jer bé nálunk jer bé

(egyházaskozár)

jer bé nálunk jer bé
borbérlegén gyurka
jer bé nálunk jer bé
borbérlegén gyurka

nem megyek nem megyek
mer anyád otthon van
nem megyek nem megyek
mer anyád otthon van

nincsen itthon nincsen
el van a városba
el van a városba
gyakor szita venni

jer bé nálunk jer bé
borbérlegén gyurka
jer bé nálunk jer bé
borbérlegén gyurka

nem megyek nem megyek
mer apád otthon van
nem megyek nem megyek
mer apád otthon van

túl e vizen tótországon

(egyházaskozár)

túl e vizen tótországon
szilva termett szép ződ ágon
szakasztottam de nem ettem
met én búra teremlettem

se nem búra se nem jóra
barassóba felnőtt nyárfa
s annak vagyon harminc ága
s az alatt ül három árva

merre mentek három árva
elindultunk hosszú útra
hosszú útra szolgálatra
hosszú útra szolgálatra

ne menjetek három árva
nem találtok jó gazdára
netok nektek hármatoknak
hármatoknak három vessző

hármatoknak három vessző
mind e három aranvessző
menjetek el temetőbe
apátoknak anyátoknak

csapjátok meg e mormentját
keljen keljen édesanyám
keljen keljen édesanyám
met elszakadt e gyászruhánk

nem kelhetek gyermekeim
met elhirvadt a két lábam
s a két lábam s a két kezem
s a két lábam s a két kezem

bár nyújtsa ki a zár kulcsát
kulcsoljuk ki koporsóját
csókoljuk meg kezit lábát
kezit lábát két arcáját

nem kelhetek gyermekeim
menjetek el hazátokba
vagyon nektek mostohátok
ki fejért adjon rivátok

mikor fejért ad rivátok
vérvel virágzik hátatok
mikor mossa fejeteket
könnyűvel lobog arcátok

anyám éldes anyám

anyám éldes anyám
gyenge szülő dajkám
anyám éldes anyám
gyenge szülő dajkám

ki kilenc hónapig
méhébe hordozott
kilenc holnap után
ez világra hozott

mikor csicset adott
adott volna mérget
adott volna mérget
hogy én ezt ne érjem

mikor takargatott
gyenge gyócs ruhába
takargatott volna
forró parázsába

mikor ringatgatott
jó ringó bölcsőbe
rengetgetett volna
hét singgel be a fődbe

szegén szabó erzsi

szegén szabó erzsi
mind elveszté magát
csütörtökön este
a virágos kerbe

az ő kicsi fiját
aprán elaprítá
csihánba takará
disznyóknak kihányá

isván kirány broncfi
két szemivel látá
két szemivel látá
két fülivel hallá

az ő kisfiának
keserves sírását
az ő kisfiának
keserves sírását

anyám édes anyám
az éjjel álmodtam
egy feteke kereszt
fejem felett vala

apró veres gyüngyök
róla fődre hulltak
apró veres gyüngyök
róla fődre hulltak

két feteke holló
vállaimra szálltak
két feteke holló
vállaimra szálltak

két sing selyem sinór
ujjam között jádzott
két sing selyem sinór
ujjam között jádzott

lányom édes lányom
nem eppen jó álom
lányom édes lányom
nem eppen jó álom

a feteke kereszt
bánatjaid lesznek
a feteke kereszt
bánatjaid lesznek

apró veres gyüngyök
a könnyhullatásid
apró veres gyüngyök
a könnyhullatásid

két feteke holló
hóhérjaid lesznek
két feteke holló
hóhérjaid lesznek

két sing selyem sinór
akasztófád leszen
két sing selyem sinór
akasztófád leszen

anyám édes anyám
rejtsen el éngemet
jönnek a katonák
rabolnak el éngem

lányom édes lányom
merre rejtselek el
merre rejtselek el
ne veszejszenek el

menj bé kamarába
bújj el egy ládába
menj bé kamarába
bújj el egy ládába

csak oda zúdúla
hetvenhét katona
hetvenhét katona
z egész kompányija

hol van a lányotok
adjátok kezemre
hol van a lányotok
adjátok kezemre

nincsen nékünk lányunk
rég hogy eltemettük
nincsen nékünk lányunk
rég hogy eltemettük

kádár kata édes rózsám

kádár kata édes rózsám
bárcsak egyszer jönnél hozzám
sus luna jos stele dor şi jale
dorul cînd m'ajunge
inima me' plînge
lacrimele valea curg mereu

