NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY RÉSZT AKCIÓINKBAN! NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévõ ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
E HETI AKCIÓINK (TENNIVALÓINK):
1) LEVÉL GYURCSÁNY FERENCNEK A "FELSZABADULÁSRÓL"
1a) EGY LEVÉL A SOK KÖZÜL AMIT E TÁMAKÖRBEN KAPTUNK
HÁTTÉRANYAG:
2) LEVÉL BUSH ELNÖKNEK
2a) AZ IDÖSEBB BUSH ELNÖK 1989-ES BP-i LÁTOGATÁSA
2b) AZ 1989-ES ÉV FONTOSABB ESEMÉNYEI:
3) MÁRCIUSI ÜNNEPSÉG NEW YORKBAN
4) MINÖSÉGI INTÉZMÉNYEINK
4a) BÉCSI NAPLÓ
4b) CSOÓRI SÁNDOR, A HITEL FÖSZERKESZTÖJE 75 ÉVES
4c) DÖMÖTÖRNÉ, KOKRON MARGIT ALAPITVÁNY NÉPDAL CDJE
4d) BALASSI BÁLINT DIJ
4e) CSELÉNYI LÁSZLÓ A DUNA TV ÓJ ELNÖKE
5) CIGÁNYKÉRDÉS, FÜLÖP LÁSZLÓ LEVELE HORVÁTH JÁNOSHOZ
6) USA ENLÉKBÉLYEG 56 EMLÉKÉRE
7) CSÁNGÓ KERESZTAPA MOZGALOM
8) AZ ÚJ MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSRÓL
9) AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK ADATAI
10) AZ ORBÁN ÉS GYURCSÁNY BESZÉDEK TELJES SZÖVEGE
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1) LEVÉL GYURCSÁNY FERENCNEK A "FELSZABADULÁSRÓL"
TO: Ferenc.Gyurcsany@meh.hu
Gyurcsány Ferenc
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
RE: Köszönet Oroszországnak Felszabaditásunkért
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tudom, hogy Ön jót akar amikor Putin elnök úrnak megköszöni, hogy az orosz csapatok 1945-ben felszabaditottak bennünket, s örömét fejezi ki a felett, hogy ezen alkalomból, visszakaphatjuk a Sárospataki könyvtárból elhurcolt könyveinket. Tudom azt is, hogy Ön e köszönetnyilvánitással a megbékélést kivánja szolgálni és tudom azt is, hogy Ön nem élt 1945-ben, nincsenek személyes emlékei az akkor történtekröl. Végül azt is tudom, hogy minden magyarnak vágya volt 1945-ben, hogy véget érjen a fassiszta terror és a német megszállás.
Viszont azt is tudom, hogy 1945 április negyedikére a magyar nép nem, mint a felszabadulás, hanem mint a "csöbörböl vödörbe esés" napjára emlékezik, mert az, az egész országra kiterjedö szabadrablást, a magyar asszonyok megeröszakolását, a hadifoglyok tizezreinek szenvedését hozta magával és eredményezte, hogy a vörös hadsereg háta megett besettenkedö, Rákosi Mátyás vezette kommunisták megölhették a bimbózó magyar demokráciát és megalapozhatták, a mgyarságra 40 év szenvedést hozó kommunista diktatúrát.
Tudom, hogy Ön jót akar. Tudom, hogy egy jobb, békésebb jövöt kivánna szolgálni azzal, hogy kendöt boritana a multra. Tudom, hogy ezért köszöni a KGB volt vezetőjének április 4-ét és azt, hogy legalább a sárospataki könyveinket, – ha 60 év után is, – de visszaadta. Viszont gondolja-e Miniszterelnök úr, hogy egy német győzelem esetén is meg kellett volna köszönnie a Gestapo vezetöjének 1944 március 19-ét annak érdekében, hogy kendöt vethessünk a multra? Nem Miniszterelnök úr, az igazság makacs dolog! Tévednek azok akik úgy hiszik, hogy a politikai érdekeken múlhat, hogy "mit hoz a múlt", hogy a hazudozás lehet a megbékélés fundamentuma. Nem lehet!
Magyarországon nagy szükség van arra, hogy a megbékélést az igazságra alapozzuk! Szükség van arra, hogy a recski raboknak és recski rabtartóknak, a Terror Háza kinzottainak és kinzóinak az unokái végre békében és a multat maguk megett hagyva együtt épithessék a szebb magyar jövöt! De ehhez szükség van az igazság kimondására! Ahhoz, hogy a társadalom, a ma már úgyis kihalóban lévö rabtartóknak meg a néhai pufajkásoknak megbocsájthasson, ahhoz nem kell bosszú, nem kell Nürnberg vagy akasztás, ahhoz csak az kell, hogy ök bocsánatot kérjenek népüktöl. Ez viszont elengedhetetlen!
Igen Miniszterelnök úr, nem mi tartozunk a KGB vezetöjének hálával. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk békében és kölcsönös tiszteletben élni Gogol és Tolsztoy népével, az 1945-ben hazánkban zabráló vörös katonák unokáival. Tudunk és szándékozunk is! Azt viszont igenis jelenti, hogy ez a békés együttélés, jóindulat csak az igazságon alapulhat. Csak igy érhetjük el, hogy tudatunk megeméssze a huszadik század tragédiáit és beforrjanak a kommunizmus és fasizmus ejtette lelki sebeink. Csak igy érhetjük el, hogy társadalmunk megbékéljen önmagával és békés egységben formálhassa a szebb magyar jövöt.
Tisztelettel,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1a) EGY LEVÉL A SOK KÖZÜL AMIT KAPTUNK
Magyar Lobby
Kedves Béla!
Megdöbbenéssel, nagy csalódással és végül is mély fájdalommal és felháborodással értesültünk azokról a hihetetlen tényekröl, hogy Oroszországban a magyar miniszterelnök MEGKÖSZÖNTE AZ OROSZ KORMÁNYNAK, HOGY A VÖRÖS HADSEREG “FELSZABADITOTTA” MAGYARORSZÁGOT 1945-ben, Magyaroszágon pedig A KORMÁNY MEGÜNNEPELTE ezt a tragikus eseményt ! Hogy lehet “felszabaditásnak” nevezni hazánk megszállását a szovjet hadsereg által? Élénken él a mi nemzedékünkben ennek a “felszabaditásnak” az emléke. A Vörös Hadsereg mint ellenséges, megszálló erö tört be hazánkba, gyilkoltak, romboltak, asszonyainkat megtiporták és 40 éven keresztül kifosztották és rabszolgasorsba döntötték az ország lakosságát. Nemzeti identitásunktól megfosztottak bennünket, alkotmányunkat, címerünket szovjet mintára megváltoztatták és amikor 1956-ban a nemzet felkelt, hogy függetlenségét kivívja, brutális katonai túlerövel hengerelték le a forradalmat. Ezrek hullottak el és százezrek menekültek el hazánkból.
Magyarország 1944 március 19-én elvesztette függetlenségét, a német csapatok megszállták hazánkat, de ezeket a náci és fasiszta eröket a Szovjetunío nem egyedül gyözte le, hanem a Szövetségesekkel együtt és csak geopolitikai fekvése miatt lett hazánk a Vörös Hadsereg színtere. A Szövetségesek, Oroszország kivételével, nagyon rövid idön belül visszavonultak az elfoglalt országokból, és ezek szabadon választhatták kormányaikat és a volt megszálló hatalmak segitségével gyarapodhattak.
A “felszabadítás” fogalmának fenntartása nem csak a történelem hamisitása, de a mai európai és világpolitikai helyzetben teljesen anakrónikus és felesleges, magyar szempontból pedig felháboritó ezt a tragikus eseményt megalázkodóan megköszönni és ünnepelni.
Kedves Béla, ezeket a sorokat azért küldjük, hogy kikérjük véleményét, milyen módon fejezhetnénk leghathatósabban ki felháborodásunkat és tiltakozásunkat. Talán egy aláírás gyüjtéssel amit úgy a miniszterelnöknek mint a legfontosabb médiáknak elküldenénk? Tanácsát várva, sokszor üdvözlöm
Kunckel Dietrichné Fényes Ildikó
LAMOSZSZ elnöke
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
HÁTTÉRANYAG
2) LEVÉL BUSH ELNÖKNEK
A levélkampányunk eredményes volt: Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy leveleink eljutottak az elnöki programtervek tervezöihez ("got into the schedule pipeline"). Arról is tájékoztattak, hogy Bush elnök e heti látogatását Pozsonyba már egy éve eltervezték, s annak célja az oroszországi helyzet mérlegelése volt. Tájékoztattak arról is, hogy az elnöki utak elökészitése, a biztonsági szempontokat is figyelembe véve, hosszú elökészitést igényel.
A "szabadság fövárosába", Budapestre való látogatás logikus idöpontja ezért is 2006 október 23. Mivel az egyetlen aktiv amerikai elnök, aki valaha járt Budapesten, az Bush elnök édesapja volt. (Alább mellékelem a látogatás napjának és annak a nyárnak fontosabb eseményeinek ismertetésétt.)
