Nyílt levél Dr. Szili Katalinhoz, az Országgyulés elnökéhez és általa a
magyar törvényhozás minden tagjához
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 55. évfordulóján
Az ENSZ III. közgyulése, 1948. december 10-én ^Ö a szöveg
kidolgozásában aktívan részvevo kommunista országok tartózkodása mellett ^Ö
elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az azóta eltelt fél
évszázad bizonyítja, hogy a jogtipráshoz szokott kommunista országok nem
hiába ódzkodtak az emberi jogoktól, hiszen negyedszázaddal késobb a
Helsinkiben elkezdett folyamat az emberi jogok érvényesítésével sarokba
szorította oket, és az emberi jogok folyamatos és nyilvánvaló megszegése
vezetett rendszerük teljes bukásához.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi jogok
gazdagon kiépülo jogrendszerének alapdokumentuma. Megtekintheto az ENSZ
honlapján a tagállamok nyelvén.
Ha magyar ember tekintete a magyar nyelvu szövegre téved, oka
és joga van szörnyülködni. A magyar nyelvü szöveg ijesztoen magyartalanul
cseng: "Minden ember szabadon (!?) születik ^Å" állítja már az elso
cikkely. A szöveg figyelmes olvasata alapján elmondható, hogy az a magyar
nyelv szelleme, turoképessége és helyessége szempontjából idegenszeru,
nyakatekert és helytelen. Az ebbol értelemszeruen következo tartalmi
torzulások tetézik a bajt.
Magyarország Európai Uniós csatlakozása küszöbön áll. Az
ország egyre több, nem magyar nyelven fogant jogi dokumentum
átvételére-átültetésére kényszerül. Egy egyetemes jogforrás értéku okmány
sekély magyar fordításának megturése aggasztó jel.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata új, annak üzenetéhez és
a magyar nyelv szelleméhez méltó fordítását nem pusztán anyanyelvünk
védelmében kell elfogadnunk. Szükséges ez azért is, mert fogalmi
készletünk meghatározza gondolkodásunkat, mert a jövendo a szellem
erejének kiteljesedését hordozza.
A világ több mint ötven országában élo, magyar anyanyelvéhez
ragaszkodó, azt élete meghatározó részének tekinto magyar közösség nevében
tisztelettel felkérem a törvényhozás tagjait, hogy haladéktalanul
kezdeményezzék az ENSZ – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata új magyar
fordításának elfogadását. A Magyarok Világszövetsége elkészíttette ennek
lehetséges változatát, amelyet közre bocsát.
Budapest, 2003. december 10-én Patrubány Miklós
Az MVSz Sajtószolgálat közli:
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az új magyar fordítás elkészítoinek megjegyzései
A hivatalos fordítás:
· a magyar nyelv szelleme, helyessége turoképessége szempontjából:
idegenszeru, nyakatekert, nehézkés, helytelen;
· tartalmi szempontból:
ködös, félrevezeto, bizonytalan, szakszerutlen;
· eszmei szempontból:
tendenciózusan kommunista.
A nyelvi, nyelvhelyességi hibák vélheto oka az inkompetencia, a
kificamodott nyelvérzék és a felületesség.
A tartalmi homály és ferdítések feltételezheto oka az a politikai szándék,
hogy a nyilatkozat üzenete ne jusson el a magyar címzetthez: az átlag
állampolgárhoz, ne legyen értheto, és ne lehessen hivatkozni rá.
· E szándék legbalgábban a 23/4 cikkelyben leplezodik le, ahol a
szakszervezet-alakítás joga helyébe a szabadidohöz, a pihenéshez való jog
kerül.
· Szándékosnak tunik a hit helyett fordított meggyozodés, a rettegés
helyett elnyomás, a vagyon helyett álló tulajdon, a rendszeres választás
helyett álló idoszakos is.
A követhetetlenül kusza mondatszerkezetek többféle betegség tünetei:
· A politikai manipuláció – ha már nem engedheti meg magának, hogy az
egész szöveg helyett meroben mást fordítson, a kijelentések lényegét
/magát a jogot/ egy "összevissza kusza szövevénybe" /József Attila/ rejti
bele, vagy közbevetésekkel oly messzire taszítja egymástól az "alap
alanyt" és az "alapállítást", hogy a köztük levo távolságot a figyelem már
nem tudja befutni.
· A fordítói szolgalelkuség – az idegen nyelv mondatfuzésének,
szószerkezeteinek, tükörfordítása, mely a magyarban torzszülöttként hat:
minden ember szabadon születik /szabadnak helyett/, rabszolgakereskedés
/kereskedelem helyett/, tilos a roabszolgaság /rabszolgatartás helyett/,
szabadságok /szabadságjogok helyett/, létfenntartási eszközök elvesztése
/képességek helyett/, az ország szervezete /szervezettsége helyett/.
· A fordítók nyelvi tudatába mélyen belegyökerezett közhelyek, melyek a
hivatalosság mezében valójában kopott és rutinszeru nyelvi kliséket,
semmitmondó szaporítást rejtenek: kifejezésre juttatás /kifejezés/, igénye
van arra /igényli/, jogot ad arra /feljogosít/.
Tartalmilag vitás megoldások:
· nationalité – nemzetiség? – itt egyértelmuen állampolgárság;
· nation – itt: ország, haza;
· minden személy – mindenki: ennek védelmében mondom: a ki a magyarban
önmagában tökéletesen kifejezi azt, hogy személyrol van szó;
· jog a neveléshez?: – itt értelemszeruen: a tanuláshoz.
Ezek a tények és érvek, amelyek egyértelmuvé teszik, hogy az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatát újra le kell fordítanunk. Javaslatunk dolt vastag
betukkel olvasható.
A fordítás a Magyarok Világszövetségének felkérésére készült. Fordította
Zsigmond Emese, lektorálta Dr. Zétényi Zsolt.
