A Magyar Lobbi 2009. szeptemberi akciólevele egy “Összefogás a Duna Televízióért” című nyilatkozatot közölt, a csatorna önállóságának és állami támogatásának megvédése érdekében.
Lipták Béla arra kérte a Lobbi résztvevőit, hogy amennyiben egyetértenek a nyilatkozattal, nevük, tartózkodási helyük és foglalkozásuk megjelölésével jelezzenek vissza Cselényi Lászlónak, a Duna Televízió elnökének.
A nyilatkozat Sütő András Csoóri Sándorhoz írt leveléből idézett: “Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben fölhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!” A szöveg a csatorna 1992-es karácsonyi indulását a Lánchíd megépítéséhez hasonlította, mondván: ahogyan a híd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is az öt kontinensen élő magyarságot. Kiemelte, hogy a csatorna — szemben a többi magyar nyelvű televízióval — elsősorban nem a politika, hanem a történelem kérdéseire keresi a választ, s hogy ezt számos nemzetközi elismerés is igazolta: az EUTELSAT-HOTBIRD közönségdíj, több cannes-i Arany Pálma, a Karlovy Vary-i fesztivál díja, az Európa Filmdíj, a New York-i Filmfesztivál díja és — itthon — a Bartók Béla Emlékdíj, valamint 1999-ben az UNESCO “a világ legjobb kulturális televíziója” elismerése.
A nyilatkozat emlékeztetett, hogy a Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát a Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. §-a is megerősíti (“A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”), mégis az állami támogatás összege négy éve nem emelkedett. A nyilatkozat aláírói azt kérték, hogy a csatorna jövője ne legyen kiszolgáltatva az éves költségvetési vitáknak, s munkáját érdeme szerint ismerjék el.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember, 2. (“Összefogás a Duna Televízióért”, Sütő András idézete Csoóri Sándorhoz írt leveléből.)