Ö, amikor 1989 július 11-én megérkezett Budapestre, egyenesen a Kossuth térre ment és ott Kossuth emlékére hivatkozva emlékeztetett arra, hogy miként mutattak példát az egész világnak a magyar szabadságharcok, s kérte a vasfüggöny felnyitását. Beszéde után az amerikai követségre ment, hol többet között megnézte azt a lakást melyben, belsö emigráciüja éveiben Mindszenty biboros lakott. Ezért is hangsúlyoztuk fiának, az ifjabb Bush elnöknek irott levelünkben Kossuth ma is aktuális üzenetét és Mindszenty biboros emlékét.
Tehát Bust elnök látogatásának logikus idöpontja a Szabadságharc 50-ik évfordulója, 2006 október 23. Ez a dátum elegendö idöt is adna a felkészülésre és valószinüleg biztositaná azt is, hogy az elnök házigazdája ne egy szocialista kormány legyen. Útjára, az elnököt elkisérhetné az 50-ik évforduló amerikai ünnepségeit elökészitö bizottság diszelnöke, a Szörényi Éva által felkért és a felkérést elfogadott George Pataki, New York állam kormányzója is.
xxxxxxxxxxxxxx
2a) AZ IDÖSEBB BUSH ELNÖK KORÁBBI BP-i LÁTOGATÁSA
By MAUREEN DOWD, Special to The New York Times BUDAPEST, July 11
LEAD: In a vigorous appeal to thousands of workers at a shipyard in Gdansk, Poland, President Bush today urged the Solidarity movement to shed ''the legacy of distrust and shattered dreams'' and to pull together with the Communist Party to create a brighter Pland.
In a vigorous appeal to thousands of workers at a shipyard in Gdansk, Poland, President Bush today urged the Solidarity movement to shed ''the legacy of distrust and shattered dreams'' and to pull together with the Communist Party to create a brighter Poland.
Later, when Mr. Bush flew into Budapest and became the first American President to visit Hungary, he again voiced his enthusiasm for moves to infuse democratic ideas into Eastern Europe's Communist systems.
''And here in the heart of Central Europe, Hungary is at the center of change,'' he told the Hungarian Parliament tonight. ''Your nation is involved in an unprecedented experiment – a Communist system seeking to evolve towards a more open economy, towards a more open and pluralistic political system.''
Before leaving for Hungary, the President had lunch at the Gdansk home of Lech Walesa, the Solidarity leader, on the Baltic ea.
White House aides said afterward that they had arranged the translation so that Mr. Bush,
who is known for his fast-paced style, could get through his 25-minute speech more quickly.
Marlin Fitzwater, the President's spokesman, said at a briefing in Budapest that this remark
did not mean the President was going to re-evaluate his economic package.
When the President arrived in Budapest, he went straight to the Kossuth Square Memorial, which commemorates a 19th-century freedom fighter, to give a speech.
The Bushes stood in a pouring rain for 15 minutes while Bruno Ferenc Straub, the President of Hungary, spoke first.
When it was his turn, the President tore up his speech and instead made a few brief remarks, using exaggerated body gestures so the crowd would understand.
Then he plunged into the excited crowd for a moment, giving away his tan raincoat to a small, woman.
Asked later whether he would need the coat during his European sojourn, the President replied with a grin: ''It's not going to rain on my parade.''
xxxxxxxxxxxxx
2b) AZ ÉV FONTOSABB ESEMÉNYEI:
1989, February 11 – The Communist Party's Central Committee, responding to 'public dissatisfaction', announces it will permit a multi-party system in Hungary and hold free elections.
March 15 – For the first time in decades, the government declares the anniversary of the 1848 Revolution a national holiday. Oppositiondemonstrations fill the streets of Budapest with more than 75,000 marchers, culminating that evening in a candlelight procession across the Chain Bridge.
March 24 – Meeting Grósz in Moscow, Mikhail Gorbachev condones Hungary's moves toward a multi-party system and promises that the USSR will not interfere in Hungary's internal affairs.
May 2 – Hungary begins taking down its barbed-wire fence along the Austrian border – the first tear in the Iron Curtain.
May 31 – The statue of Lenin standing along Dózsa György út is hauled away 'for repairs'. It never returns.
June 16 – The reburial of Prime Minister Nagy, executed after the 1956 Revolution, draws a crowd of 250,000 at Heroes' Square. The last speaker, 26-year-old Viktor Orbán, publicly calls for Soviet troops to leave Hungary.
July 6 – János Kádár dies.
July 11 – US President George Bush visits Budapest.
September 10 – Foreign Minister Gyula Horn announces that East German refugees in Hungary will not be repatriated but will instead be allowed to go to the West. The resulting exodus shakes East Germany and hastens the fall of the Berlin Wall.
September 18 – After three months of negotiations, the government and the opposition reach agreement on legal and political reforms.
October 23 – The communist People's Republic is terminated, and the Republic of Hungary is proclaimed.
July 12, 1989, Wednesday Late Edition – Final
Section A Page 1 Column 2 Desk: Foreign Desk Length: 1209 words
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) MÁRCIUSI ÜNNEPSÉG NEW YORKBAN
Az 1848-as Szabadságharcra való megemlékezés a Kossuth szobornál (Riverside Avenue és a 113-ik utca sarkánál) kezdödik majd március 13-án, déli 13:45-kor. Itt, a szabadban, a Columbia egyetem tanára, Deák István mond ünnepi beszédet. Rédey György úr felajánlotta, hogy a résztvevök utiköltségét kifizetendö $10-et ad minden résztvevönek, aki ezen a magyar konzulátus által rendezett koszoruzáson részt vesz. Én (Lipták Béla) úgy gondolom, hogy a nekünk nem kell fizetni azért, hogy megemlékezünk a Szabadságharc évfordulóján megemlékezzünk höseinkröl, de ha Rédey úr hozzájárul a magyar országi és erdélyi szónokok utiköltségéhez azt megköszönjük.
A 30 perces koszorúzási ünnepség 14:15-kor ér véget és ez után az ünneplök átmennek a magyar negyedbe, hol az ünnepség, most már zárt helyiségben, a Wágner gimnáziumban (220 East 76-ik utca), ünnepi müsorral folytatódik, 15:00 órakor. Itt a szónokok Bayer Zsolt iró és Szász Jenö, Székelyudvarhely polgármeste lesznek.
Köszönjük úgy a magyar konzulátusnak, mint a new yorki magyar egyházak és egyletek vezetöinek, hogy felszámolták az idöpontok korábbi ütközését és hogy példát mutattak abban, hogy a pártlojalitásiaknál fontosabb az ami mindannyiunkat összeköt és a szervezök, szónokok részt vesznek mindkét ünnepségen, illetve elhelyezik Kosszth szobránál az emlékezés koszorúit akkor is, ha nem osztják a renzezök pártpolitikai álláspontját.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) MINÖSÉGI INTÉZMÉNYEINK
4a) BÉCSI NAPLÓ
A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Örökség diját itélte a Bécsi Naplónak. Ezt a lapot tekinti a nyugat-európai országos magyar szervezetek kongresszusa a nyugati magyarság félhivatalos lapjának, s ebben a többi kontinensen élö magyarok., mi is egyetértünk.
A Bécsi Napló tölti be azt az ürt, melyet a nyugati magyarság szellemi életében az Irodalmi Ujságnak és az Új Látóhatárnak, megszünte jelentett. Ennek a kéthavonta megjelenö kiadványnak a lapjain ma is olvashatjuk a "haza a magasban" szellemiségének képviselöit. A Bécsi Napló még ma sem türi a hirdetést, lapjait tisztán tartja a kommerciális hirdetésektöl, bálok reklámaitól, mert e lapok nem disznótorokról szólnak, hanem alkalmat adnak arra, hogy lelkileg összehajoljon azokon a magyar jövö szellemi pilléreit, minöségi alapjait formáló magyar.
Hanák Tibor filozófiatörténésztöl 1985-ben Deák Ernö vette át a lap vezetését, s irányitja azt ma is. A lapban többek között Borbándi Gyula, Csoóri Sándor, Czigány Lóránt, Ferdinándy György, Gosztonyi Péter, Gömöri György, Monoszlóy Dezsö, Pomogáts Béla, Sárközi Mátyás, Szépfalusi István irásait olvashatjuk, olvashattuk.
A lap évi elöfizetése Magyarországon 700 Forint, az EU államokban 13,6 Euro, máshol 22 dollár. Levélcim: A-1011 Wien, Postfach 358, AUSTRIA
Telefon-Fax: ….532-6049
Emil: Ernoe.Deak@oeaw.ac.at
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) CSOÓRI SÁNDOR, A HITEL FÖSZERKESZTÖJE 75 ÉVES
Csoóri Sándor ugyanazt a szerepet tölti be ma, mint tették elötte Illyés Gyula vagy Németh László: ö a nemzet lelkiismerete, a nemzet szellemi egyesitésének a szószólója. Csoórit 1990-ben Antall József köztársasági elnöknek jelölte (nem fogadta el), majd sajnos felvállalta a nagyidai karieristák jelenléte és a demokratikus kiválasztás hiánya miatt eleve halálraitélt Magyarok Világszövetségének elnökségét (1991-2000), kikben nem találhatott társakra.
