1907-ben indult a cserkészet Angliában, azzal a céllal, hogy az életre jól felkészült, testben és lélekben egészséges fiatalokat neveljen. Rövidesen a világ legelterjedtebb ifjúsági mozgalmává vált. Ennek oka abban rejlett, hogy minden nép képes volt a cserkészetet átvenni, ifjúsága sajátos nemzeti kincsévé tenni.

Magyarországon 1909-ben alakultak az első cserkészcsapatok. A magyar cserkészet gyors fejlődését és magas színvonalát bizonyította, hogy 1933-ban Magyarország rendezhette a nagysikerű gödöllői cserkész világtalálkozót (jamboree). A jellemes, egészséges, hasznos fiú-ideál megvalósítása mellett a magyar cserkészet a nemzeti újjászületés zászlóvivője is volt a trianoni Magyarországon.

1948-ban, amikor a kommunista kormány betiltotta a cserkészetet, külföldön folytatódott a magyar cserkészet. Ma már a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSz) 70 csapata, 4000 cserkésze négy földrészen működik: Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában. A szétszórtságban élő magyar cserkész feladata ketts: becsületes polgára a befogadó országnak és hűségesen szolgálja magyarságát. A KMCSSz az egyetlen szövetség a világon, melynek tagjai négyes fogadalmat tesznek. Isten, haza, embertársak mellett, a magyarság szolgálatát is vállalják.

A vasfüggöny leomlása után azonnal megindult a cserkészet Magyarországon és az elszakított területeken. A külföldön működő magyar cserkészek erőteljesen segítették a több mint negyven évig tiltott mozgalom újraindulást az egész Kárpát-medencében. Vezetőképzőtáborokat szerveztek részükre, könyvekkel és felszereléssel támogatták munkájukat. Szoros baráti kapcsolat fűzi egybe a külföldi és kárpátmedencei Magyar Cserkészszövetségeket. A magyar cserkész ma már testvéri fogadtatásra talál a világ minden táján.