2-16-2008 A MAGYAR LOBBI AKCIÓ LEVELE
[2008-02-16]

Fel vagy leiratkozás a következö cimen: http://hungaria.org/hal/lobby/

TARTALOM:

AKCIÓK
1) LEVÉL JOE BIDEN SZENÁTORNAK
2) A DUNA TV VÉDELMÉBEN
2a) SZILI KATALIN VÁLASZA
2b) MDF A DUNA TV VÉDELMÉBEN
2) KISEBBSÉGEINK
2a) A NEW YORK TIMESBEN MEGJELENT LEVÉL
2b) TADICS ÁLLAMFÖ KÖSZÖNETE A MAGYAROKNAK
2c) JAN KUBIS VÁLASZA HARASZTI MIKLÓSNAK
3) EGYESÜLT ÁLLAMOK
3a) BÚCSÚ LANTOS TAMÁSTÓL
3b) LANTOS UTÓDJA?
3c) MAX TELEKI VEVELE A WASHINGTON TIMESBAN
3d) MBK-ITT-OTT FENDEZVÉNYEK
4) MAGYARORSZÁG
4a) MAGYAR VAGYON, ADÓSSÁG ÉS KÖZGAZDASÁG
4b) ERDÖ ROMBOLÁS
5) CSAK MITOSZ VOLT AZ 1956-OS NEMETI EGYSÉG?
5a) DEÁK ISTVÁN
5b) LIPTÁK BÉLA
5c) KENDE PÉTER
5d) GÖMÖRI GYÖRGY
5e) BOGNÁR BÉLA
5f) ÉLTETÖ LAJOS
5g) SEGESVÁRY VIKTOR
6) ENERGIA
6a) INDIA
7) KULTÚRA
7a) KOVÁCS LÁSZLÓ NEVÉVEL FÉMJELZETT DIJ
7b) MÚZEUMI KIÁLLITÁS NEW BRUNSWICKON
7c) MAGYAR LEMEZ GYÖZÖTT CANNES-BEN

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

AKCIÓK

1) LEVÉL JOE BIDEN SZENÁTORNAK

(Tisztelettel kérem a Magyar Lobbi résztvevöit, hogy ha egyetértenek
az alábbi levéllel, irjanak ahhoz hasonlót és küldjék el azt Biden
szenátornak. Azt is kérem, hogy aki ismer olyant aki Delaware államban
lakik, kérje meg öt is, mert a szenátorok jobban odafigyelnek
szavazóikra -LB)

xxxxxxx

RE: Apology to the American-Hungarian community

Senator Joe Biden
1105 N. Market St., Ste. 2000
Wilmington, DE 19801-1233
Phone: (302) 573-6345
Fax: (302) 573-6351
E: http://www3.capwiz.com/mygov/webreturn/?url=http://biden.senate.gov

Dear Senator Biden,

I would like to thank you for your farewell spech in which you so
warmly remembered Congressman Tom Lantos. I would also like to answer
your question “Why did Congressman Lantos loved Hungary when
Hungarians killed his family”?

In asking that question you were mistaken: At the time the family of
Congressman Lantos was murdered, Hungary was occupied by the Germans
and it were the German Nazis who killed his family. I am sure that you
did not know this and therefore I believe that you would want to
formally state this. The American-Hungarian community would be
grateful for such a correction.

Congresman Lantos loved Hungary, because he knew that one should not
switch loyalties, but collect them. He was a 100% American, served his
chosen cuntry well, was an American patriot, but he also was a 100%
Jew and never forgot the Holocaust and in addition he was also a 100%
Hungarian who never tired to protect our good name nor to fight for
the rights of the oppressed Hungarian minorities in the Danubean
basin. We should remember Tom Lantos as one of the very few 300% human
beings.

It is for this reason that I ask you to issue a formal correction of
your unintended misstatement.

Respectfully yours,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) A DUNA TV VÉDELMÉBEN

(Ugyan levélakciónk annyiban már eredményes volt, hogy a ház
elnökasszonya és MDF is kiállt a Duna TV mellett, az összevonás
veszélye változatlan. Ezért tisztelettel kérem, hogy aki egyetért
alábbi levéllel, az annak tartalmát felhasználva, DE A SAJÁT
SZAVAIVAL, szintén küldjön levelet, LB)

TO: ugyfelkapu@keh.hu, ferenc.gyurcsany@meh.hu, katalin.szili@parlament.hu

CC: katona@dunatv.hu

Dr.Sólyom László köztársasági elnök úrnak
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak
Dr. Szili Katalin országgyűlési elnök asszonynak

Mélyen Tisztelt Cimzettek,

A Duna Televizió egyik, az Egyesült Államokban élő nézője, hallgatója
vagyok. Napom a magyarországi hirek meghallgatásával kezdődik. Ekkor
tájékozódom nem csak az anyaországban történtekröl, de képet kapok a
szomszédos államokban, illetve a világban szétszórtan élő
nemzettársaimról is. E mellett persze tájékoztatást kapok
természettudományos, környezetvédelmi, turisztikai és sok egyéb
témakörben is..

A Duna TV pótolhatatlan munkát végez a magyar kultúra ápolása, a
tárgyilagos és pontos tájékoztatás és a kisebbségvédelem területein
is. Nem csak a magyar kisebbségekre gondolok itt, mert sok olyan
minőségi programot láttam, melyekben más, nem magyar kisebbségek
helyzetét, gondjait ismertették. Itt a szétszórtságban a magyar nyelv
terjesztésével is szolgálatot tesz az adó, mert gyermekeink és
unokáink, amikor a magyar meséket, gyerekfilmeket nézik, közben
megismernek új szavakat, kifejezéseket, s igy szókincsük is, magyarság
ismeretük is gyarapodik.

A fenti okokból tisztelettel kérem Önt, hogy ne járuljon hozzá a Duna
TV és az MTV összevonásához, mert az megszüntetné ezt a világ
magyarságát összekötő, egyedülálló állomást. Szeretnék e mellett az
utóbbi időben egyre gyakoribb, a Duna TV elleni igazságtalan
médiatámogatások ellen is és az ellen is tiltakozni, hogy az állami
támogatást törvényellenesen csak az MTV élvezi mig a Duna TV anyagiak
hiányában már 8 műsorát kényszerült megszüntetni.

A Duna TV a magyar nemzet televíziója, olyan dó mely vallja, hogy
nemzetünknek nincsenek fizikai határai. Mi pedig, a Duna TV hallgatói
pedig arról szeretnénk tanuságot tenni, hogy ennek a lelki közösségnek
a fentmaradásához feltétlenül szükséges a Duna Televízió, mert a mi
közösségünket a Duna TV műholdas „hullámai” kötik össze.

Őszinte tisztelettel,

AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2a) SZILI KATALIN VÁLASZA

Lipták Béla úrnak

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettük a Dr. Szili Katalin elnök asszonyhoz, a Duna
Televízió jövője ügyében írott elektronikus levelét.
Házelnök asszony kiemelten nagy jelentőséget tulajdonít a Duna
Televízió műsorainak, hiszen azok a magyar kulturális és szellemi
értékek közvetítésével – hidat képezve a világban élő magyarság
között – nagyon komoly nemzeti feladatokat látnak el.

Erre tekintettel házelnök asszony két héttel ezelőtt levélben fordult
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, Kiss Péter úrhoz,
valamint a pénzügyminiszterhez, Dr. Veres János úrhoz, és
költségvetési támogatást kért a nehéz anyagi helyzetben lévő televízió
számára.

Köszönjük megtisztelő bizalmát és a magyar nyelv és kultúra megőrzése
iránt érzett felelősségét.

Üdvözlettel
Sőregi Éva
titkárságvezető
elnöki tanácsadó

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) MDF A DUNA TV VÉDELMÉBEN

A Duna TV jövője: közszolgálat helyett politikai alku?

Elfogadhatatlan a Duna Televízió beolvasztása az MTV-be – áll a Magyar
Demokrata Fórum felhívásában.

A Nemzeti Médiastratégia kidolgozóinak a szervezeti átalakítás helyett
inkább a közszolgálat tartalmi meghatározására kellett volna
koncentrálni. A beolvasztással a Duna TV példamutató közszolgálati
munkája és kiszámítható működése a politikai csatározásokban háttérbe
szorul.

A Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia (NAMS) javaslatot tesz egy, az
eddigiektől eltérő, új és egységes szervezeti struktúrában működő
közszolgálati műsorszolgáltatói rendszer kialakítására.

