Félúton
Mégis lesz észak-erdélyi sztráda?
2003. július 19. (29. oldal)
Lukács Csaba
Egy szappanopera forgatókönyvírójának is becsületére válna az a fordulatos cselekmény, amely az észak-erdélyi autópálya ügyében az elmúlt években zajlott. Most úgy t?nik, néhány éven belül mégiscsak megépül, így felére rövidülhet az anyaországból a Székelyföldre utazók menetideje.
Romániában jelenleg százhúsz kilométernyi autópálya létezik, az elmúlt tíz esztend?ben alig ötven kilométer épült. Adrian Nastase miniszterelnök nemrég a Bukarestbe akkreditált külföldi újságíróknak azt állította, az Erdélyt átszel? autópálya megépítése Románia legfontosabb, sürg?s beruházása. A kormányf? – csakúgy, mint a román politikusok jelent?s része – nemrég még homlokegyenest ellenkez? véleményen volt.
A Budapest–Bukarest autópálya megépítésének gondolata sok évvel ezel?tt Krétán merült fel, ahol egy nemzetközi konferencián megrajzolták a páneurópai folyosókat. A nyomvonalak véglegesítésére 1997-ben, Helsinkiben került sor – Románián a négyes folyosó halad át, mely összeköti Nyugat-Európát Kelet-Európa legnagyobb tengeri kiköt?jével, Konstancával. A tervek szerint az autópálya – a magyarországi M5-ös folytatásaként – Nagylaknál lép be Romániába, a közel nyolcszáz kilométeres szakasz azonban Közép-Erdély alatt, Olténián áthaladva érne el Bukarestig, majd a Fekete-tengerig.
Magyar részr?l a négyes helsinki folyosó nagyobbik része elkészült (M1–M0–M5), a hiányzó láncszem a Kiskunfélegyházát az országhatárral összeköt? szakasz. Az építés megkezdésére ez év végéig van koncessziós joga az AKA Rt.-nek, amely üzemben tartja Európa legdrágább autópályáját, az M5-öst. A romániai szakaszok közül eddig a kilencvenhat kilométeres Pitesti–Bukarest szakasz épült meg, valamint a Bukarest–Konstanca szakasz kétszázhúsz kilométeréb?l egy sz?k tizenhat kilométeres rész a cernavodai atomer?m? környékén. Utóbbi átadása után érdekes jelenség árnyalta a román autópálya-építés jöv?képét: néhány hét alatt a fémb?l készült irányjelz? táblákat a környékbeli guberálók egyszer?en ellopták. A teljes romániai szakasznak a tervek szerint 2007-ig kell elkészülnie, de még nem tisztázott a finanszírozó személye. A szállításügyi minisztérium jelenleg is tárgyal az Európai Befektetési Bank illetékeseivel a Nagylak és Lugos közötti pályáról: a száztíz kilométer a tervek szerint négyszáztizenhétmillió euróba kerül. További ötszáznegyvennégymillió euró szükséges a Déváig tartó rész befejezéséhez, a banktól a költségek hetvenöt százalékát kérik hitelbe. A teljes romániai szakasz négymilliárd dollárba kerül, Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint az összeg háromnegyedét 2006-ig ki kell fizetniük.
A tervezés idején a román sajtó hatalmas nemzetközi diplomáciai sikernek könyvelte el, hogy Bukarest lesöpörte a magyarok javaslatát a négyes folyosó módosítására, mely szerint Észak-Erdélyen át kellene vezetni a nyomvonalat. A gazdasági adatokkal is alátámasztott érvek (az Olt völgyében megépítend? 140 kilométer 1,6 milliárd dollárba kerül, a közút jelenlegi forgalma napi hétezer autó, míg az alternatívaként megfogalmazott Nagyszeben–Brassó–Bukarest vonalon tizenhétezer gépjárm? halad át naponta, és az itt megépítend? 285 kilométer autópálya csak 1,4 milliárd dollárba kerülne) nem hatották meg a politikusokat, akiket az sem zavart, hogy így kimarad a nemzetközi vérkeringésb?l Erdély legjelent?sebb települése, Kolozsvár is.
2001. június végén a két ország politikusai regionális lobbicsoportot alkottak az Erdélyt átszel? autópályáért. Orbán Viktor magyar kormányf? Marosvásárhelyen román kollégájának, Adrian Nastasénak felajánlotta: amennyiben Románia Észak-Erdélyen át vezeti a pályát, Magyarország kész anyagilag is támogatni az elképzelést. Tavaly Szatmárnémetiben huszonhárom romániai és harmincöt magyarországi parlamenti képvisel? nyilatkozatot írt alá, amelyet eljuttattak a két ország miniszterelnökeinek is, hogy a budapesti találkozón a stratégiai fejlesztési egyezménybe foglalják bele az erdélyi autópálya ügyét is. Miron Mitrea szállításügyi miniszter akkor ezt így kommentálta: „Szóba sem jöhet, hogy Nagyváradon húzódjon keresztül a Romániát Nyugat-Európával összeköt? autópálya.” A miniszter dajkamesének min?sítette az ötletet, miszerint a kormány úgy módosítaná az eredetileg a Maros völgyébe tervezett útvonalat, hogy az Erdély „szívén” haladjon át.