Csoóri egész életét, küzdeni tudását, akaraterejét a magyar önbecsülés helyreállitására áldozta és áldozza. Tette ezt akkor is amikor a Dunát védtük, akkor is amikor forgatókönyveket irt Sára Sándor és Kósa Ferenc filmjeihez, akkor is amikor a Bibó emlékkönyv szamizdát kiadását szerkesztette, vagy amikor elöszót irt Duray Miklós "Kutyaszoritó"-jához és tesz ezt ma is, mint ama kevés, valóban minöségi folóiratok szerkesztöinek egyike (a Kodolányi Gyula szerkesztette Magyar Szemle és a Valóság otthon vagy az ITT OTT is ilyen Amerikában), mint a Hitel föszerkesztöje.
Csoóri a magyar kibontakozás csaknem minden fontos kérdésével foglalkozott. Világosan látja, hogy a kultúra széles körü terjesztése biztositja legjobban a nemzet felemelkedését, s látja azt is, hogy a belsö békéhez elengedhetetlen a zsidó magyarokkal való öszinte és kölcsönös megbékélés (Nappali hold c. munkája). Jól látja, hogy a belsö béke kulcsa a nemzet kulturális és történelmi identitásának helyreállitása, a nemzetet nemzetté tevö kultúra, történelem és anyanyelv adta közösségi identitás. Világos különbséget tesz az élö, a szellemiekkel és erkölcsiekkel meghatározott, tehát létezö magyar nemzet és a már régen nem létezö, és jelentoségében erösen vitatható magyar faj között.
A felnövöben lévö új generációknak is nagy szüksége van olyan jellemes és minöségi példaképekre, mint Csoóri Sándor és az egész társadalomnak se ártana, ha odahallgatna a tanácsra, hogy az országgyülés, józan, a pártok közti egyeztetéssel alkossa meg végre, a magyar nemzet államhatárokon kivül élö tagjainak magyar állampolgárságát biztositó törvényt.
Nagy szükségünk van mindannyiunknak Csoóri Sándorra ahhoz, hogy a magyar ugaron is megépülhessen a "haza a magasban". Ha nem tudnátok miért, olvassátok el a Hitel legutóbbi számát, melyben Csoóri, Pozsgay, Duray, Sütõ, Dobos László, Fekete Gyula, Kodolányi, Tõkéczky, Ablonczy, Czakó, Nagy Gáspár irnak arról, hogy mi is történt 2004 december 5-én.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4c) DÖMÖTÖRNÉ, KOKRON MARGIT ALAPITVÁNY NÉPDAL CD-JE
A magyar nemzeti identitás alapja nem a faj vagy az utlevél! A nemzet egy szellemi, egy lelki közösség. Azért létezik magyar nemzet, mert létezik nem csak magyar nyelv és történelem, de létezik egy magyar kulturális identitás is. Ennek az identitásnak egyik pillére a népdal, mely ha felcsendül az öt kontinens bármely tábortüze mellett, eltünnek a földrajzi távolságok, otthon vagyunk.
Dömötörné Kokron Margit, kinek testét 6 éves korában sodorta el hazájából a történelem, de leke egy kicsit ott is maradt, egy életet szentelt a külföldön felnövő magyar fiatalok nevelésének, 2000 magyar népdalt gyüjtött össze, s ennek a gyüjteménynek elsö CD-jét adta közre, – a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és a Connecticuti Magyar Kulturegyesület támogatásával – az alapitvány.
A kitünö minöségü CD Magyarországon készült, 60 népdalt tartalmaz, mig a CD-hez mellékelt füzetben megtaláljuk a dalok kottáit és szövegeit is. A CD eladásáből származó bevétel egészét, a CD-sorozat következö darabjának kiadására forditja az alapitvány. Ha egy-két szép órát kiván szerezni magának vagy bárki másnak, rendelje meg 20 dollárért a Cserkészboltban a következö cimen: PGYURI@msn.com
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4d) BALASSI BÁLINT DIJ
"Életünket, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvére!"
Idén kilencedik alkalommal került sor a Balassi Bálint-emlékkard átadására. Az ünnepélyes ceremóniát hagyományosan február 14-én, a Gellért Szállóban rendezték meg. Az idei díjazottak Ferenczes István csíkszeredai költo, a Székelyföld folyóirat alapító foszerkesztoje, és Tuomo Lahdelma finn mufordító voltak.
Nagyszámú közönség elott nyitotta meg az ünnepséget Molnár Pál újságíró, a Balassi Kuratórium tagja, aki emlékeztetett, hogy immár kilencedik alkalommal kerül sor a Balassi Bálint-emlékkard átadására.
Életünket, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvérel idézte a Balassi-címer jelmondatát Nagy Gáspár, aki elsoként méltatta Ferenczes István munkásságát, hozzátéve, az erdélyi költo hu volt ehhez a gondolathoz.
Ezt követoen felidézte Ferenczes István pályájának jelentosebb állomásait. Emlékeztetett, hogy Farkas Árpád volt az, aki 1977-ben az akkor még Ferencz S. István néven író muvész elso, Nyári vándorlások címu kötetét méltatta.
Mint elmondta, 1989 decemberében, a Ceausescu-diktatúra bukásakor Ferenczes háromszor szavalta el a tömegnek a csíkszeredai városháza tornácáról A diktatúra közhelyei címu versét.
Megemlítette továbbá, hogy a költo 1997 óta a Székelyföld, továbbá 2000 óta a Moldvai Magyarság címu folyóiratok alapító foszerkesztoje.
Szabó Tamás tábori püspök a költészet ido- és térfelettiségét kiemelve hangsúlyozta a mufordítás szerepét, hozzátéve, az értékek és vágyak minden nyelven azonosak. A hiteles költészetben minden ember magára ismerhet – mondta, ahogyan azt Balassi költészetében is teheti az Istent kereso, szeretni akaró, gyarlóságát beismero ember.
Hangsúlyozta, hogy bár Balassi magáévá tette az európai
gondolkodást, nem lett elvtelen kozmopolita, hanem mindig
példaértékuen ragaszkodott hazájához, népéhez, nyelvéhez. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tisztelje más népek kultúráját aki a hazáját nem szereti, nem tudja tisztelni más népeket sem – mondta.
Ez a kard a szabadságról szól, nem én kapom, hanem a felmenoim, akiktol oly sokszor elvették a kardot mondta Ferenczes István a lassi Bálint-emlékkard ünnepélyes átvételét követoen, majd felolvasta Balassi Bálint agóniája címu versét.
Ennek a nemzetnek a múltjából táplálkoztam?
Hadvezetési virtus szükségeltetik ahhoz, amit véghezvitt ezekkel a szavakkal mutatta be a Balassi-emlékkard másik kitüntetettjét, Tuomo Lahdelma finn mufordítót Jankovics József irodalomtörténész.
Mint elmondta, Balassi Bálint szinte valamennyi versét átültette finn nyelvre. Fordítás közben nem a nyelvre, hanem a költészetre helyezte a hangsúlyt, amelynek révén a jellegzetes Balassi-strófát idézo verssort is sikerült találnia a finn nyelvben. Lefordította Ady több versét, valamint számos gyermekverset. Prózai fordításokat is készített, Babits, Kosztolányi és Márai alkotásait ültette át finn nyelvre.
Hangsúlyozta, hogy a fordítások mellett hatalmas tudományos
szervezo munkássága is kiemelkedo. Vezetoje és egyben alapítója a Jyväskyläi Egyetem Hungarológiai Intézetének, amelynek keretében hungarológiai folyóiratot jelentet meg, továbbá az o tanszéke adott otthont az V. Hungarológiai Világkongresszusnak.
Az emlékkardot Makovecz Imre adta át Tuomo Lahdelmának, aki
meghatottan mondott köszönetet a megtisztelo díjért. Az lesz
mufordító, akibol valami hiányzik, akinek kell valami még ahhoz, hogy ész legyen? mondta, hozzátéve, én ennek a nemzetnek a múltjából táplálkoztam..
A Finnagora nevu kulturális, tudományos és gazdasági központ
igazgatója, Pekka Timonen a finn és a magyar nép ma is élo
kapcsolatát méltatta, amelynek, mint mondta, ez a díj is bizonyítéka.
Az ünnepségen nem tudott részt venni Tokés László királyhágómelléki formátus püspök, aki ezért levélben gratulált a díjazottaknak.
Az ünnepségen Dinnyés József daltulajdonos tolmácsolásában
hallhatták a jelenlévok Ferenczes István: Ave mundi Domina, Csángók, illetve Szélbe kiáltott hazám címu versét. Külön érdekességként Balassi Bálint: Kit egy szép leány nevével szerzett címu versét eloször Sudár Annamária eloadómuvész, majd Tuomo Lahdelma adta elo, utóbbi finn fordításban. Hagyományosan fellépett továbbá a Misztrál együttes.