Ebben – a televíziókra vonatkozóan – az áll, hogy a jelenlegi
„széttagoltságot”, vagyis a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió
Zrt. önállóságát megszüntetik és egy új, egységes közszolgálati
televíziót hoznak létre. Az Audiovizuális Média Kormánybiztosság ezt
azzal indokolja, hogy így optimálisabban használhatóak fel a források.
Azzal érvelnek, hogy ezáltal megvalósulna „a közszolgálati
műsorszolgáltatók piaci szegmensként történő integrációja”, vagyis az
MTI Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. mellett jönne létre az új, egységes
Magyar Televízió Zrt. Ezen túl a tulajdonosi jogkörök teljes
átalakítását, egységesítését is tervezik.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a beolvasztás
elfogadhatatlan. A Duna Televízió Zrt. mint önálló közszolgálati
műsorszolgáltató megszűnne, annak ellenére, hogy a szűkös keretei és
lehetőségei között a mai napig biztos és kiszámítható anyagi
háttérrel, adósság nélkül látja el közszolgálati feladatait – az
alapításkor kitűzött értékek mentén.

AZ MDF szerint a beolvasztással a Duna Televízió méltánytalan és
igazságtalan helyzetbe kerülne, hiszen önállóságát éppen azzal tudta
biztosítani, hogy gazdálkodásával a lehetőségein és a törvények által
biztosított keretein belül maradva soha nem kényszerült a politikai
alkura; a mindenkori kormányzatnak, mint „közvetett támogatónak” soha
nem volt kiszolgáltatva.

Álláspontunk szerint a stratégia kidolgozóinak és a törvényalkotónak
elsősorban a közszolgálat tartalmi meghatározásával, pontos
definíciójával kell foglakozni. Ennek megszületése után lehet beszélni
a közszolgálati televízió működési módjáról és szükséges anyagi
források biztosításáról. Ennek hiányában szükségtelen, sőt káros a
szervezeti átalakítás, a MTV és a DUNA Tv összevonása. Így csak a
közszolgálati műsorkészítés centralizációja jön létre.

A jelenlegi formájában önálló és független Duna Televízió Zrt. a saját
kialakított és vállalt értékrendje alapján tesz eleget a közszolgálati
feladatainak. A Duna TV megalakulása óta – politikai befolyástól
mentesen – integráló szerepet tölt be a határon belüli és a határon
túli magyar kultúra összefogásában, és ápolásában. Következetes
munkálkodásuk eredményét számos díj és elismerés jelzi. A Magyar
Demokrata Fórum szerint egy közszolgálati televízió létjogosultságát
éppen ezek az értékek adják.

Budapest, 2008. február 12.

Hock Zoltán
az MDF elnökhelyettese

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) KOSOVÓ ÉS VAJDASÁG

2a) A NEW YORK TIMESBEN MEGJELENT LEVÉL

Letter to the Editor:

Ms. Wedgwood (“Let’s Avoid Another Kosovo Crisis”, Feb. 9) advocates
autonomy as an alternative to Kosovo’s desire for independence.
Autonomy has worked well for minorities in other parts of Europe, such
as the Catalans in Spain or the German-speaking Tyroleans in Italy.
The 1.5 million Hungarians in Transylvania or the 10% of Slovakia’s
population who wish to retain their Hungarian heritage would certainly
welcome such a solution to their aspirations. Autonomy represents a
step toward Wilsonian principles of self-determination and the US
should support it.

Sincerely,

Csaba K. Zoltani
8534 Hill Spring Dr
Lutherville, MD 21093
phone: 410-296-7776

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) TADICS ÁLLAMFÖ KÖSZÖNETE A MAGYAROKNAK

A demokrata párti államfö nem nyerhetett volna a magyar választók
szavazatai nélkül. Ezért az újraválasztott államfö megigérte, hogy a
jövöben eröteljesen támogatja majd a magyarság törekvéseit.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2c) JAN KUBIS VÁLASZA HARASZTI MIKLÓSNAK

Haraszti Miklós, az EBESZ-nek (Európai Bizottság és Együttmüködési
Szervezet) a sajtószabadságért felelös képviselöje, Haraszti Miklós
kérte a szlovák médiatörvény tervezetének visszavonását. Ján Kubissal,
a szlovák külügyminiszterrel tárgyalt Haraszi Miklós és
figyelmeztette, hogy a tervezet a szrkesztöi függetlenséget korlátozó
és igy a sajtószabadságot sértö fejezetet is tartalmaz.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) EGYESÜLT ÁLLAMOK

3a) BÚCSÚ LANTOS TAMÁSTÓL

WASHINGTON (AP) — Rep. Tom Lantos, who escaped the Nazis and grew up
to become a forceful voice for human rights all over the world, has
died. He was 80.

The California Democrat, the only Holocaust survivor to serve in
Congress, died early Monday at the Bethesda Naval Medical Center in
Maryland, said his spokeswoman, Lynne Weil. He disclosed last month
that he had cancer of the esophagus.

At his side were his wife of nearly six decades, Annette, his two
daughters and many of his grandchildren and great-grandchildren.

Annette Lantos said in a statement that her husband’s life was
”defined by courage, optimism, and unwavering dedication to his
principles and to his family.”

Lantos, who chaired the House Foreign Affairs Committee, was serving
his 14th term in Congress. He had said he would not seek re-election
in his Northern California district, which takes in the southwest
portion of San Francisco and suburbs to the south.

”Tom was a man of character and a champion of human rights,”
President Bush said in a statement. ”After immigrating to America
more than six decades ago, he worked to help oppressed people around
the world have the opportunity to live in freedom.”

”Tom was a living reminder that we must never turn a blind eye to the
suffering of the innocent at the hands of evil men,” Bush said.

Lantos assumed his committee chairmanship when Democrats retook
control of Congress. He said at the time that in a sense his whole
life had been a preparation for the job — and it was.

Lantos, who called himself ”an American by choice,” was born to
Jewish parents in Budapest, Hungary, and was 16 when Adolf Hitler
occupied Hungary in 1944. He survived by escaping twice from a forced
labor camp and coming under the protection of Raoul Wallenberg, the
Swedish diplomat who used his official status to save thousands of
Hungarian Jews.

Lantos’ mother and much of his family perished in the Holocaust.

That background gave Lantos a unique moral authority that he used to
speak out on foreign policy issues, sometimes courting controversy. He
advocated for human rights in Sudan, Myanmar and elsewhere, and in
2006 was one of five members of Congress arrested outside the Sudanese
Embassy protesting what the Bush administration describes as genocide
in Darfur.

Lantos’ end came faster than his many friends and admirers had expected.

”Tom Lantos was a true American hero. He was the embodiment of what
it meant to have one’s freedom denied and then to find it and to
insist that America stand for spreading freedom and prosperity to
others,” said Secretary of State Condoleezza Rice. ”He was also a
dear, dear friend and I am personally quite devastated by his loss.”
House Speaker Nancy Pelosi, D-Calif., said Lantos used his committee
chairmanship ”to empower the powerless and give voice to the
voiceless throughout the world.”

Flags at the White House and Capitol were lowered to half-staff in
Lantos’ honor. Majority Leader Harry Reid, D-Nev., and Minority Leader
Mitch McConnell, R-Ky., both delivered remembrances on the Senate floor.

Tributes poured in from Jewish groups worldwide, as well as from the
Israeli foreign ministry, the prime minister of Hungary, the governor
of California and the mayor of New York City.

U.N. Secretary-General Ban Ki-moon called Lantos a friend and longtime
supporter of the United Nations, whose ”immeasurable efforts in
attuning the consciousness and the conscience of people to the dangers
of intolerance and human rights violations will long be remembered,”
” said U.N. spokeswoman Michele Montas.

Lantos was a frequent visitor to Hungary, where he was widely
recognized for advocating for the rights of the millions of ethnic
Hungarians in neighboring countries, especially Romania and Slovakia,
whose cultural identity was a common target of those countries’
communist regimes.

Lantos was elected to the House in 1980. He founded the Congressional
Human Rights Caucus in 1983. In early 2004 he led the first
congressional delegation to Libya in more than 30 years, met
personally with Moammar Gadhafi and urged the administration to show
”good faith” to the North African leader in his pledge to abandon
his nuclear weapons programs. Later that year, Bush lifted sanctions
against Libya.

