A MAGYAR LOBBI HETI AKCIÓLEVELE, 2005 február 5
NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY RÉSZT AKCIÓINKBAN! NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévõ ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
E HETI AKCIÓINK (TENNIVALÓINK):
1) NE LEGYEN KÉT ÜNNEPÉLY, ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT
2) TÖRVÉNYJAVASLAT A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL
HÁTTÉRANYAG
3) DÉLVIDÉKI ATROCITÁSOK
4) NÉZZÜK MEG A TRIANON FILMET
5) FARKAS ÁRPÁD PÉLDÁT MUTAT
6) SEPSISZENTGYÖRGY SEGITSÉGET KÉR
7) A VILÁG MAGYAR SZERVEZETEINEK CIMTÁRA
8) PÁLYÁZATI FELHIVÁS MAGYARORSZÁGI TANULÁSRA
9) DOMJÁN KIÁLLITÁS
10) CIVIL SZERVEZETEK A FELVIDÉKI MAGYAR IFJÚSÁGÉRT
11) A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG GYAKORLATA EURÓPÁBAN
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1) NE LEGYEN KÉT ÜNNEPÉLY, ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT
Idén márciusban megint két ünnepélyre készül a new yorki magyarság. Nagyon kérem az HL minden tagját, hogy küldjenek az alábbihoz hasonló leveleket az illetékes két vezetőnkek annak érdekében, hogy egységben ünnepelhessünk.
(Ez a szomorú széthúzás emlékeztet endem a hágai Duna perre, ahol a világ környezetvédö szervezetei sajtókonferenciát hirdettek a Duna megmentésére kidolgozott Kompromisszum Tervünk ismertetésére 1997 március 26-án délután FÉLHÁROMRA, s erre a Horn kormányt képviselö magyar delegáció vezetöje – nem érdemli meg, hogy nevét emlitsem – is sajtókonferenciát rendezett ugyanaznap délután FÉLHÁROMRA. Ezzel ez a "magyar" ember elérte, hogy a Kiegyezési Tervet a mai napig nem ismeri a világ.)
xxxxxxxx
TO: ghorvath@humisny.org, Erno Hoka@aol.com
Dr. Horváth Gábor nagykövet, a Magyar Köztársaság New Yorki Fökonzul
Mr. Hóka Ernö elnök, Magyar Szabadságharcos Szövetség
Tisztelt Elnök és Nagykövet urak, Kedves Ernö és Gábor!
Miután köszönetet mondok munkátokért, melyet abba fektettetek, hogy New York magyarsága méltóképen emlékezhessen 1848-as szabadságharcunk 157. évfordulójára, egy kéréssel fordulok Hozzátok: Azt szeretném kérni, hogy ne „egymásra” rendezzétek a két megemlékezést, ne kényszeritsétek a New Yorkcab élö 50,000i magyart, hogy „válasszon” ünnepélyeitek között, hanem vonjátok össze a két március 13-ára tervezett rendezvényt, hogy igy mindkettötök kitünöen kiválasztott szónokai ugyanarról a platformról szólhassanak hozzánk. Kérem, mutassatok példát népünknek abban, hogy az ideológiai különbségeknél és pártérdekeknél fontosabb az ami minden magyart összeköt, amiben minden magyar egyetért : hazánk és Kossuth Lajos eszméinek szeretete!
Bizony méltó lenne az évfordulóhoz, ha az összevont ünnepélyen a New Yorkban élő magyar ifjak egyike, felolvasná Kossuth Lajos szobránál azt a beszédet amit ö mondott 1849-ben, az Egyesült Államok képviselöházban. A beszédet, melyet a képviselök és szenátorok együtt hallgattak, mert Lafayette beszéde óta először, Kossuth tiszteletére egybehivták a két házat. Bizony itt az ideje, hogy emlékeztessünk Kossuth Lajosra és a népre, mely elsőnek mondta ki, hogy az emberiségnek nem lehet nemesebb célja, mint küzdeni a világszabadságért, minden nép és minden nemzet jogáért az önrendelkezéshez!
Bizony itt az ideje, hogy a New York Times, ne az egymást maró három ujságunkról számoljon be (mint tette 2005, január 22-én), hanem arról, hogy mi, jobb és baloldali, zsidó és keresztény, konzervativ és szocialista magyarok EGYÜTT ünnepeltünk és egységben szóltunk a világ minden népének, igy a mi elszakitott honfitársainknak szabadságáért is.
