A határon túli magyarok számára adható, állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérõ státuszú állampolgárság megadásának lehetõségérõl folytatnak nemzetközi konzultációt Budapesten a hét végén – közölte ma Avarkeszi Dezsõ kormánymegbízott.

A kormánymegbízott azt követõen nyilatkozott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádióban reggel elhangzott interjúban bejelentette: a kormány meghívására európai szakértõk a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdésérõl folytatnak majd eszmecserét.

Avarkeszi Dezsõ közölte: a pénteken kezdõdõ kétnapos konferenciát várhatóan a kormányfõ nyitja meg, és azon több kormánytag is részt vesz.

A tanácskozáson a többi közt azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az Európai Unióban "milyen úti okmányt lehet adni esetleg állampolgárság nélkül" – mondta a kormánymegbízott, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy "a kormány nem gondolkodik a kettõs állampolgárság megadásáról, különösen nem annak arról a módjáról, amirõl a (december 5-ei) népszavazáson feltett kérdés szólt".

Megvizsgálják ugyanakkor, hogy "van-e lehetõség egy különleges, a Magyarországon élõ magyar állampolgároktól eltérõ státuszú állampolgárság" megadására – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc még januárban hirdette meg a nemzeti felelõsség öt pontos programját, és ennek része a határon túli magyarok közjogi státuszának meghatározása.

Avarkeszi Dezsõ közölte, bízik abban, hogy a tanácskozás után kirajzolódik: melyek az Európában elfogadható megoldások.

Hozzátette: tervei szerint ezekkel augusztusban vagy szeptemberben keresik majd meg a határon túli magyar szervezeteket, de nem a Magyar Állandó Értekezlet keretében. (szerk.)

Gyurcsány szerint Orbán kesztyût dobott az arcukba
Index
2005. július 28., csütörtök 7:43

Orbán Viktor hétvégi mondatai nem méltók sem hazafihoz, sem demokratához, mondta Gyurcsány Ferenc a Fidesz-elnök tusnádfürdõi beszédére, amelyben többek közt azt mondta, a baloldal idõnként ráront saját nemzetére. Gyurcsány is elismeri, hogy a nemzetpoilitkában évtizedes adósságot kell törleszteniük.

"Nem akarom felvenni azt a kesztyût, amit bántón, goromba módon Orbán Viktor az arcunka dobott" – reagált szerdán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Fidesz-elnök Tusnádfürdõn elhangzott beszédére. Gyurcsány együttmûködést ajánlott a Fidesznek háború helyett, és a megértés politikáját megbélyegzés helyett az MSZP elnökségi ülése után, adta hírül a Népszabadság.

"E goromba és brutális" kijelentés nem méltó sem hazafihoz, sem demokratához, reagált Orbán Vitkor tusnádfürdõi mondatára, miszerint "amikor a baloldal erre idõnként lehetõséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére".Gyurcsány szerint Orbán kétségbe vonta az övéitõl eltérõ nézetek létjogosultságát, pedig ehhez senkinek sincs joga. Orbán Viktor ne csináljon a rossz mondatokból rossz politikát, mondta a miniszterelnök. Az MSZP elnöksége felszólította a Fidesz-elnököt, hogy vonja vissza kijelentéseit.

A "Magyarország jövõje jövõre" címet viselõ elõadásában Orbán a baloldal vétkei között példaként említette Kun Bélát, a Rákosi-korszak vezetõit és azokat, akik 1956-ban leverték a forradalmat. Orbán szerint ugyanígy rontott rá saját nemzetére a kettõs állampolgárság ügyében a nem mellett állást foglaló magyar baloldal.

Nemzetpolitika az MSZP-ben

A kormányfõnek a nemzeti elkötelezettségû baloldaliakkal, és nem Orbán Viktorral vagy a Fidesszel van vitája, reagált az elõbbiekre Révész Máriusz, a Fidesz szóvivõje. A kormánynak semmilyen nemzetpolitikai koncepciója nincs, és az MSZP-ben is erõteljes nemzeti fordulatra lenne szükség, mondta. Révész szerint Gyurcsánynak december 5-e óta nem volt bátorsága összehívni a Magyar Állandó Értekezletet.

"Magyarországnak valóban nemzetpolitikai fordulatra lenne szüksége" – reagált a tusnádfürdõi beszédre Géczi József Alajos MSZP-s politikus kedden. Hiller István pártelnök a csütörtöki Nap-Keltében a politikus nyilatkozatát idézve cáfolta, hogy Géczi más álláspontot képviselne a nemzetpolitikáról, mint õk.

Gyurcsány a Népszabadságnak elismerte, hogy a nezmetpolitikában évtizedes adósságot kell törleszteniük.

Titkos kormányzati tárgyalás a kettõs állampolgárságról?
2005. július 26. 9:59

MNO
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy tudja, a kormány nemzetközi szaktekintélyek bevonásával szeretne titkos tárgyalást folytatni a kettõs állampolgárság lehetséges bevezetésérõl. Avarkeszi Dezsõ kormánymegbízott közölte: a kormány nem a kettõs állampolgárságról, hanem a határon túli magyarok közjogi státuszáról fog tárgyalni.

"Brüsszelben az a hír járja, hogy a magyar kormány meghívott több komoly nemzetközi szaktekintélyt – egy részük a Velencei Bizottság nevû szervezethez köthetõ, amellyel még a kormányzásunk idején mi is kapcsolatban álltunk -, ehhez a körhöz köthetõ szakemberekkel terveznek Budapesten egy titkos megbeszélést" – mondta Orbán Viktor az Info Rádióban.

