A jegybank elnökét, a legfőbb ügyészt és a rádió elnökét eddig nem tudták eltávolítani tisztségükből
2005. január 3. 0:04
Magyar Nemzet
Hasonló forgatókönyv alapján távolítja el a kormány a politikai
szempontból megbízhatatlannak minősített vezető tisztségviselőket a
független intézmények éléről. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet
elsősorban törvénymódosításokkal meneszti az előző ciklusban kinevezett
vezetőket, vagy szűkíti a hatáskörüket, de indok nélküli felmentésre is
volt példa. Járai Zsigmond jegybankelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt és
Kondor Katalin rádióelnököt a folyamatos támadások ellenére még nem
sikerült eltávolítania a kormánytöbbségnek.
A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány 2004-ben sorozatosan konfrontálódott
függetlennek nevezett intézményekkel, sok esetben a heves nemzetközi és
szakmai kifogások ellenére is elmozdították azok vezetőit, vagy állandó
politikai támadásokkal járatták le a szervezeteket.
A legbotrányosabb körülmények Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (PSZÁF) elnökének eltávolítását kísérték. Ezt a lépést ugyanis
részben azzal indokolták, hogy a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos
visszaélésekre éveken keresztül nem derített fényt az ellenőrző szervezet.
Ezzel szemben a felügyelet volt vezetése jelentős sikerként tartotta
számon, hogy nyomozati joggal nem rendelkezvén, kizárólag a pénzintézettől
kapott információk alapján sikerült a bűncselekmény felderítésében
elévülhetetlen érdemeket szerezniük, amit az ügy kivizsgálásában részt
vevő hatóságok, valamint a nyugati pénzügyi felügyeletek is elismertek.
A kormánypártok állandó kereszttüzében áll Polt Péter legfőbb ügyész, akit
a parlamentben elsősorban Gusztos Péter (SZDSZ) és Keller László (MSZP)
vizsgáztatott a vádhatóság törvényes működéséért aggódva. Legutóbb Eörsi
Mátyás (SZDSZ) a Sutka-levél miatt interpellálta Poltot, akinek válaszát
az Országgyűlés nem fogadta el, ez egyébként idáig 16-szor történt meg. Az
adatvédelmi biztos kifogásolta Keller László közelmúltbeli tényfeltáró
cselekedetét, amikor adatokat kért be egy olyan vadászatról, amelyen a
legfőbb ügyész is részt vett. Az ügyészség Keller ellen adatkezeléssel és
hivatali hatalommal való visszaélés miatt eljárást indított volna, azonban
a politikus mentelmi jogát nem függesztette fel a kormánypárti többség. A
volt közpénzügyi államtitkár ezután vagyonnyilatkozati eljárást
kezdeményezett Polt Péterrel szemben egy hatkilós agancstrófea miatt.
A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben megválasztott elnöke, Járai Zsigmond elleni
támadások szinte mindennaposak a kormányváltás óta. A kormányzati kritikák
visszatérő eleme volt, hogy a jegybank szerintük túlságosan magasan tartja
a forint árfolyamát, és ez nem kedvez többek között az exportra termelő
vállalkozásoknak. Tavaly júliusban a Világgazdaság hozta nyilvánosságra
azt a szocialista tervezetet, amely a jegybank és Járai Zsigmond
folyamatos kommunikációs nyomás alatt tartását irányozta elő. Novemberben
a parlament baloldali többsége elfogadta a jegybanktörvény módosítását,
amely lényegesen megnöveli a miniszterelnök befolyását a legfőbb jegybanki
döntéshozó testület, a monetáris tanács tagjainak kinevezésében és
felmentésében. Bár Mádl Ferenc államfő visszaküldte a módosítást az
Országgyűlésnek, mivel az szerinte ellentétes a törvény szellemével, és az
Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is értelmetlennek és
szakszerűtlennek minősítette az új jogszabályt, a par! lament lényegében
változtatás nélkül újra elfogadta azt decemberben.
Az MSZP-SZDSZ-kormány megalakulása után folyamatosan támadta Kondor
Katalint, a Magyar Rádió elnökét és az általa vezetett intézményt is.
Tavaly márciusban a rádió elnöke elleni lejárató kampány a Népszava által
gerjesztett ügynökbotrányban csúcsosodott ki 2003 októberében. A kormány
közeli napilap azt állította: Kondor a kommunista diktatúra időszakában a
III/2-es ügyosztálynak dolgozott Vári fedőnéven titkos ügynökként. A
jogerős ítéletre tavaly májusig kellett várni, amikor is a bíróság Kondor
Katalinnak adott igazat, és a baloldali lapot helyreigazításra kötelezte.
Szakmai és piaci körökben általános megütközést keltett Mellár Tamás
eltávolítása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről 2003
novemberében, hivatali ideje 2005 novemberében járt volna le. A leváltás
célja Gál J. Zoltán volt kormányszóvivő szerint az volt, hogy olyan
személy kerüljön a KSH élére, aki fel tudja készíteni a hivatalt az
EU-csatlakozás által diktált kihívásokra. Ám Mellár nemzetközileg elismert
szakember, az ENSZ statisztikai bizottságának elnöke. Mellár Tamás pert
indított a Miniszterelnöki Hivatal ellen, amelyet első fokon meg is nyert.
A szocialista-liberális koalíció a gáztörvény módosításával 2003-ban a
Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőjét, a 2002-ben hat évre megbízott
Kaderják Pétert is eltávolította. Kaderják az Alkotmánybíróságtól kért
jogorvoslatot, szerinte a rendelkezéssel jelentősen gyengítették a MEH
Molnár Zoltánt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatóját 2003.
december 29-én menesztette állásából azonnali hatállyal László Csaba
akkori pénzügyminiszter. A kiebrudalt vezető munkaügyi pert indított
munkáltatója, a pénzügyminiszter ellen, amit egy esztendővel menesztése
után, 2004 decemberében jogerősen meg is nyert.
Szászt meggyanúsítják. Gyanúsítottként akarja kihallgatni a rendőrség
Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egykori
elnökét – közölte a Magyar Nemzettel Futó Barnabás, a szakember jogi
képviselője. A lap információi szerint a volt felügyeleti vezetőnek
okirat-hamisítás gyanúja miatt kell megjelennie a nyomozók előtt
januárban. Szász Károly a Magyar Rádiónak megerősítette a hírt, és
elmondta: a kihallgatásra szóló idézést csütörtökön kapta kézhez.
Megjegyezte: mivel a levélben csupán egy ügyiratszám szerepel, ezért
további részleteket nem tud, de hozzátette, hogy semmiféle bűncselekményt
nem követett el.
pozícióját és függetlenségét.