Kedves Gábor kérlek kérjed ki a külügy engedélyét egy ilyen, a magyar egységet kifejezö ünnepélyre. Kedves Ernö, kérem, hogy szerezzed meg a rendezőbizottságod engedélyét, hogy Gáborral együtt tervezhessétek el a részleteket és mutathassatok példát minden magyarnak! Nagyobb tett lehet ez, mint gondoljátok, mert tudom, hogy követökre találtok az óceán mindkét oldalán! Azt is tudom, hogy ebben az összefogásban, ebben az egységben erö lenne, olyan erö, melyröl nem csak a New York Times irna, de melyre már nagyon régen vár 16 millió józan magyar.
Tisztelettel,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2) TÖRVÉNYJAVASLAT A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL
TO: andras.kohegyi@parlament.hu
CC: attila.koromi@parlament.hu
Dr. Szili Katalin
Az Országgyülés elnökasszonya
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelettel kérem, hogy a 2005, január 6-án, Körömi Attila és Balogh Gyula független országgyülési képviselök altal, a házszabály 85.(2) bekezdése alapján benyujtott és a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt módositó törvényjavaslatot tüzze napirendre és támogassa annak megszavazását.
Öszinte tisztelettel,
AZ ÖN NEVE ÉS ALÁIRÁSA
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTÉRANYAG
3) DÉLVIDÉKI ATROCITÁSOK
Hattagú magyar családot mészároltak le a Délvidéken
2005. február 1.
A szerb belügyminisztériumban kedd este megerősítették az MTI nem hivatalos információit, miszerint meggyilkoltak egy hattagú családot a magyar határnál fekvő, többségben magyarok lakta észak-bácskai Horgoson. A hatóságok szerint a családdal történt tragédiának nincs etnikai indíttatása, ez azonban, a szerb hatóságokat ismerve megkérdőjelezhető.
Dragana Kajganics, a szerb belügyminisztérium kommunikációs osztályának helyettes vezetője csak annyit közölt az MTI-vel, hogy valóban megölték egy horgosi család hat tagját, s a nyomozóhatóságok javában helyszínelnek.
Az MTI nem hivatalos információi szerint a gyilkosság állítólag hat-hét napja történhetett, de a hatóságok csak kedden szereztek róla tudomást, miután az egyik családtag – a nagyapa – kerestetni kezdte két unokáját (Bettinát és Dávidot), mert napok óta nem jártak iskolába. A szomszédok felfigyeltek arra, hogy a szóban forgó család házánál napok óta senki sem takarítja a havat. A rendőrség a házban rátalált a hat holttestre, az áldozatok között van állítólag a két gyerek is. Mivel a gyerekek múlt hét szerda óta nem jártak iskolába, feltételezhető, hogy a gyilkosság is azon a napon történhetett. A holttesteket kedden vizsgálat céljából Újvidékre szállították.
Gyümölcstermesztéssel foglalkozó, jól szituált családról van szó. Eleinte olyan hírek láttak napvilágot, hogy nemzeti hovatartozás tekintetében vegyes, magyar-szerb családról van szó, de az MTI-nek több forrásból is megerősítették, hogy színmagyar családdal történt a tragédia. A hatóságok szerint a családdal történt tragédiának nincs etnikai indíttatása, ez azonban, a szerb hatóságokat ismerve megkérdőjelezhető. Egyes hírek szerint a brutális bűntény a család üzleti tevékenységével hozható összefüggésbe.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Megverték a Kossuth Rádió tudósítóját Szabadkán
[ 2005-01-30 ]
Ismeretlen tettesek megverték Szabadkán a Kossuth Rádió szabadkai tudósítóját, Hevér Lorántot. Hevér elmondta, hogy az eset vasárnap kora hajnalban történt vele. Éppen hazatérõben volt, s út közben – a város egyik fõutcájáról egy mellékutcába térve – maroktelefonján beszélt magyarul egyik ismerõsével. Mihelyt befejezte a beszéltetést, megtámadták. Valaki meglökte, Hevér a földre került, ekkor ketten-hárman ütni és rugdosni kezdték. Egyikük mindvégig Hévér fejét fogta, valószínûleg azért, hogy ne láthassa a támadók arcát. Ütlegelés közben szidalmakat tettek "magyar anyjára", pénzt követeltek tõle, el akarták venni mobiltelefonját.
Hazaérve Hevér Lóránt azonnal értesítette a rendõrséget, hat percen belül megérkeztek hozzá a rendõrök, és elmondása szerint nagyon szakszerûen végezték dolgukat, kimentek a helyszínre, és ott is tájékozódtak a történtekrõl. A kórházban felvették a látleletet, és vasárnap elkészítették a rendõrségi jegyzõkönyvet.
