forrás: Új magyar szó, Erdély Ma
írta Mihály László
2006., HUNSOR medencefigyelõ
"Március 15. után még nagyobb hangsúlyt kapott a magyar-magyar összefogás kérdése, RMDSZ-es szenátorként való részvételem a küldöttségben is ezt jelképezi. Ugyanakkor egyfajta üzenet ez Traian Basescunak, hogy igenis van magyar-magyar összefogás, és éppen ezért viselkedjen, ne próbáljon bennünket kijátszani, egymás ellen fordítani" – nyilatkozta tegnap Sógor Csaba szenátor az Új magyar szónak.
Sógor tagja annak az erdélyi küldöttségnek, amely ezen a héten Brüsszelben találkozik több európai parlamenti képviselõvel, hogy tájékoztassák õket a romániai magyarság legégetõbb gondjairól. "Többek között egy EU-csatlakozás elotti támogatást szeretnénk kérni Romániának, fel szeretnénk gyorsítani az ingatlan-visszaszolgáltatást, és megnyugtató módon rendeznénk a magyar egyetemi oktatást" – tette hozzá a szenátor.
A küldöttség kezdeményezését a múlt héten jelentette be Tõkés László püspök Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács által szervezett nagygyûlésen. Rajta és Sógoron kívül a delegáció tagja még Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság elnöke is. Tõkés az ÚMSZ megkeresésére örvendetesnek tartotta, hogy amióta Magyarország bekerült az EU-ba, és ott teljesít szolgálatot európai parlamenti képviselete, azóta gyökeresen megváltozott a határon túli magyarok kérdéseinek kezelése.
"Ezt meg is köszöntük, és azt is hangsúlyoztuk, milyen fontos, hogy – távol a Kárpát-medencétõl – a magyar frakciók, illetve a különbözõ pártállású európai parlamenti képviselõk össze tudnak fogni adott esetben erdélyi kérdésekben" – tette hozzá Tõkés, aki szerint az EP-képviselõknek olyan problémákról számoltak be, mint az autonómia, a magyar egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása.
Tegnap Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István EP-képviselõ, egy nappal korábban Pierre Moscovici EP-raportõr, Elmar Brok, a Külügyi Bizottság elnöke, valamint Schöpflin György EP-képviselõ fogadta az erdélyi delegációt. Szent-Iványi István a találkozó után az Új Magyar Szónak elmondta, azt szeretnék, "ha Romániában egy korszerû, modern, nagyfokú autonómiát biztosító kisebbségi törvény lenne, ha a BBTE-n végre beindulnának a magyar karok, és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásai ne csak papíron történjenek meg, hanem a valóságban is".
A küldöttség a kisebbségi törvény körüli huzavonáról is tájékoztatta brüsszeli "vendéglátóit", megemlítve, hogy ennek jelenlegi formájával nem elégedettek. "Ettõl függetlenül õk is azt szeretnék, amit én: ha a román parlament megszavazná azt – mondta Szent-Iványi. – Románia kormánya egyébként több alkalommal is megígérte, hogy elfogadja, korábban pedig Mihai Razvan-Ungureanu román külügyminiszter itt, az EP-ben is hasonló ígéretet tett."
************************************************
Tõkés: Folytatni kell a lobbizást az Unióban
forrás: Magyar Rádió
2006., HUNSOR medencefigyelõ
Erdélyi magyar politikusok lobbiztak Brüsszelben, ahol készül az országjelentés Romániáról.
A romániai magyar politikai szervezetek, köztük az RMDSZ, az egyházak és a civil tömörülések képviselõibõl álló delegáció élén lobbizott Brüsszelben Tõkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az önkormányzatiságról, vagyis az autonómiáról, a magyar nyelvû felsõoktatásról és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról folytattak megbeszéléseket az Európai Bizottság és az Európai Parlament magas rangú politikusaival, továbbá természetesen a magyar euróképviselõkkel.- Nagy örömmel nyugtázom, hogy Magyarország uniós tagsága óta egészen új lehetõségei nyíltak számunkra a nemzeti érdekérvényesítésnek, és a nemzetet, a határok felett átnyúló nemzetet értem ezen. Örömmel tapasztaltuk a néppárti, szocialista és liberális konszenzus közeli nemzeti együttmûködést a határon túli magyarság vonatkozásában – mondta Tõkés László.
Az utóbbi idõben egyre gyakoribbá váltak a személyes találkozók a romániai magyar kisebbség képviselõi és az Unió vezetõi között. Tõkés László úgy vélte, hogy e kontaktusoknak is köszönhetõ, hogy a Romániáról készített országjelentésekben szerepelnek az általuk felvetett problémák.- Nem igaz az, hogy Európa teljesen süket volna. Van egy ilyen otthoni vélekedés, hogy az Úristenhez könnyebb elérni, mint Európába. Kellemes meglepetést jelentett számomra, hogy jobb a helyzet. Az aztán más kérdés, hogy mi valósul meg.Az erdélyi magyar politikusok ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az Unió még mindig nem elég tájékozott a romániai kisebbségi ügyekrõl, tehát a lobbizást folytatni kell.Májusban kerül nyilvánosságra a következõ, Romániáról szóló bizottsági értékelés és ennek alapján dõl majd el, hogy uniós tag lesz-e Románia 2007. január elsején. Ha ugyanis a jelentés netán negatív kicsengésû, a belépésre csak egy évvel késõbb, 2008 januárjában kerülhet sor.
írta Keleti Miklós (Brüsszel)
