Okos Márton: Arany szabadságlevél
7+1, csoda, amit a magyarság adott Európának

(Erdélyi Magyarság, 2004. április-június)

Az elozo számban olvashattuk Sárközy Csaba cikkét a
hazaárulás minosített esetérol”, amelyben a magyarságot lejárató és
negatív színben feltunteto kiadványt ismertette, amit az Európa Parlament
Információs Hivatala adott ki. Azóta az elemi felháborodást követo
tiltakozások következtében a kiadványt kivonták a forgalomból, de a
külügyminisztériumban mindenki a helyén maradt. Pedig még jól emlékszünk
arra, hogy néhány éve Belgiumban megszökött egy rab, és lemondott a
belügyminiszter. Ezek szerint a felelosség vállalásban a magyar kormány
még nem EU-konform? Biztos ezért nem mer Kovács László listavezeto
Brüsszelbe kimenni?

Az alábbiakban felsorolok 7+1,… olyan hungaricumot, amely
bizonyítja, hogy a magyarság több, mint egy évezrede nettó befizetoje
Európának, és amely csodák nem hiányozhatnak egyetlen olyan magyar
képviselo tarisznyájából, akarom mondani diplomata táskájából sem, aki
eloször magyar és aztán valamely párt tagja:

1.) a magyar nyelv; melyrol a következoket mondták:

Sir John Bowring, angol nyelvész 1830-ban: „A magyar nyelv messzire megy
vissza. Egész sajátos módon fejlodött és szerkezetének kialakulása olyan
idokre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett.
Önmagában következetesen és szilárdan fejlodött nyelv, amelyben logika
van, sot matézis, az ero, a hangzatok minden hajlékonyságával és
alakíthatóságával. az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az
emberi történelem eposzát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét,
kivehetok, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, amelyek a különbözo
népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a magyar nyelv
egyetlen darabból álló termésko, amelyen az ido viharai karcolást sem
ejtettek. Nem az idok változásától függo naptár. Nem szorul senkire, nem
kölcsönöz, nem alkudozik, nem ad és nem vesz senkitol. E nyelv a nemzeti
önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke. Amit
a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellozik. Ez a nyelvészetben is így
van, éppen úgy, mint a régészetben. Az egyiptomi régi templomok egyetlen
kobol készült padolatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik
hegységbol vágták ki e csodálatos tömegeket. A magyar nyelv eredetisége,
még ennél is csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot
boncoland, annak is az elso tételét.

Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Isten, s az Isten vala az Ige.

Mezzofanti, olasz bíboros, aki 60 nyelven írt és beszélt 1836 nagyhetén
ezt mondta a Vatikánban az ot felkereso Frnakl Ágoston Lajos cseh költo
lejegyzése szerint: „Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után,
minden más nyelv elott, leginkább dallamosnak és verselés szempontjából a
leginkább fejlodésre képesnek? A magyart. Ismerem néhány új költojüket,
néhány versüket, melyek dallamosságukkal meglepnek. Ügyeljen, ebben a
nemzetben egyszerre csak fel fog tündökölni egy költoi lángész, és
nézetemet igazolni fogja. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják,
micsoda kincs lakozik nyelvükben.

Clement Edgar német nyelvész: A magyar nyelv szinte megdöbbentoen
mágikus, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendu, különösen a
régi klasszikus nyelvek foghatók hozzá”

Teller Ede világhíru atomfizikus, azt mondta: ha nem Ady Endre alkotóereju
nyelve által ismeri meg a világot, sohasem lett volna több egy
középiskolai átlagos fizika tanárnál.

2.) a Szent Korona; melyhez nemcsak a Szent Korona tan kötodik, – ami a
legfobb hatalmat nem egy fizikai személyhez köti, hanem a világon az
egyetlen létezo szakrális koronához – hanem az Árpád-házi szentek is,
akiknek szerepük európai, sot világméretu jelentoséggel bír:

Szent István a nagy egyházszakadás óta az elso olyan szent, akit elismert
az ortodoxia is. Fia Szent Imre a középkorban az ifjúság védoszentje volt,
akinek tiszteletére kapta a nevét Amerigo Vespuci, és mint Nemrég New York
érseke megírta, Amerika nevét valójában a magyar Szent Imrérol kapta.
Szent Erzsébetet a német költo fejedelem, Geothe „die Grösse Frau-nak
nevezte, míg Szent Kingát a lengyelek „Mádka narodu” a nép anyjaként
tisztelnek.

3.) az Aranybulla; mely a Magna Charta után 7 évvel 1222-ben a szárazföldi
Európa elso írott alkotmánya, és az Andreanum; 1224-bol, mely Európa elso
területi autonómiáját biztosító oklevél, amelyet a szász történetírás
arany szabadságlevélnek (der Goldene Freibrief) nevez, és amelyet most egy
az egyben be lehetne emelni a készülo Európai Alkotmányba.

