A Magyar Lobbi 2009. szeptemberi akciólevele teljes terjedelmében közölte Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszédét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2009/2010-es tanévnyitó ünnepségén.

Pálinkás Berzsenyi Dániel szavaival (“Az erkölcs minden polgártestnek lelke… Mi hát, ami a magyart emelheti? Valóban nem más, mint az ész s az erkölcs.”) indította beszédét, amelyben nem a műszaki haladás perspektíváiról, hanem a felsőoktatás és Magyarország erkölcsi, szellemi és lelki megújulásának szükségességéről szólt. A 2008-as világválságot nem sorscsapásként, hanem “a számvetés bátorságára” hívó fordulópontként értelmezte: szerinte a válságot nem természeti katasztrófa, hanem az emberek maguk okozták — azzal, hogy elhitték, semmi közük a történésekhez, tétlenségre kárhoztatták magukat, és nem merték időben vállalni a felismerés felelősségét.

Beszéde gerincét a felsőoktatás rendszerszintű erkölcsi hanyatlásának bírálata adta. Pálinkás szerint a legnagyobb probléma — a világon és Magyarországon is — nem az energia-, víz- vagy élelemhiány, hanem “az oktatás és nevelés egyre növekvő hiányosságai”. Kritizálta, hogy a felsőoktatási intézmények a “diplomagyár” és a “tudásvár” ellentétes elvei között őrlődnek, hogy a hallgatókat sok helyen “nem nevelendő, oktatandó társaknak”, hanem “a fejkvóta részvényjegyeinek” tekintik, és hogy érdemtelen diplomákat és doktori fokozatokat osztogatnak “az egyéni és intézményi teljesítmény látszata érdekében”. Nyíltan megkérdőjelezte azon oktatók alkalmasságát a tudományos “kapuőri” szerepre, akik saját fokozatukat is kétes körülmények között szerezték.

Konkrét javaslatai közé tartozott az egyetemi tanári kinevezések szigorítása, az etikai vétségek szigorú szankcionálása, az egyetemi autonómia helyreállítása (a döntéseket a kompetens testületek hozzák meg), a professzori kar szerepének növelése a vezetőválasztásban, valamint a korrupciót és pazarlást elősegítő finanszírozási rend megváltoztatása. Beszédét azzal zárta, hogy a Műegyetem történetében nemcsak világszínvonalú szakembereket, hanem — így 1956-ban is — a nemzet szabadságáért kockázatot vállaló, “a szellem és az erkölcsi szilárdság óriásait” is felmutatta, s hogy a Magyar Tudományos Akadémia együttműködését ajánlotta fel minden minőségre törekvő felsőoktatási intézménynek.

Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember, 4. (Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, BME tanévnyitó, 2009.)