Szentegyháza (Vlahita)

A fejlődésében félúton maradt város, az 1968-ban alakult megye új városainak egyike (Borszék és Tusnádfürdővel egyidőben avatta várossá egy kormányrendelet). A várossá alakítás érve a Szentegyházasfalutól délre a lövétei vasbányából fölhozott vasért feldolgozására kialakult ipartelep ( Rókaváros, Jókai óta Szentkeresztbánya ) volt, amely 19. század eleji alapítása óta jelentős vaskohászati üzemmé nőtt. Nem a méretei, hanem az itt olvasztott vasérc minősége tette messze földön híressé. Így aztán a telepig felnőtt a Vargyas-patak mentén a lövétei bányatelep ( Lövétebánya ), a patak felső folyása mentéről a minden lépésre egy-egy vízifűrészt fölállító Szentegyházasfalu. E három település alkotja ma a hét és félezer lakosú Szentegyházát. Iskolásaiból összeválogatott fúvószenekara és ifjúsági alkotótáborai ma a város egyik számontartott nevezetessége.

Látnivalók: A város ipartelepi negyedében, a patak fölé építve még áll az egykori (a 19. század eleji alapítású) hámor , amely a víz erejével verte, alakította a kezdet kezdetén kézbeli szerszámokká a szomszédságban kibányászott és megolvasztott vasat.

Hasznos tudnivalók: Telefonkörzetszáma: 066 Szentegyháza határában (a városközponttól 2 kilométerre, a Szeltersz felé vezető községi úti eltérővel azonos magasságban) a műút mellett egy szerencsés fúrás két helyes kis termálvizet fakasztott, amit a már városi rangra emelt településcsoport nyári idényben üzemelő strandfürdővé alakított ki. 2-3 ágyas faházakban 65 főt tudnak elhelyezni és van egy 50 sátorhelyes kempingtér is a telepen. Homoródfürdőn (36 ágyas) szövetkezeti motel kínál pihenőhelyet. Kiránduló sereg leginkább májusban nyüzsög itt, amikor a város fölötti platón többtíz hektáron nyílik a nárcisz .

Forrás: Élő Erdély / Utazó, hhrf.org