* * *
A díj egy középkori végvári szablya, melyet a bonyhádi Fazekas József kovácsol, az oklevelet Vincze László szentendrei nyomdász készíti.
Különleges ajándékkal is kiegészül az elismerés: az 1826-ban alapított világhíru vállalat, a teljes egészében magyar tulajdonban lévo Herendi Porcelán Manufaktúra egy kifejezetten erre a célra készített fehér Balassi-szoborral ajándékozza meg a kitüntetett költoket.
A díjazott személyérol a Balassi Kuratórium dönt: Makovecz Imre elnök, Bda Ferenc, Döbrentei Kornél, Farkas Árpád, Kiss Benedek, Ladocsi Gáspár, Locsei Gabriella, Molnár Pál, Nagy Gáspár, Rodrigues Ernesto, Rubovszky András, Tóth Bálint, Utassy József, Worowska Tereza, Zelnik József, Vári Fábián László, Nuzzo Armando (a díjazott költo a kuratórium tagja lesz).
Eddigi díjazottak:
1997. Tóth Bálint 1998. Döbrentei Kornél; Wass Albert ugyanekkor életmudíjként megkapta, halála miatt fia vette át késobb 1999. Nagy Gáspár; ebben az évben Sinkovits Imre szavalta Balassi Bálint és a díjazott költo verseit az átadási ünnepségen
2000. Buda Ferenc és posztumusz Gérecz Attila
2001. Utassy József
2002. Farkas Árpád és Balassi-fordításaiért Ernesto Rodrigues
2003. Kiss Benedek és Balassi-fordításaiért Tereza Worowska
2004. Vári Fábián László és Balassi-fordításaiért Armando Nuzzo
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4e) CSELÉNYI LÁSZLÓ A DUNA TV ÓJ ELNÖKE
Cselényi a konszenzus televíziójává tenné a Duna tévét
[ 2005-02-24 ]
Fotóval:
Szigorúan kulturális, mûvészeti jellegûvé szeretné átalakítani a Duna Televíziót Cselényi László, az intézmény új elnöke, aki egy interjúban leszögezte, hogy „a konszenzus televízióját" kívánja megvalósítani.
Az új elnök a személyi állomány karcsúsításával kezdi tevékenységét. A kolozsvári Szabadságnak kifejtette: „A szeretett Duna Televízió is, mint az állami televíziók általában, elkapta ugyanazt a betegséget. Vagyis kezdett amolyan rákos karfiolként fölöslegesen nagyra duzzadni."
Utalt a politikai vetésforgóra, amelynek eredményeként a fõnökök rövid idõ után tovább „szállnak", de az általuk odahozott legkedvesebb munkatársak maradnak. Emiatt aztán a televízióban megtelepszik egy nem termelõ, áttekinthetetlen állomány, amely már nem tudja egészen pontosan, hogy milyen célnak is kellene megfelelnie – vélekedett Cselényi.
Az új elnök úgy látja: ez a televízió sokat veszített az elmúlt évek során eredeti rendeltetésébõl, arculatából, céljaiból. Cselényi szerint szigorúan kulturális, mûvészeti televíziónak kell lennie, nem kifelejtve a fontos hírszolgáltatást sem. „De eredeti rendeltetésénél fogva nem belpolitikai csatározásokat, iszapbirkózásokat kell fröcsögnie a határon túlra, hanem azt, amiért még egyáltalán képes a határon túli magyar szeretni az anyaországot. Ennek a televíziónak a konszenzus televíziójának kell lennie" – mondta.
Ez az a televízió, amely kifejezetten nemzeti televíziónak nevezhetõ – folytatta okfejtését az új elnök, emlékeztetve, hogy a magyar nemzet nem egy határon belül él, tehát ilyen szempontból nemzetközinek is számít. Minthogy rendeltetésénél fogva alapvetõen a határon túli magyarokért született, azt jelenti, hogy kisebbséggel foglalkozik, kisebbségnek nyújt kultúrát és malasztot, illetve támpontokat.
A kisebbséget persze nem szabad izolálni, mert magára marad – mondta az elnök. – „Ha nagyon alaposan megnézzük Európát, akkor kiderül, hogy a kisebbség van többségben".
Ez pedig olyan érték, olyan hihetetlen kapcsolati tõke, amellyel eddig nem nagyon élt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem – mondta Cselényi László, aki szerint a legitim magyar politikai vezetésnek nem sikerült egyelõre ezt a kapcsolati tõkét gyümölcsöztetni. Ebben igyekszik például segítséget nyújtani a Duna Televízió a jövõben – hangoztatta interjújában Cselényi.
Népújság
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) CIGÁNYKÉRDÉS, FÜLÖP LÁSZLÓ LEVELE HORVÁTH JÁNOSHOZ
Kedves János,
Nem tudom megkapod-e a Magyar Lobbi (HL) küldeményeit, ezért továbbitom a mai számot Neked.
A HL e heti bevett témái egyikének cime a "Cigánykérdés". Ebben Lipták Béla beszámol arról az igen sajnálatos riportról, amely a NY Times (febr. 16) lapjain közöl hirt egy magyar honlapon meglelhetô "játék"-ról, ami – ha sikeres – megtisztitja a cigányoktól Magyarországot. Az ilyen fajta játék egyenesen felháboritó! Ennél csak azok butasága a felháboritóbb, akik ezt játszák, és azok korlátoltsága, akik ezt kitalálták és a "magyar" világhálóra feltették!
Nem tudom, hogy Te, mint képviselô, mit tudnál ennek megszüntetésére tenni, de igen kérlek nézz utána, hogy milyen alapon lehetne ezeknek a felelôtlen csibészeknek, vagy rosszindulatu provokátoroknak útját szegni. Ha erre törvényes lehetôség van, kérlek (s e kérésemben azt hiszem, nagyon sokan támogatnának) tedd meg a szükséges lépéseket ennek durva, embertelenségre buzditó játéknak magyar interneti honlapon való megjelentetésének leállitására.
Ez a szomorú téma eszembe juttatja Cleveland-Brecksville-i október 23-i, beszélgetésünket, – amikor itt jártál Orbán Viktor és Németh Zsolt urakkal – a magyar cigányság érdemeit elismerô magyar bélyegsorozatról. Azóta visszairtál, s a Népszabadság egy cikkben (2004 dec. 10) jelentette, hogy Te beadtad a törvényjavaslatot, amely értelmében a Parlament arra kérje a kormányt, hogy a Magyar Posta adjon ki bélyegsorozatot a magyar kulturában kiemelkedô szerepet vitt romákról. A cikk szerint, az Országgyülés egyik bizottsága volt hivatva megtárgyalni a javaslatot. Valószinü követted a javaslat utját. Történt-e e javaslat érdekében valami további?
Tudom, nehéz bélyegekrôl értekezni, amikor kenyér- és nyugdijgondok, és államadósság, stb. súlyos terhe nyomasztja vállatok. De, itt nem csak errôl a kontrasztról van szó. Mint Lipták Béla jól látja meg, a magyar név és diaszpóra, közvetve a magyar kisebbség külföldi megitélése szenved csorbát ilyen felelôtlen tettek miatt. Az ilyes megitélésnek elejét lehetett volna venni, ha már a bélyegsorozat tervét az otthoni (s talán az itteni) ujságok publikálhatták volna. De még nem késô.
Kérlek, tegyél meg amit lehet annak érdekében, hogy az efajta csinyeket semlegesitsük! Egyik módja lenne, a javasolt bélyegsorozat kiadása. A másik, és azonnali, hogy az otthoni pártok – ebben lehetnének végre egységesek! – azonnal visszavetnék az ilyen nemzetellenes cselekedetek megtételét. Én általában kerülöm a dörgedelmes, nagy szavak puffogtatását, de ennek a nemzet egy komoly részét sértô, a másik részét rosszindulat felé vezetô "játék"-nak semmi köze a szólásszabadsághoz!
Kérlek tudasd, mit lehet tenni ebben az ügyben.
Szeretettel gondol Rád, feleségednek kézcsókom küldöm, Ágnes is meleg üdvözletét küldi,
Fülöp Laci
Laszlo Fulop, MH/ MBK/ HAC
Architect & Planner
www.mbk.org
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) USA ENLÉKBÉLYEG 56 EMLÉKÉRE
April 20, 2004
Dr. Virginia Noelke, Chairperson
The Citizens Stamp Advisory Committee
United States Postal Service
475 L'Enfant Plaza, SW, Room 5670
Washington, DC 20260-2437
Dear Dr. Noelke:
I write today to petition you and the Citizens Stamp Advisory Committee to consider issuance of a stamp honoring the heroism of the 1956 Hungarian Revolution. The year 2006 will mark an important milestone: the 50th anniversary of one of the noblest efforts of the 20th Century.