Januárban az RMDSZ Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán újra találkoztak a két ország kormányf?i. A Medgyessy–Nastase megbeszélés után a politikusok megígérték, megkeresik Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, és támogatását kérik a Budapest–Bukarest autópálya építéséhez. Igaz, Borbély László, az RMDSZ ügyvezet? alelnöke szerint a közös szándéklevélben az úgynevezett négyes európai közlekedési folyosó kiépítéséhez kértek támogatást. Így nem meglep?, hogy ezt követ?en a román kormány úgy döntött, a Nagylakot Konstancával összeköt? autópálya elkerüli majd Észak-Erdélyt, ám – talán az erdélyi szászoknak és Németországnak tett gesztusként – felmerült, hogy a sztráda mégsem Olténián át, hanem a Kárpátok karéja alatt, Nagyszeben és Brassó érintésével épül meg. A román szállításügyi miniszter a magyarlakta területek bekapcsolásáról elmondta: megvizsgálják az esetleges leágazások megépítésének lehet?ségét.
Mitrea nyilatkozata jelezte: az Orbán-javaslat után és az erdélyi politikusok lobbijának következtében Bukarest álláspontja már nem olyan merev, mint egy esztend?vel korábban. A nacionalista retorika („megszállja Erdélyt a magyar t?ke”) ellenében egyre er?sebb lett a félelem a gazdasági lemaradástól: a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó Magyarországgal Erdély közvetlenül az EU kapujába kerül, ám a hiányos infrastruktúra elriaszthatja a befektet?ket. Idén januárban a román szakminisztérium izraeli konzorciummal kötött szerz?dést a leend? Bukarest– Brassó autópálya Predeal– Brassó útszakaszának megépítésér?l. Megállapodás született olasz és francia cégekkel a Bukarest–Ploiesti, illetve a Ploiesti–Predeal pályaszakasz megépítésére, az összesen 127,5 kilométer hosszúságú Bukarest–Brassó autópálya egymilliárd dollárból készülhet el, a munkálatok az év második harmadában kezd?dnek.
A száznyolcvan fokos fordulat ebben a hónapban következett be, amikor Adrian Nastase bejelentette: a Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors autópálya megépítésér?l emlékeztet?t írtak alá az amerikai Bechtel társasággal, az építkezés már a jöv? év közepén megkezd?dik. Az Irak újjáépítésében is szerepet vállaló társaság részt vállal a finanszírozásban is, nyolcszázmillió dollárt különítve el erre a célra. A Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó szakaszon már jöv? májusban elkezd?dik a munka, a teljes szakaszt a tervek szerint 2009-ben adják át. Az összköltség két és fél milliárd dollárra rúg, az autópálya – hasonlóan a többi épül? szakaszhoz – fizet?s lesz.
Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román és a magyar f?várost összeköt? autópálya megépítésében nagyon jó az együttm?ködés a magyar kormánnyal. Erre szükség is lesz, hiszen magyar részen is sok a tennivaló: az M3-as Polgár–Debrecen szakasza (M35) még messze van a megvalósulástól, a Debrecen–Ártánd szakaszt pedig csak tervezik. Román oldalról nagy az elszántság: az erdélyi származású Ioan Rus belügyminiszter személyes felel?sséget vállalt az Erdélyt átszel? autópálya megépítéséért, annak ellenére, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe.
A dolgok jelenlegi állása szerint pár éven belül felére rövidülhet a Budapest–Székelyföld közötti hatszáz kilométeres útszakasz menetideje. Jelenleg ugyanis a határátkelést?l és a forgalomtól függ?en tíz-tizenkét órát kell utazni, els?sorban amiatt, hogy az E60-as út szélesítése még nem fejez?dött be. Bár Erdélyben az elmúlt években jelent?s javulás tapasztalható az utak min?ségében, a Körösf? és Kolozsvár közötti alig ötven kilométer néha órákra is megakasztja az utazót. Ezen a szakaszon néhol egyszer?en elt?nik az út, és földhányásokon kell zötyköl?dni (a javítás miatt lemarták az aszfaltburkolatot), másutt pedig félpályás lezárások miatt kell várakozni. És ha lesz is autópálya Segesvárig, a tömbmagyar vidékek – Hargita és Kovászna megyék – alacsonyabb rangú útjai attól még nem javulnak meg. Ehhez a külföldi hiteleken túl arra is szükség van, hogy az itt él?ket ne kezelje másodrend? állampolgárként a hatalom.
