LEVELÜNK ÉKEZETTEL OLVASHATÓ HONLAPUNKON:

A MAGYAR LOBBIBA VALÓ FELIRATKOZÁS VAGY AZ ONNAN VALÓ LEATKOZÁST MINDENKI MAGA INTÉZI:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

VEGYEN RÉSZT AKCIÓINKBAN!

1) E HETI AKCIÓNINK :
1a) A BÓLYAI EGYETEM MAGYAR TANÁRAIÉRT
1b) SZAVAZZUNK A VILÁG LEGJOBB FUTBALLISTÁJÁRA

HÁTTÉRANYAG
2) KISEBBSÉGEINK
2a) A BÓLYAI EGYETEM BOSSZÚJA
2b) SLOTÁT ELITÉLTE EGY AMERIKAI BIRÓSÁG
2c) SÓLYOM LÁSZLÓ: ÚJ STRATÉGIA
3) 5O. ÉVFORDULÓ
3a) OKTÓBER 23 ESEMÉNYEI ÉS A MAGYAR
KÜLKÉPVISELETEK
3b) OSZTRÁK BÉLYEG A FORRADALOM EMLÉKÉRE
3c) ÚJ 5OO FORINTOS A LYUKAS ZÁSZLÓVAL
3d) KÁRTÉRITÉST AZ 56-OS INVÁZIÓ OKOZTA KÁROKÉRT
3e) MORÁL NÉLKÜL NINCS JÖVŐ
3f) SÓLYOM LÁSZLÓ A MORÁLIS VÁLSÁGRÓL
3g) A TANKVEZETŐ SZEMÉLYAZONOSSÁGA
3h) A DUKÁN ÜGY
3i) A FORRADALOM DIÁK HŐSEI
4) KÖRNYEZETVÉDELEM
4a) VERESPATAK
4b) GÉNMÓDOSITOTT ÉLELMISZER MAGYARORSZÁGON
4c) KERÉKPÁROSOK KÖVETELÉSE
5) INTERJÚ SZERVÁTIUSZ TIBORRAL

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

E HETI AKCIÓNINK :

1a) A BÓLYAI EGYETEM MAGYAR TANÁRAIÉRT

(BBTE-tanárok javaslatára egy nyílt tiltakozási lehetőséget biztosítottak a román és magyar internetezőknek. Igy, aki az alábbi cimen jelentkezik :

az automatikusan felkerül a csatlakozók listájára és a feliratkozás egyben egy automatikus e-mail üzenetet is küld a BBTE rektori hivatalának. Az eddigi aláirók száma közeleg az egy ezerhez. Sajnos egyenlőre se a magyar kormány, se a magyar külképviseletek tagjainak nevét nem látom a tiltakozók listáján, de remálem ez hamarosan megváltozik.

Kérem azt is, hogy a tiltakozás szövegét és az aláirók listáját juttassuk el a magyar, román és a nemzetközi sajtónak.

Aki nem a szabványszöveget, hanem magánlevelet kiván küldeni, az küldje azt a következő cimre:

rectorat@ubbcluj.ro

Alább mellékelünk egy román és egy magyar nyelvü tiltakozási szöveget, melyet bárki aláirhat és elküldhet.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

PROTEST

În data de 26. noiembrie 2006, Senatul UBB a decis excluderea pe motive disciplinare a două cadre universitare, Péter Hantz şi D. Lehel Kovács. Din scrisoarea a prorectorilor Levente Salat şi László Nagy, rezultă că excluderea s-a efectuat în mod neregulamentar din mai multe puncte de vedere.

Nu putem să fim de acord în totalitate cu obiectivele asumate de către CIB. Totodată protestăm împotriva excluderii din universitate pe motivul exprimării opiniei, chiar dacă aceasta depăşeste forma declaraţiilor şi – respectând regulile democraţiei – se obiectivează in acţiuni.

Multilingvismul este cadrul natural al educaţiei şi cercetării universitare moderne, astfel este inexplicabil de ce conducerea actuală a universităţii tergiversează instalarea inscripţiilor în limba maghiară.

Suntem convinşi că exprimarea liberă a opiniilor şi dreptul la critică este condiţia de bază a funcţionării universităţii, de aceea ne rezervăm dreptul de a ne exprima punctele de vedere în mod nuanţat fără a deveni subiectul unor jocuri care doresc să ne scindeze pe criterii etnice.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

TILTAKOZÁS

A BBTE 2006. november 26-i szenátusi ülésén fegyelmi okokra hivatkozva két egyetemi oktatót, – Hantz Pétert és Kovács D. Lehelt – kizártak az egyetemről. A BBTE rektorhelyetteseinek, Salat Leventének és Nagy Lászlónak a rektorhoz címzett nyilvános leveléből kiderül, hogy az elbocsájtás több ponton is szabályellenesen történt.

A BKB által felvállalt célokkal nem tudunk összességükben egyetérteni, tiltakozunk azonban az ellen, hogy az egyetem vezetősége véleménye kinyilvánítása miatt bárkit is kitegyen a munkahelyéről, még olyan körülmények között is, ha az illető véleményét nemcsak szóban, hanem, tiszteletben tartva a demokrácia szabályait, akciók formájában fejezi ki.

A többnyelvűség a korszerű egyetemi oktatás és kutatás magától értetődő kerete, ezért megmagyarázhatatlanok az egyetem jelenlegi vezetőségének azon lépései, amelyekkel a magyar nyelvű feliratok kifüggesztését halogatják, akadályozzák.

Meggyőződésünk, hogy az egyetem működésének alapvető feltétele a szabad véleménynyilvánítás, a kritikához való jog, ezért ahhoz is ragaszkodunk, hogy saját véleményünket bármikor árnyaltan kifejezhessük, anélkül hogy belekényszerítenének bennünket egy etnikai alapú, megosztó játszmába.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1b) SZAVAZZUNK A VILÁG LEGJOBB FUTBALLISTÁJÁRA

Kedves Kollégák!

Az internetes szavazáson, melyen kiválasztják hogy ezidáig ki is volt a világ legjobb futballistája, a száz jelölt között jelenleg Puskás Ferenc vezet több mint 11O ezer szavazattal. Kérem a Magyar Lobbi résztvevőit, segitsenek megtartani ezt, adják le szavazatukat a következő cimen :

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HÁTTÉRANYAG

2) KISEBBSÉGEINK

2a) A BÓLYAI EGYETEM BOSSZÚJA

Minden bizonnyal ismét nagy szolgálatot tett az önálló állami magyar egyetem megteremtése ügyének a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, amikor Hantz Péter és Kovács Lehel kirúgásáról döntött. Olyanszerű szolgálatot, mint amilyent Andrei Marga volt rektor tett márciusban, amikor bejelentette: bepereli Kertész Imrét egy az egyetemügyben általa is aláírt nyilatkozat miatt. Európa ugyanis alig tud valamit arról, hogy Romániában nem lehet önálló állami egyeteme másfél millió őshonos magyarnak.