nem mehetek nem szokásom
nincsen nékem ott járásom
nem mehetek nem szokásom
nincsen nékem ott járásom
sus luna…

kata kata kádár kata
maj csak neked ez a ruha
a négy szege kivirágzik
s a közepe vérvel habzik
inima mea inima mea
iar începe mă durea măi

akkor tudd meg elvesztettek
feneketlen kútba vettek
akkor tudd meg elvesztettek
feneketlen kútba vettek
sus luna…

nem jöttél el nezésemre
jere bár temetésemre
nem jöttél el nezésemre
gyere bár temetésemre
inima mea…

tégy virágot temetőmbe
temetőmnek négy szegére
tégy virágot temetőmbe
temetőmnek négy szegére
inima mea…

hogy tudják meg hogy ott jártál
nékem jó szeretőm vótál
hogy tudják meg hogy ott jártál
nékem jó szeretőm vótál
inima mea…

# refrén:
# fent hold lent csillag
# fájdalom és bánat
# amikor elér a vágy
# könnyeim lassan folynak lefelé
#
# a szívem a szívem
# ismét fájni kezd te

a kert fenekében

a kert fenekében
egy körtefa alatt
ott ül ilonácska
györgyikével sírnak
györgy teli könnyűvel
ilonának mondja
tudd meg ilonácska
hogy én holnap megyek

megyek katanának
hogy legyek katana
de nem sok ideig
három esztendeig
három esztendőnek
be sok szép ideje
esküdjél meg magad
a te szivecskédre

úgy fáj az én árva szívem

úgy fáj az én árva szívem
úgy fáj az én árva szívem
nem tom néked fáj-e vagy nem
inima mea inima mea
iar începe mă durea măi

ha fáj es há mit tudsz tenni
ha fáj es há mit tudsz tenni
egyszer ennek így kell lenni
inima mea…

egyszer ennek így kell lenni
egyszer ennek így kell lenni
katonának el kell menni
inima mea…

# refrén:
# a szívem a szívem
# ismét fájni kezd te

erdő erdő mit vétettem

erdő erdő mit vétettem
mikor rajtad átolmentem

én egyebet nem vétettem
én egyebet nem vétettem
csak rajtad keresztül mentem

csak rajtad keresztül mentem
árnyékodba lefeküdtem
ott egy cseppet szenderedtem

mikor szememet felvettem
mikor szememet felvettem
három zsendár áll mellettem

tán értem jöttek az urak
érted jöttünk el es viszünk
tömlöc fenekibe teszünk

arra kérem az urakot
arra kérem az urakot
engedjenek bár egy napot

engedjenek bár egy napot
míg egy levelet írhatok
míg egy levelet írhatok

ha egyet nem bár egy felet
ha egyet nem bár egy felet
öleljen meg aki szeret

felsütött a nap sugárja

minden ember ablakjára

vajon mi lehet az oka
vajon mi lehet az oka
az enyimre nem süt soha

talán meg vagyok átkozva
talán meg vagyok átkozva
az istentől ostorozva

ne legyen szerencsém soha

ne legyen szerencsém soha
sem éltemben sem holtamban

sem éltemben sem holtamban
sem éltemben sem holtamban
semmi ifijúságomban

kicsi madár hogy tudsz élni

kicsi madár hogy tudsz élni
hogy te nem tudsz beszélgetni

mer én tudok beszélgetni
mer én tudok beszélgetni
mégis elig tudok élni

kicsi madár ej de fenn jársz
kicsi madár ej de fenn jársz
mi az oka alább nem szállsz

alább szállnék de nem merek
alább szállnék de nem merek
sok az irigy s attól félek

attól engedelmet kérek
attól engedelmet kérek
mégis este hozzád megyek

elment a madárka üres a kalicka

mind azt fudogálja hazajő tavaszra
ha tavaszra nem bár buzapiruláskor
ha akkorra sem jő tudd meg soha sem jő

mádárkám mádárkám csináltatok néked
gyémántból kalickát ezüstből padlócskát
én es adok neked zsemlyecipót enned
zsemlyecipót enned moskotárbort innyod

nem szoktam nem szoktam kalickába lakni
kalickába lakni padlócskán sétálni
moskotárbort inni zsemlyecipót enni
hanem szoktam hanem ágról ágra menni

