Ágoston András:
Alakul a nemzeti egység?
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nagyköveti értekezleten jelezte: elõtérben a
nemzeti érdek. Az EU válsága közepette ezt kell képviselni. Magyar
egységet kell kialakítani az erdélyi autonómia ügyében – mondja Tõkés
László. Három válság, a román kormányé, az Európai Unióé és a magyar-magyar
viszonyé ad különös aktualitást a romániai Tusnádfürdõn vasárnap kezdõdõ
egyhetes bálványosi nyári szabadegyetem rendezvényeinek – jelentette ki
Németh Zsolt pénteken Budapesten.
Hogy ez mit jelent, arról Kövér László beszélt Kárpátalján.
– December ötödike és az európai uniós bõvítés után – vélte Kövér – új alapokra
kell helyezni a jövõképünket, ami a magyar nemzet határmódosítás nélküli
újraegyesítését illeti, ahogyan ezt megfogalmaztuk már 2002. elõtt is.
Amit ehhez még hozzátett, az már maga az új szemlélet. Meg kell próbálni,
mondta, a szemléletváltást elérni nemcsak az anyaországban, hanem a határokon
kívül élõ közösségeken belül is a tekintetben, hogy túl kell lépnünk azon
a gondolkodáson, amely különbséget tesz az anyaország, illetve az
elszakított közösségek között. Egyszer és mindenkorra minden kérdést:
gazdaságit, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb ügyes-bajos dolgot
úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne legyen határon túli
ügy, csak magyar ügy.
A kettõs állampolgárság ügyében is fontos új fejlemény az, amit Kövér
Kárpátalján – remélhetõleg nemcsak a hely szellemének engedve – mondott.
– A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, hogy egy
össznemzeti egység a kettõs állampolgárság ügye mellett, bármennyire is mást
mutatott a népszavazás eredménye. A magyar értelmiség színe-java a kettõs
állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beállítottságtól
függetlenül. Ha pedig ezt a magyar szellemi elitben meglévõ egységes kiállást
figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyiben majd a
törvényhozáson belüli matematikai erõviszonyok lehetõséget adnak rá, meg
kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet visszahátrálni a
státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés – jelentette ki Kövér
Kárpátalján.
Igen, ez már azt is jelentheti, hogy Magyarország fenntartható fejlõdése, és a
nemzet egészének felemelkedése érdekében új nemzeti konszenzust kell
megvalósítanunk.
A Magyar Országgyûlésben kétharmados többséggel lehet nemzet-stratégiai
döntéseket hozni. Jó lenne, ha a legfontosabb kétharmados döntések már a
választások elõtt megszületnének. Elõször is a kettõs állampolgárság kérdésében
lenne szükség elõrelépésre. Még a schengeni vasfüggöny leereszkedése
elõtt. Sokat segítene, ha a magyar diplomácia és a magyarországi
parlamenti pártok a nemzetközi politikai porondon egyetértésben támogatnák
a részarányos parlamenti képviselet intézményét, s a tényleges politikai
autonómiákat. Ahol lehet, a konkrét autonómiamodellt is.
S akkor még hátra van a kétpólusú kisebbségi elitek kérdése. Nemzeti érdek,
hogy az EU válság leküzdéséért tevékenykedõ Magyarországot ne szorongassa
kettõs politikai gyûrû: a szomszédos államok és a helyi többségi
hatalomhoz simuló kisebbségi magyar elitek. Meg kellene újítani a másfél
évtizede csontosodó, még az elõzõ történelmi korszak jegyeit magán viselõ
magyar-magyar kapcsolati modellt. Nem kapkodva, de késlekedés nélkül.
Nehogy akkor vessünk lakatot az istállónkra, amikor már kilopták a fakót.