Ebbe az információhiányba, ebbe a tespedésbe szúr most bele a hír, hogy kirúgták az oktatókat, akik a román feliratok alatt magyarokat is elhelyeztek az intézményben. A történetet meglehet kétszer is elolvassák Európában, mert nehezen értik majd meg: miért olyan fontos az egyetem szenátusa számára, hogy a magát román-magyar-német nyelvűnek tituláló intézményben ne legyen magyar felirat. Ha meg ragaszkodik a román feliratozás kizárólagosságához, akkor miért nevezi magát multikulturálisnak. Kétség nem fér hozzá, a szenátus olyan döntésbe lavírozta magát, amelyet racionális érvekkel nehéz megmagyarázni. Még jogi érvekkel is aligha. Nehezen lehet elképzelni, hogy egy bírósági eljárás nyomán ne kényszerüljön döntése visszavonására és a kizárt oktatók kárpótlására.

Ahhoz azonban, hogy valóban happy enddel végződjék a történet, a magyar közösség egységes fellépése szükséges. Annak a nyilatkozatnak a megjelenítése, amelyre már egyszer egymás mellé került Markó Béla és Tőkés László aláírása. Aki most sunyít, az ne mondja még egyszer, hogy a magyar közösség képviselője. Aki most nem kiabál, az ne számítson arra, hogy még egyszer szavazatokat szerezhet a közösség tagjaitól. És azon se csodálkozzék, ha janicsárnak, árulónak tekintik.

A mostani történet nemcsak az önálló állami magyar egyetemről, nemcsak a BBTE-n belüli önálló magyar karokról, hanem két fiatal oktatóról is szól.

Azokról, akik az elvárhatónál sokkal többet vállaltak magukra ebből a küzdelemből, és akiknek most – legalábbis egy időre – a megélhetésük is bizonytalan.

Gazda Árpád, Krónika

xxxxxxxxxxxxxx

Multikulturális kirúgás – magyar oktatók is megszavazták a döntést
[ 2006-11-28 ]

Kizárták a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke munkaszerződésének felbontásáról tegnap döntött az egyetem szenátusa. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén még a pénteken ismertetett napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót.

Ugyanakkor a voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat". Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon" javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót" is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál.

A BBTE rektora azt követően folyamodott az adjunktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos" szöveggel ellátott táblákat azonban néhány órán belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának" nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében.

A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a református tanárképző kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására" – magyarázta döntését Buzogány Dezső.

Buzogány Dezső teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel ezelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem fog" – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték meg a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható

volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a római katolikus hittudományi kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak" minősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!" felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológia kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásunkra.

„Kriptokommunista beidegződések"

„Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki" – tájékoztatta lapunkat Nagy László. A rektorhelyettes közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, mivel a lépés nem vezet jóra a magyar nyelvű feliratok kérdésében, és árt az oktatási intézmény megítélésének. Hozzátette: írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia, majd a munkatörvénykönyv alapján alkalmazni a büntetéseket. „A vezetőség halmozza a bakikat, kirúgásunk egyszerűen butaság. De nem csodálkozom, a szenátus többsége kriptokommunista beidegződésű. Folytatjuk harcunkat az önálló Bolyai-egyetem viszszaállításáért, amelynek kifejezetten jót tett a szenátus döntése" – állapította meg Hantz Péter. Határozottan elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti csoportjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. „Képtelenség szélsőségességgel és erőszakkal vádolni a BKB tagjait, amikor mindössze az egyetem egy, már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és a tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani" – szögezte le Tabajdi, felszólítva a BBTE szenátusát: vegye vissza Hantzot és Kovácsot. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke pedig tegnap közölte: a szervezet tiltakozó akcióba fog, ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését.

Magyar rektorhelyettes állásfoglalása

Eközben a BBTE magyar tagozatának képviselői tegnap állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját, amelyet a magyar nyelvű általános nyelvészeti tanszék szakértői ellenőriztek. „A feliratozásnak 2006. január 10-éig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását" – áll a Salat Levente rektorhelyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását" – szerepel a dokumentumban, amely felkéri az Akadémiai Tanácsot és a rektori értekezletet: vessenek véget azoknak az értelmezéseknek, miszerint a többnyelvű feliratok problémája és a magyar tagozat autonómiájának kérdései ellentétesek volnának az egyetem vezetőségének a minőség javítását célzó igyekezetével.

Kelemen Tamás, Krónika

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Babes–Bolyai: lemondott két magyar rektorhelyettes
Erdélyi magyar akadémikusok sora ért egyet Salat Levente és Nagy László tiltakozásával
2006. november 30. 15:00

Bejelentette lemondását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektorhelyettese, Salat Levente és Nagy László, az elbocsátott magyar adjunktusok kizárása miatt előállt helyzet ellen tiltakozva. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora utólag közleményben marasztalta el volt munkatársait.

A BBTE magyar tagozatát irányító Salat Levente rektorhelyettes szerda estére hívta össze a magyar oktatók vezetőiből álló testületet, e grémium előtt jelentette be Nagy László kollégájával együtt, hogy lemondanak a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról. Csütörtökön délelőtt pedig hivatalos levélben tájékoztatták az egyetem rektorát visszavonhatatlan döntésükről.

Magyari Tivadar szociológus, a magyar oktatók szóvivője szerint a tanácskozáson szóba került a magyar oktatók esetleges tömeges lemondása is. A szóvivő szerint azonban a tanácskozáson az az általános vélekedés alakult ki: nem javasolják, hogy tanszékén kollégáival való egyeztetés nélkül bárki is lemondjon.

Magyar nyelvű felirat indította el a lavinát

A BBTE két rektorhelyettese azt követően döntött így, hogy a hét elején a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus úgy döntött, kizárja az oktatói testületből Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat. Az utóbbi kettő az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért és a BBTE-n önálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői. Kizárásukról azt követően határoztak, hogy Hantz Péter a BBTE több épületében magyar nyelvű táblákat helyezett el. A BKB-sok azt kifogásolják, hogy a kolozsvári állami egyetem nem multikulturális intézmény, ahogyan azt a vezetőség állítja.

Bocsan sajnálja, de…

Sajnálatát fejezte ki a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a két magyar rektorhelyettes lemondása miatt, de elmarasztalja szakmai tevékenységüket abban a közleményben, amit a felsőoktatási intézmény sajtóosztálya csütörtökön adott ki. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora kifejti, hogy sajnálja a két magyar oktató lépését, és leszögezi, hogy ennek ellenére nem oszthatja a rektorátusról alkotott felfogásukat. A rektor szerint a világ egyetlen országában sem tekintik ezt a hivatalt olyan civil szervezetnek, amely politikai vagy civil ügyekért harcol.

Erdélyi magyar akadémikusok: Multikulturalizmus van, kétnyelvűség nincs

Neves erdélyi akadémikusok úgy vélik, hogy a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérik.

Az MTI bukaresti irodájához csütörtökön eljuttatott nyilatkozatot olyan neves erdélyi magyar aktív és nyugalmazott akadémikusok írják alá, mint Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor és Uray Zoltán.

Megállapítják, hogy az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. Emlékeztetnek: annak ellenére, hogy az egyetemi szenátus kedvező határozatot hozott a többnyelvű feliratok ügyében, azt azóta sem hajtották végre. Emlékeztetnek: a többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll.

MTI

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) SLOTÁT ELITÉLTE EGY AMERIKAI BIRÓSÁG

Egy amerikai bíróság százötvenezer dollárra büntette Jan Slotát a magyarellenes kirohanásaiért.