ágról ágra menni famugurát enni
famugurát enni harmatvizet inni
mádárkám mádárkám csacsogó rigócskám
pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását

hogy huzz a szívemnek vigasztaló nótát
ne sirítsd vízemet ne busítsd szüvemet
ne busítsd szüvemet hagy igyam egy cseppet
má ha kihághatnám csíkiak erdejét

csíkiak erdejét debrecen mezejét
debrecen mezejét nagy havas tetejét
…

istenem istenem áraszd meg a vizet

hadd vigyen el engem apám kapujába
apám kapujába anyám ajtójára
hogy lássák meg ők es kinek adtak éngem

nyóc ökrös gazdának cifra katanának
jobb lett vóna adjon disznyó pásztorának
met immá megúntam jó regvel felkelni
jó regvel felkelni s a patakra menni

a patakra menni véres ruhát mosni
jajszókval sulykolni könyvemmel áztatni
me most es oda van keresztút állani
keresztút állani örmén papot ölni

egy pénzért kettőért nem szán vért ontani
egy pénzért kettőért nem szán vért ontani
ezt meghallá hallá a nagy hegyi tolvaj
ezt meghallá hallá a nagy hegyi tolvaj

megrúgá az ajtót erejsz bé erejsz bé
megrúgá az ajtót erejsz bé erejsz bé
álljon meg álljon meg csendes jámbor uram
álljon meg álljon meg csendes jámbor uram

fődig fátyolomat tegyem a fejemre
piros patkós csizmám hújzam a lábomba
második szavára bérúgá az ajtót
második szavára bérúgá az ajtót

mit sírsz magad mit sírsz kedves feleségem
mit sírsz magad mit sírsz kedves feleségem
nem sírok nem sírok csendes jámbor uram
nem sírok nem sírok csendes jámbor uram

cserefát égetek gyermeket rengetek
cserefának füstje huzta ki könyvemet
cserefát égetek gyermeket rengetek
cserefának füstje huzta ki könyvemet

készülj asszony készülj a buzamezőbe
a búzamezőbe a fejvevő székre
jánoskám jánoskám nagyhajú szógacskám
húzd elé kocsimot fogd bé hat lovamot

vígy el magad éngem a búzamezőbe
a búzamezőbe a fejvevő székre
hol fejemet veszik szívemet májamat
mosd meg ürmes borba takard gyenge gyócsba

takard gyenge gyócsba küdd el barassóba
küdd el barassóba tegyék várkapura
minden apa s anya vegyen példát róla
hogy adja a lányát a hideg havasba

nyóc ökrös gazdának cifra katanának
inkább adja oda disznyó pásztorának
beli buba beli kicsi ráduly péter
me mindjá jőn mámá hoz neked cicikét

hoz neked cicikét nekem hoz kalácskát
hoz neked cicikét nekem hoz kalácskát
me nem az az apád ki a csűrbe csépel
hanem az az apád ki az utcán sétál

ezt meghallá hallá a nagy hegyi tolvaj
ezt meghallá hallá a nagy hegyi tolvaj
szüve megszakada árvája marada
szüve megszakada árvája marada

ahol én elmenek még e fák es sírnak

gyenge ágaikról levelek lehullnak
hulljatok levelek takarjatok éngem
mert az én édesem sírva keres éngem

sirass rózsám sirass amíg előtted látsz
mert jó isten tudja hol leszen halálom
erdőkbe mezőkbe a nagy tengerekbe
tengernek feneke az én vetett ágyam

a tengernek színye az én takaródzóm
csúszó-mászó férgek az én hálótársam
az apró halecskák az én siratóim
az égi madárkák az én énekleim

ludjaim ludjaim szép fehér ludjaim

ludjaim ludjaim szép fehér ludjaim
tizenketten vagytok s mind fehérek vagytok
tizenketten vagytok s mind fehérek vagytok

messze fölreppentek messze is elláttok
messze fölreppentek messze is elláttok
nem láttátok-e tik az én édesemet
nem láttátok-e tik az én édesemet

vagy láttuk vagy láttuk egy rózsamezőbe
vagy láttuk vagy láttuk egy rózsamezőbe
szedi vala rózsát hogy kössön koronát
szedi vala rózsát hogy kössön koronát

nyugszik vala délre félkönyökre dőlve
sárig hasú kígyó bébútt kebelibe
azt ott ha kiveszi fél karját megeszi
azt ott ha kiveszi fél karját megeszi

ó áldott szűz anya mennyei szép rózsa

boldog menyországnak drága gyöngyvirága
bűnösöknek kegyes szószólója
vigyájz reánk édes anyánk
angyaloknak királné asszonya

míl boldogok azok kik téged dicsérnek
buzgó szűvel vígan énekelnek
szent fiadnál ők kegyelmet nyernek
vigyájz reánk édes anyánk
angyaloknak királné asszonya

