/lányoknak való:/

Az én uram kóbori,
Meg kéne borítani,
Megborítom uramat,
Kimulatom magamat.

Annyit adok a babámra,
Mint a kötőm madzagjára,
De még arra többet adok,
Ha leszakad, másat varrok.

Ez a Kati szép menyecske,
Úgy repülne, mint a fecske,
Szeretője mindig más,
Az ura csak ráadás.

Aki reánk haragszik,
Egyék békát tavaszig,
Tavasz után egeret,
Míg a szeme kidülled.

Komámasszony kakasa,
Felugrott a kapura,
Mind azt kukorékolja,
Komámasszony nagy csalfa.

Ez a legény olyan forma,
Mintha bivalybornyú volna,
Ha kihajtják a mezőre,
Messze hallik a bőgése.

Víg a gazda, víg a vendég,
Bárcsak így tartana mindég,
Három éjjel, három nap,
Kimulatom magamat.

Kerek az én csizmám sarka,
Kereken fordulok rajta,
Kerek az én szoknyám alja,
Legény legyen, ki felhajtja.

A mérai csorgóvíz,
Olyan édes, mint a míz,
Aki iszik belőle,
Vágyik a szerelemre.

Ez a legény úgy járja,
Térdig látszik a lába.

Alig várom szüretet,
Szüret után egyebet,
Hogy vigyék el nénémet,
Néném után engemet.