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője ellen a San Franciscói bíróságon adott be keresetet a kaiforniai Magyar Polgári Párt. A bíróság szerint Slota magyarellenes kijelentéseivel idegengyűlöletet szított. A kaliforniai törvények büntetik a gyűlöletbeszédet, a világ bármely részén is követték el azt. A felperes a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának adományozza a megítélt összeget. Jan Slota valószínűleg nem kaphat addíg vízumot az Egyesült Államokba, amíg be nem fizeti a bírságot
(hírTV)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2c) SÓLYOM LÁSZLÓ: ÚJ STRATÉGIA

Új párbeszédet – új nemzetpolitikát. A teljes cikk itt olvasható:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) 5O. ÉVFORDULÓ

3a) OKTÓBER 23 ESEMÉNYEI ÉS A MAGYAR KÜLKÉPVISELETEK

Javaslom, hogy mindenki nézze meg az alábbi honlapon az október 23.-i eseményeket bemutató filmet, s vonja le a abból a saját következtetésrit:

Szintén alább mellékelek egy részletet a hazánk külföldi diplomáciai képviseleteinek szétküldött jegyzékböl, melyben tájékoztatják a követségeket és konzulátusokat, hogy mi az október 23.-i eseményeknek "a kormány által elvárt" helyes beállitása. Örömmel értesültünk arról is, hogy akadtak a külképviseleteinknek olyan tagjai, akik ezt megtagadták:

"A nagyköveteknek hangoztatniuk kell, hogy "a rendőrség törvényesen és arányosan járt el", s ennek kapcsán Gyurcsány Ferenc miniszterlnök szavait ajánlja mindenki figyelmébe, miszerint "a zavargás egy kisebbség agressziója". Mint ezután a tájékoztató hangsúlyozandónak tartja, "az erőszak mértékét nem a rendőrség választja, hanem az emberek ellen támadó szélsőséges csoportok brutális és erőszakos fellépése". Akik tankkal indulnak a rendőrök ellen – áll a továbbiakban -, azok "nem az alkotmányos keretek között tüntető polgárok, hanem közönséges bűnözők".

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3b) OSZTRÁK BÉLYEG A FORRADALOM EMLÉKÉRE

Magyarországon az 5O. évfordulón sok zászló lobogott, de a lyukas zászló alig. Az állam zászlókkal boritotta a hidakat. de elfelejette. hogy a 16 Pont a Kossuth cimer visszaállitását követelte, s azt is elfelejtette, hogy szabadságharcunk jelképe a lyukas zászló volt. Most, Ausztriában kiadtak egy emlékbélyeget, mely az osztrák postákon kapható és méltóan emlkékszik meg forradalmunkról, rajta a büszkén lobog a lyukas zászló.

A bélyeget az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége rendelte meg és adta ki az osztrák póstán keresztül, 15.000 példányban, a grafikát Kaitán Róbert 56-ban ide került volt menekült gimnazista készítette aki reklám-design tervezö.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) ÚJ 5OO FORINTOS A LYUKAS ZÁSZLÓVAL

Köszönjük a pénzügy minisztérium illetékeseinek azt a maradandó emlékeztetést amit ennek a pénzjegynek a kiadása jelent. Egyben megjegyzem, hogy ez a zászló volt a Forradalom szimbóluma, s bármely egyéb zászló használata nélkülözi a történelmi hitelességet.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3d) KÁRTÉRITÉST AZ 56-OS INVÁZIÓ OKOZTA KÁROKÉRT

Kedves Béla!

Miként bizonyára tudod, a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlése (rendkívüli, emlékező, október 15-én) "Népek Krisztusa, Magyarország" című nyilatkozatában egyebek között kezdeményezte kártérítés követelését a Szovjetunió utódállamaitól. A javaslatot Dr. Léh Tibor, Párizsban élő ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiójának alelnöke tette, aki ennek a kezdeményezésnek a kidolgozására létrehívandó bizottságot is vezetni fogja.

Tisztelettel tájékoztatlak, hogy szeretnénk felkérni Téged ebben a bizottságban való részvételre, elsősorban az angol és más nyelvű média előkészítő tájékoztatásának céljával, feladatával. Azt szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi sajtó megfelelő előzetes információkat kapjon úgy, hogy amikor a kidolgozott kártérítési követeléssel színre lépünk, az kedvező fogadtatásban részesüljön.

Kérdezem, hogy számíthatunk-e segítségedre?

A nyilatkozat szövegét, amely tartalmazza a kártérítési igényre vonatkozó kezdeményezést is, alább mellékelem.

Üdvözlettel,
András Imre

xxxxxxxxxxxxxxx

Ha van nemzetközi jogász a lobbi résztvevői között, megkérem, hogy adjon tanácsot a fentiek jogi vonatkozásairól. LB

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3e) MORÁL NÉLKÜL NINCS JÖVŐ

Kedves Béla bácsi,

szerettem volna Önt megkeresni budapesti tartózkodása idején, de magam is külföldi útra keltem és a megelőző napjaim jól összezsúfolódtak.

Nem ismerem Önt és ritka alkalom lett volna, hogy személyesen lássam.

Nagyrabecsülöm a munkáját, amit a Magyar Lobby működtetésével végez.

Érdekességként átküldök egy cikket, amelyet én egy "Piros" becenevű öreg orvostól, Dr. György Lajostól kaptam, aki szintén egy levelezőlistát működtet magyarság, környezetvédelem és egyéb ilyen témákról. Önök valószínűleg nem ismerik egymást, de korban is, nézetekben is nagyon közel állnak egymáshoz.

Bízom, hogy amikor legközelebb Bpesten jár, lesz alkalmam személyesen kifejezni nagyrabecsülésemet. Hiszen fájdalmas érzés látni, hogy valakik sok áldozatkészséggel nagyon fontos álláspontokat képviselnek, és a közélet nem fogékony. Szerencsére Ön lankadatlan és nem a fogadtatás lelkesedésétől függ.

Az eddigiekhez hasonló további lelkierőt, dinamikát és bölcsességet kívánok, tisztelettel:

Simonyi Béla.

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla,

Szépen köszönöm soraidat és Sólyom László megszivlelendő irását. Ő valamikor a Duna kört segitette jogi tanáccsal (ingyen), okos, tiszta ember. Sajnos azt viszont úgy látszik az alkotmány akadályozza, hogy kommentátorból államférfivé nőjje ki magát, pedig nagy szüksége lenne az országnak olyan vezetőre akiben megbizik.

De ne aggódj, – egyetemi körutamon láttam -, nincs baj a magyar ifjusággal, jó helyen van a szive és amikor az ehhez szükséges tudást, tapasztalatot is megszerezte, rendbe hozza az országot.

Béla bátyád

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3f) SÓLYOM LÁSZLÓ A MORÁLIS VÁLSÁGRÓL

Sólyom László köztársasági elnök szerint a morális megtisztulás elmaradt, mert Gyurcsány Ferenc nem mondta ki azt a mondatot, hogy 'ezt nem lett volna szabad megtenni'. Az államfő lapunknak nyilatkozva leszögezte: nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg. Sólyom László szerint 1989. élesebb határvonal, mint azt jelenleg sokan láttatni kívánják.

– Elnök úr! Ön szeptember 18-án tévényilatkozatban jelentette ki, hogy a kormányfő őszödi beszédéről szóló hír morális válságot okozott Magyarországon. Hogy lehet egy ország morális válságban?