In October 2007, as Foreign Affairs chairman, Lantos defied
administration opposition by moving through his committee a measure
that would have recognized the World War I-era killings of Armenians
as a genocide, something strongly opposed by Turkey. The bill has not
passed the House.

”(Lantos) saw his survival from the camps in Europe as a reason to
devote his life to help victims of discrimination, oppression and
persecution everywhere,” said Nobel laureate Elie Wiesel, a close
friend. ”He was outspoken in whatever he did.”

”It is only in the United States that a penniless survivor of the
Holocaust and a fighter in the anti-Nazi underground could have
received an education, raised a family and had the privilege of
serving the last three decades of his life as a member of Congress,”
Lantos said upon announcing his retirement last month.

Lantos and his wife had two daughters, Annette and Katrina, who
between them produced 18 grandchildren. One grandchild died young.
According to Lantos, his daughters fulfilled their promise to produce
very large families because his and his wife’s families had perished
in the Holocaust.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) MAX TELEKI LEVELE A WASHINGTON TIMESBAN

Thank you, Tom Lantos

Rep. Tom Lantos was an unfailing and principled advocate for human
rights (“U.S. congressman Tom Lantos, 80, dies,” Nation, yesterday).
He personified the highest principles of statesmanship by using his
office and influence for good: to assist persecuted peoples throughout
the world.

Throughout the years, Mr. Lantos and his family members attended
various events sponsored by my organization. He often spoke with great
pride of his Hungarian identity; occasionally, he even recited
patriotic Hungarian poetry remembered from his childhood. He also
possessed wit,
charm and toughness that could win over the staunchest adversary.

To Hungarian-Americans, Mr. Lantos was a true ally in Washington. He
shared our heritage, and he shared our concern for ethnic Hungarians
who live as minorities throughout the Carpathian basin. Throughout his
years
in office, he took the lead and helped our cause in numerous
congressional initiatives to call attention to the plight of Hungarian
minorities the most urgent cause uniting Hungarian-Americans today.
Mr. Lantos never wavered in his commitment to the entire Hungarian
nation.

As an advocate for our concerns and as a personal friend, he is
irreplaceable.

On behalf of our members, our thoughts and prayers are with his
beloved wife, Annette, and with the entire Lantos family.

MAXIMILIAN TELEKI
President
Hungarian American Coalition
Washington

xxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Bela

Thank you for your email regarding my editorial in the
Washingtontimes. The entire week has had fitting tributes in
newspapers from throughout the country. In today’s Washington Post, a
half page article on yesterday’s memorial appears in a very well
written manner.

Hamos Laszlo and I were privileged to attended today’s official
Memorial for Tom Lantos, who died this past Monday.

The service took place in the U.S. Congress in Statuary Hall, and the
State Department arranged for us to have prominent / convenient seat,
which was greatly appreciated.

It was a remarkable, fitting, bi partisan tribute that consisted of
both official Washington and internationally recognized dignitaries.

The entire Memorial will be re-broadcast this
Saturday 2/16 at 10:00am (est) on CSPAN

Please look at the website below and “click schedules” to confirm
(sometimes programming schedules can change).

http://www.cspan.org/

PLEASE send this email announcement to anyone you think would
appreciate it. I’m sure many would appreciate being notified, and
would greatly benefit from seeing this fitting event for this
irreplaceable advocate in our community.

I will send this message and a copy of the memorial’s program to our
HAC Member and Board ASAP.

I hope this email find you well.

Sincerely,
Max

Maximilian N. Teleki
President
Hungarian American Coalition
1120 Connecticut Avenue
Suite 280
Washington, DC
20036
U.S.A.

email: hac@hacusa.org
http://www.hacusa.org

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3d) MBK-ITT-OTT RENDEZVÉNYEK

Ne feledjétek, hogy az ITT-OTT Konferencia idén augusztus 9 és 16
között lesz megtartva! Gyertek el, ha egy lehetőségetek is van rá,
mert igen gazdag program áll majd rendelkezésünkre: MAGYARSÁGUNK
AMERIKAI KÖNTÖSBEN címen!

Tavasszal meg találkozhatunk egymással Chicagoban vagy Bloomington, IN-
ban a következő két program egyikén, ahol a Téka népzenekart
láthatjuk, hallhatjuk: (A Téka egy magyarországi népzenekar, amely a
táncház mozgalom egyik alapító zenekara volt, és itt lesz Amerikában
április elején a Bloomington, Indiana-i Egyetem meghívására). Két
külön lehetőség is áll majd rendelkezésünkre, hogy halljuk őket, és
táncoljunk élő zenéjükre, míg egymás társaságát élvezzük:

Április 4-5-6-án a Bloomington, Indiana-i Egyetemen egy konferencián
többszöri fellépéssel vesznek részt. Ezen a konferencián e mellett
még bő program várja az érdeklődőket (előadások, tánctanítás, táncház,
stb): lássátok a mellékelt előzetes programot. Ez a program majdnem
teljesen ingyenes (csak egy 5 dolláros adományt kérnek a péntek esti
koncert-táncházra), de mindenki saját magát kell hogy ellássa
szállással. Hamarosan bővebb információval jelentkezem arról, hogy
milyen szállás-lehetőségek állnak majd rendelkezésünkre. Egyelőre úgy
néz ki, hogy az egyetem lefoglal az érdeklődők számára egy csoport
szobát, amelyek valószínűleg kb. 100 dollárba kerülnek majd esténként
4 személyre. De bárhol máshol is megszállhat bárki, ha jobb, olcsóbb
lehetőséget talál a városkán belül. Próbáljunk minél többen részt
venni ezen a kitűnőnek ígérkező konferencián, hogy ezzel is támogassuk
az ottani magyar tanszéket, és kérem, szóljatok vissza, ha tervbe
veszitek a részvételt, mert a tanszék szeretné tudni a résztvevők
létszámát, hogy úgy készüljenek harapnivalóval stb.-vel!

Április 12-én Chicagoban is fellép a Téka és oda is szívesen látunk
bárkit! (Lássátok a mellékelt információs lapot.)

Kérem, hogy szóljatok ismerőseiteknek ezekről a lehetőségekről!

Ha bárkinek kérdése van ezekkel kapcsolatban, nyugodtan forduljatok
hozzám.

Erika
ebokor@comcast.net

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) MAGYARORSZÁG

4a) MAGYAR NEMZETI VAGYON, ADÓSSÁG ÉS KÖZGAZDASÁG

“azt kell tudomásul vennünk, hogy míg az előző rendszerben – egészen
1989-ig – a Statisztikai Évkönyvben szerepelt egy rövid fejezetben a
„nemzeti vagyon”, ehhez képest a „statisztikai számbavételi
rendszerből” jelenleg még a fogalom is hiányzik, „ez pedig több mint
megdöbbentő.”

Bogár László közgazdász

xxxxxxxxxxxx

1998-2002-es kormányzási periódus alatt a FIDESZ-vezette
államapparátus le tudta redukálni a magyar államadósságot (örökölt
$21,000,000,000) három billió dollárral, csökkentette a
munkanélküliséget a (kb) 18%-ról 6.5%-ra (ez az USA-ban is elfogadható
szint) és ami talán a egfontosabb: a 20% +/- körüli évi inflációt
megszeliditette olyan 8%-körülire. Ma az államadósság $80 billió
dollár!!! Hová tehette a Gyurcsány kormány ezt a – magyar
méretekben – irdatlan sok pénzt? S akkor még nincs elszámolás, vagy
legalább is köztudomás az EU-tól azóta megszerzett hatalmasra rúgó
összegekröl. Emellett az Orbán kormány segitette a család-felállitást
a fiatal házasoknak juttatott lakás-kölcsönök bevezetésével, Ezzel is
akartak segiteni a tornyosodó nemzeti probléma, a gyerektelenség
szimptómája orvoslásán. Ezt a szocialista kormány két éven belül
megszüntette.

Fülöp László

xxxxxxxxxxxxxxxx

2OO7-ben a magyar közgazdaság 1.3%-al mig a szlovák 14% -al
emelkedett. A szlovák gazdasági élet gyors emelkedésének föoka, hogy
felére vágták a gazdasági juttatásokat.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) ERDÖROMBOLÁS A PILISBEN

Kedves Vedegylet es Piliscsabaert Egyesulet lista,

A Zold Hullaml Radio honlapjan talalhato kepek es szoveg a MOL altal
vegzett elkepeszto termeszetrombolast dokumentaljak a Pilisben. http://www.zhr.hu/pics/MOLaPilisben.ppt

Ez a gazvezetek-fektetes, amelyhez szeles sugarutat vagnak az erdoben,
jelenleg folyik itt a kornyeken. Szerintem orszagos jelentosegu
botranyrol van szo, amelyrol azonban meg nem lattam hirt sem semmilyen
mediumban.

