Ismét legyõztek egy nyugdíjast
MNO – Udvardy Zoltán
Kedd reggelig tartotta õrizetben a rendõrség azt az idõs férfit, akit Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnökének beszéde alatt bekiabálásokkal zavarta meg a szocialista párt október 23-i megemlékezését. 2002. nyara, a Loppert Dániel elleni hatósági fellépés óta számos esetben indult tüntetõk elleni hatósági eljárás.
Ivády Béla azt kiabálta: "Spion vagy!" A tüntetést biztosító rendõrök Ivádyt õrizetbe vették és elõállították az V. kerületi rendõrkapitányságon. A nyugdíjas korú férfi kedd este a távirati irodának azt nyilatkozta, hogy õrizetben tartása alatt nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, s hogy emiatt kiengedése után feljelentést tett az V. kerületi rendõrkapitányságon.
Valóban két napon keresztül – vasárnap estétõl kedd reggelig – tartotta a rendõrség szabálysértési õrizetben Ivády Bélát – erõsítette meg az MNO érdeklõdésére Tóth Attila, az V. kerületi rendõrkapitányság alezredese. Hozzátette: Ivády õrizetbe vétele alatt nemcsak az V. kerületi kapitányságon volt, ezt az idõszakot a szabálysértési õrizetesek számára kijelölt fogdában töltötte.
Gipszbe kellett rakni a Molnár Gyula ellen tüntetõ férfi vállát
Kérdésünkre, hogy mi indokolta Ivády õrizetbe vételét, Tóth leszögezte: a puszta véleménynyilvánítás miatt nem vitték volna be a rendõrök az idõs férfit. Kijelentette: Ivádyt a rendõrök többször is felszólították, hogy "hagyja abba az ünnepi hangulatot zavaró magatartását; többször is megpróbálták eltávolítani" és több alkalommal figyelmeztették. Elõállítására azért került sor, mert a jog nyelvén "garázda magatartást" tanúsított; ennek számít egy rendezvény megzavarása. Ez a is azon vétségek közé tartozik, mely a jogalkotó által hozott változtatást követõen elzárással sújtható – jelentette ki az V. kerületi kapitányság alezredese.
Tóth elismerte: Ivádyra fogva tartása alatt került egy csuklójától a válláig tartó gipszkötés. Az õrizetbe vetteket minden alkalommal egészségügyi vizsgálatnak vetik alá; ekkor jelezte Ivády, hogy fáj a válla. Az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy rendõri elvezetésekor – karját ugyanis kicsavarták – a férfi vállán duzzanat keletkezett, s az orvos elrendelte a váll rögzítését.
Ivády arra is panaszkodott, hogy a rendõrök gázspray-vel lefújták; Tóth erre vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy ilyen jellegû bántalmazásról Ivády azalatt, hogy az V. kerületi rendõrkapitányságon tartózkodott, nem tett említést. Tóth emlékeztetett, hogy Ivády több fogdában is tartózkodott a két nap folyamán, ám hangsúlyozta: nincs információja arról, hogy a rendõrség ellen késõbb feljelentést tevõ férfit lefújták volna. Megjegyezte, hogy az orvosi vizsgálat alatt ez nem merült fel, s hogy egy ilyen intézkedésnek számos látható nyoma marad, például a kötõhártya vöröses színe.
Amikor a szokatlanul hosszúnak tûnõ õrizetbe vétel okairól érdeklõdtünk, Tóth elmondta, hogy az õrizeteseket általában a bírósági eljárást követõen engedik szabadon. A hét végén viszont számos õrizetbe vétel történt (különbözõ szabálysértések miatt), s így ennek a szabálysértési ügynek a tárgyalására csak kedden kerülhetett sor. Ivádyt kedden a bíróság vétkesnek találta és pénzbüntetést szabtak ki rá – tájékoztatott az alezredes.
Az MNO kérdésére válaszolva Tóth kifejtette: lehetõség lett volna arra is, hogy Ivádyt már vasárnap este kiengedjék. Az õrizetbe vételt kizáró körülményeket minden alkalommal megvizsgáljuk; ebben az esetben ilyen körülményt nem találtunk, így az eljárás gyors és hatékony végrehajtása végett a nevezett személy õrizetbe vétele mellett döntöttünk – fogalmazott Tóth.