ó áldott szűz anya mennyei szép rózsa

boldog menyországnak drága gyöngyvirágja
vigyázz rivánk édes anyánk
angyaloknak királné asszonya

az én rózsám személdöke

többet ér mind e hat ökre
a hat ökre szántóvető
az én rózsám hímkereső

hímet keres ki es kezdi
a hat ökrit el es veszti
hímet keres ki es kezdi
a hat ökrit el es veszti

egész falut összejártam

méges semmit se találtam ja-ja-jaj
pedig addig csaltam kértem
míg üresvel visszatértem ja-ja-jaj

jaj nincs kenyér nincs káposzta
nincsen hátsóm sem szalonna ja-ja-jaj
jaj nincs kenyér nincs káposzta
nincsen hátsóm sem szalonna ja-ja-jaj

lopás a mi mesterségünk
ha egyebből nem élhetünk ja-ja-jaj
lopás a mi mesterségünk
ha egyebből nem élhetünk ja-ja-jaj

kaszálómban van egy nyárfa

az alatt ül három árva
az alatt ül három árva
mind a három talpig gyászba

merre mentek három árva
merre mentek három árva
elindultunk hosszú útra
hosszú útra szógálatra

vágok nektek aranyvesszőt
csapjátok meg a temetőt
keljen keljen édesanyám
me't elszakadt a gyászruhám

nem kelhetek édes fiam
me béfogott a főd muha
vegye jelő záras kulcsát
kócsolja ki koporsóját

csókoljuk meg kezit lábát
s amellett a két orcáját
csókuljuk meg kezit lábát
amellett a két orcáját

fiam fiam édes fiam
menjetek el tük már haza
vagyon néktek mostohátok
ki gondot viseljen rátok

vagyon apánk de ostoba
anyánk es van de mostoha
mikor fejünket fésüli
gyenge hajunk mind kitépi

mikor fejért ad rejátok
vérvel hobzik az hátatok
mikor fejért ad rejátok
vérvel hobzik az hátatok

panaszkodjunk idegennek
a megmondja mindenkinek
panaszkodjunk fűnek-fának
tudtjával adja világnak

panaszkodjunk a seprűnek
a nem mondja meg senkinek
panaszkodjunk a seprűnek
a nem mondja meg senkinek

szemet vet ő mindenkinek
rossz a mi árva fejünknek
szemet vet ő mindenkinek
rossz a mi árva fejünknek

kicsi lovam térdig menyen a sárba

az én rózsám iszik a korcsomába
kicsi lovam nem szereti a zabot
tavasz felé ződ árpára kikapott

kicsi lovam jobb az árpa mind a zab
rózsámnak es jobb a szüve ha mást kap
kicsi lovam jobb az árpa mind a zab
rózsámnak es jobb a szüve ha mást kap

érik a szőlő

hajlik az ága
zereg a levele

durba nez a gazda
nem nez fel a napra
csak a szépasszonra

durba nez a gazdasszon
nem nez a cselédre
csak a szép legényre

érik a szőlő

hajlik a vessző
borul a levele
borul a levele

három szabólegén
vándorolnak szegény
egynek sincs kenyere
egynek sincs kenyere

kére tőlem kőcsön
jaj de nekem sincsen
nem adott az isten
nem adott az isten

én nemzetem zsidó népem

te ellened mit vétettem
hogy tőled halált szenvedtem
felelj meg te már énnékem

CD: Népzenei olvasókönyv / 1.

fejér lászló lovat lopott

a fekete humály alól
fejér lászlót vasba verék
tömlec fenekibe tevék

fejér anna meghallotta
hogy a bátyja fogva vóna
hújzad kocsis a hintómat
fogd bé bátran hat lovamat

tedd fel gyorsan huszasokot
huszasokot arannyakot
huszasokot arannyakot
s a keresztes tallérokot

jó nap isten hadnagy uram
isten hozott gyingymadaram
azt hallottam hadnagy uram
hogy én bátyám fogva vóna

fogva vagyon fogva vagyon
tömlec fenekébe vagyon
azért jöttem hadnagy uram
hogy én bátyám elbocsássa

elbocsátom elbocsátom
ha egy éjen veled hálok
fejér anna megsirile
s eppeng a bátyjához mene

bátyám bátyám fejér lászló
ha mit mondott hadnagy uram
innét magát kibocsássa
ha egy éjen vele hálok

húgom húgom fejér anna
ne hálj magad a huncutval
ne hálj magad a huncutval
az akasztanivalóval