Sok kerdes merul fel:
– miert az erdon at terveztek a gazvezetek nyomvonalát?
– miert nem kapott senki ertesitest a teruleten lakok kozul, miert nem
volt semmilyen egyeztetes? (ld. errol az anyagot)
– miert kell ilyen szeles savban kiirtani az erdot?
– kik es miert terveznek autoutat a gazvezetek nyomvonalan a Pilisen
keresztul? (ld. errol is az anyagot)
– miert kell veglegesen es visszavonhatatlanul tonkretenni a Pilist,
ezt a gyonyoru, erdos, vadban gazdag teruletet?

A dokumentum szerzoje IPACS László [laszlo.ipacs@educatio.hu],
pilisvorosvari tanar.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) CSAK MITOSZ VOLT AZ 1956-OS NEMETI EGYSÉG?

5a) DEÁK ISTVÁN

Búcsú a nemzeti egység mítoszától

Napjainkban sokan értetlenkednek Magyarországon és a határon túl, hogy
miért olyan megosztott a nemzet, és miért nem talál el valamiféle
nemzeti egységhez. Mindez olyannyira természetes kívánalommá vált,
hogy egyes politikai irányzatok nem kevesebbet, mint a nemzeti egység
megvalósítását tűzik célul, és politikai ellenfeleiket mint a nemzeti
egység akadályát kárhoztatják.

A nemzeti egységgel kapcsolatos közhiedelem olyan messzire megy és
ragad magával egyébként kiváló intellektueleket is, hogy ma már
szentségtörésnek számít leírni azokat a korábban evidens mondatokat,
hogy 1956. november 4. után például sokan felszabadultan
fellélegeztek, s hogy 1957. május 1-jén a vörös zászlók alatt
felvonuló száz- és százezrek közül nem mindenki volt kényszerből
jelen. Érdemes a nemzeti egységnek a manapság divatos és hamis
definíciója helyett szembenézni a tényekkel.

A teljes nemzeti egység feltételezése, bárhol és bármelyik korszakban,
nemcsak történelmietlen, hanem káros is, mert a közvéleményt
vágyálmokba ringatja. Ez a legkevésbé sem eredeti megállapításom
természetesen nemcsak Magyarországra, hanem minden más nemzet
történetére vonatkozik. Gondoljuk meg például, mennyire nem igaz a
francia patrióták által évszázadokon át hirdetett mítosz, hogy Jeanne
d’Arc, vagyis Szent Johanna angolellenes felkelése során teljes volt
francia földön a nemzeti egység. Valójában Johannát francia bíróság
ítélte halálra, és amikor sor került a szent kislány elégetésére,
addigra őt mind királya – akit Johanna segített volt trónra -, mind
hívei régen cserbenhagyták. A szerb nép történelmi tragédiája, hogy
vezetői, valamint népi költői mind azt állították: az 1389. évi
rigómezei csata során csupa hős szerb ütközött meg a pogány
törökökkel, s a szerbek csak árulás miatt vesztették el a rájuk nézve
végzetes történelmi csatát. Az igazság azonban az, hogy legalább annyi
szerb és más balkáni keresztény szolgált Murad szultán, mint Lázár
Vajda seregében. Ennek ellenére a legújabb balkáni háború során szerb
milicisták ártatlan bosnyákok ezreit mészárolták le azzal a
felkiáltással, hogy utóbbiak a rigómezei török hódítóknak vagy
elfajzott szerb árulóknak a leszármazottai.

Természetes, hogy a sok sikert és sok tragédiát látott magyar
történelem nagy válságai idején szintén megoszlott a közvélemény, s
különösen a politikai és társadalmi vezető rétegben gyakori volt az
átállás, a pártváltoztatás. A mohácsi csata idején a későbbi Szapolyai
János király tétlenül várt a távolban, miközben a janicsárok
szétverték II. Lajos részben cseh és német zsoldosokból álló magyar
seregét. Ahhoz pedig elég Gárdonyi Géza felejthetetlen Egri
csillagokját olvasnunk, hogy tudjuk: török időkben a nagyurak, köztük
a dicsőséges Török Bálint, úgy cserélték a hűséget a török, a
Habsburgok és az erdélyi fejedelemség között, mint mások a köpenyüket.
Minthogy ezt a tényt később letagadni nem lehetett, kialakult az az
elképesztő nemzeti gyakorlat, hogy egyszerre tartjuk nagyszerű
hazafinak a török áfium ellen küzdő gróf Zrínyi Miklóst és a török
császár zsoldjában álló, török pasai méltóságot viselő, és Erdélybe
tatár rablóseregekkel újra és újra betörő Thököly Imrét. Sőt Thököly
szobra ott áll a Hősök terén. Vagy tekintsük a Rákóczi-felkelés
idejét, amikor ezrek szolgáltak hol kurucként a fejedelem, hol pedig
labancként a Habsburgok zászlaja alatt.

Hasonló volt a helyzet 1848-ban, amikor a kezdeti össznemzeti
fellángolást elkerülhetetlenül követte a megosztottság. A lakosság
abszolút többségét alkotó nem magyar nemzetiségeknek csak kis része
fogott össze a magyarokkal, s a magyar ajkúak lelkesedése sem tartott
örökké. Emlékezzünk arra, hogy 1848 végén, amikor a kormánynak
menekülnie kellett a fővárosból, a forradalmi Batthyány-kormányból
csak hárman, Kossuth, Szemere és Mészáros tartott ki, és a
nemzetgyűlési képviselők jelentős része már nem jelent meg
Debrecenben. Az utóbbiak közül a békepártiak élesen szemben álltak a
radikálisokkal, s mindkét fél lehazaárulózta a másikat. Ami a
honvédsereget illeti, nehéz véleményt mondani az álláspontjukról, mert
sok volt ugyan az önkéntes, nagy részük mégis ugyanúgy kényszersorozás
révén lett katona, mint azok, akik az osztrák hadseregben szolgáltak.
Választásuk nem volt a katonáknak sem itt, sem ott. Az után pedig,
hogy az oroszok 1849 nyarán bevonultak Magyarországra, Kossuthot csak
kevesen követték Szegedre, majd Aradra és végül az emigrációba. Aki
nem menekült el, és akit nem zártak fogságba, azok közül bizony sokan
megkönnyebbülten sóhajthattak fel, hogy vége a szenvedésnek és a
pusztításnak. Véleményem szerint a kossuthi emigráció tagjai nem
voltak sem jobb, sem rosszabb magyarok azoknál, akik nem örökös
harcban, hanem egy kompromisszumos megoldásban látták az ország jövőjét.

Arra már nem is érdemes szót pazarolnunk, mennyire megosztott volt a
nemzet az 1918-1919-es, két egymást követő baloldali forradalom és a
Horthy Miklós-féle ellenforradalom idején. De hát mást nem is
várhatunk egy sokmilliós emberi gyülekezettől, legyen az magyar vagy
nem magyar, amelyben minden egyén többé-kevésbé maga dönti el, hogy
miként építi a jövőjét. Csak a totalitárius gondolkodók agyában
születik meg az a terv (szerencsére hiába), hogy egy nemzet teljes
egysége tűzön-vízen keresztül is megvalósítható és megvalósítandó.

A második világháborúban sokan a németekkel szimpatizáltak, mások a
németekkel kevésbé vagy egyáltalán nem. A magyar zsidók deportálásában
sokan személyesen és lelkesen vettek részt, mások csak bámészkodtak,
megint mások az ügyet nem helyeselték, és egy szerény kisebbség
aktívan segítséget nyújtott az üldözötteknek. Az 1945-ben alakult
demokratikus koalíciós kormányt sokan új, biztató kezdetként
értékelték, mások a Miklós Bélákban és Nagy Ferencekben árulókat,
szovjetbérenceket láttak.

