak délre, fél tizenkettőre,
Most viszik a Bogár Imrét a vesztőhelyére.
Leszállott a Tisza, csak a sara maradt,
Meghalt szegény Bogár Imre, csak a híre maradt.
59. Énekli: Szabó Enikő
Zúg az erdő, zúg a mező,
vajon ki zúgatja?
Talán bizony Angyal Bandi,
sej haj, a lovát ugratja.
Víg ő maga, víg a lova,
víg a paripája.
Vígan várja Varga Julcsa,
sej haj a megvetett ágyba.
Varga Julcsa tornyos ágyát
magasra vetette,
Angyal Bandi a kalapját
sej-haj, rajta felejtette.
Hozd ki Julcsa kalapomat,
hadd tegyem a fejembe,
Hogy ne süssön a fényes Nap,
sej-haj a ragyogó szemembe.
60. Énekli: Waszlavik László
Mikor Rózsa Sándor felült a lovára,
Aranyrojtos bő gatyája, sej-haj, lobogott utána,
Arany a kantárja, Ezüst a zablája,
Sárgarézből van kiverve, sej-haj, a nyeregkápája,
Gyémántkőből van kirakva, sej-haj, a nyeregkápája.
Fúdd el jó szél, fúdd el a Tiszának habját,
Hogy ne találja fel senki, sej-haj, Rózsa Sándor nyomát,
Húzd el babám, húzd el ablakod firhangját,
Rózsa Sándor érkezett meg, sej-haj, aranyszőr-paripán.
61. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Csija-huja baba, szép török fiúcska,
Nekem is volt egyszer szép, kicsi fiacskám.
De elvitték a törökök, mikor Bécset bírták,
Most is megismerném, hogyha megláthatnám.
Szép fekete szeme, két szép fehér karja,
Most is megismemém, ha elémbe jönne.
Csija-huja baba, szép török fiúcska.
Nekem is volt olyan, szép, pici fiacskám.
De elvitték a törökök, hajnal hasadtával,
Most is megismerném, ha elémbe jönne.
Arca fehérjéről, karja szemölcséről.
62. Énekli: Dr. Fülemile Ágnes
Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?
Tizenketten voltak, mind fehérek voltak.
Csak kettő volt barna, harmadik az anyja.
Kerülj ludam, kerülj, kertem alján kerülj.
Ott es csak úgy kerülj, búval el ne merülj.
Mert ha búval merülsz, onnan ki nem kerülsz.
63. Énekli: Dr. Juhász Katalin
Lajos király leesett a lováról,
Beléesett Csele-patak árkába.
Csele-patak, Csele-patak, sűrű szederindája,
Ott veszett el a magyarok királya.
Szállj le madár a Duna fenekére,
Két szárnyaddal vágd kétfelé a vizet.
Két szárnyaddal, két szárnyaddal, vágd kétfelé a vizet.
Hozd fel onnan Lajos királyt, ha lehet.
64. Énekli: Farkas Annamária
Megváltó Jézusunk, megyek Te hozzád,
Ne fordíts el tőlem, jóságos orcád!
Ne tekintsd, ne tekintsd sok-sok vétkem,
Irgalmazz, kegyelmezz Jézus nékem!
Be van már szentelve, kihűlt tetemem,
A mély sírgödörben, ott az én helyem.
Most már búcsúcsókra nyújtom ajkam,
Ó Jézusom, könyörülj meg rajtam!
65. Énekli: Petrás Mária
A Szent István dicsértessék, menny és földön tiszteltessék,
De főképpen nálunk ma, mint magyarok istápja,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,
Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok asszonyának,
Feláldoztad hazánkat, szentelted koronánkat,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre.
Sok sánta vette járását, sok vak vette meg látását,
Némák kezdtek szólani, siketek es hallani,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,
Még a gyenge gyermekségben csoda vala a szentségben,
Örömére mennyeknek, csodájára népeknek,
Kérünk, mint apostolunkat, és az első királyunkat,
Szent István nézz mennyből le, a szép magyar népedre,
66. Énekli: Petrás Mária
Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél csángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvetetve, elfelejtve.
Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél,
Ma se országod, se hazád,
Csak az Úr Isten gondol rád.
Idegen nyelv bíbor tanya,
Olasz papocskák nyakadon,
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.
Én Istenem hová leszünk,
Gyermekeink, s mi elveszünk,
Melyet apáink őriztek,
Elpusztíták szép nyelvünket.
Halljuk áll még Magyarország,
Úr Istenünk Te is megáldd,
Hogy rajtunk könyörüljenek,
S elveszni ne engedjenek.
Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk,
Úr Isten sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!
67. Énekli: Petrás Mária
Ó én édes, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyán,
Vándor legény vándorbotján,
Vándor székely reménységét,
Isten áldd meg Erdély földjét!
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkire száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.
68. Énekli: Petrás Mária
Boldogasszony anyánk, régi nagy Pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
A különféle népek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy más és más
emberfajták alkotják őket, akiknek nem csak a biológiai adottságai mások, hanem
vérmérsékletben, szellemi és fizikai adottságokban, vallásban, lelkületben is
különböznek. Hogyha egy nemzetre olyan kultúrát erőltetnek, amely nem illik
hozzá, akkor ezeknek az embereknek az élete boldogtalan lesz, mert nem a hosszú
évszázadok alatt hozzájuk finomodott rendszer, vagyis a szokásaik szerint kell
élniük, hanem valami új, rájuk nem illő szerint. Ha a népek nem igyekeznek
megtartani a saját egyedi színes kultúrájukat, hanem azt felváltják a profit
diktálta egységkultúrával, akkor az utódaik élete az övékénél sivárabb,
boldogtalanabb lesz. A határokat nem megváltoztatni, hanem megszüntetni kell,
de a nemzetek egyedi kultúráját se megszüntetni, se összemosni nem szabad, azok
fennmaradását kell elosegíteni, mert csak így képzelhető el, hogy a népek
megelégedettségben, békében éljenek egymás mellett!
A magyarság egyik legnagyobb kincse az a rengeteg népdal, amelynek ma már
töredékét sem ismeri a legtöbb magyar. Ennek minden bizonnyal több oka van. A
Magyar Vár Alapítvány baráti köre úgy gondolja, hogy még a legkedvesebb dalaink
sem jutnak el nagyobb tömegekhez olyan formán, hogy annak szövege jól érthető,
dallama pedig jól hallható lenne, ezért elhatároztuk, hogy a legkedvesebb
dalainkat kíséret nélkül énekeljük. Ajánljuk azoknak a barátainknak, akik
népdalokat szeretnének megtanulni, és abban bízunk, hogy a Magyar Vár
rendezvényein egyre többen tudjuk közösen énekelni kedves dalainkat.
Ez úton is szeretnék köszönetet mondani Herpai Istvánnak, aki anyagi támogatása
által lehetővé tette a CD megjelenését, továbbá Waszlavik Lászlónak, aki a
felvételeket rögzítette, és a sokszorosításra előkészítette. Köszönet illeti
az előadókat, akik ellenszolgáltatás nélkül, szívesen segítettek.
Herpai Sándor
CD: A magyarság népzenéje / 01
