v. Darvas-Kozma József

Jézus, az ég és föld polgára

Angyal, s csillag jelzi csendben,
Megszülettél Betlehemben.
Elkezdődött egy történés:
Nem ér véget a teremtés.
Évezredek hosszú során,
Rólad szóltak a próféták.
Isten s ember vagy te, Kisded.
Egy személyben két természet.
Kaptál anyát, jászlat, pólyát,
Emberségünkbe hogy szokjál.
Ember voltod minősége,
Nagy öröm az egész népnek.
Mihelyt felnősz, műved által
Beviszel a Háromságba.

Szent ez az éj, dicsőséges,
Mindeneknek békességes.
Jézus, te vagy a Messiás.
Lényed kinyilatkoztatás.
Magad adod kettősséggel,
ember testben istenséged.
Ezért vagy itt télruhában,
átváltozott szent ostyában.
Lépjél be most a szívünkbe,
Szűk világunk szeletébe.
Neked adjuk önmagunkat,
Mert Te soha meg nem tagadsz.
Decemberi nagy ünnepünk,
Lelki tavaszt fakaszt bennünk.
Rügyezik a jövőnk fája,
Karácsonyi éjszakában.

Betlehemi kicsi Jézus,
Nem szól rólad paragrafus.
Zsidó lettél Törvény által,
Római a szolgasággal.
Istenember egy személyben,
Négyes polgár földi szemmel,
De csak kettő maradt épen,
Mennyei és földi téren.
Azt a kettőt mi is bírjuk,
Ajándékba tőled kaptuk.
Te maradjál örök jussunk,
Veled egykor célba jussunk:
Váltson csókot föld az éggel,
Menyasszony a Vőlegénnyel.

Csíkszereda, 2004. 12 21.