Az 1947-1948. évi kommunista hatalomátvételt a történészek közül sokan
úgy értékelik, hogy nem volt más, mint egy szovjet támogatás mellett
végbevitt erőszakos államcsíny; mások ezzel egyetértenek ugyan, de
mégis hangsúlyozzák a tömegek egy részének forradalmi hangulatát és
készségét. S valóban, nem lehet jelentéktelennek tartani azt, hogy az
1944-ben még csak néhány száz tagot számláló kommunista párt létszáma
néhány éven belül egymillió fölé emelkedett. Vagy talán ennyi sok
magyar ember lett volna közönséges opportunista?

Magyarországot a Horthy-időkben jobb- és baloldali kritikusai
hárommillió koldus országának nevezték, ezért nehezen elképzelhető,
hogy közülük ne lettek volna olyanok, akik úgy érezték: nekik igenis
nyújt valamit a kommunizmus, amikor a gyerekeiket iskoláztatja, az
egészségügyi ellátást – akármilyen primitíven is, de mégis –
ingyenessé teszi, s ő belőlük tsz-elnököt, brigádvezetőt, tanítót,
házmegbízottat, rendőrt, esetleg recski verőlegényt formál. A volt
koldusszegény gazdasági cselédnek vagy a családját vesztett volt zsidó
üldözöttnek még az utóbbi is karriernek számított. Tagadhatatlan tény,
hogy sokan húztak hasznot a Rákosi-rendszerből, s általában abból az
óriási társadalmi forradalomból és őrségváltásból, amely az 1938-as
első zsidótörvénnyel kezdődött, s csak 1953-ban, Nagy Imre
miniszterelnöksége idején lassult le valamennyire.

1956 őszén én már Amerikában voltam, a hazai eseményekben nem vehettem
részt, de hiszem, hogy igazuk van azoknak, akik az októberi napokban
nagyszerű nemzeti egységet, lelkesedést, hatalmas közfelbuzdulást
tapasztaltak. Gyönyörű napok lehettek ezek. A forradalmi egység
azonban mindig csak ideig-óráig tart. A nagy francia forradalom
résztvevői néhány éven belül levágták egymás fejét;
elképzelhetetlennek tűnik, hogy ha a magyar szabadságharcot nem veri
le a szovjet hadsereg, akkor is megmarad a nemzeti egység; továbbra is
együtt érez Déry Tibor, Nagy Imre, Dudás József, Pongrácz Gergely és
Mindszenty hercegprímás. Továbbá nem tudhatjuk, hogyan gondolkodtak
azok, akik a tizenkét nap folyamán meghúzódtak lakásukban vagy vidéken
továbbra is jártak a dolguk után. Ha valamennyire tényszerűen kívánunk
gondolkodni, és nem akarjuk felújítani az 1956 után kialakított
hivatalos pártvonalat a magyar nép egységéről, habár ezúttal ellenkező
előjellel, akkor számításba kell vennünk azt, hogy november 4-e után
igenis voltak jó néhányan, akik fellélegeztek, hogy vége a veszélynek
és a zűrzavarnak.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, amennyiben ez valóban
szükséges, hogy az emberek esendők. A spanyol polgárháború idején,
amikor a republikánus Madridot a nemzetiek éveken át ostromolták, a
kommunista La Pasionaria (Dolores Ibárruri) kiadta a világhírűvé vált
jelszót: “No pasarán!” (Nem fognak áttörni!), mégis amikor a
francóisták bevették a fővárost, százezrek bújtak elő a romok alól,
hogy a győzteseket ünnepeljék, és sokan részt vettek a foglyok
lemészárlásában. 1944 áprilisában hatalmas tömegek üdvözölték a
Párizsba látogató Pétain marsall államfőt; négy hónappal később
egymillió párizsi ölelte, csókolta a fővárosba bevonuló amerikai
katonákat. És ölelték, csókolták volna De Gaulle tábornokot is, ha nem
lett volna olyan elképesztően magas és megjelenésében annyira
méltóságteljes.

Vajon nem lehetséges, hogy többen azok közül, akik 1956. október 23-án
önként felvonultak a kommunista uralom ellen, 1957. május elsején
szintén önként vonultak fel a Kádár-rendszer védelmében? Tudomásom
szerint akkoriban még nem lehetett százezreket arra kényszeríteni,
hogy tüntessenek, énekeljenek és tapsoljanak, pedig a korabeli
filmhíradók szerint a tömegek május elsején így viselkedtek.

Azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy az általam gyilkosnak tartott
Kádár János történelmi szerepét az ország lakosainak több mint fele
pozitívan értékeli. A közvéleménynek tehát elsősorban arra volna
szüksége, hogy a múltját reálisan ítélje meg. Ami biztosan nem segíti
elő a tisztánlátást, az egy történelmi esemény szentté avatása, mert
ha ez történik, akkor azokra, akik a szentíráson valamit változtatni,
javítani akarnak, nyomban rásütik az ateista és hazaáruló bélyegét.

A szerző a New York-I Columbia Egyetem emeritus professzora.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5b) LIPTÁK BÉLA

Nem búcsúzom, mert nem volt mitosz!

Nem értek egyet Deák István tanár úrnak a Népszabadságban kifejtett
véleményével. Két okom is van arra, hogy ne „vegyek búcsút” 1956
nemzeti egységének valós emlékétöl. Az egyik az, hogy hazudnánk, ha
ezt megtennénk, a másik az hogy ezzel a hazugsággal sárba dobnánk egy
olyan közös kincset mely nem a miénk. Össznemzeti kincs az! A pesti
srácoktól kapta azt a nemzet! Nem szabad ezt a kincset eltékozolnunk,
mert ennek a miénket követö generációkat kell összefogásra ihletnie,
sarkalnia, tehát példát mutatnia, hogy ne azt nézzék ami elválaszt,
hanem azt ami összeköt, mert csak egységben vagyunk erösek.

A tény az, hogy 56-ban a hazaszeretet és az igazság erejével, ha
átmenetileg is, de meghátrálásra kényszeritettünk egy barbár
világbirodalmat. A fentiekkel persze nem azt akarom mondani, hogy
Pista hazudik. Erröl szó sincs. Pista kitünö történész, mint az általa
gondosan, – ugyan persze tendenciózusan – összeválogatott történelmi
események felsorolása is mutatja. Igaza is van abban, hogy minden
nemzeti megmozdulásnak voltak ellenzöi vagy árulói. De kérdezem:
Hallottunk olyan indiai történészröl aki mitosznak tartaná az angol
megszállás elleni, Gandhi által megteremtett nemzeti egységet csak
azért, mert az angolok oldalán is álltak, harcoltak indiaiak, vagy
azért mert a függetlenség megszerzése után kitört Indiában a
polgárháború? Nem hinném, hogy sok ilyen akadna!

Deák István azt hiszi hogy 56 nemzeti egysége soha nem is létezett,
hogy annak létezése csak egy „mitosz”. Öt és sokakat akik nem voltak
ott, ennek ellenkezöjéröl meggyözni nehéz vagy lehetlen. Deák István
számára a tömeg csak tömeg, a szovjet szuronyokkal hatalomba ültetett
bábkormány által május elsején az utcára parancsolt tömeg is az, meg a
Bem térre vonuló magyar ifjuság is az. Csak két tömeg! Nem csodálkozom
ezen, mert a New York Times lapjairól igy is tünhetett és azon sem
csodálkozom, hogy tisztánlátását megzavarhatta a mai politikai légkör,
az acsarkodás és sárdobálás. Pedig Pista téved!

Pista téved a „nemzeti egység” fogalmának meghatározásában is, mert
azt a statisztikusok szemével nézni. A nemzeti egységet nem a
matematika méri! Nemzeti egység nem akkor van amikor a lakosság 1OO%-a
egyetért a célban. A nemzeti egység az elsöprö többség lelkületéböl
fakad. Persze, hogy 56-ban is voltak helyezkedök, megfélemlitettek,
letargikusok, vagy árulók, de úgy mint Gandhi idején Indiában, úgy
nálunk is az elsöprö többség, praktikusan minden hazáját szeretö
magyar, egyetértett a célban amikor felhangzott és mint egy orkán
végigsöpört, végigdübörgött, hogy „Ruszkik haza!” vagy hogy „Aki
magyar velünk tart!” Úgy látszik, hogy ezt a New York Times lapjairól
érzékelni nem lehetett, ezt látni és hallani kellett!