szűzeccséged elveszeszted
méges nekem fejem veszik
szűzeccséged elveszeszted
méges nekem fejem veszik

nyócat ütött már az óra
aluszol-e fejér anna
nem aluszom nem szúnyodom
csak a nagy lánczörgést hallom

csak aludjál csak nyugodjál
mert bátyádnak vége vagyon
csak aludjál csak nyugodjál
mert bátyádnak vége vagyon

tizet ütött már az óra
aluszol-e fejér anna
nem aluszom nem szúnyodom
csak a nagy puskaszót hallom

csak aludjál csak nyugodjál
mert bátyádnak vége vagyon
csak aludjál csak nyugodjál
mert bátyádnak vége vagyon

ki bátyámat elvesztette
mosdóvize vérré váljon
mosdóvize vérré váljon
s a kenyere kőjé váljon

kendezeje meggyulladjon
két arcája langot kapjon
kendezeje meggyulladjon
két arcája langot kapjon

# humály – felhő (homály)
# sirül – fordul
# eppeng – éppen
# kendező – törülköző

ne sírj rózsám ne keseregj

este hozzád eregelek
ej-haj szeress éngem ne anyádot
én csókolom a szájadot

ne küldj rózsám a mezőre
elpirul az orcám bőre
ej-haj elveszesztem szép színyemet
nem csókolsz szűbül éngemet

hegyen s fődön járogatok vala

virágecskát szedegetem vala
csincsecskékbe csincselgetem vala
bokrétába kötögetem vala

lyányok lyányok jó lyán barátjaim
hajtok este hozzám guzsalyasba
nektek adom húgom koszorúját
nem kell nékem senki koszorúja

kötik nékem az én koszorúmat
ágból-bogbúl fejér csemetéből
tisztán tisztán fejér lilivomból
mendenféle szép virágecskából

s azt felkötik az én küs fejemre
ága-boga hajlik a vállamra
a virágja hull az én ölembe
szép illatja száll a víg szüvemre

szálljon szálljon csak megvigasztaljon
szálljon szálljon csak megvigasztaljon
elindultam este guzsalyasba
megtalálám jancsi szeretőmöt

bal kezemet jobb vállára tevém
bal kezemet jobb vállára tevém
megabajgám búmat bánatimat
azt es meglátta zén édesapám

mikor én es este hazamentem
elé vevé vékon nádpálcáját
s úgy felhányá karcsú dorokimra
s úgy felhányá karcsú dorokimra

elég elég édes kedves apám
többet soha szavát nem fordítnám
s elé vevém a sárga lovamat
felnyergelém domború nyeregvel

felnyergelém domború nyeregvel
s átalköttem selyem fevedegvel
s elindultam hosszú útra véle
s elszürkültem egy vagász erdőbe

ágyat vettem lovamnak magamnak
s a lovamnak cserefa lapiból
s a lovamnak cserefa lapiból
s én magamnak ez ága-bogából

s lefeküvém a lánti ágyamga
elaluvám legelső álmomba
megébredtem szép piros hajnalba
feltekinték fejem felett ágra

haj ott vagyon kis gerice madár
körme között hozott cédolecska
s a körméval rivá írogatta
s a szájával rivá mosolygatta

s úgy elmenek rózsám valamerre
bukovina kövecs közepébe
s ott leszállok tulipán képembe
édesemnek háza elejébe

bort iszol-e te rózsám vaj vizet
bort nem iszom fogadásom tartsa
pálinkát sem mer anyám nem hagyja
vizet iszom mikor kedvem tartsa

s azt es csak úgy ha édesem adja
s azt es csak úgy ha szájából adja
min kis mádár e fiát itassa
min kis mádár e fiát itassa

szól a kukuk szól

ki kapuján szól
küjel báriz forgatódik
benn erzsike őtöződik
szól a kukuk szól

szól a kukuk szól
ki kapuján szól
künn a báriz forgatódik
benn erzsike őtöződik
szól a kukuk szól
kit adsz nékem bíró uram
kivel menjek bálba
ződ fának árnyékjába
kivel beszélgessek

jános öcsémvel
jános öcsémvel
szép ő maga szép gúnyája
gyüngyös dolomántja
szép ő maga szép gúnyája
gyüngyös dolomántja