– Ha alapvető normák válnak bizonytalanná, morális válság van. Hosszú folyamatról van szó, amely nem az őszödi beszéddel kezdődött. A 90-es évek végén már szóvá tettem, hogy a politikusok egyre kevésbé kezelik méltó helyükön azokat az alkotmányos értékeket, amelyeket annyira komolyan vettünk a rendszerváltáskor. Ez mára fokozatosan odáig fajult, hogy ha bármilyen alkotmányos elv útjában áll a politikának, akkor könnyen kijelentik, hogy nem baj, majd megváltoztatják az alkotmányt. Ez önmagában is súlyos jel. Továbbá napjainkra olyan erőssé vált a pártpolitikai megosztottság – ez a folyamat már 1990-ben elkezdődött -, hogy szinte beégett a társadalomba, és elviselhetetlen mértékű lett. A megosztottságból fakadó indulat és elfogultság egyre többször felülírja az elveket. Ezért hangsúlyoztam október elsejei beszédemben, hogy a demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számára. Ami a válságot illeti: ebben a hosszú folyamatban az őszödi beszéd hatása az volt, hogy egyrészt sokkoló nyíltsággal és a végletekig leegyszerűsítve fogalmazódott meg egy alapkérdés. Másrészt mindenki megérezte, hogy most nem csak elvont alkotmányos elvekről, hanem a bőrünkről van szó.

– Az őszödi beszédre válaszoló megszólalásában előbb azt mondta, hogy abban nem volt új tartalmi elem, később, néhány perc múlva pedig azt, hogy a hír morális válságot okozott. Ha egyszer nem volt benne semmi új, miként hathatott ilyen erővel? Megeshet, hogy nem volt egészen pontos a megfogalmazása?

– A belpolitikát közelről figyelők számára nem okozhatott nagy meglepetést a beszéd tartalma, azonban a cinikus hozzáállás, és annak a pőre megnyilvánulása, hogy a cél szentesíti az eszközt, ezt az elhúzódó válságot hirtelen föltárta mindenki előtt. Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. A morális normák áttörése megkérdőjelezi a demokrácia bizalmi alapját. Kell, hogy legyenek világos határok. Ha valaki ezeket a határokat tudatosan, sőt büszkén átlépi, az nem maradhat válasz nélkül.

– Akkor tehát ön úgy tartja, hogy nem a hír okozta a morális válságot, hanem az ismert tartalom megjelenési formája?

– A beszéd súlyos, lappangó gondokat tett láthatóvá. Itt a demokrácia alapkérdéseiről van szó: vannak-e még normáink? Szabad-e hazudni? Szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom megtartása érdekében? Ha olyan helyzet áll elő, hogy ezek a kérdések mindenkiben fölmerülnek, akkor válság van.

– Tart-e még a morális válság?

– Gyors megoldásban aligha reménykedhetünk, a kilábalás hosszú folyamat lesz. Ami a politikai válságot illeti, a történések alkotmányos keretek közé terelésében nekem is volt részem, és a bizalmi szavazással az én szerepem pillanatnyilag lezárult. Amit akartam, elmondtam. Azt hiszem, hogy ha a mondataimat nem forgatják ki eredeti értelmükből, azok jövőálló mondatok.

– Mi következik ezután?

– Ami engem illet, elnökként, mint korábban is, a legjobb tudásom szerint az ország javára dolgozom. Sosem hagytam kétséget afelől, hogy sürgetem és támogatom az államháztartás rendbetételét.

– Az államháztartás rendbehozatala nem megoldás a morális válságra.

– A megoldás kulcsa a parlamentben van.

– A kulcs ott van, de hol a zár?

– Parlamenti demokráciában élünk. Nagy örömmel segédkeztem annak idején ennek létrehozásában, és továbbra is ez az ideálom. A megoldás iránya tehát az, hogy a jogállamban való bizalmat kell visszaállítani. Bármily csábító is az a látszat, hogy a politikában két gigász személyes harca folyik, nem erről van szó: az intézményekben kell bízni. Ennek legsürgetőbb próbája az október 23-án történt rendőri túlkapások jogállami kivizsgálása. Továbbá: a normális parlamenti működésnek helyre kell állnia. A kivonulás egy parlamenti ülésteremből kivételes intézmény, aminek megvan a maga súlya és jelentősége. Ha az ellenzék ezt napi gyakorlattá teszi, akkor ettől a kivételes intézménytől fosztja meg magát, sőt mindkét oldalt. A kormánypárti frakcióknak pedig nagyobb erővel kell megvalósítaniuk a hatalommegosztás klasszikus elveit, például azt, hogy a törvényhozó hatalom ellenőrzi is a végrehajtó hatalmat. Nagyon is aktuálissá vált, amit az Országgyűlés alakuló ülésén mondtam a fékek és ellensúlyok fontosságáról az államszervezetben.

– Nagyon emelt szinten fogalmaz. Egyelőre ott tartunk, hogy hatalom és ellenzéke között nincs beszélő viszony.

– A politikai aréna, azaz a színház első vonala mögött, szakkérdésekben azért van. A beszédmód, a kommunikáció viszont valóban elválaszthatatlan a tartalomtól. A jogállamnak megfelelő kifejezésmódja is van. Ennek hiánya nemcsak jelezheti a tartalmi problémákat, hanem el is mélyítheti azokat. Csak egyetlen példa: a budapesti rendőrfőkapitány olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja. Ilyet nem hallottam 16 éve. Nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia. Sokunk élménye, hogy a rendszerváltás után elmúlt a rossz érzésünk a rendőrökkel kapcsolatban. Ennek így is kell maradnia. Olyat nem lehet mondani, hogy valaki rossz időben rossz helyen volt.

– Milyen érzésekkel nézte ön a televízióban az MTV ostromát?

– Kétségbeesetten. Félelmetes volt az a társaság, amely minden normán kívül helyezte magát, és félelmetes volt a rendőrök magárahagyatottsága is.

– Nem lett volna jó, ha az MTV ostroma utáni beszédében azt mondja, érti a tüntetők fölháborodását, de a csőcselék rájuk települt, ezért menjen mindenki haza, hiszen azért van a demokratikus intézményrendszer, hogy az ilyen helyzetet kezelni legyen képes?

– Rögtön megszólaltam, és én mondtam ki először, hogy azok az emberek bűnözők. Azonnal tiltakoztam az ellen is, hogy az 56-os hősökhöz hasonlítsák magukat.

– Miért nem mondta az embereknek, hogy menjenek haza?

– Azt mondtam, hogy a törvénysértésekkel szemben a legszigorúbban fel kell lépni, az államnak meg kell védenie az állampolgárait és intézményeit. Azonban a történteket nem lehet a Kossuth térre, s az azon belül is a hangadóvá vált 100-150 emberre szűkíteni. Nem lehet kétségbe vonni, hogy vannak, voltak békés tüntetők országszerte. Akik valóban azért mentek az utcára, hogy a fölháborodásuknak az alkotmányos lehetőségek keretében hangot adjanak. Az ő jogaikat az államnak garantálnia kell.

– Nem bizonytalanodott el akkor, amikor néhány órával az első, a morális válságot kimondó, és lényegében a miniszterelnök lemondását sürgető beszédét követő éjszakán megostromolták az MTV-t?