Egy nappal az incidens elõtt Szabadkán járt az EP tényfeltáró bizottság, amely a Vajdaságban történt etnikai színezetû incidensek hátterét vizsgálja. Hevér ugyanakkor biztos abban, hogy a támadóknak fogalmuk sincs arról, hogy õ magyar rádió tudósítja, valószínûleg a tényfeltáró bizottság látogatásáról sem hallottak, és a testület elnökérõl, Doris Packról sem, aki pedig gyakori vendég Szerbiában. Meggyõzõdése szerint rablótámadás történt.
MTI
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) NÉZZÜK MEG MINDANNYIAN A TRIANON FILMET
(Köszönjük Bryan Dawson-Szilagyinak, az AMSZ egyik lelkes vezetöjének az alábbi indormációt, mert bizony túl gyakran olvasom olyan embereknek a véleményét a Trianon filmröl akik azt nem is látták!)
AHF News Alert: FW: Trianon film letölthetö:
Date: 2/2/05 4:15:25 PM Eastern Standard Time
From: bryan.dawson@webenetics.com
To: bryan.dawson@webenetics.com
Sent from the Internet (Details)
The Trianon film is now available as a video stream on the Internet – all in Hungarian (no subtitles – I hope that changes).
Bryan Dawson-Szilagyi
AHF, Vice President
www.americanhungarianfederation.org
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) FARKAS ÁRPÁD PÉLDÁT MUTAT
Farkas Árpád nem fogadja el a Magyar Köztársaság kitüntetését A háromszéki költõ levelet írt Mádl Ferenc államfõnek
[ 2005-02-01 ]
Farkas Árpád költõt, mûfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjében részesítette Mádl Ferenc államelnök. Farkas Árpád nem veszi át a magas rangú kitüntetést.
A háromszéki költõ Mádl Ferenc magyar államelnöknek írt levelében kifejti, a hír hallatán lelkesedése csak addig tartott, amíg felkereste e kitüntetés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy "a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett elõterjesztésére adományozza a köztársasági elnök".
Farkas Árpád leszögezi, bár ismeri Mádl Ferenc affinitását a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítése iránt, és álláspontját a népszavazás ügyében, mégsem tekinthet el a magyar kormány szerepétõl e kitüntetés odaítélésében. Farkas Árpád indoklásában leszögezi: "E kormány a kettõs állampolgárságról szóló népszavazás elõtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. E kormány, pontosabban annak fõje ellenünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásáról biztosított, és egyben biztatott bennünket kettõs identitásunk megõrzésére és fejlesztésére."
A levél aláírója közli az államfõvel, hogy másfélmilliónyi sorstársával együtt több mint 50 éve küzdelemre kényszerült a nemzeti önazonosság megõrzéséért, ezért megfogalmazása szerint: 2004. december 5-e után nevetségesnek érzi egy kitüntetés örvén kiemelkedni sorstársai közül. Farkas Árpád megjegyzi, hogy december 5-e elõtt talán nem kényszerült volna e magas kitüntetés elhárítására. A háromszéki költõ elnézést kérve Mádl Ferenc államfõtõl végezetül kijelenti, a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklõdõ látogatása alkalmából futólagos kézszorítása is többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél.
Nagy Zsuzsanna
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) SEPSISZENTGYÖRGY SEGITSÉGET KÉR
Tisztelt Uram,
Keressel fordulok Onhoz, kerem olvassa el a csatolt iskolaepitesi tervunket. Amennyiben On nem tud segiteni, kerem a felhivast kuldje el meg ket cimre, ahonnan esetleg tamogatas remelheto.
A magyar osszefogasban bizva, tisztelettel: Nagy Balazs
Sepsiszentgyorgy
Az uzenet elolvasasa utan kerek egy rovid visszajelzest, kulonben nem tudom, hogy a felhivas valoban celba ert-e?
Cimet Fekete Levente nagyajtai unitarius lelkesz baratomtol kaptam meg.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7) A VILÁG MAGYAR SZERVEZETEINEK CIMTÁRA
Tisztelt Cím!
A Magyar Távirati Iroda Rt. Sajtóadatbankja 1992. évi kezdeményezése révén öt földrész mintegy 100 országából ma már több ezer magyar szervezet, külföldön megjelenõ magyar sajtótermékek, magyar rádiók és televíziók, tiszteletbeli konzulok, külföldi egyetemek magyar tanszékeinek címlistáját szerepelteti a Magyarság címû honlapunkon:
A teljes címállományt 2000-ben aktualizáltuk, s természetesen az idõ közben beérkezett új adatok alapján folyamatosan frissítettük.