On October 23, 1956, the little satellite nation of Hungary rebelled against the indomitable Soviet Empire. David took on Goliath. This freedom-loving nation had borne the yoke of communism for 11 years and strove to throw off the oppression of a Soviet-backed dictatorship. It was assumed that once a nation came under the sphere of influence of the Soviet Union, there was no escape. The world gasped in amazement as it watched events unfold in Hungary. Initially, the efforts of the Hungarian people were successful. They tasted freedom again for but a few days. It did not take long for the Soviet Union, seeing that no military assistance from the West was forthcoming, to come back with an overwhelming force to crush the revolution in blood. The revolt failed in securing the freedom of Hungary in 1956, but it left a mortal wound in the wall of the iron curtain that eventually fell, also in Hungary, in 1989.
Though Hungary may be small in size, her contributions to the efforts of US and world freedom are paramount from the fathers of the US Cavalry; US Aerospace; binary and the modern computer; and the Manhattan Project and the Hydrogen Bomb to name a few (see The Hungary Page). Many great Americans of Hungarian descent immigrated after the revolution to add their own contributions to this great country. Their children, like me, continue to do their best as well. The Hungarian freedom fight of 1956 showed the world that the Soviet Union was not invincible; Hungary's efforts significantly contributed to the collapse of one of the most brutal systems the world has ever known. It is for this reason that I would like to ask the Committee to consider issuing a stamp to commemorate this monumental event, the Hungarian revolution of 1956.
The American Hungarian Federation and the over 1.5 million strong Hungarian American community it serves greatly appreciates your consideration to commemorate the thousands that bravely fought and died for freedom. 2006 also marks the World Stamp Exhibit to be held in Washington D.C. We are inviting the Hungarian Post Office and would be honored to show such a stamp in the collection.
Sincerely,
Bryan Dawson, Vice President
Co-chair, 1956 Commemoration Sub-Committee
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxcxxx
7) CSÁNGÓ KERESZTAPA MOZGALOM
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) vállalt védnökséget Romániában a Moldvai Csángómagyar Szövetség Keresztapa-Programja fölött – tájékoztatta a Kossuth Rádiót Lászlóffy Pál a szövetség elnöke.
Az RMPSZ már az oktatási program pénzügyi hátterét is intézte, így a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a csángómagyar oktatási programra megítélt 20 millió forint összeget is eljutatta az érintettekhez és követte annak felhasználását: 18 millió forint jut erre a tanévre az iskolán kívüli oktatásra és 2 millió forint a Szeret-Klézse Alapítvány hasonló tevékenységére. A Keresztapa-Programra egyfelõl a magyarországi Szent Ferenc Alapítvány számlájára befizetett támogatási összegek, másfelõl, a pedagógus-szövetség romániai számlájára befizetett összegek folynak be. A keresztszülõ egy gyerek oktatási költségét vállalja, ami a Csángószövetség számítása szerint 30.000 forint. Magyarországon mintegy 300, Romániában körülbelül 20 támogató jelentkezett.
Kossuth Rádió
A moldvai csángó gyerekek Keresztapa-Programja itt olvasható:
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
8) AZ ÚJ MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSRÓL
Lipták Béla úr részére
Kedves Béla!
Az imént hallottam a Magyar Katolikus rádióban Rácz Sándor úrral egy beszélgetést. Eddig is tudtam, hogy egy higgadt, bölcs ember, és ízig vérig magyar.
Véleményem szerint ilyen Köztársasági Elnökre van szükségünk! Nem diplomával adják a bölcsességet! Az élet és jóra hajló szemlélet adja ezt meg, és az élet tapasztelet. Szent István sem végzett egyetemet,- igaz voltak oktatói- vagy Attila sem járt iskolákba, de tanult az életből a gyakorlatból, és meglátta azt amit érdemes volt meglátni, és hasznosítani a saját népe számára.
Ezért arra kérlek, ha egyet értesz velem, kezdjünk egy kampányba, hogy ne a pártok és főleg ne az MSZP-SZDSZ jelöltje legyen a Köztársasági Elnök, hanem egy semleges, párton kívüli bölcs magyar ember RÁCZ SÁNDOR.
Ha egyet értesz kérlek tedd fel a ML honlapra, azzal, hogy a többi honlapok is vegyék át,
Terjesszük, és érjük el a választó polgárokat is.
Baráti üdvözlettel,
Vinczer S. Péter
PS: Az Országgyülés a köztársaság elnökét kétharmados többséggel választja. A magyarországi ideológiai zürzavart jellemzi, hogy az 1956-os Forradalmi Munkástanácsok elnökét egyesek a jobboldalhoz sorolják.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
9) AZ AMERIKAI MAGYARSÁG INTÉZMÉNYEINEK ADATAI
Az alábbi idézet a Rutgers egyetemen tanitó Nagy Károlynak a Valóság c. lapban megjelent irásából való:
"Iskolai magyarnyelv-oktatás, magyar írás, olvasás, beszéd, irodalom, történelem, népdal, népmûvészet tanítás Amerikában jelenleg 17 város 20 hétvégi magyar iskolájában folyik. Magyar istentiszteleteket 56 város 58 református templomában, misét 20 város 23 római és görög katolikus templomában hallgatnak vasárnaponként. 13 városban 22 magyar cserkészcsapat mûködik. Mintegy százra becsülhetõ azoknak a magyar szervezeteknek a száma országszerte, amelyek a magyar kultúra megtartásán is munkálkodnak. A 2000-ben készült népszámláláskor mintegy 118 000 amerikai lakos jelentette azt, hogy otthonában magyarul is beszél."
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
10) AZ ORBÁN ÉS GYURCSÁNY BESZÉDEK TELJES SZÖVEGE
Orbán Viktor évértékelő beszéde
Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Orbán Viktor évértékelő beszédét.
Budapest, 2005. február 16.
Kedves Barátaim!
Van egy hagyomány, ahogy Martonyi János elmondta, nem lehet egész egyszerűen csak lakossági fórummá alakítani a mai összejövetelünket, még ha internetes, modern és korszerű is. Tehát valamit mondanunk kell a mögöttünk hagyott évről is, s nemcsak a hagyomány miatt, hanem azért is, mert tanulságos esztendő van a hátunk mögött. És ha a beszélgetés végén el akarunk jutni oda, hogy mit kellene tenni a 2005-ös esztendőben, ahhoz tudnunk kell, hogy pontosan mit is végeztünk, hol is tart Magyarország, hova jutottunk el a 2004-es esztendő végére?
Arra gondoltam, hogy kezdhetjük azzal a mai beszélgetésünket, hogy megkérem Önöket, emlékezzenek vissza arra, hogy miként kezdtük el a tavalyi évértékelő beszélgetést. Akkor azt mondtuk, hogy a szokásunk lényege az, hogy minden esztendőben odaáll Magyarország a képzeletbeli ajtófélfához, úgy ahogyan még a nagyapánk tette velünk a születésünk napján, és húzunk egy rovátkát, megnézzük mennyit nőttünk az előző esztendőhöz képest. Tavaly így jártunk el, s azt tapasztaltuk, hogy nem nőttünk, hanem kisebbek lettünk. Sőt tavaly azt is elmondtuk, hogy nem egyszerűen csak kisebbek lettünk, hanem szándékosan húztuk össze magunkat, mert tavaly arra tanítottak bennünket, hogy merjünk kicsik lenni. És Magyarország ezt megfogadta. Az idén megint odaállhat Magyarország az ajtófélfához, s a beszélgetésből majd talán kiderül, nem túlzok, ha azt mondom, hogy ismét kisebbek lettünk. A helyzet csak annyit változott, hogy most azt mondják nekünk, azt a nótát hozza a szél, hogy nem számít, mit mutat az ajtófélfa, most már nem a testméret határozza meg, hogy ki mekkora, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani. Ennyiben kétségkívül új esztendő a 2005-ös. Az országjárás során azt is tanácsolták nekem, hogy felejtsem el ezeket a rovátkákat az ajtófélfán, új idők, új szelek járnak, új mértékegysége van most már Magyarországnak. Felírtam két mondatot, ezt most felolvasom. Félre a múltba-forduló, bezárkózó, nacionalista, enyhén klerikális rovátkákkal, melyeket az ajtófélfára vésünk, most már máshogy kell mérni a dolgokat. Új kor, modern, nyitott Magyarország és ehhez új mértékegység illik, itt a hantaméter. A modern Magyarországot most már hantaméterben kell mérni.