– Abszurd feltételezés, hogy a kettő között bármilyen kapcsolat lehet. És pontosítsunk: én nyilvános beismerést vártam a miniszterelnöktől.

– Nem feltételeztünk kapcsolatot. Azt kérdeztük: járt-e mindez valamifajta belső bizonytalansággal?

– Nem. Természetesen figyelek a visszhangra is, de csak akkor, ha érveket is tartalmaz, mint például Kis János írásai. Más műfajban pedig egyetértek a Védegylet pontjaival, amelyeket önök is közöltek. Ezek a jogállam jogaihoz a válságból kisegítő magatartási kódexet is adnak, a többi között kimondva, hogy sem jobb-, sem baloldalinak lenni nem jellemhiba, vagy hogy árpádsávos zászlóval tüntetni félelemkeltő. Végül utalnék más nézőpontok fontosságára is, amelyeket nem az itthoni "Gyurcsány- vagy Orbán"-logika ural. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú cikkben méltatta az elnöki válságkezelés módját, és két alapvető európai intézmény vezetője is kifejezte egyetértését már október közepén.

– Érti vagy érzi-e ön azt az indulatot, amely a miniszterelnököt fűtötte őszödi beszédének elmondásakor?

– Ha az egésznek a dramaturgiáját nézem, akkor pontosan értem, hogy miről beszélt. De azon nem lehet átsiklani, hogy másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen, és azután fogjon majd hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez.

– Úgy tudjuk, hogy ön tisztában volt a valódi adatokkal, hiszen a Miniszterelnöki Hivataltól kapott egy dossziét, amely azokat tartalmazta.

– Valóban, kaptam egy anyagot, amelyet végül nyilvánosságra is hoztunk. Aki azt elolvassa, tudhatja, hogy engem úgy tájékoztattak: "Úgy növekedünk, hogy abból holnap sem lesz baj." A nyilvánossággal is közölt valótlan adatokat kaptam meg én is.

– Jól értjük, a személyes fölháborodás is közrejátszott a beszédében?

– Nem. Nem értik jól.

– Akkor hagyjuk. Elfogadta a miniszterelnöki bocsánatkérést?

– Tudomásul vettem. A kormányfő azonban nem mondta ki azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: "ezt nem lett volna szabad megtenni".

– A politika, úgy fest, egyfajta irracionális térbe került. Nem érzi úgy, hogy ön is ennek a térnek a fogságába esik akkor, amikor mondjuk Orbán Viktor aláírásokat akar gyűjteni az államfői méltóság megőrzéséért, és alaptételként használja az ön által bevezetett morális válság minősítést? Nem tart attól, hogy az a képzet alakul ki önről, hogy a Fideszt segíti?

– Az ilyen beállítás ellen a leghatározottabban tiltakozom, és bosszant, amikor eszközként akarnak használni. Arról azonban mindenkit biztosíthatok, hogy döntéseimet, megszólalásaimat még ez sem tudja befolyásolni. Ugyanígy állíthatom, hogy sem a kuruc.info, sem a 168 Óra nem befolyásol abban, hogy mikor szólalok meg. A Sándor-palota mindig kívül marad a napi politika irracionalitásán.

– Megszólalásait mégis azonnal beépíti a Fidesz-retorika.

– Az elnök nem a két nagy párt mindenkori álláspontját méricskélve alkotja meg saját véleményét. Az elnök nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg. De egyenlő távolságot nehéz is lenne tartani, hiszen minden párt kacskaringós úton halad. Ők pedig ahhoz viszonyítják, hol áll az elnök, hogy az ő útjaik épp merre kanyarodnak. De igazuk van, a politika valóban irracionális térbe került. Ennek oka az intellektuális szabadság hiánya.

– Mi a megoldás?

– A jogállamban és a parlamentáris rendszerben való bizalom helyreállításáról már beszéltem. A megoldás útjában áll azonban a mélységes pártpolitikai megosztottság is. A válság összeforrt a megosztottsággal, és ez rombolja a morált is, hiszen a politikai álláspont sokszor felmentésként szolgál. A megosztottság már az emberek józan eszét veszi el, és megszüntetése azért is nagyon nehéz, mert a szembenállás intézményesült. Túl sokan élnek abból, hogy működtetik a nyilvánosság azon intézményeit, amelyek arra szolgálnak, hogy ezt a megosztottságot a saját híveikben fenntartsák.

– Mégsem tudja kikerülni, hogy a politika napi szereplői értelmezzék a mondatait. Mondunk egy példát: az Operaházban azt mondta, hogy '56-nak nincs olyan szimbolikus jelentőségű alakja, mint 1848-nak volt Petőfi vagy Kossuth.

– Úgy van.

– Néhány nappal korábban viszont '89 kapcsán hangsúlyosan Orbán Viktorra utalt, a Nagy Imre sírjánál tartott beszédére.

– Nem Orbán Viktor volt a beszédemben a lényeg, hanem az, hogy mindenkinek a saját életét kell átgondolnia '56 kapcsán. Mindenkinek, aki élt a '60-as években, föl kell dolgoznia, hogy miért úgy élt, ahogy. Nagy Imre újratemetésén Orbán Viktor huszon-valahány évesen azzal állt ki, hogy a mi életünk fekszik ebben a koporsóban. Szinte felkiáltottam: mit beszél ez a fiatalember, aki alig élt a Kádár-rendszerben! Az én, a mi fiatalságunkat és java férfikorunkat zárja magába az a hatodik koporsó, jóvátehetetlenül.

– Nem kockázatos érzelmi motívumokat belekeverni politikai beszédekbe? Részletes kifejtés nélkül könnyen félreérthetik!

– Nagyon is érdemes! Olyasmit lehet így megértetni, amelynek száraz, szakszerű kifejtése során állandóan a lehetséges ellenvéleményeket kellene kerülgetni. Egy friss példával térnék el az eddigi tárgytól. Múlt héten a szlovák köztársasági elnökkel Szlovákiában, majd Magyarországon beszéltünk egyetemi hallgatók előtt, illetve velük. Besztercebányán kiálltam a zsúfolt előadóterem elé, és azt kértem, engedjék meg, hogy egykor közös hazánk egészét szeressem. Mondtam azt is, hogy nekem, környezetvédőnek, a Kárpát-medence szépsége, ökológiai egysége is megdobogtatja a szívemet. És ez fordítva is áll: nem vesz el tőlem semmit, ha a szlovákok identitásukat a teljes történelmi Magyarországba is gyökereztetik, és így szeretik a Mátrát, a Pilist vagy Mednyánszkyt. Ez biztos gyümölcsözőbb megközelítés, mint a kölcsönös sérelmek felhánytorgatása. Másfelől, ebben a kényes témában nagyon is tapasztaltam a tárgyban való elmélyedés fontosságát. A fellépésre készülve sokat olvastam a szlovák történelemről, az ottani álláspontok sokféleségéről. Sokkal megértőbb lettem, mint korábban, és egyben a saját dolgunkban sokkal biztosabb is.

– Visszakanyarodva témánkhoz, az Operaházban azt mondta, hogy az '56-os forradalomhoz való hűségre való hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, hogy engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. Ki akarja összemosni?