Ebben az évben szeretnénk ismét egy teljes körû feldolgozást, véghez vinni, amelyhez kérnénk az Ön/Önök segítségét.
Szervezetük szerepel adatbázisunkban, amelynek adatait megtekintheti honlapunkon (fenti cím). Kérnénk, hogy válaszában legyen kedves megküldeni a módosításokat,
amennyiben szükséges, ha helyesek az adatok, akkor is kérünk szépen egy visszajelzést.
Nagyon nagy segítség lenne részünkre, ha az országukon belül mûködõ más magyar szervezet címeinek pontosításában is segíteni tudnának, különösen a megszûnt szervezetekrõl nincs visszajelzésünk.
Segítségüket elõre is köszönöm, válaszukat
totha@mti.hu
e-mail címemre kérem szépen megküldeni.
Tisztelettel: Tóth Ágnes
Magyar szervezetek a világban
címgyûjtemény szerkesztõje
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
8) PÁLYÁZATI FELHIVÁS MAGYARORSZÁGON VALÓ TANULÁSÁRA
KÖZÉPISKOLÁS VENDÉG-DIÁKOKNAK
Már második éve sikeresen folyik a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) által szervezett program, amely lehetõséget nyújt magyar származású középiskolás diákoknak, hogy egy évig tanuljanak Magyarországon.
A KMCSSZ elérte, hogy 6 élvonalbeli iskola egy évre befogadjon külföldön élõ, magyar származású vendég-diákokat. A diákot, érkezésekor, a KMCSSZ budapesti képviselõje fogadja a repülõtéren, eljuttatja az iskolába és folyamatosan kapcsolatot tart vele. Az iskola külön tanácsadó pedagógust nevez ki, aki irányítja a diák programját ottléte alatt. A diák az iskola kollégiumában lakik és étkezik. (Egy iskola esetében az iskola egyik diákjának családjánál lakik.)
A KMCSSZ társadalmi szolgálatként, díjmentesen szervezi a programot. Az iskolák összesen ezer dollárt kérnek az egész tanévre, amelyben benne van a tandíj, lakás és étkezés.
Elõfeltétel a legalább alapvetõ magyar nyelvismeret.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok óriásit haladnak a magyar nyelv használatában, megismerik Magyarországot és igen jól érzik magukat. Fellépésükben, magabiztosságukban nagyot fejlõdnek. Egy szülõ ezt írta:
“…Úgy érzem, hogy a program teljes sikert ért el lányunk esetében, de azt hiszem, hogy a többi gyerekkel is. Egyik sem akart visszajönni. Magyarország mindegyiknek szívéhez nõtt. Tanulási sikerükön kívül, egy nyelvet jól megtanultak. Sok új barátra tettek szert, új szokásokat tettek magukévá és Magyarország már nem egy messzi mesebeli hely, ahonnan szüleiknek, esetleg nagyszüleiknek valamikor el kellett vándorolniuk, hanem egy kicsit saját országuk lett…”
Jelentkezéseket február folyamán kell elkezdeni, hogy március végéig kiválaszthassuk a résztvevõket. További információkért a következõkhöz lehet fordulni (e-mail esetében kérjük a “középiskolai program” címszót használni):
Dömötör Gábor Hungarian Scout Association USA: (203) 445-0790 2850 Route 23 North vagy (203) 373-1144 Newfoundland, NJ 07435, USA
GMDomotor@aol.com Tel: (973) 208-0450
Kmcssz@aol.com
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
9) DOMJÁN KIÁLLITÁS
Most szombaton feb 5, 2005 4 – 7 oraig lesz egy: TWO LIVES: Domjan Jozsef es Domjan Evelyn kialitas a Christ Churchben, Redding Ridge, Redding, CT Cross Highway/ Corner Black Rock Tpk/Rt. 58. A szombati fogadas bor, kave, sutemenyel egyutt $30 es idoseknek $25 ben kerul. Vasarnap 1 – 4 ig ingyenes a belepes. Ha tudsz szoljal a CT ismeroseidnek. Talan Somogyi B. es szolhatna az onkepzo kornek. Senki nek nem ismerem az e-mail cimet. Udv. Eva
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
10) CIVIL SZERVEZETEK A FELVIDÉKI MAGYAR IFJÚSÁGÉRT
A Rákóczi Szövetség felhívása a Civil szervezetekhez és magánszemélyekhez !