Valóban, ha Önök visszaemlékeznek a mögöttünk hagyott évre, akkor talán nem érzik túlzásnak, hogy 2004 az a nagyotmondás éve volt. Kezdődött mindjárt az előző miniszterelnök nagy ívű javaslatával, amely megrengette, vagy ha meg nem is rengette, de felrázta Európát. Versenyezzünk, induljunk egy demokratikus választáson úgy, hogy mindannyian egy listán nevezzük magunkat, – talán emlékeznek erre. S a 2004-es esztendő egy másik bejelentéssel végződött, amely legalább három hantaméter mértékegységet is megér, ez úgy hangzott, hogy nagy a jólét, kedves barátaim. Igen ide jutottunk az év végére. 2004-ben, ahogy jártam az országot nem egyszer hallottam, hogy sokan úgy látják, mintha talán az ország vezetői nem mindig tudnák pontosan, hogy hol is vannak. S egy régi zenésztörténet eszembe is jutott, amely arról szól, hogy a vak zongorista beszélget a nagyothalló dobossal. A vak zongorista megkérdezi, hogy "Táncolnak-e már?" Mire a nagyothalló dobos: – "Miért, játszunk?" Nos kedves barátaim, néha így érezte magát az ember 2004-ben. Ezzel szemben a valóság közel sem ilyen vicces. A valóság közel sem ad okot arra, hogy ilyen jól szórakozzunk. Ha ugyanis hinni lehet – s miért ne lehetne hinni – egy szociális fölméréseknek és a kimutatásoknak, akkor azt tudom mondani, hogy 2004-ben hazánk egy olyan országgá vált, ahol 1 millió olyan honfitársunk él, aki ha kifizeti a rezsijét, akkor 3.400 forintnál kevesebb pénze marad havonta. És 3 millió olyan ember él Magyarországon, aki, ha egy főre lebontjuk a keresetét, akkor fejenként havonta a minimálbér felénél, vagyis 23 ezer forintnál kevesebb összegből tartja fönn magát. Ez Magyarország.
A kormányváltás óta 33 alkalommal emeltek adót, s valljuk be, ez még gombócból is sok. Tehát miközben a nagyotmondás országa lettünk, a nagyotmondás mögött, a függöny mögött azért ott van az igazi Magyarország képe, s azt kell mondanom, hogy az a kép kevés okot ad a vidámságra. Tehát, ha máshonnan nézzük a dolgot, akkor 2004 az a ráfizetés éve is volt. 2004-ben hosszú esztendők után először csökkent Magyarországon a bérek reálértéke. Az inflációt ismét jóval meghaladó mértékben nőttek a hatósági árak. Ráfizetéses volt ez az esztendő azoknak, akik munkából éltek. Nőtt a munkanélküliség Magyarországon. Mintegy 30 ezerrel több munkanélküli lett az év végére, mint amennyi az év elején volt. Ráfizetéses év volt a gazdáknak, mert nem kapták meg azt a támogatást, ami egyébként járt volna nekik az Európai Uniós csatlakozás következtében, és ráfizetéses volt a vállalkozóknak is, nemcsak az adóemelések miatt, hanem azért is, mert nem kapták vissza azt az áfát, amit egyébként törvény szerint vissza kellett volna kapniuk. És ráfizetéses év volt a nyugdíjasoknak is, akiktől a gyógyszer és a rezsi emelkedésével visszavették a korábbi nyugdíjemelést, s talán nem túlzok, hogy nemcsak visszavették, hanem lehet, hogy már kétszer visszavették az elmúlt esztendő során.
Ugyanakkor 2004 egy nagyon aktív esztendő volt. Magyarország polgárai háromszor is elmondhatták a véleményüket, – hogy milyen tanulságokat vontak le ebből az ország vezetői, az persze más lapra tartozik. De emlékezzenek arra, hogy a Nemzeti Petíciót 1.300.000 ember írta alá, az Európai Uniós választáson 3.000.000 ember mondott véleményt, a népszavazáson pedig 2.000.000 ember mondta ki, hogy az egészség nem üzlet, és másfél millió ember mondta ki, hogy összetartozunk. Nagyon aktív esztendő volt a 2004-es év. Igaz sokan vannak olyanok, akik magukat elsősorban szakértőnek tartják, és azt mondják, hogy nem helyes, hogyha az emberek túlságosan sokat szólnak bele a dolgokba, s ha túlságosan sokat kikérjük a véleményüket, az nem más, mint populizmus. Nekik azt tudjuk mondani, hogy nem kell ahhoz cipésznek lenni, hogy az ember tudja, hogy hol szorít a cipő. Ideje néha megkérdezni az embereket, úgy ahogy azt 2004-ben tettük, s így kell majd eljárnunk 2005-ben is. És a közéletről van még egy gondolatom, amely nem tartozik a legvidámabb lapjaira a 2004-es esztendőnek. 2004-ben kormányzati politikává vált, hogy szembeállítják egymással a vidékieket és a városiakat, a hívőket és a nem hívőket, a határon belülieket és a határon kívülieket, a szegényeget és a gazdagokat, sőt éppen a védteleneket, a gyengéket és az ártatlanokat támadták a leghevesebben. Emlékezzenek arra, hogy az idősödő nőket, a 40 évig üldözött egyházakat, s a munkájukat tisztességesen végző köztisztviselőket fenyegették meg a leggyakrabban. Új kormány, új bátorság! Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretnek, ez az új bátorság, kedves barátaim.
Még egy gondolatot hadd mondjak el, ha megengedik, mert ez a téma gyakran előjött a korábbi évértékelő beszélgetésekben. Mit tehetünk a mostani szózuhatag, ahogyan az újságokban mondják, "kommunikációs offenzíva" ellen? Különösebben gazdag tárháza az ötleteimnek nincs. Csak egy orvosi tanácsot tudok adni mindannyiunknak: nagyotmondás ellen legjobb orvosság a nagyothallás. Folyamodjunk ehhez! Akik pedig a veretesebb ritmusba szedett mondatokat szeretik, azok ismételgessék azt, hogy "omlásában súlyos a légvár". Ennek láthatjuk nap, mint nap a jeleit. Nos, azonban, ha nemcsak a 2004-es évről kell valamit mondanom, hanem arra is lehetőség nyílik, hogy három esztendőről beszéljek egy kicsit összefüggően, s csak egyetlen érzésemet próbáljam elmondani önöknek, – azt, amit igazán a szívfájdalmamnak érzek, – az az, hogy Magyarország nagyon sokat változott az elmúlt három évben. Most nem arról beszélek, hogy rosszabb vagy jobb kormányunk van, mint ami korábban volt, hanem valahogy Magyarország összeesett, valahogy elvesztette a hitét, valahogy megnyitották az ereit, és elfolyt az energiája, valahogy elvesztette az önbecsülését. Gondoljanak vissza arra, hogy hogyan is volt mindez 1998-ban! Nem tudjuk pontosan miért, azt sem, hogy pontosan mikor, de valahogyan 1998 és 2002 között egy lelki változáson ment át az ország. Egyszercsak olyan dolgokra éreztük magunkat képesnek, amibe korábban bele se mertünk vágni. Gondoljanak arra, hogy akkor is volt éppen elég baj. Volt egy teljes orosz gazdasági összeomlás. Vagy gondoljanak arra, hogy akkor is voltak természeti katasztrófák, cián került a Tiszába, minden évben volt árvíz, a rosszabbakban nem is egy, hanem inkább kettő, s mégis fölépítettük a Mária-Valéria hidat, megépült a Nemzeti Színház, kétszeresére emeltük a minimálbért, elindítottuk az otthonteremtési támogatást, létrehoztuk a diákhitelt. Ha a románok nem voltak hajlandóak megindítani a magyar nyelvű egyetemet Erdélyben, akkor megindítottuk mi a magyar nyelvű egyetemet.
S minden házat, amelyet elsodort az árvíz, a legtávolabbi falu legutolsó házsorában is újraépítettük, fölépítettük, s lakhatóvá tettük. Még egyszer mondom, nem azért, mert jó kormányunk volt, hanem azért, mert Magyarország egy olyan ország volt, amely elhitte, hogy arra is képes, amire korábban nem volt képes belevágni. Ez párolgott el ma. Ma azt látom, hogy egyfolytában csak arról folyik a közbeszéd, hogy mit, miért nem tudunk megcsinálni. Miért nem tudjuk visszaadni az áfát a vállalkozóknak? Miért nem tudjuk kifizetni a gazdáknak a neki járó támogatást? Miért nem tudjuk megfékezni az árakat? Miért nem tudjuk csökkenteni az adókat? Mit, miért nem lehet? No ezen kellene változtatni. Ha 2006 tűnik fel a horizonton, akkor nem egyszerűen kormányváltásra gondolunk, hanem arra kell gondolnunk, hogy vissza kell adni Magyarországnak ezt a fajta lelkületet, életerőt, mert csak akkor leszünk képesek jó kormányzati teljesítményre, – majd ha eljön az ideje, – ha az egész ország megváltozik, ha ismét visszanyeri önbizalmát, önbecsülését, optimizmusát és életerejét.
Rákay Philip: Kezdjük bizonyos szempontból kronológiai sorrendben, hiszen néhány nappal ezelőtt egy kis településen, Pocsajban voltunk, úgyhogy vegyük előre a falu témakörét. Hogyan lehetne megállítani a jelenlegi kormány által folytatott falurombolást? – kérdezik többen is. Hogyan akarják a fiatalokat a faluban maradásra bírni? Sokak szerint ez az egyetlen esélye a falvak életben maradásának.
Kudlik Júlia: De vannak konkrét kérdések is. Ha nem lesz helyközi buszjárat, kihalhatnak a falvak, mi a megoldás? Miért csak az autópályákat fejlesztik, amelyek köztudottan elkerülik a falvakat? Egyre több helyen, főleg a falvakban nincs háziorvos, mit lehet ez ellen tenni? Ha leállítják a MÁV szárnyvonalait, hogyan jutok el a munkahelyünkre? És sorolhatnánk ezeket a problémákat.
