Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)
A térség – a Hargita-fennsík és a Sóvidéki-dombság, illetve a Küküllő-közi-dombság keleti és a Homoródi-dombság jelentős számú településeinek – részben ipari, jobbára kereskedelmi és közművelődési, de mindenképpen képzési, oktatási központja. Korábbi monográfusai is ipari-kereskedelmi jellege mellett iskolavárosi hagyományait, értékeit méltatják. Mint a székelyföldi települések egynémelyikét, a király, majd a vajda látta el megkülönböztető kiváltságokkal. Később az Erdélybe kényszerűségből áttelepedett királyi udvar már egy átfogó közigazgatási és adórendszer szempontjai szerint emelte ki a térségbeli települések csoportjából és bástyázta körül az első urbánus jogokkal (Izabella királyné 1558-ban kiadott levele indítja el ezt a folyamatot), amelyek aztán – a fejedelemség korában gyakran meg-megtorpanó, később valós – a fejlődés, a gyarapodás esélyeit jelentették. Az ország közigazgatásánaka korszerűsítési folyamatában előbb törvényhatósági hatáskört kap, majd 1876-ban rendezett tanácsú város lesz. 1930 és 1956 között szinte duplájára nőtt a népessége, mindvégig megőrizve többségi magyar nemzetiségi jellegét, mint egyébként az egész szűken vett ún. Udvarhely Anyaszék. 1992-ben az időközben (1952) Betlenfalvával, és Kadicsfalvával kiteljesedő település népessége 39 959 főre gyarapodott, s ennek 94,4 százaléka magyar nemzetiségű. 1996-1997. évek adatai három számjegyű elvándorlás jeleiről tanúskodnak. A céhes közösségekből (tímárok, cserzővargák, szűcsök, szabók, lakatosok, csiszárok, fazekasok, mészárosok, kovácsok, nyergesek, asztalosok, kalaposok, szíjgyártók, fuvarosok, ácsmesterek) ez idő alatt kisüzemek, helyi ipar és nagyipar cseperedett az 1980-as évek közepére, amelynek nevet és rangot adó létesítményei konfekciógyár, az élelmiszeripari gépgyár, a matricagyár több üzemrészlegével, a cérnagyár és két igen erős kisipari szövetkezeti tömörülés.
Látnivalók: Ha pl. a Szabadság-tér (parkírozott alakját a két világháború között kapta) észak-nyugati sarkában szállást adó Küküllő-szálló a támaszpont, akkor a tér kínálja az első látványosságokat: a ma a mallersdorfi ferences nővérek rendjének otthont adó, Szt. Ferenc-rendi kolostor egyházi tulajdonba visszaadott épülete és temploma (18. század), az egykori Főteret ketté osztó református templom (18. sz.) – az előtte álló teljes alakú Orbán Balázs szobrot , a Millennium évében épült Vármegyeháza , a mai Városháza. A református templomtól délre a téren a volt református kollégium (Bethlen János alapította 1672-ben) és a századforduló második évtizede első két évében az internátus megmaradt épülete mellé épített új palota – a mai Benedek Elek tanítóképző. Ez az épület ad helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le). A tér fölött magasodó Szt. Miklós hegyen a mai látnivalók az r.k. plébániatemplom (18. sz.), a plébánia épülete, amely azon kevés épületek egyike, amelyek a 17. századot idézik, a századforduló első évtizedében épült a 16. századi jezsuita alapítású r.k. főgimnázium , mai – a Tamási Áron nevét viselő líceum – épülete. A Szabadság térről kiinduló Vár utca kalauzol el a várhoz , amelynek tövében a Tompa-ház emlékszobája (Tompa László utca) idézi föl az utcának is nevet adó udvarhelyi költő és szerkesztő Tompa László emlékét. Nem datált egyetlen középkori műemléke a mai városnak a Jézus-kápolna . Szerény, dísztelen egyszerűsége, négylevelű lóhere alakjára emlékeztető alaprajza németországi, magyarországi, sőt székelyföldi (Kézdiszentlélek, Székelyszáldobos) 13. sz.-i hasonló építkezések rokonságára utalna. A város északi kijáratának határában a helybéliek kedvenc kiruccanási helyén, Szejkefürdőn Orbán Balázs sírjához környékbeli településekről származó és újra felállított Székely-kapu sor vezet.
Hasznos tudnivalók: Telefonkörzetszám: 066 Szálloda: Tarnava ** (143) 8721 Odorheiu Secuiesc, str. Libertatii 16, tel.: 066-213963; 213965, fax: 213970 Kirándulások Udvarhelyről Keleti irányban a Bethlenfalvi utcán a Csíki-útra jutunk ki, amely előbb Vlahicán (Szentegyháza) át a Homoród-mentének a megyéhez sorolt településeire vezet, egy másik, hosszabb útvonal, a Sóvidékre , majd onnan át Székelykeresztúrra . Székelykeresztúrról a Homoródi-dombság észak-keleti falvain át vissza Udvarhelyre.
Forrás: Élő Erdély / Utazó, hhrf.org