# báriz – vékony gyapjúkendő
# dolománt – dolmány

szól a kukuk szól

ki kapuján szól
demse dávitén
demse dávitén
küjen pár forgatódik
benn rózsikát készítgetik
szól a kukuk szól
ki kapuján szól
demse dávitén
demse dávitén

szól a kukuk szól

ki kapuján szól
benn a leány őtöződik
kinn a báriz forgatódik
szól a kukuk szól

jános öcsémvel
jános öcsémvel
szép ő maga szép gúnyája
gyüngyös dolomántja
szép ő maga szép gúnyája
gyüngyös dolomántja

szól a kukuk szól
ki kapuján szól
jános öcsém ződ erdőbe
fémlik a kard az övibe
szól a kukuk szól

téli nyári laboda

szürke lovas katona
téli nyári laboda
szürke lovas katona

átalmenék a dunán
kétkerekű kotyiga
visszajövök a tiszán
aranyszőrű paripán

# laboda – paréj
# kotyiga – kétkerekű taliga

a pünkösti rózsa

kihajlott az útra
nékem es kihajlott
szekeremnek rúdja

nem tudom édesem
jóra-e vaj rosszra
jóra-e vaj rosszra
vaj hótig bánatra

kinezék az uton
látám édesemet
látám édesemet
es láta jéngem

akarám szólítni
szánám búsítani
ilyen szép ifian
megszomorítani

az én piros vérem
s a te piros véred
egy árokban folyjon
s egy malmot meghajtson

pedig az a malom
három kő közül van
s a legelső köve
virággyöngyöt járja

a második köve
apró pénzt hullassa
s a harmadik köve
szeretetet járja

s annak szeretetnek
első víg órája
zúgadoz ez erdő
sok szép énekszótól

tündöklik e mező
sok búzavetéstül
tündöklik e mező
sok búzavetéstül

én víg nem vagyok

szomorú vagyok
galambomat nem láthatom
jaj-jaj meghalok

édes rózsám meghalok
ha tőled elmaradok
inkább hat nap szaladok
tőled el nem maradok
jaj-jaj meghalok

én víg nem vagyok

szomorú vagyok
galambomat nem láthatom
jaj-jaj meghalok

ha meghalok meghagyom
legyen leány e papom
legyen leány e papom
legény legyen deákom

béfagyott e tó
nem csúsz e szánkó
lovam lábán nincsen patkó
nem mehet rajta

én nem ettem ma egyebet

csak gyandrát csak gyandrát
nem szeretek én már senki
csak andrást csak andrást

én nem ettem ma egyebet
csak tejfelt csak tejfelt
nem szeretek én már senkit
csak pétert csak pétert

én nem ettem ma egyebet
csak bálmost csak bálmost
nem szeretek én már senki
csak jánost csak jánost

jaj anyám meghalok

házasodni akarok
ne félj fiam nem halsz meg
inkább házasodjál meg

vedd el a bíró lyányát
készít neked vacsorát
epés mérges géluskát
patkószöges káposztát

egyél ferenc láncosadta
egy nagy nyírgúzs e nyakadra
egyél ferenc láncosadta
egy nagy nyírgúzs e nyakadra

míg uram a kútra járt

míg uram a kútra járt
addig galambom béjárt
addig galambom béjárt

édes uram be jó kend
be jó vizet hozott kend
hojzon ilyent máccor es
megcsókolom száccor es

téged asszony kérdezlek
téged asszony kérdezlek
ezt az ágyat mi lelte
hogy hogy el van gyötörve

macska fogott egeret
játszott véle eleget
macska fogott egeret
játszott véle eleget

a vén bolond azt tudja
hogy a féreg elhúzta
a vén bolond azt tudja
hogy a féreg elhúzta

oláhul merinkám

magyarul margitkám
mondd meg te azt nékem
mondd meg te azt nékem

száz katana közül
melliket szereted
napot-e vaj hódat
vaj fényes csillagot

napot is szeretem
hódat es szeretem
de fényes csillagot
leginkább szeretem

me't e hódnak fénye
öreg ráduly vajda
de e napnak fénye
öreg ráduly asszony

de e fényes csillag
öreg ráduly fia
oláhul merinkám
magyarul margitkám

mon' meg te azt nékem
akarsz-e te nékem
favágó tőkém légy
favágó tőkém légy

bizon nem akarok
megszakad e szüvem
oláhul merinkám
magyarul margitkám

s akarsz-e te nékem
ha gyertyatartóm légy
bizon nem akarok
megszakad a szüvem

ő jes megtekeré
ez ő merinkáját
jivószas vászonval
meggyújtotta végit

talpátul tekerte
feje tetejéig
talpátul égette
fejéig égette

oláhul merinkám
magyarul margitkám
anyám édes anyám
megszakadt e szüvem

szőlő között szépen felnőtt a szentgyörgy

met e harmat a szentgyörgyöt leüti

mert a szentgyörgy későn fog ott cikáznyi
még a fődből mos fog ott sorogolni

sárig virág ha leszakasztanálak
mit mondanál ha elhirvasztanálak

mit mondanék nem mondanék egyebet
sohase lásd meg az eget s a földet

zöld erdőbe sík mezőbe sétál egy madár

híva éngem utitársnak el is menyek már

jaj be beteg én galambom talán meg is hal
jaj be beteg én galambom talán meg is hal