– Csüggesztő gyűjteményem van idézetekből, ráadásul '56 évfordulója kapcsán is. De talán jobb, ha mégis részben az előbbi témához kapcsolódunk. Ugyanis nem érzelmi alapon jutottam mindarra, amit az ünnepi beszédben '56 egységéről, egyetlen mivoltáról mondtam, s arra, hogy 1956 örökségéhez a rákövetkező harminc év öröksége és a rendszerváltáshoz való viszonya is hozzátartozik. Nyár óta olvastam az októberi beszédre készülve, egy kisebb könyvtárat képeznek az 56-os Intézettől kapott dokumentumok és könyvek. 1956 és 1989 tanulsága éppen az, hogy mindkét esetben túllépett a történelem azokon a törekvéseken, amelyek a szocialista rendszert akarták megreformálni, azon belül akartak több szabadságot. Ezért nem lehet folyamatosság 56 és Kádár, Kádár és az új, alkotmányos jogállam között. Másrészt a kerekasztal-tárgyalások résztvevőjeként tanúsíthatom, hogy az MSZMP-nek még a reformszárnya sem akart odáig elmenni, ahová végül is a történelem eljuttatta Magyarországot. A Medgyessy-bizottság vezetését azért is vállaltam el az ügynöktörvény kapcsán, hogy a jelentés első sora az lehessen: Magyarország 1989 előtt nem volt jogállam. És engedjünk teret az érzelmeknek is: számomra ez a kérdés a rendszerváltás becsületének kérdése is.

– Mindennek nem lehet szerepe a miniszterelnök és az ön közötti konfliktusban?

– A miniszterelnök és az elnök között pontosan szabályozott viszony van. Bármilyen pozícióban is voltam, az együttműködés gesztusával közelítettem a mindenkori kormányfőhöz. A miniszterelnök biztos lehet abban, hogy amit itt mond, nem kerül tovább sehova sem, hogy itt nincsenek csapdák. Ez a viszony kívül áll a hatalmi harcokon.

– Megoszthatja velünk, mi történt a vatikáni tárgyalásain, valóban megelőlegezte személyes álláspontként a kormány véleményét – amely esetleg más lesz?

– A pápával négyszemközt, magánkihallgatáson találkoztam. A hivatalos tárgyalás viszont a bíboros államtitkár és az államfő között folyik, ahol én nem a magánvéleményemet fejtem ki, hanem a magyar államot képviselve azt mondom, amit az illetékes minisztérium által a kormány rám bízott. Így is történt. A fenti kifogás nem is a kormány részéről hangzott el.

– Október 23-án este az 1956-os emlékmű felavatásán a közjogi méltóságok közül csak a miniszterelnök jelent meg. Ön miért nem vett részt az ünnepségen?

– Aznap délben a Köztársasági Őrezredtől mind az öten azt a figyelmeztetést és ajánlást kaptuk, hogy ne menjünk el a szoboravatásra, mert az ünnepség helyszínén nem tudják garantálni a biztonságunkat. Ebben is maradtunk, csupán a miniszterelnök jelezte, hogy még meggondolja. A többi közjogi méltóság végül – velem együtt – eleget tett az őrezred kérésének. Ha rajtam múlik, az emlékmű felavatását elhalasztottam volna egy olyan időpontra, amikor méltóképpen lehet ünnepelni.

– Előző nap viszont részt vett a Rákóczi Szövetségnek a Műegyetemtől induló, az 1956-os eseményeket felidéző fáklyás menetén. Az ünneplők között akadtak, akik a miniszterelnököt és a kormányt szidalmazva vonultak.

– Mielőtt döntöttem a megemlékezésen való részvételről, a leghatározottabb ígéretet kértem és kaptam a szövetségtől, hogy semmilyen aktuálpolitikai véleménynyilvánításra nem kerül sor. Maga az ünnepség így is folyt le, az egyetlen politikai tartalmú táblát eltávolították. A kiabálók ezután egy másik szervezetből csatlakoztak a menethez – s mint később elmondták, a szervezők nem tudták kiállítani őket. Ha a menet élén haladva tudtam volna, mit kiabálnak hátrább, azonnal kiálltam volna.

– Akad lehetősége arra is, hogy közvetlenül, nem csak a politikusokon vagy a sajtón keresztül szerezzen tudomást tevékenysége hatásairól, arról, hogy mi folyik a nép között vonulás közben, a hátsó sorokban?

– Hadd mondjak el ezzel kapcsolatban egy történetet. Nemrég trappistát vettem a boltban, s az eladó fölismert. Meglepődött, majd ennyit mondott: "Ne törjön meg, jóember!"

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3g) A TANKVEZETŐ SZEMÉLYAZONOSSÁGA

A magyar sajtó állitása szerint a harckocsivezető neve Horváth György, aki a harcosan antikommunista pártként induló SZDSZ alapító tagja is volt…

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3h) A DUKÁN ÜGY

Kedves Barátaim!

Én nem gondoltam volna, hogy ebben az országban ilyesmi megtörténhet, de meg kell állapítanom, hogy valóban súlyos jogi "tévedések", illetve a bírói gyakorlattal szöges ellentétben álló ítéletek születnek nem csupán a demonstrációk résztvevői, hanem vétlen járókelők ellen is. Mindenekelőtt a Dukán-ügy tűnik ilyennek. Sorra kapom az ezzel kapcsolatos e-leveleket, s legutóbb a tavalyi ITT-OTT-on is részt vevő Kormos Valéria írt riportot az ügyről a Magyar Nemzetben. Dukán Dánielt, pannonhalmi iskolatársam öccsét, most ítélték elsőfokon vagy 2 és fél év letöltendő szabadságvesztésre, pedig csak hazafelé tartott, mikor a rendőrök a tüntetők közé szorították. Ha a riportban és egyéb helyeken közöltek valósak, akkor a rekonstruált tényállás teljesen életszerűtlen, a vallomások ellentmondanak egymásnak, tárgyi bizonyíték nincs, a balkezes fiatalember állítólag jobb kézzel dobált füstgránátot, a számára egyébként ismeretlen "bűntársával" csoportosan és felfegyverkezve követték el a bűncselekményt stb. Mindezek nehezen képzelhetőek el a Pápai Református Kollégium egykori diákjáról, a mélyen vallásos fiatalemberről, akihez a börtönbe nem engedtek papot. A bíró még a folymatosan változó vádiratban foglaltakhoz képest is súlyos ítéletet hozott, az indoklás szerint is generálprevenciós célzattal. De vajon valóban elrettentő, preventív hatású lesz-e egy fiatalember életének kettétörése? S mitől fog vissszatartani? Az ítélet még a vádpontok egy részének megalapozottsága esetén is aránytalanul súlyos a bírói gyakorlathoz képest. Az angolszász jogrendszerhez képest a kontinentális, így a magyar jogban is, a precedensnek jóval kisebb a szerepe, de igenis létezik a bírói gyakorlat jogalkalmazást egységesítő funkciója, mely a jogbiztonság egyik alapja.
Sajnos meggyőződésem, hogy több hasonló, szakmailag megkérdőjelezhető ítélet született az utóbbi időben, s mindez a jogbiztonság alkotmányos alapelvét veszélyezteti.