Az nem mitosz, hanem tény és péIdautatás, hogy a betört ablakú
kirakatokban másnap reggel is érintetlenül állt az áru, hogy a
nyomorgó város utcáin örizetlenek voltak az irószövetség gyüjtöládái,
vagy hogy a „zsugori falusi gazdák” ingyen osztották az élelmet. Azt
pedig, hogy ez megtörténjen ahhoz a társadalom elsöprö többségének,
talán 90%-ának helyeslése, egyetértése kellett. Ez nem mitosz akkor
sem, ha voltak kivételek, vagy ha a vidék egy része passziv maradt!

Persze az sem kétséges, hogy ha gyözünk, akkor nálunk is elindult
volna a kibontakozás útjának keresésével járó vita, úgy mint Indiában
is megtörtént. Ám az igazság akkor is igazság marad, ha ma a közérdek
szolgálata helyett egymást marják a magyar pártok, ha 52 év után jobb
és baloldali sárdobálókra oszlott a társadalom. Akkor is igaz, ha ma a
jobb oldal nemzeti tudat nélülinek nevezi a baloldali magyart és ha a
bal oldal a jobboldalit vádolja demokrácia ellenességgel. Ez a szomorú
tény csak annyit bizonyit, hogy ma már nem él az 56-os lelkület, ma
már újra a sár uralja a “sárból és napsugárból” összegyúrt emberi
lelkeket. Ettöl viszont még tény marad, hogy 56-ban nemzeti egységben
követeltük, hogy „Ruszkik haza!” Azért pedig, hogy ma nem él 56
lelkülete azok is felelösek akik bemocskolják, mitosznak nevezik 56
igaz emlékét.

Én 56-ban nem találkoztam egyetlen emberrel (és itt gondolok még az
egyetemünkre bekéredzkedett sorozott ÁVH-sokra is), aki nem kivánta
volna a szovjet megszállók távozását. Nekem a parancsnokom kommunista
meggyözödésü és zsidó származású magyar hazafi volt és az ö
parancsnoka ugyanúgy, de egyet akartunk, nem választott el semmi! Én
35 napon át nem találkoztam egyetlen emberrel aki ne támogatta volna
függetlenségi harcunkat. Engem minden otthonban családtaggá tett a
nemzetör karszalagom és nem akadt egyetlen ajtó, melyen bekopogva ne
ültettek volna asztalhoz vagy nem adtak egy ágyat ha elnyomott az
álom. Ez nem „mitosz”, ez nem fanatikus vagy vallásos ragaszkodás
valami kivétele, a többségre nem jellemzö egyéni élményhez, ez tény!

Az is tény, hogy a korábban Auswitzból hazatántorgott Angyal Pistának,
a Tüzoltó utcai szabadságharcosok parancsnokának a bitófa alatt az
volt az utolsó kiáltása, hogy “Éljen a magyar szabadság”! Ezek olyan
tények melyeket kétségbevonni nem csak hazugság, de egy olyan tiszta
és nemes emléknek a lerombolása, mely a nemzeti egységben
elérhetöségének bizonyitéka, olyan tény melyet meg kell védenünk a
történelmet átirni kivánóktól.

Ezért helytelen lenne, ha megengednénk, hogy az általunk megélt
nemzeti egység napjainak valós eseményeit mitosznak nevezzék olyanok
akik ott sem voltak, kiknek tisztálátását elhomályositja a mai
marakodás vagy akik azzal véleményük nem egyedülálló, hogy az mások
könyveiben is megjelent és egymást idézgetik. Nem, a mi lyukas
zászlónkat bizony más lobogtatta, mint a május elsején utcára hajtott
tömeg veres zászlóit! A mi zászlainkat egy hazáját szeretö és nemzeti
egységbe forrott nép hazaszeretete lobtatta! Nem engedhetjük meg 56
nemzeti egységének kétségbe vonását azért sem, mert hazugság, de azért
sem, mert követendö példa az utánunk jövö generációknak, mert csak 56
példájának követésétöl gyógyulhat meg a most még beteg magyar lélek,
csak e példa követésekor indul majd meg a valódi kibontakozás.

A szerzö a Yale egyetem volt adjunct professzora, 1956-ban a 16 pont
megfogalmazóinak egyike

2OO8, február 1O

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5c) KENDE PÉTER

Kedves Lipták Béla!

Egy forradalom mítoszáról beszélni szerintem nem sérelmes és még
kevésbé sértő szándékú. A történész feladata azonban, hogy külön vegye
szemügyre a feltárt tényeket és a róluk megmaradt, illetve tömegesen
továbbélő képzeteket. Én ezt sem rónám fel Deák Istvánnak, annál is
kevésbé, mert ő a vizsgálatát számos, a magyar történelmi tudatban
fontos szerepet játszó eseményre terjeszti ki. Mármost, ami 1956-ot
illeti, egy dolog az, amit abból mi mint aktív résztvevők láttunk,
tapasztaltunk, vagyis aminek alapján az egészet átéltük, s megint más
az, amit az elmúlt évtizedek szakszerű kutatásai mint tényanyagot
összehoztak. (Az utóbbiba természetesen az emlékezések is
beletartoznak, de nemcsak azok.) A Deák írására küldött reflexióból
mintha egy olyan Lipták beszélne, aki 56 őszi menekülése óta a
forradalmat illetően csakis csaját emlékein él, még csak bele sem
olvasott volna abba a többszáz könyvbe és többezer szaktanulmányba,
amely e tárgyban az utolsó másfél-két évtizedben Magyarországon
napvilágot látott. Ha így volna, ez joggal elszomoríthatná 1956
kutatóit, például azokat, akik a budapesti 1956-os Intézet keretében
már több mint tizenöt éve nagy szorgalommal munkálkodnak. Szeretném
azt gondolni, hogy ez mégsem így van. – Barátsággal,

Kende Péter
az MTA külső tagja,
a budapesti 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5d) GÖMÖRI GYÖRGY

Kedves Béla, köszönöm az átlövött anyagot. Megjelent ez a Deák-cikk és
ha igen, hol? Vitainditónak persze megfelel, de Neked is igazad van a
válaszodban, amikor azt mondod, csak az tudja igazán, milyen volt 56,
aki ott volt.Ami a történész gondolkodását illeti, itt nem az a
lényeges, hogy 57 május elsején hányan voltak a Hősök terén, hogy
Kádárnak tapsoljanak – addigra már az emberek feladták a
reménytelennek látszó küzdelmet- hanem az, hogy meddig tartott ki az
ottlévő szovjet csapatok és a pufajkások ellenére az ellenállás!
Pontosan január elejéig, amikor rendeletileg bevezették a sztrájkra
való izgatás elleni HALÁLBÜNTETÉST. Vagyis a “nemzeti egységből” még
futotta november negyedike után is egy elég látványos passziv
ellenállásra,amit Kádárék csak úgy tudtak megtörni, hogy visszatértek
a “régi,jól bevált módszerekhez” és szélesre nyitották a pártot a régi
párttagok tizezrei előtt- vagyis ezen a téren folytatták a Rákosi-Gerő
vonalat.

Ha tehát Deák Pista úgy teszi fel a kérdést, mi lett volna, ha a
forradalom annyira-amennyire győz, mondjuk egy “finn” megoldással-
többpártrendszer, de valamilyen katonai biztositék a szovjeteknek,hogy
nem áll át Magyarország teljesen a Nyugathoz- akkor egyetértek
vele,mert egészen biztos,hogy a forradalom alatt létrejött nemzeti
egység szétesett volna elég hamar. Ilyen egységet csak a közös
ellenség elleni összefogás garantálhat és mi például az Egyetemi Forr.
Diákbizottságban jól tudtuk, hogy a Dudás-féle szabadcsapatok veszélyt
jelentenek arra, amit elértünk,illetve,hogy a Forradalmi Ifjuság
Pártja c. képződmény legalábbis gyanus. De ha százalékarányban tesszük
fel a kérdést, akkor nyilvánvaló,hogy kb. 10 százaléka az embereknek
valóban megkönnyebbült november 4-én,mert nekik létkérdés
(karrierkérdés) volt az,hogy minden maradjon a régiben. De 10
százaléknál te jóval többet petainistát találtál volna
Franciaországban, sőt meggyőződéses nyilast vagy nácit Magyarországon
1945-ben! Ilyen értelemben 1956 pár napra valóban megteremtette a
nemzeti egység látszatát, ami nem kell,hogy mitosz legyen, hiszen
bármi lett volna később, EZ az egység úgyis felbomlott volna.