A volt miniszterelnök szerint jó dolog, ha a magyar kormány azt vizsgálja, hogy milyen mozgástere van a nemzetközi politikában a kettõs állampolgárság ügyében. Bár errõl már sok tanulmány született, de a megbeszélés nem árthat – tette hozzá. A titkos jelleg mellett is lehet érveket felhozni, bár szerinte talán a nyilvánosság többet segít, mint a titkosság. Ugyanakkor mielõtt akár nyíltan, akár titkosan ezekkel a nemzetközi szaktekintélyekkel a kormány titkos tárgyalásokat kezd, érdemes lenne összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, vagy a határon túli magyarok választott vezetõivel konzultálni – közölte.

Orbán Viktor hozzáfûzte: a határon túli magyarok ügyét szerinte nem érdemes kampánytémává tenni. A népszavazás is csak azért vált szükségessé, mert a magyar politikai elit nem tudta az elmúlt tizenöt évben ezt a kérdést megoldani. "Szerintem semmit nem érdemes kampánytémává tenni, ami higgadt, józan, mértéktartó megfontolásra, és egymás közötti megegyezésekkel, pártok közötti megegyezéssel megoldható" – hangsúlyozta. Így jártak el a románok, a szlovákok, a szerbek, és a horvátok is, amikor megegyeztek a parlamenti pártok egymással, és megadták a határon túliaknak a kettõs állampolgárság lehetõségét. Nekünk is így kellene eljárni. Nem javaslom tehát, hogy a nemzetpolitikailag fontos kérdéseket – beleértve a kettõs állampolgárságot ügyét -pártszemüvegen keresztül, pártoskodva szemléljük. Sokkal inkább az összefogás és a megegyezés szellemében érdemes vizsgálnunk ezeket a kérdéseket – közölte a Fidesz elnöke.

Avarkeszi Dezsõ ugyanakkor az Info Rádiónak cáfolta, hogy titkos tanácskozásról lenne szó. A honosítási kormánymegbízott elmondta: a kormány valóban meghívott egy szakértõi kört, de nem a kettõs állampolgársággal kapcsolatban, hanem azért, hogy az határon túli magyarok alkotmányos státuszát megfogalmazzák. "Szándékaink szerint útlevéllel látjuk majd el õket, ennek a formáit keressük, melyek Európában elfogadottak, beváltak" – közölte.

Hozzátette: kettõs állampolgársággal abban a formában, ahogy ezt a december 5-ei népszavazáson a kérdés tartalmazta, nem lesz szó, mert a kormánynak nincs szándékában ezzel a kérdéssel foglalkoznia. A népszavazás eredménye, illetve eredménytelensége csak megerõsítette a kormányt ebben – tette hozzá. Kiemelte: az alkotmányos státusz megadása kapcsán az egyik felmerülõ kérdés az lehet, hogy valamiféle korlátozott állampolgárság adható-e. Az egyik kérdés az: az Európai Unióban elfogadott-e az, hogyha az állampolgárok között a jogaikban különbségek vannak, illetve léteznek különbözõ szintû állampolgárságok. A másik kérdés, amit meg kívánunk vizsgálni, hogy állampolgárság nélkül adható-e útlevél vagy úti okmány.

Elmondta: mivel nem politikai, hanem szakértõi megbeszélésrõl van szó, sem a hazai pártokat, sem a határon túli magyar szervezeteket nem kívánják meghívni. Hozzátette: miután a megbeszélésen megvizsgálják a lehetõségeket, azt követõen sort kerítenek a határon túli magyar szervezetekkel, majd a magyarországi pártok képviselõivel folytatott megbeszélésre.

(Info Rádió)

Nem normális a magyar-magyar viszony
forrás: Magyar Szó
Azt mondta az államfo, hogy megválasztása után határon túli vezetok
keresték meg, s támogatását kérték törekvéseikhez.

A Magyar Hírlap publicistája szerint ez természetesen rendben is van, az
elnök is fontosnak nevezte az ilyen találkozókat, "függetlenül attól, hogy
lesz-e Magyar Állandó Értekezlet" – tette hozzá. És a kiegészítés távolról
sem mellékes. Hónapok óta folyik ugyanis a huzavona: a határon túliak
Máért-ülést követelnek, a kormány ígérget és halogat. Nevetséges helyzet,
bár kialakulásáért nehéz lenne egyetlen felet felelossé tenni. Normális
körülmények között, persze, az tartanánk természetesnek, ha a határon túli
vezetok kérésére Budapesten szó nélkül összehívnák a Máértet. Mert nyilván
okuk van rá, hogy ezt akarják.

E pillanatban azonban a magyar-magyar, pontosabban a magyar kormányzat és
a határon túli szervezetek viszonya nem normális. S nem feltétlenül csak a
decemberi népszavazás miatt, bár annak kapcsolatromboló hatását nehéz
lenne vitatni. A teljes képhez azonban nem árt felidézni például azt a két
évvel ezelotti, emelkedett májusi pillanatot is, amikor a Máért
zárónyilatkozatát két határon túli szervezet nem írta alá. Az egyik
hivatalosan elvi okokból utasította el, a másik azonban bevallottan azért,
mert a Fidesz képviseloje sem írt alá. És hát a helyzet azóta sem javul, a
határon túliak legutóbb joggal nehezményezték, hogy nem hívták meg oket a
kettos állampolgárságról szóló budapesti tanácskozásra. Ezek után,
miközben elfogadható a határon túliak Máért-vágya, értheto Budapest
ódzkodása is. Nincs ugyanis semmi garancia arra, hogy az értekezlet nem
fullad kudarcba, ami a koalíciós pártokon újabb támadási felületet
jelentene.
Tarthatatlan állapot, nem vitás. Feloldásához azonban nemcsak a magyar
kormány, hanem a határon túliak gesztusai is kellenek. Enélkül egy
államfoi kezdeményezés is kevés lenne.

Discussion/Fórum