Miklós

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3i) A FORRADALOM DIÁK HŐSEI

A forradalom diák hősei
2006. október 19. (14. oldal)

Szabó Eszter

Szellemi életünk kiválóságainak sorába emelkedett, egykori ’56-os forradalmár diákok elevenítik fel emlékeiket az Egyetemisták a forradalomban – 1956 című, napokban megjelent könyvben. A kötet különlegességnek számít, hiszen a forradalom elindításában jelentős szerepet játszó Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ) tagjai nemcsak a forradalomhoz vezető időszakról és a forradalom napjairól, hanem a felkelés leverése utáni időszakról is részletesen beszámolnak. A könyv hasábjain az akkori ifjúság visszaemlékezésein kívül fontos dokumentumok olvashatók a korszakalkotó történelmi napokról, azok hazai és nyugati utóéletéről. A kötet az érdeklődőkhöz és a tudományos kutatókhoz egyaránt szól, s a visszaemlékezések személyes hangvétele nyomán a fiatal generációk objektív történelemszemléletét is alakíthatja. A vallomásokból – amelyeket többek között Pomogáts Béla irodalomtörténész, a MEFESZ 1956-os Intézőbizottságának tagja és Lipták Béla, a MEFESZ egyik szervezője tolmácsol – kiderül: a megalakult ifjúsági szövetségnek nem lehetett szélesebb körű tevékenysége a forradalom kitörése után, de még így is jelentős lépéseket tett a letartóztatott egyetemisták szabadlábra helyezése, az egyetemi oktatás megindítása, valamint a többi forradalmi szervezettel, így a Magyar Írószövetséggel kialakítandó együttműködés érdekében.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) KÖRNYEZETVÉDELEM

4a) VERESPATAK

A verespataki aranykitermelés romániai terve ellen tüntetett kedden a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 21 aktivistája Bukarestben a kormánypalota bejáratánál, de a megmozdulást néhány perc után feloszlatták a rendfenntartó erők.

A tüntetők megpróbálták elhelyezni a bejáratnál a román kormánynak írt petíciójukat, és látványosan át akarták rakni egy urnába a mintegy 150 ezer tiltakozó aláírást tartalmazó íveket, a csendőrök azonban négy-öt perc után feloszlatták a csoportot. Erről Weinbrenner Gábor a szervezet magyarországi szóvivője számolt be.

A Greenpeace nyáron kéthetes országjárás keretében kezdett aláírásokat gyűjteni romániai nagyvárosokban. Az aláírások egy részét folyamatosan elküldték Adrian Nastase miniszterelnöknek, aki azonban mindeddig semmiféle választ nem adott, holott a kormány nevében Nastase jelezte, hogy ellene vana beruházásnak.

A tiltakozók azt akarják, hogy a kormány még a két hét múlva esedékes romániai parlamenti választások előtt egyértelműen foglaljon állást.

xxxxxxxxxxx

A piaci ár hússzorosáért vásárolja fel Verespatak házait a kanadai Rosia Montana Gold Corporation nevű cég, amelynek húsz százalékos tulajdonosa a román állam. Tíz magyar marosmenti polgármester írta alá azt az aranybánya-építés elleni petíciót, amelyet a Fidesz Csongrád Megyei Zöld Tagozata adott át a cég gyulafehérvári központjának. A Fidesz felszólította a kormányt, álljon ki a sokakat fenyegető beruházás ellen.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) GÉNMÓDOSITOTT ÉLELMISZER MAGYARORSZÁGON

(Részletes információ a gén manipulációtól a következő honlaokon:

Búcsú a GMO-mentes Magyarországtól
Bodoky Tamás
2006. november 28., kedd 8:05

Az országgyűlés a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítására készül, mert az ország GM-mentességének fenntartására formálódó ötpárti koalíció is kevés lehet az EU-val szemben a génmanipulált haszonnövényeket egyelőre távol tartó magyar moratórium fenntartásához. Az új technológia ellenzői szerint a génmanipuláció káros, veszélyes és fölösleges, támogatói szerint viszont a versenyképesség záloga, és forradalmasítani fogja a termelést.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4c) KERÉKPÁROSOK KÖVETELÉSE

felvonulás holnap, szombaton!

Szombaton 13:15-kor indulunk a zuglói Millenáris kerékpárpálya elől (XIV. Szabó József u. 3.), és a Honvéd utcába, a Közlekedési Minisztérium elé érkezünk 14 óra körül.

Az útvonal még nem biztos, László János tárgyal a rendőrséggel, de vagy Thököly/Rákóczi – Astoria – Deák – Bajcsy – Alkotmány, vagy a Blahától körút a Honvéd utcáig.
Itt petícióként változtatás nélkül át(vissza)adjuk a tavasszal kapott pártprogramokat.

A sajtóközlemény és némi háttér itt olvasható.

Mivel az idő nagyon kevés, a bringások tájékoztatásához mindent be kell vetni, és nagyon gyorsan. Riadóhiradó lesz, de mindannyiunknak rengeteg embert kell e-mailen, blogon, wiwen, suliban, munkahelyen stb. elérnünk. A tét nagy. Milliárdos ígéreteket 100-an követelni lehet, de nem annyira hatásos. Szóval még a nagyit is bringára kell ültetni. A hetekben gyakorlatilag minden eldőlhet, úgyhogy ha jössz, vagy értesítesz másokat, akkor az tízmilliókat érhet a későbbi fejlesztésekben. 2 000 000 000 000 forint az óriási húsosfazék. Meglepődnék, ha nem lenne tülekedés. Ha szeretnénk hozzáférni, akkor mi kapcsolatokra, befolyásra nem számíthatunk, csak az utcai nyomásgyakorlással, és a sajtó segítségével könyökölhetünk helyet magunknak. Ha szerinted jár a kerékpáros közlekedés eddig elhanyagolt ügyének a közútfejlesztési költségvetés megígért 3%-a, akkor gyere el. Ez minden Critical Mass-nél fontosabb. Az ígéretek tavaszi kicsikarása semmit sem ér, ha most nem kényszerítjük ki a betartását.

A felvonulás nem politikai demonstráció. Az egyetlen segédeszköz a bringa, és esetleg egy csengő. Mást most se hozzatok!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) INTERJÚ SZERVÁTIUSZ TIBORRAL

Beszélgetés Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművésszel

„Több ötletem készült el makettben, de ezek tervek maradtak, nem valósultak meg, hasonló okok miatt. Egyrészt azért, mert az a szellemiség, amit képviselek, nem tetszik a jelenlegi politikai rendszernek. Nem szeretik, ha valaki konkrétan, egyenesen fogalmaz, a magyarság sorsát vállalja és mutatja fel alkotásaiban.”

Kora ősszel avatták fel az Ister-pár elnevezésű – összetartozó emberpárt ábrázoló – legújabb szobrát Táton. Mi motiválta alkotás közben?

Valami olyan gondolatot akartam formába önteni, amely ehhez a környékhez, az időtlen idők óta ott folyó Dunához, a tájhoz, az ott élő emberekhez illik. Így fogalmazódott meg bennem, hogy egy emberpárt, egymás mellett ülő – az egymás iránti szeretetet, szerelmet sugalló, sugárzó – férfit és nőt alkotok. Ők mintegy időtlen idők óta ülnek egymás mellett, s őrzik a táj békéjét, nyugalmát a Duna-kanyar kapujában. A férfi kezében egy korsót tart, amelyből bugyog az élet vize, s a benne úszkáló halak a bőséget jelentik. Ő a termékenységet jelképező régi istenség, a sumér Dumuzi, a fényhozó. Mellette ül párja, Ister-Istár, Innana, aki a szerelem réges-régi istennője volt a mezopotámiai kultúrában. Nem akartam egyszerűen lemásolni őt, ezért újrafogalmaztam. Gyermeket tettem karjaiba, a megszületett új életet. Így szeretnék példát állítani a mai embereknek a gyarapodás, a sokasodás fontosságának hangsúlyozásával.