Ami pedig a Kádár rendszer korrumpáló hatását illeti, hát igen.
Ujabban sajnos a Fidesz kormány-ellenpropagandája is részben ezt a
tömeg-nosztalgiát használja fel és ki, mert a rendszerváltás óta
bizony nagyon polarizálódott az ország és sokan visszavágyják “a
legvidámabb barakk” idejét, amikor szomszádainkhoz képest még fel
lehetett vágni valamivel. Pedig már ideje lenne annak,hogy nem csak a
múlttal nézzünk szembe, hanem azzal is, milyenek a lehetőségeink ma, s
miért álságos mindkét nagy párt “ötvenhatos” szemlélete és ezzel
kapcsolatos hagyománykeresése. Én csak arra vagyok büszke, hogy tavaly
októberben emléktáblát tudtunk avatni a Piarista-házon, amit egyszerre
koszorúzott Sólyom, és Demszky egyik helyettese. Vagyis ebben az
értelemben igenis “visszaidéztük” fél órára az elvesztett nemzeti
egységet.

Baráti üdvözlettel,
Gömöri György

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5e) BOGNÁR BÉLA

Keson olvastam el errol a vitat, mert nem voltam itthon: Teleki Pal
ezt mondana arra hogy 56 egy mitosz es jobb ha el is felejtjuk:

BOLOND BESZED EZ KI HALLGATJA

(Jezsuita Varga Laszloval (Belgiumi lelkipasztorunk) ultek egy vitan
arrol, hogy a angol legyen a magyarok diplomaciai nyelve. Mire Teleki
felallt es mondta, gyere Laci, bolond beszed ez ki hallgatja).

Nem az elso alkalom amikor olvasom, hogy 56 nem az volt amit sokan
gondolnak rola, de nekunk az volt es az marad amit megeltunk, ahogy
Kethly Anna mondta, “fiuk ti tudjatok az igazat, mert ott voltatok”.
Akik elhiszik azt, hogy egy mitoszrol van szo azok hamarosan azt
fogjak irni , mar olvastam ezt is, hogy hiaba volt az aldozat, a ver,
a fajdalom, lassatok kik vannak ma hatalmon. Ertelmetlen volt az egesz.

De amikor a mai hatalmon levokrol mar senki sem fog hallani, a Pesti
Srac, Toth Ilona, es akiket kivegeztetett az a “bolcs” politikus, meg
mindig elnek a magyar nep sziveben.

Bognar Bela,
Soroksari uti kiskatona orokke.
Bela J. Bognar, Ph.D.
Gerontologist
Professor Emeritus
Wright State University
Dayton, Ohio
937-775-2751 (office)
937-857-9704 (home)
bela.bognar@wright.edu
bbognar@woh.rr.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5f) ÉLTETÖ LAJOS

Kedves Marci, Béla, minden érdeklődő,

ez a kis levélváltás jól illusztrál egy-két fontos kérdést, melyekről
e helyen már szó volt (Deák István cikke kapcsán, melyet Lipták Béla
kommentárjával megküldtünk a listatagoknak, s melyre magam is
válaszoltam).

Kezdjük talán a mítosz vagy müthosz definíciójával. Több meghatározása
is van, de ami ide kívánkozik az Oxford szótárból (saját
magyarításomban) ez: Valami vagy valaki eltúlzott vagy idealizált
értelmezése.

Marci kérdése (gondolom, múlt időben akarta megfogalmazni és 56-ra
értette), hogy megérte-e az áldozatot nem kevesebb, mint a napjainkra
sokak számára kialakult mítosz megkérdőjelezése. Csakhogy azzal is
tisztában kell lennünk, hogy az ilyen mítoszok, melyek megtörtént
eseményekre vonatkoznak, ex post facto racionalizálások. Értetlenül
álltunk évekig 56 előtt, mígnem végül értelmét leltük egy kollektív
vagy egyéni mítoszban. Ilyenekben: én jelen voltam, úgy volt, ahogy
emlékezem rá, láttam, ahogy az egész nemzet egységesen állt szemben a
pufajkásokkal; pedig csak a főváros egyes részeit jártam be. (Ezzel
nem is lehet vitatkozni, aki nem volt ott, fogja be a száját. Az
illető nem hazudik, tényleg ilyen ma az akkori benyomása.) Ahogy Béla
írja:

Nem az elso alkalom amikor olvasom, hogy 56 nem az volt amit sokan
gondolnak rola, de nekunk az volt es az marad amit megeltunk, ahogy
Kethly Anna mondta, “fiuk ti tudjatok az igazat, mert ott voltatok”.

Vagy: 56 adta meg az első lökést a Szovjetunió (vagy a kommunizmus)
összeomlásának, ami így végül is „nekünk” köszönhető. Vagy: akik ma
„hatalmon” vannak, pribékek, gyilkosok, rohadt komcsik, nem magyarok,
nem is emberek. Nem is választották meg őket a polgárok – csalással
kerültek magas polcukra.

Ez az utóbbi mítosz vagy mém (megkereshető az interneten, angolul
meme) nem egyéb, mint hitigazság (azért igaz, mert annak hiszem),
amely hívőit arra készteti, hogy a nép felét kirekesszék a magyar
nemzetből. Ez Magyarország igazi tragédiája.

Véleményem szerint. Én más mémekben hiszek ugyanis. Abban pl., hogy a
demokrácia előfeltétele a türelem, tolerancia. Azokkal szemben is,
akik nem osztják mémjeinket, mítoszunkat.

Itt van pl. a Kóka János szóban forgó parlamenti beszéde. Hiába igaz,
amit mondott, nem fogadjuk el, csak mert ő mondta. A gazdasági
reformok azért nem kellenek, mert az SZDSZ fogalmazta meg azokat, s az
MSZP szavazta meg. Érdemleges vitát alig lehetett eddig olvasni
kapcsán. Ugyanígy a felsőoktatás finanszírozásáról sincs értelmes
vita. Van azonban emocionális propaganda, ami butítja a népet,
felkorbácsolja az indulatokat, s az ellenzék malmára hajtja a vizet.
Mert ezért van minden: ki a legény a csárdában, ill. ki az erősebb
kutya, akié a szuka.

Mindez megint falra hányt borsó, persze, nem tudom, miért nem hagyok
fel vele. Fanatikusokkal elvégre nem lehet vitatkozni.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5g) SEGESVÁRY VIKTOR

Válasz Deák István professzornak

Búcsú a nemzeti egység mítosza című cikkével kapcsolatban

Professzor Úr!

Nagy megdöbbenéssel olvastam a Népszabadságban megjelent cikkét, mely
egy újabb támadást jelent a magyar nép hagyományaival és kultúrájával
szemben. Különösképpen meglepett ez egy történész részéről, s csak az
Ön ideológiai és politikai motiváltságával tudom az indító okokat
megmagyarázni. Ezért válaszomat is erre a térre fogom összpontosítani:

1. A nemzeti egység mítoszát Ön teljesen félremagyarázza. Ahogy Lipták
Béla már jelezte válaszában, a nemzeti egység nem egy 100 százalékos
egyetértésben nyilvánul meg, ilyen soha, semmikor a történelem
folyamán nem valósulhatott meg egy népnél sem, mert minden korban,
minden nép körében voltak hazaárulók, opportunisták, gyilkosok, külső
vagy belső hatalmak bérencei, akik lehetetlenné tették a teljes
egységet. A nemzeti egység elsősorban különleges alkalmakkor nyilvánul
meg, amikor a nemzet túlnyomó része eggyé válik a saját
fennmaradásáért folytatott harcban, létének és kultúrájának
védelmében, vagy a nemzeti lét egyes magasztos pillanataiban. Ilyen
pillanat volt az 1956-os magyar Forradalom, s ezt csak az tudja
értékelni, aki ott volt, aki átélte azoknak az egyszerre dicsőséges és
tragikus napoknak a hangulatát. Ez sem nem érzelmi, sem nem racionális
tapasztalat volt, hanem egy exisztenciális élmény.

