Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

ÜSZTÜRÜ

Az ÜSZTÜRÜ együttes 1992 májusában alakult Kolozsváron. Alapitói a kolozsvári Major Levente prímás (1973) és Könczei Csongor brácsás (1974), valamint a korondi Szász József brácsás (1970) és Szász Lörinc bogos (1968) testvérek.
A népzene alapjait a Brassai Sámuel Gimnázium ,,Bogancs" néptánccsoportjának zenei kiséreteként sajátították el (ahol utóbb Könczei Csongor a tánckar vezeteset választva kivalt a zenekarból). A gimnázium elvégeztével Major Levente és Könczei Csongor néprajz szakon, a Szász testvérek a Muegyetemen diplomaztak. Még egyetemi hallgatókként 1992-ben a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együtteshez szerzodtek Könczei Árpád akkori muvészeti vezeto hívására. Itt csatiakozott hozzájuk a marosvásárhelyi Moldován Horváth István prímás (1962) valamint a székelykeresztúri Demeter Erika énekes-táncos (1971). A Háromszék Együttes kíséro zenekaraként az ,,Apam tanca" és az ,,A menyasszony szép virág" cimu produkciókban nemcsak szakmai rutinjukat, hanem erdélyi hírnevüket is mega lapozták. Az említett együttesek kíséretén kívül az ÜSZTÜRÜ rendszeresen muzsikál táncházakban néptánctaborokban és különbözo rendezvényeken, fellépéseken Európa számos országában.
Annak ellenére, hogy a népzene és néptánc muveloi és ha gyományorzoi egyre kevesebben vannak, Erdélyben még a húszadik század végén is aránylag gazdag népzene és néptánchagyomany el. Ezért természetes, hogy ez a zenekar kiemelten foglalkozik Erdély és elsosorban Közép-Erdély vonós hangszeres zenéjével: Szék, Kalotaszeg, Mezoség, Küküllömente Székelyföld. Mivel az autentikus népzene hiteles tolmácsolására törekednek, nélkülözhetetlen a személyes kapcso1at az erdélyi zenészek és az ÜSZTÜRÜ zenészei között. A falujárás a gyutések egyben tanulmanyutak is, így kiváló mestereik voltak: sajnos mar csak hangfelvételrol a széki Ádám lstván ,,Icsán" és a mérai öreg ,,Arus", illetve a virtuóz Fodor Sandor ,,Netti", a hires palatkai Kodobáek és szászcsávási zenészek, Jámbor István ,,Dumnezu" és Mezei Ferenc ,,Csángáló".
Az ÜSZTÜRÜ ars poeticáját saját maguk fogalmazták meg leghívebben: Pályafutásunk során gyakran találkoztunk olyan erdélzi adatkölokkel, akiknek köszönhetoen egyre jobban elmélyult bennünk a népi kultúra iránti tisztelet, szeretet, melynek következtében egyre nagyobb késztetést éreztünk arra, hogy lakhelzükön, eredeti környezetben is találkozzunk ezekkel az emberekkel gazdagodjunk életszemléletükkel is. Megszerzett élményeink olyan gondolatokat, érzelmeket, hangulatokat ébresztettek bennünk, amelyeket hangszereinkkel szeretnénk kifejezésre juttatni.