Ezek a szobrok égi jeleket viselnek fejükön. Miért?

A kompozíció bálványszerűségével erőt és időtlenséget akartam kifejezni. Szellemi erejüket, égi mivoltukat jelzi, hogy az emberi erőt meghaladóan égitesteket, a Napot és a Holdat hordozzák fejükön, ősi szimbólumokat, kozmikus erejű jelképeket. A régi formavilág felidézése mellett maivá akartam tenni az alakokat: a férfi arca egy magyar parasztemberre hasonlít, az asszony ruhája, nyakéke kicsit erdélyi vonatkozású. Mindez azt kívánja jelezni: ragaszkodjunk múltunkhoz, hagyományainkhoz, tegyünk meg mindent megmaradásunkért! Őrizzük szellemi és természeti értékeinket!

Több alkotásában megformálta a magyar történelem drámai pillanatait, gondolok a Tüzes trónon, Dózsa halála, Fájdalom kapuja vagy Magyar Oltár című szobraira. Ez a pár viszont boldogságot sugároz, az örökérvényű szerelmet szimbolizálja. Mennyire hat az ember személyes életének ereje az alkotó műveire?

Mindenképp kihat, épp ezekből a gondolatokból, tapasztalatokból alakult ez a kompozíció. S érdekes, ha rásüt a nap, valahogy megtelik a szobor – de az egész környék is – életerővel, sugározzák a boldogságot. Ennek azért is örvendek, mert a mai szörnyű világban, mely ránk méretett, derűt, örömöt, optimizmust szeretnék felmutatni és adni a tátiaknak – és mindenkinek, aki arra jár.

„Voltak olyan elképzeléseim, amelyeket a politika nem engedett megvalósítani. Az Aradi Vértanúk emlékműve a budai várba került volna… Majd Aczél György keresztülhúzta mindannyiunk számítását…” – idézem önt. Ez a szoborterv a rendszerváltozás után sem valósulhatott meg?

Sajnos, nem. Makettben készült el, éveken keresztül beszéltek róla és számon is kérték tőlem, hogy miért nem valósult meg. Megbízási megrendelésem, szerződésem volt, amit titokzatos utakon lehetetlenné tettek, megalkotását megakadályozták. Addig-addig tették ezt velem, amíg az egész ötlet kimúlt. A hátam mögött láthatja a makettet: központi alakja lett volna egy felemelt kezű mártír, aki a Petőfi-féle Talpra, magyar ősrendjét sugallja nekünk.
Két ’56-os szoborterve közül az egyik elkészült, ez a szobor Budafokon áll, a másik viszont nem készült el. A Szervátiusz-albumban e terv mellett egy szó olvasható: megvalósítatlan. Ez az elképzelése miért nem volt kivitelezhető, miközben az 50. évfordulón egy sokak által kritizált szobor kapott helyet Budapesten? Önt megkeresték a terv elkészültekor?

Nem. A budafoki szobrom néhány évvel ezelőtt készült, fel is avatták. Több ötletem készült el makettben, de ezek tervek maradtak, nem valósultak meg, hasonló okok miatt. Egyrészt azért, mert az a szellemiség, amit képviselek, nem tetszik a jelenlegi politikai rendszernek. Nem szeretik, ha valaki konkrétan, egyenesen fogalmaz, a magyarság sorsát vállalja és mutatja fel alkotásaiban. Inkább olyan alkotókat támogatnak, akiknek művei semmiről sem szólnak. Mint amelyik most került a Sztálin-szobor helyére.

Hogyan és hol élte át 1956-ot?

Kolozsváron. Mivel más országban voltam kénytelen élni, ténylegesen nem vettem részt az eseményekben. Rádión keresztül hallottam a győzelem, majd a kétségbeesés hangjait. Romániában legalább olyan súlyos volt a megtorlás, mint Magyarországon. Rengeteg embert hurcoltak el és zártak be hosszú évekre. Még olyanokat is, akik nem vettek részt a forradalomban, csak feltételezték róluk, hogy esetleg részt vehettek volna…

Újra önt idézem: „Az egyik igen nagy fájdalmam, hogy az anyaországban is kisebbségben él, szellemileg és lelkileg a magyarság.” Ezt a tapasztalatot hogyan élte, éli meg?
Nehezen. Még mindig nem vagyunk urai sorsunknak. Mások rendelkeznek felettünk, csak más eszközökkel, mint 16 évvel ezelőtt. Még mindig nem alakítottuk ki azt a magyar nemzeti államot, amely mindenképp kellene ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, szaporodjon, és benépesítse ezt a térséget.

Milyennek ítéli meg a művészek helyzetét?

Amióta piacosították a kultúrát, a támogatások megszűntek, kevés a lehetőség, ezért egyre nagyobb a marakodás. Az állam támogatott néhány olyan alkotást, amelyet nem kellett volna. Most például ezt az ’56-os emlékművet. Ide jutottunk: a művészvilág mélypontra süllyedt. Kilátástalan a művészek sorsa, a nemzeti alkotóművészet fejlődése.
Jár haza Erdélybe?

Igen, egy hónapja jártam otthon. A fordulat ott is csak látszólag jelentett igazi változást, valójában azonban ugyanott folytatták, ahol abbahagyták. Csak más módon, más módszerekkel, de eredményesen.

A változásokról jutott eszembe a második lakitelki találkozó, 1988-ban, amelyen magam is részt vettem. Önre is emlékszem, sok más közéleti személyiség mellett. Ma hogyan látja: mit kellett volna másképp tennünk?

Beszélünk rendszerváltásról, rendszerváltozásról, holott ez lényegében nem történt meg. Ha megtörtént volna, talán ma jobban mennének a demokrácia dolgai…

Márton Áron püspök bérmálta önt és gyermekeit. Milyennek ismerte meg őt?

Személyes barátságban nem voltam vele, de már akkor ismertem őt, amikor a kolozsvári templom plébánosa volt. Abban az időben voltam elsőáldozó, majd később nála bérmálkoztam. Mikor a kolozsvári Szent Mihály templomot restaurálták, kaptam egy megbízást az egyháztól egy Pieta elkészítésére. Ekkor kellett volna elmennem hozzá Gyulafehérvárra, de őt szobafogságra ítélték, engem pedig nem engedett be hozzá a Szekuritáté. A dombormű fényképét tudtuk csak elküldeni neki. Ő azt üzente: nagyon tetszik neki, és áldását küldte rám.

Ez a csodálatos Pieta ma is látható a kolozsvári Szent Mihály templom oldalhajójában…

Valóban így van. Rögtön a főiskola elvégzése után készítettem, 1957-ben.

A hit ad-e erőt a nehézségek hordozásában?

Mária-hívő vagyok, Csíksomlyón laktam másfél évig a templom közvetlen közelében. Alkalmam volt több búcsún is részt venni, ott éreztem meg a hitben rejlő hatalmas energiát. Ebből a hitből támadt fel a táti szoborban az ősi anyakultusz, a Nagyasszony ősi változata…

Frigyesy Ágnes

Discussion/Fórum