2. Ön a modernitásnak a felvilágosodástól örökölt tévedésére alapozza
érvelését, az abszolút individualizmus elméletére, mely objektíven
semmiképpen sem védelmezhető. Eszerint minden egyén autonóm,
legfeljebb az jellemzi, hogy melyik állam polgára, s a társadalom nem
más, mint ezeknek az atomszerű lényeknek az összessége, akiknek
egymáshoz semmi közük nincsen. Ez a nézet egy alapvető tévedésen
alapul, és csak a nyugati civilizációban uralkodik, ahol rettenetes
következményekkel járt a totalitáriánus rendszerek pusztításai
következtében. Egy egyén nem lehet autonóm, hanem minden korban és
minden kultúrában egy közösségnek a tagja, s annak hagyományaiból
meríti gondolatvilágát és erkölcsi magatartásának jellemzőit. Egy
egyén tehát egy közösség tagjaként lesz valóságos emberré, és a maga
gondolataival és tevékenységével hozzájárul a közösségnek és
hagyományainak a kiteljesedéséhez. Így a nemzet végeredményben egy
népcsoport vagy népcsoportok kulturális és morális mivoltának
öntudatosodása által jön létre, s ez történt a magyar nemzet esetében
is az elmúlt évszázadok folyamán. Ezért a nemzet fogalma önmagában is
tükrözi a nemzet keretében élők egységét.

3. Köztudomású, hogy a magyar nemzet történelme folyamán különféle
etnikai, vallási vagy más közösségek is a nemzet tagjai voltak, mert
annak kulturális és morális egységébe olvadtak, mint a magyar
királyság alattvalói. Így a magyar nemzet tagja volt Hunyadi János,
Zrínyi, vagy Petőfi és Damjanich, akik nem a magyar etnikumból
származtak, s ugyanúgy az erdélyi zsidó kisebbség, melyet azért
üldöztek a románok, mert teljesen része lett a magyar nemzet
egységének. Történelmünk egy megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál
tehát a magyar nemzet egységére vonatkozóan az elmúlt századok folyamán.

Segesváry Viktor
A politikai tudományok és a református teológiai doktora
Az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjainak volt igazgatója Az 1956-
os Forradalom alatt megalakult Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) ENERGIA

6a) INDIA

Dear Sir,

I was quite impressed by your presentation “Advances in Process
control and The Maturing of a Profession” at Chennai, India on 10th
January. It was a facinating presentation on “Solar Energy” and Non
Industrial Process Control. I would like to get some more details on
your research on Solar Energy. Can you share with me some of the
concepts you developed and the advanced you made in the area of
research. This is for my academic interest only.

Thanks and regards

Vijayan
Senior Instrumentaiton and Control Engineer
CDM India Ltd
Chennai

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Dear Vijayan,

The topic a large one. My book titled:

Post-Oil Energy Technology:
The World’s First Solar-Hydrogen Demonstration Power Plant

Will be published in May and will include all the details of the
proposed design of the world’s first, 1,000 MW solar-hydrogen power
plant.

For the solar collectors I am considering using the ultra-thin
nanosolar elements (http://www.nanosolar.com/). The part of the
collected electricity during the day will be sent to the users, while
the excess will be sent to giant electrolyzers (a scale-up of order of
magnitude will be needed relative to the present ones) to split water
into hydrogen and oxygen and the H2 will be liquefied and stored for
transportation and other uses.

In order to make the plant continuous, during the night the stored
hydrogen will be reconverted in giant fuel cells back to electricity.
My invention is two-fold: a) I will drastically reduce the thickness
of the separation diaphragm by much improves differential pressure
control (thereby reducing weight, size and cost) and b) will make the
unit 2-directional, so that the same unit that during the day works as
an electrolyzer will operate at night as a fuel cell (figure below).
Obviously, this conversion will take a lot of software to automate,
but will cut the cost in half again.

Best regards, Béla Lipták

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) KULTÚRA

7a) KOVÁCS LÁSZLÓ NEVÉVEL FÉMJELZETT DIJ

Az “AMERICAN SOCIETY OF CINAMATOGRAPHERS” az Örökség diját a magyar
oparetörröl, Kovács Lászlóról nevezte el. A dijat Zsigmond Vilmos, a
szövetséd “Életmü Dij” kitüntetettje adta át.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7b) MÚZEUMI KIÁLLITÁS NEW BRUNSWICKON

“The Magyar Imagination”
A Zimmerli Múzeum kiállítása
New Brunswick-i válogatás a Salgo gyűjteményéből
Nyugati régió
2007. december 29.

2007. december 9-én a New Brunswick-i Zimmerli Szépművészeti Múzeumban
Magyar Imagination címmel válogatott kiállítás nyílt . A közel 150
műtárgyból álló kiállítás lesz az első válogatás, azóta, hogy a Salgo
Trust for Education a gyűjteményét 2006. decemberében a Rutgers
Egyetem Jane Voorhees Zimmerli Múzeumnak adományozta.

A 2008. március 18-ig tekinthető kiállítás XVI századi tájképtől XX
századi avantgárdig festmények széles skáláját mutatja be majd a
látogatóknak.

A nemrég elhunyt Nicholas M. Salgo magyar származású pénzügyi
szakember, Magyarország nyolcvanas évekbeli amerikai nagykövete által
alapított Salgo Trust for Education alapítvány gyűjteménye a
legjelentősebb képzőművészeti gyűjtemény Magyarország határain túl,
mely 100 magyar alkotó 350 műtárgyát tartalmazza: a leghíresebb 19. és
20. századi magyar képzőművészet remekeit, mely igen jól illeszkedik a
Zimmerli Múzeum eddigi gyűjteményéhez : az orosz ikon és a XX. századi
avantgarde orosz, 1960 és 1990 közötti legjelentősebb szovjet- orosz
ellenzéki művészet, a romantikus francia és a múlt századi amerikai
gyűjteményhez.

Dr. Miklos Salgo a Salgo Trust igazgatója, az elhunyt Nicholas Salgo
fia az átadáskor elmondta, hogy jobb helyet nem találhattak volna e
nagyszerű gyűjteménynek, hiszen nemcsak Rutgers Egyetem foglalkozik
magyar tanulmányokkal, de a new brunswick-i magyar közösség is
látogathatja a gyűjteményt.

A szintén New Brunswickon lévő Amerikai Magyar Alapítvány Múzeuma a
Salgo Trust for Education gyűjteményből Mednyánszky László alkotásait
állította ki 2001-ben és többször szerepelt a múzeum kiállításain a
Salgo gyűjtemény más műtárgya is többek között például Munkácsy képek.

A Salgo Trust for Education gyűjteményében jelentős magyar festők
művei szerepelnek, 5 Munkácsy festmény, a korai impresszionista
Szinnyei Merse Pál festménye, Ripple Rónai portré, Moholy-Nagy első
expresszionista absztrakt festménye, André Kertész magyarországi
fényképei s egy absztrakt Mattis Teutsch kép .

A gyűjtemény hamarosan bővül, mert a Rockefeller Egyetem magyar
származású nyugdíjas professzora Müller Miklós kora huszadik századi
avantgarde gyűjteményét is a Zimmerli Múzeumnak ajándékozta.

New Brunswick a székhelye a Magyar Amerikai Alapítványnak, melynek 50
ezres könyvgyűjteménye összhangban van a Salgo Alapítvány magyar könyv
és térkép gyűjteményével. A Rutgers egyetemen működő Magyar Tanszék
nemrégiben kinevezett igazgatója Paul Hannebrink professzor szívesen
működik együtt a Magyar Amerikai Örökségközponttal.

New Brunswick egy órára van vonattal New Yorktól és az érdeklődők
könnyen eljutnak oda. Továbbá a Rutgers Egyetem elkövetkezendő tíz év
terveiben szerepel, hogy magyar művészeti posztgraduális képzést indít.

2008. február 3-án kedd délután 2 órakor Forgács Éva történész a
Pasadenai főiskola tanára tart előadást a Modern művészetek kezdete
Magyarországon címmel.

Zimmerli Szépművészeti Múzeum
71 Hamilton Street, New Brunswick
http://www.zimmerlimuseum.rutgers.edu/
http://www.zimmerlimuseum.rutgers.e[…] http://www.packetonline.com/article
[…]

Bika Julianna
www.hhrf.org/nyugatihirlevel

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7c) MAGYAR LEMEZ GYÖZÖTT CANNES-BEN
A Middam Classical dijat Cannes-ben a Hungaroton kiadó lemeze nyerte.
A legszebb szimfonikus zenekari felvétel diját a két Bartók müvet, a
Kossuth szimfóniát és a Fából Faragott Királyfit tartalmazta a Nemzeti
Filharmónikus Zenekartnak Kocsis Zoltán karmester vezénylésével.

————————————————————
click here: http://www.hungaria.org/hir.php?topicid=1518
_______________________________________________
Lobby mailing list
Lobby@hungaria.org
http://lists.hungaria.org/mailman/listinfo/lobby