jaj ha meghal jaj ha meghal haljak meg én es
ne maradjak ilyen árván nála nélkül es

jaj ha meghal jaj ha meghal haljak meg én es
ne maradjak ilyen árván nála nélkül es

adsza babám jobb kezedet sétáljunk egyet
menjünk bé a gyümölcsösbe szakajszunk meggyet

ugyan jól megügyeld magad milyent szakasztasz
nehogy úgy járj mind én jártam kedves galambom

magos marton sem járhatok félelem nélkül
édes csókot sem adhatok szerelem nélkül

magos marton sem járhatok félelem nélkül
édes csókot sem adhatok szerelem nélkül

s én kimenék küs kertembe virágom nezni

há lejütte zőszi harmat virágom színyét

rítta sétál küs görice sárga lábával
sárga lába ződ e szárnya jaj be gyöngyön járja

megszólítá küs görice ha fülyemülye
fülyemülye zén szeretőm olyan szerelmes

gyer bé gyer bé édes rózsám légy aranyalmám
nem menek én édes szüvem mer megútáltál

ugyan megnézd édes rózsám kit választottál
tiszta víznek színye alól mérget ne igyál

fonjunk fonjunk bendérezzünk bújjunk a ládába

s a ládában két sing szoknya vigyük korcsomára

a korcsomán két katona igyunk verset véllik
a korcsomán két katona igyunk verset véllik

úgy sípolnak úgy dobolnak király odvorába
nem es király odvorába fényes pilotába

nem es fényes pilotába tyúkszaros pajtába
nem es fényes pilotába tyúkszaros pajtába

# bendérez – hengerikázik, szaladozik
# odvor – udvar
# pilota – palota

cserreg-berreg a legyecske férjhez akar menni

komám prücsök a sutuba meg akarja kérni
házasodik a kemence belébútt a kürtő
házasodik a kemence belébútt a kürtő
kókis eslől járja réce rejá hányja
az én kicsi sánta kecském félkörmire járja

# sutu – a kemence sarka, szöglete
# kókis – kakas

kiszáradt a cserefa cserefa

hol hálunk az éccaka éccaka
terítsd le a lepedőt lepedőt
tégy egy párnát vaj kettőt vaj kettőt

irjátok fel keresztem fájára
itt fekszik egy szerencsétleny árva
kinek nincsen sem apja sem anyja
sem egy igaz atyafija fija

horgitai ződ erdő ződ erdő
abba vagyon csipkebokor vessző
arra reja szállott bús gerlice
arra reja szállott bús gerlice

körme között uticédulája
a szájával mind azt magyarájsza
a szájával mind azt magyarájsza
itt fekszik egy szerencsétleny árva

szőr szökött a szemembe leverondalinda

há e szőrvel mit akarsz leverondalinda

szitát kössek belőle leverondalinda
há szitával mit akarsz leverondalinda

lisztet szitáljak vele leverondalinda
há e lisztvel mit akarsz leverondalinda

málét főzzek belőle leverondalinda
málét főzzek belőle leverondalinda

aluszol-e te juhász

aluszol-e te juhász
ej haj nem es szúnyodom
ej haj nem es szúnyodom

jártak-e itt farkasok
jártak-e itt farkasok
ej-haj nem es angyalok
ej-haj nem es angyalok

ugatták-e a kutyák
ugatták-e a kutyák
ej-haj nem es kacagták
ej-haj nem es kacagták

vittek-e el báránkát
vittek-e el báránkát
ej-haj nem es az esztenát
ej-haj nem es az esztenát

kivitték-e erdőbe
kivitték-e erdőbe
ej-haj nem es a misére
ej-haj nem es a misére

folyt-e neki a vére
folyt-e neki a vére
ej-haj nem es a teje
ej-haj nem es a teje

a fényes nap immán elnyugodott

a főd szintén sötétbe maradott
nappali fény éjjelre változott
fáradtaknak nyugodalmat hozott

minden állat megy nyugodalomra
az istentől kirendelt álomra
de én uram úgy menyek ágyamba
mintha mennék gyászos koporsómba