E két törvényi dokumentum bizonyítja, hogy a magyarság élenjárt az európai
jelentoségu jogalkotásban is.

4.) a déli harangszó; mely Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári
gyozelmének állít örök emléket. E gyozelemtol számítva a magyarság több
mint két évszázadon át volt a keresztény Európa védobástyája, mely alatt
az fejlodött, Magyarország meg szenvedett, vérzett és zsugorodott, míg
végül Trianonban a „muvelt” Nyugattól megkapta a kegyelemdöfést.

5.) a vallásszabadság törvénye; mely 1567 januárjában a három részre
szakadt Magyarország (középso török fennhatóság, nyugati Habsburg uralom,
keleti független erdélyi fejedelemség) független Erdélyének Torda
városában tartott országgyulésen eloször iktatta törvénybe a vallás és
lelkiismereti szabadságot, mikor Nyugaton javában folytak a vallásháborúk.

6.) a golyóstoll; melyet csak Európában több száz millióan használnak
anélkül, hogy ismert lenne feltalálójának neve – Bíró László József – és
magyar származása. De szorosan ide kívánkozik, a tudományos élethez a
magyarság által adott hozzájárulás, melynek sorát Bolyai János nyitja, és
a sorozatot folytatják a magyar származású Nobel-díjas tudósok
felfedezései, melyre a pontot, vagyis ezúttal a kockát Rubik Erno teszi
fel. De a tollhoz tartozik a tudomány mellett az irodalom, melynek olyan
képviseloi voltak, mint Balassi Bálint vagy Petofi Sándor akik, ha
szerencsésebb csillagzat alatt születnek, nevüket Shakespeare-rel és
Buyron-nal együtt emlegetnék. És ide tartóznak a zene világában Liszt
Ferenctol Bartókon át Kodály Zoltánig mindazok, akiknek neve ismerosen
cseng a világ nagy hangversenytermeiben.

7.) 1956. forradalom és szabadságharc; E küzdelem méltó folytatása a
Bocskai, Zrínyiek, Rákócziak és Kossuth vezette szabadságharcoknak, és
huen tükrözi a magyar nép töretlen szabadságvágyát. Ugyanakkor e harcban
ejtették a pesti srácok halálmegveto bátorságukkal az elso
kigyógyíthatatlan sebet Nyugat-Európa, sot a világ meghódításával
fenyegeto sztálini zsarnokságon, ezzel is bizonyítva, hogy a magyarság a
keresztény érték, a tudomány, a jog, a muvészet mellett vérben is nettó
befizetoje Európának s a világnak, melyrol egyik híres amerikai elnök és
Nobel-díjas írók így nyilatkoztak:

John F. Kennedy: „1956. október 23-a az a nap, amely örökre beírta magát a
szabad emberek és nemzetek évkönyveibe. Ez a nap a bátorság, az öntudatra
ébredés és a diadal napja. Nincs még olyan nap a történelem kezdete óta,
amely világosabban mutatta volna, hogy az ember szabadságvágya örök és
elpusztíthatatlan…”

Albert Camus: A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a
szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz
esztendoben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömo,
szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia –
s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt
Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el
nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha sehol, – még
közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

Szolzsenyicin: Politikai pályafutásom legkeservesebb tapasztalata, hogy a
szabad világ 1956-ban a magyar felkelést cserbenhagyta, és ezzel ostobán
és gyáván elmulasztotta kijátszani legjobb kártyáját.”

És valóban a történelem igazolta, hogy az európai megosztottságot
jelképezo berlini fal alapjai Magyarországon inogtak meg eloször, és a
végso összeomlást elosegítendo tartópilléreket ugyancsak a magyarok
döntötték le 33 évvel késobb.

7+1.) a tokaji bor; melyrol a napkirály, XIV. Lajos mondta, hogy a borok
királya és a királyok bora. És a sort folytatni lehet a Kárpát-medence
különleges éghajlati adottságainak köszönheto ínyenc mezogazdasági
termékek sokaságával, melyek évszázadok óta keresettek és közkedveltek
Nyugat-Európa és a világ más piacain.

De a sort folytatni lehet a végtelenségig Szent László
lovagkirállyal, Irinyi János, a gyufa feltalálójával, Kölcsey Ferenc
költovel el egészen Puskás Ferencig. S ha a magyar ember mindennek
tudatában van, nem kell lesütnie a fejét Szabadkától, Kolozsváron,
Munkácson át egészen Pozsonyig. Sot még a magyar diplomata is egyenes
gerinccel és felemelt fovel járhat-kelhet akár a brüsszeli Benes sugárúton
is.

Discussion/Fórum