Meglepõ, hogy míg nemrég egy jogosítvány nélkül vezetõ férfi Érden egy buszmegállóban halálra gázolt egy járókelõt, az illetõt nem vették õrizetbe, ez alkalommal két napig õrizetben volt egy idõs ember, akinek minden vétsége az volt, hogy megzavart egy rendezvényt – vetettük föl. Tóth ekkor kijelentette: a büntetõ- és szabálysértési eljárásról minden esetben az eljáró hatóság dönt, s õ nem tud nyilatkozni az említett ügyben, mely egy másik eljáró hatóság döntésérõl.
Túlkapások sorozata 2002 óta
A Medgyessy-Gyurcsány kormány idõszakában megszaporodtak a politikai indítékokra visszavezethetõ hatósági túlkapások. Számos esetben történt olyan rendõri beavatkozás, melynek során tüntetõket vettek õrizetbe, vagy indult eljárás olyan személyek ellen, akik politikai véleményüknek adtak hangot rendezvényeken. A bíróság rendre felmentõ ítéleteket hozott ezekben az ügyekben.
Tipikus példaként említhetõ a Lekiismeret'88 elleni rendõri fellépés. A rendõrség 2003. december 1-jén nagy erõket felvonultatva akadályozta meg, hogy a hírhedtté vált budapesti, december 1-jei "koccintgatás", a Medgyessy-Nastase-találkozó elsõ évfordulóján a Lekiismeret'88 tüntetõi a kormányfõ Stromfeld Aurél utcai villájához vonuljanak. Ekkor 51 fõt állítottak elõ. A bíróság késõbb megállapította: a tüntetés feloszlatása jogellenes volt, ugyanis a rendõrség nem hozott tiltó határozatot a szabályosan bejelentett, a szervezõk szándéka szerint három helyszínen zajló tüntetést. A Budai Központi Kerületi Bíróság két tüntetõt felmentett a rendzavarás szabálysértése alól, azóta – mint az MNO-t a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány ügyvezetõje, Gaudi-Nagy Tamás tájékoztatta – folyamatosan születnek az újabb felmentõ ítéletek.
Civil rendõrök a Mûvészetek Völgyében és az Önkormányzatok Napján
Civil ruhás, magukat a nemzetbiztonsági hivatal munkatársainak mondó személyek igazoltatták Loppert Dánielt, aki 2002. nyarán a magánemberként a kapolcsi Mûvészetek Völgyébe látogató, majd ott elõadást tartó Medgyessy Péter miniszterelnököt árulónak nevezte. A fiatalembert igazoltatták, jegyzõkönyvet vettek fel és videofelvételt is készítettek Loppertrõl, akit késõbb a tapolcai rendõrkapitány, Scher József kezdeményezésére rendzavarás miatt feljelentettek. Az egyetemistát az elsõ fokon eljáró Tapolcai Városi Bíróság a feljelentést megalapozottnak találta, és "közösségellenes, hangulatkeltõ magatartás" miatt Loppertet figyelmeztetésben részesítette, valamint 1053 forint bírság megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság viszont 2003. január31-én megszüntette az eljárást. A testület arra az alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, mely szerint a szabad véleménynyilvánítás a plurális demokrácia alapvetõ értékei közé tartozik.
Máig nem derült ki, hogy milyen állományba tartoztak azok a magukat rendõr igazolványnak tûnõ iratokkal igazoló személyek, akik 2005. október 3-án az Önkormányzatok napjának rendezvényének számos résztvevõjét megfenyegették, azután, hogy a Parlament elõtti Kossuth téren tüntetéssé változott a Belügyminisztérium ünnepsége. A résztvevõk ugyanis a szocialisták választási jelszavát ("Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak") idézõ transzparensekkel érkeztek a helyszínre, ahol Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lamperth Mónika belügyminiszter és Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke mondott beszédet. A résztvevõk azt állítják: közülük többeket civil rendõrök igazoltattak, másokat arra figyelmezettek, hogy "ne csináljon balhét", de akadt olyan is akit megfenyegettek, például azzal, hogy tegye el a transzparenst, ha hétfõn is be akar menni a munkahelyére.
A BRFK épp úgy azt állította az esetet követõen, hogy nem az õ embereik igazoltattak, mint a helyszínen jelen levõ kormányõrség.
Kísérteties hasonlóság mutatkozik a jelenlegi esetek és a Horn-kormány ideje alatt történt emlékezetes ügy között. 1997-ben egy tüntetésen a rendõrség erõszakosan lépett fel a fõleg idõs emberekbõl álló csoportok ellen, ekkor a Corvin-köz egykori parancsnoka, Pongrátz Gergely is sérüléseket szenvedett.