R. P.: Van egy egészen jó ötletnek tűnő javaslat. „A leépült falvak maguk választják önmaguk közül vezetőiket, melléjük javaslom képzett falumenedzserek választását, talán nagyobb esély van így a megmaradásra."
Orbán Viktor: Akkor vegyük külön a falut, meg külön a gazdák dolgát, és kezdjük a faluval. Magyarországon 3.200 település van, ennek a 75%-a kevesebb, mint 2.000 lelket számlál. Amikor a falu jövőjéről beszélünk, akkor Magyarország területének háromnegyedéről is beszélünk. Miközben a magyar falu úgy érzi, hogy magára hagyták – egyébként ez nemcsak az elmúlt három évben kialakult érzése, történetileg is elég régóta így van ez már, hogy falun egyre bizonytalanabb az élet, azon kell gondolkodni, hogy van-e egyáltalán jövője a falujuknak. Ám ha önök elmennek az Európai Unió más államaiba, tőlünk nyugatra, akkor azt fogják hallani, hogy falun élni talán a legbiztonságosabb és legkiszámíthatóbb élet. Ha valaminek van jövője az Európai Unióban, akkor az a falu.
Az Európai Unió is úgy gondolja, hogy ez így van rendjén, és ezért jelentős támogatásokat ad. Ebből jól látszik tehát, hogy nem egy világtendenciának vagyunk mi elszenvedői, hanem itt Magyarországon valamit rosszul teszünk. A falunak lehetne és kellene is, hogy jövője legyen. Mi a baj? Valóban arról szólnak a hírek, hogy postákat zárnak be, iskolákat számolnak föl, szárnyvonalak tűnnek majd el, még azt sem tudják, hogy lesz-e buszjárat egyáltalán. Nos amikor ezen gondolkodunk, kedves barátaim, akkor azt javaslom, hogy idézzük föl annak az orvosnak a képét, aki elé bevisznek egy összetört beteget. Akit szinte alig lehet fölismerni. Miért van az, hogy az orvos a leginkább sérült részeket nem vágja le csak úgy egyszerűen? Ha lehet, megpróbálja megtartani. Bekötözi, begipszeli. Mi ennek az oka? Az az oka nyilván, hogy az orvosnak van egy képe arról, hogy mi az, hogy ember. Van előtte egy eszmény, és tudja, hogy egyszerűbb megoldásokat is választhatna, de akkor már többé nem lenne ember.
Kérdezem én, mi az a tervrajz, amely szerint ezeket a döntéseket, – posta, busz, iskola-felszámolások, – hozzák, mi a falusi életről fönntartott, átgondolt eszmény, kép, amihez illeszkednek ezek a döntések? Nem tudunk válaszolni erre a kérdésre. Ez mutatja azt, hogy milyen mélyen van a baj. Nem egyszerűen rossz döntésekről van szó, hanem, hogy elveszett a tervrajz. Ma Magyarországon nem tudják a döntéshozók, hogy milyen legyen, milyen lehet a falusi élet. Így nem maradnak mások, csak egyedi intézkedések, és ez teszi tönkre a falut. Ezért nagyon világos, határozott falukoncepcióval kell rendelkezni. A falusiak nem nagyon hisznek már senkinek, talán még nekünk a leginkább, de azért velünk is óvatosak. Ezért nincsen más megoldás szerintem, arra kérem a falusiakat, hogy hozzanak létre faluparlamenteket! Ez minden megyében egy nagygyűlést jelentene, ahol összegyűlnek a falusiak, és megfogalmazzák, hogy szerintük milyennek kell lenni a falusi életnek. Összeállítják a tervrajzot, és akármilyen kormány is lesz 2006 után, ezzel a kormánnyal erről akarnak megállapodni. S ha a kormány nem adja a beleegyezését, nem köt erre szerződést, akkor a falusi emberek – nincs jobb tanácsom, ne támogassák azt a politikai erőt, amelyik ezt nem vállalja. Kézbe kell venniük a falusiaknak a saját jövőjüket! Hasonlóképpen vannak Nyugat-Európában olyan javaslatok, intézkedések, bevált gyakorlatok, amelyeket Magyarországon meghonosíthatunk. Mert nemcsak az iskolát zárják be, hanem nincsen tanár sem. Elmegy a faluról az értelmiség, vagy ha ki is nevelték maguk közül, nem jön vissza. Ami Nyugat-Európában több helyütt bevált, amit nevezzünk egyszerűen falusi pótléknak, Magyarországon is be lehet vezetni. Igenis, azok, akik közalkalmazottak, foglalkozzanak kultúra-szervezéssel, legyenek tanárok, vagy éppen egészségügyi dolgozók és vállalják, hogy falun teljesítenek szolgálatot, ott dolgoznak, s ez bizony köszönjön vissza a fizetésükben is! Vezessünk be egy falusi pótlékot! Ez más államokban már bevált. Errefelé vezet a falu jövőjének útja.
R.P.: A faluparlamenthez kapcsolódva hadd tegyek fel egy olyan kérdést, amely nagyon sokszor megjelent nemcsak Pocsajon, hanem az sms-írók is sokat gondolkodtak erről, hogy vajon miként kívánják megszólítani az egykori kisgazda szavazókat és egyáltalán a gazdákat. Meg lehet mozdítani valahogy ezt a nagyon széles és fontos réteget?
Orbán Viktor: Először is érdemes fölfigyelnünk arra, hogy a gazdák számára egy év, az nem egy naptári év, nem január 1-től január 1-ig tart, a gazdák számára úgy tűnik, hogy a magyar közélet sajátosságai miatt egy év az tüntetéstől tüntetésig tart. Így néz ki a helyzet. Ezért azt hiszem, hogy a gazdákat bátorítanunk kell, és anélkül, hogy beavatkoznánk a dolgukba, mindenhol ahol csak tehetjük, ki kell nyilvánítanunk, hogy mi velük vagyunk! Azt kívánjuk nekik, hogy járjanak sikerrel, és azt kívánjuk a MAGOSZ-nak, a gazdaszövetségnek, hogy erősödjenek meg. Legyenek megkerülhetetlen szereplői a magyar közéletnek. Szeretném, ha tudnák, hogy az Európai Uniós csatlakozás következményeit összegző tanulmányban azt lehet olvasni, magam is láttam, hogy Lengyelországban és Csehországban a gazdák jövedelme 54%-kal nőtt egyetlen esztendő alatt. Magyarországon, – írja ugyanez a tanulmány – 24%-kal, csakhogy a magyar gazdák ezt a pénzt még nem kapták meg. Így áll a helyzet, kedves barátaim! Miközben az Európai Unióban nemcsak az újonnan csatlakozottak, hanem a régi tagállamok is védik a gazdáikat, például a kötelező hatósági eljárásoknak a díját elengedik és ingyenesek a hatósági szolgáltatások, addig mi, megsarcoljuk a gazdáinkat. Igenis ki kell mondanunk, hogy a nyugatiak pontosan tudják, hogy az Európai Uniós szabályokat nem megsértve, miként támogassák a saját gazdáikat, és ezzel hogyan támogassák azt, hogy a saját nemzetük termékei legyenek ott az élelmiszerpiacon. Mi nem ezt tesszük. Magyarországon a kormány erről nem hallott, ilyen döntések nincsenek. Ez a gondolkodás ma nemcsak, hogy nincs jelen, hanem ha valaki fölveti, akkor még le is nacionalistázzák. Ide jutottunk. Holott egyébként minden más ország tudja, hogy mi az angol, a német, a francia és az olasz érdek. Csak mi nem védjük meg a gazdáinkat, nem védjük meg a munkahelyeinket, nem védjük meg a piacainkat. Ezen változtatni kell!
K.J.: Térjünk át Budapestre! Mi lesz a lakótelepen élőkkel? Tervezik-e, hogy a panelházakat felújítják? A jelenlegi rendszer rossz, a lakótelepen élők nem tudják igénybe venni, önerőre ott nem lehet számítani. Miért rosszabb az oktatás színvonala a külső kerületekben, mint a belsőkben? Hogyan akarják megoldani a hajléktalanok problémáját? Most már fölmérték, ugye több ezren vannak Budapesten. Miért nem akadály-mentesítették Budapestet? Miért havi 15-20 ezer forint a távfűtés, amikor a szomszédban a gázfűtés csak 5 ezer forint? Miért nincs Budapestnek hangulata? Miért nincsenek hangulatos parkok, utcák és boltok, ahol szívesen időzik az ember?