midőn ágynak adom a testemet
deszka közé zárhatom életemet
hosszas álom érheti szememet
a kakasszó hozhatja végemet

vessünk számot hát édes istenem
hogy lelkemet ne kelljen féltenem
hogy lehessen bátrabban szóllanom
midőn meg kell előtted állanom

színyed előtt mindennap elesek
de te lettél atyádnál kezesem
de megbocsáss mer szivembül szánom
könyvek miatt szemembe nincs álom

az ágyamba zokogval költezem
vánkosomat könyvemvel öntezem
ha megtartatsz hónapi napodra
nem fordítom azt megbántásodra

én felkelék jó regvel hajnalba

én felkelék jó regvel hajnalba

kimosdódám minden bűneimből
kimosdódám minden bűneimből

megkendöjzém arany kendőcskémvel
megkendöjzém arany kendőcskémvel

kimenék én ajtóm elejébe
kimenék én ajtóm elejébe

feltekinték nagy magos menny-égbe
feltekinték nagy magos menny-égbe

nyitva látám menny-ország kapuját
nyitva látám menny-ország kapuját

azon belül menny-ország ajtaját
azon belül menny-ország ajtaját

azon belül egy terített asztalt
azon belül egy terített asztalt

azon vala e rengő bőcsűcske
azon vala e rengő bőcsűcske

abba vala urunk jézus krisztus
abba vala urunk jézus krisztus

ül vala mellette anyánk szűz mária
ül vala mellette anyánk szűz mária

a lábával regetgeti vala
a lábával regetgeti vala

a szájával fúdogálja vala
a szájával fúdogálja vala

aludjál el istennek bárányja
aludjál el istennek bárányja

szeretetbül jöttél erre ja világra
szeretetbül jöttél erre ja világra

elvetettem kenderemet felébe

kender páca tearózsa pă mari mă
leszedtettem kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă

eláztattam kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă
béáztattam kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă

kivetettem kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă
letörettem kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă

megfontattam kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă
megszőtettem kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă

megvarrtattam kenderemet felébe
kender páca tearózsa pă mari mă

mit tetszik az uraknak

fél fertály bor nyóciknak
csillárim hop-hop-hop
csillárim hop-hop-hop

nyócan ülnek egy lóra
s úgy mennek ez újborra
csillárim hop-hop-hop
csillárim hop-hop-hop

azt sem bírják kifizetni
s az ablakon szökdösnek ki
csillárim hop-hop-hop
csillárim hop-hop-hop

által mentem én a dunán

kétkerekű kotyigán
levelibe háj levelibe háj
fejér faszulykavirág

hátul vittem a rózsám
aranszőrű paripán
levelibe…

túl e vizen egy malom
ott kaszál ez angyalom
levelibe…

menten szálán kettő-három
s immá nyáron ki lesz párom
levelibe…

talán talál valaki
e szép legény pataki
levelibe…

egy szép legén pataki
nem es kell somoskai
levelibe…

a pataki legények
jó pálinkás edények
levelibe…

somoskai legények
sátorbeli cigányok
levelibe…

s a klézsei legények
ker'be felnőtt virágok
levelibe…

anyám lányja hol voltál az este

én anyám én anyám virágos ker'be

anyám lányja hát ott mit csináltál
anyám lányja hát ott mit csináltál
anyám anyám édes anyám virágot szedtem
anyám anyám édes anyám virágot szedtem

anyám lányja hát azt kinek szedted
anyám lányja hát azt kinek szedted
anyám anyám édes anyám szép szeretőmnek
anyám anyám édes anyám szép szeretőmnek

egyszer jártam gyulára

kétszer magyarországra
ej-haj fügefalevél
nem zörög ha nem fújja a szél

itt én hallék magyar szót
nyisd meg rózsám az ajtót
ej-haj göndör e babám
szeretsz-e te éngem igazán

ó fényességes szép hajnal

akit így köszönt az angyal
üdvözlégy teljes malaszttal

te vagy fejér liliomszál
csipke közt ki virágzottál
szentségedvel illatoztál

ej csillag csillag de szép hajnali csillag

azt gondoltam soha föl se virrjad
föl köll kelni sok szögén legénynek
ej katonának kell menni szegénynek

ej bíró bíró de nagy lészpedi bíró
vegye ki a két szemedet holló
mé't írtad bé nevem katanának
ej mikor még a lyányok sem sajnálnak

CD: Nyisztor Ilona / Földnek e zsírjával…