Orbán Viktor: Természetesen nem azért jöttünk össze, hogy arról beszéljünk, hogy a városvezetés mit nem tett meg az elmúlt 15 évben, mert amit az elmúlt 15 évben nem tett meg, azt a hátralévő egy évben sem nagyon fogja megtenni. Ha megengedik, tehát nem erre összpontosítanám a figyelmemet. Önigazolásra sincs szükségünk, de mégis talán hadd keressem a választ arra a kérdésre, hogy miközben nagyon sok minden történt a polgári kormány idején Budapesten, miért nem kerültünk közelebb a budapesti emberekhez? Amikor kiderült, hogy Budapest a mai beszélgetés témái között lesz, akkor hirtelen összeállítottam egy listát: millenniumi városrész, Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Millenáris, új sportcsarnok, Terror Háza, népligeti buszpályaudvar… Csak hogy hirtelen mondjak néhány olyan beruházást, ami egyébként a mi felelősségi körünkbe tartozó négy esztendő alatt jött létre Budapesten. És mégis a budapestiek úgy érezték, hogy ez kevés. De ha mélyebben belegondolunk, akkor talán nem azt gondolták, hogy kevés, hanem azt gondolták, hogy ez nélkülük történt. Nem tudtuk őket eléggé bevonni abba a munkába, amit végeztünk. Ezért lehetett azt mondani, hogy igazából nem is teszünk értük semmit. Vagy talán keveset, vagy mindenképpen kevesebbet, mint amit tehetnénk. Ez nagy tanulság a jövőre nézve.
Ezért a főváros jövőjéről szóló terveket úgy kell elkészítenünk, hogy azok ne csak jó minőségű tervek legyenek, – mert vannak szakértők vannak Budapesten sokan, az ő tudásuk összeilleszthető, megvásárolható, elrendezhető, – hanem sokkal inkább arra kell törekedni, hogy egy olyan új terve szülessen Budapestnek, amelyet az emberek a sajátjuknak éreznek. Érezzék úgy, hogy őket megkérdezték, benne van az ő véleményük is! Amikor a négypárti találkozón a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán a miniszterelnök úrnak fölajánlottam, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elkészíti az új Budapest-tervet, és a kormánynak rendelkezésére bocsátja, hogy azt építsék be a Nemzeti Fejlesztési tervbe, akkor éppen arra gondoltam, hogy nekünk most egy olyan új Budapest-tervet kell létrehoznunk, ami másképp születik, mint ahogyan a szakértői tervek eddig születtek. Minden budapestinek föl kell kínálni a lehetőséget, hogy elmondja, ahol ő él, ott milyen változásokat lát szükségesnek.
De a legnehezebb kérdést ne kerüljük meg! Miért van az, hogy szeretjük Budapestet, hogy otthonunk Budapest, és mégsem érezzük otthonosnak? Ez azért van kedves barátaim, mert amikor az ember kijön a lakása ajtaján, onnantól kezdve a város nem segíti őt, hanem csupán akadályokat támaszt vele szemben. Olyan az élet itt, mint egy akadálypálya. Kis túlzással azt mondhatom, olyan, mint egy kiképzőtábor, vagy túlélő-tábor. Állandóan le kell küzdeni valami akadályt, ahelyett, hogy jól érezhetnénk magunkat benne. Ezért Budapestet egy új terv segítségével kell majd megújítani.
Ha önök megnézik a – nem könnyen érthetővé varázsolható – gázáremeléses, gázfűtéses és távfűtéses lakások egymáshoz való viszonyát, akkor azt fogják tapasztalni, hogy a távfűtéssel működtetett lakásokban élők egyharmadával többet fizetnek, mint a bizonyos gázzal fűtött lakásokban élők. Ez elfogadhatatlan, egyszerűen tarthatatlan. Ha a kormány képes volt arra, hogy bizonyos szociális szempontok szerint a gázáremelést bizonyos lakások esetében kordában tartotta, akkor ezt meg kell tenni a távfűtés esetében is, vagyis egy elég jelentős, legalább egyharmadnyi mértéket elérő távfűtési árcsökkentést kell a kormánynak megtennie, illetve kell a budapestieknek kikövetelniük. Nagyon remélem, hogy a parlamenti frakciónk ennek a véleménynek majd hangot is ad a jövőben. Úgy is fogalmazhatok, hogy elvárjuk a kormánytól, hogy ezt megtegye.
K.J.: De amikor az energiatermelők és szolgáltatók külföldi kézben vannak, akkor hogyan lehet ezt megvalósítani 2006 után?
Orbán Viktor: Itt sem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Amikor polgári kormány volt Magyarországon, akkor – hogy baráti arcot mutassunk a másik irányba, – levertük a cölöpöket. És ott világossá tettük, hogy amíg Magyarországnak polgári kormánya van, vagy amíg a magyar kormány a polgárok oldalán áll, addig sohasem fordulhat elő Magyarországon, hogy az inflációt meghaladó mértékben növekedjenek bizonyos, a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen árak. Ugyanis az árak tekintélyes mértékét, vagy a legfontosabbakat maga a kormány határozza meg. Nem igaz, hogy a piac határozza meg! Az sem igaz, hogy a világgazdaság határozná meg! Nem. Kormányzati döntések kellenek ehhez! Ez nem könnyű küzdelem, most nem akarom önöket untatni a saját veterán élményeimmel, de el tudnék mesélni számos beszélgetést, amely arról szólt, hogy miként akarnak nyomást gyakorolni, az egyébként mindenkor szabadon választott és a polgárokat képviselő kormányra, annak érdekében, hogy zért "okosabban", "reálisabban", "piacbarátibban" határozza meg az árakat. Amikor erről van szó, akkor higgyék el, hogy nagy elefántok mozognak a bozótban. De ez nem azt jelenti, hogy a magyar kormány erőtlen volna. A magyar kormány közakaratot, a közhatalmat képviseli. És igenis, ha védhető érvei vannak, akkor meg tudja védeni az embereket az indokolatlan áremelésektől. Lehetetlen, hogy az inflációt rendre gyakran kétszer meghaladó, létfenntartási áremelkedések történjenek meg! Ez egész egyszerűen nem fogadható el. Tehát most nemigen van jobb ötletem az árak megfékezését illetően, mint egy csöndes, nyugodt kormányváltás. Ha megengedik, még egy élményemet szeretném megosztani önökkel. Amikor Óbudán jártunk, akkor meghívtak bennünket egy panellakásba is, ahol beszélgethettem a közös képviselővel. Ezt csak azért mesélem el önöknek, hogy érzékeltessem, milyen messze tud egymástól futni a különböző, nagy makrogazdasági adatokban kifejezett, az ország "sikeres és biztató helyzetéről" szóló beszámolók képe, meg az a kép, amit a valóság rajzol.
A közös képviselő elmondta, hogy három évvel ezelőtt, a kormányváltáskor ebben a blokkban a díjhátralékosok száma alacsony volt, és az összeg, amivel tartoztak, 180 ezer forint volt. Három évvel a kormányváltás után ez a szám 1 millió 850 ezer forint. Azt is elmondta, hogy három évvel ezelőtt ugyanennek a panelblokknak az aljában még az üzlethelyiségeket csak úgy lehetett kiadni, – miután túl sok volt a jelentkező, – hogy versenytárgyalásokat tartottak. Megmutatta, elsétáltunk a ház előtt. Most üresen állnak az üzletek, kedves barátaim! Ez a három év, ez is a három év, amely mögöttünk van.
Panelrekonstrukciós programra mindenképpen szükség van. Magyarországon nagyjából 800 ezer lakást érint ez, és Budapesten is van belőle vagy 400 ezer. Nyilvánvalóan ez egy olyan probléma, amit nem lehet megkerülni. A mi időnkben egyébként történtek lépések, nem merem azt mondani önöknek, hogy elég bátor lépések voltak ezek, ennél sokkal összehangoltabb munkára van szükség. Nem egyenként kell kezelni a problémát, hanem valószínűleg egy nagy országos panelrekonstrukciós programot kell indítani. Schmitt Pál azt mondta nekem, hogy az Európai Unión belül komoly munkát folytatunk most annak érdekében, hogy Európai Unió megértse azt, hogy olyan térséget emelt be most a tagjai közé, ahol ez egy komoly probléma. Nyugaton ez már nem az a fajta gond, mint ami a miénk. Ezért az Unió ugyan most nem rendelkezik erre elgondolásokkal, de foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, mert itt nagyon komoly fejlesztéseket kell végrehajtani, amit nemzetállami forrásokból nem tudnak megoldani az országok. Európai kérdéssé is kell tenni a panelvilág rekonstrukcióját.
R.P.: Két konkrét kérdés: eddig semmi építést nem kezdett el a jelenlegi főpolgármester. Aztán egy nagyon rövid, de lényegre törő kérdés: hol a pénz? 2006-ban vajon számon kérik ezt? És rengetegen kérdezték, igaz-e, hogy leválasztják Budapestről a külső kerületeket, mert "nem akarunk többet fizetni az utazásért."
Orbán Viktor: A külső kerületek leválasztásához kétharmados törvény kell a magyar parlamentben, ezért ez csak egy ötlet, semmiképpen nem mondhatjuk azt, hogy a megvalósulás küszöbén állna. Tehát, ha valaki emiatt fenyegetve érzi magát, ne tegye! Bár egyébként attól, hogy leválnának a kerületek, nem lenne szükségszer&