A határon túli magyarság szolgálatában tevékenykedő Rákóczi Szövetség országos akcióra hívja fel a Civil szervezeteket és magánszemélyeket. Felhívásunk ahhoz a Magyar Alkotmányban rögzített követelményhez kapcsolódik, mely szerint az anyaország felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt és támogatni kívánja hosszú távú megmaradásukat a szülőföldjükön.
Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is egyaránt tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a határainkon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több, mint négy millió, ma már alig több mint két és fél millió honfitársunk sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása, melynek eredménye a 84 év számos csalódása következtében soraikban kialakult remény-vesztettség.
Meggyőződésünk, hogy egyetlen európai nemzet sem nézné tétlenül, ha más országokban élő kisebbségeit hasonló, tartósan negatív diszkrimináció érné.
A magyar "kedvezmény-törvény" keretében bevezetett oktatási-nevelési támogatást a magyar oktatási intézményekben történő tanulás legfontosabb motivációs tényezőjének tartjuk. Ugyanakkor sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Szlovák Köztársasággal 2003-ban kötött államközi megállapodás a felvidéki magyar családokat az oktatás-nevelési támogatás közvetlen igénybevételétől megfosztotta. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a Felvidéken az elmúlt évtizedben tapasztalt, jelentős mértékű asszimiláció tovább folytatódik.
Azzal a kéréssel fordulunk a határon túli magyarság ügye iránt elkötelezett Civil szervezetekhez és magánszemélyekhez, hogy felhívásunkhoz csatlakozva, vállaljanak részt a felvidéki magyar családok magyar nyelvű oktatási-nevelési intézménybe beiratkozó gyermekeinek támogatásában. A szlovákiai, felvidéki statisztikai adatok azt igazolják, hogy azon magyar gyermekek döntő többsége, akiket a szüleik már első alkalommal magyar oktatási intézménybe iratnak be, azok később, már természetes módon, magyar iskolában folytatják majd a tanulmányaikat. Javaslatunk lényege a következő: azok a Civil szervezetek, amelyek céljainkkal egyetértenek és ahhoz csatlakozni kívánnak, vállalják egy, vagy több, felvidéki magyar gyermek támogatását, a 2005 évben először magyar nyelvű oktatási-nevelési intézménybe beiratkozó gyermekek közül, hogy programunk sikeresen megvalósítható legyen. Ehhez a magyar családoknak, gyermekenként, 20 ezer forint összegű oktatás-nevelési támogatást szeretnénk biztosítani, amelyet a program lebonyolításában szervezési és kommunikációs szerepet vállaló Rákóczi Szövetség külön e célra megnyitott számlájára kellene befizetni a civil szervezeteknek. Akik a programhoz kapcsolódni szeretnének, szándékukat az alábbi címen jelenthetik be:
Rákóczi Szövetség
1027 Budapest, Szász Károly utca 1. IV.em. 1.
Telefonszám: 2013067
Fax-szám: 212 8891
E-mail cím: felvidek@rakoczi.com
Bankszámlaszám: 11705008-20488172 (OTP Bank)
Felvidéki Oktatási Támogatás
Ahhoz, hogy a Rákóczi Szövetség és a vele a Felvidéken együttműködő "Szülőföldön magyarul" Társaság partner szervezetei ezt a kötelezettségvállalást már a 2005 januárban induló beiratkozási kampány során felhasználhassák, kívánatos volna a Civil szervezetek, illetve magánszemélyek által vállalt összegnek (egyszeri 20.000.- Ft, vagy ennek többszöröse) 2004 december 31–ig csekken történő befizetése, vagy átutalása. Ez lehetővé tenné azt is, hogy a civil szervezetek részéről befizető személy -a Rákóczi Szövetség kiemelten közhasznú szervezeti státusza miatt – a törvény szerint járó 30%-os adókedvezményt már 2005-ben igénybe vehesse. A kedvezményezett magyar családok a támogatást csak a tényleges beiratkozásról az oktatási intézmény által kiállított igazolás birtokában vehetik majd igénybe, 2005 szeptembertől kezdődően. A meghirdetett programot, természetesen, 2005 január 1 után is folytatjuk, ezért a csatlakozásra ezt követően is lesz lehetőség.
Mód van továbbá arra is, hogy azok a civil szervezetek, amelyek meghatározott felvidéki települést, vagy családot kívánnak támogatni (ahol a gyermek 2005-ben iratkozik először magyar oktatási – nevelési intézménybe) ez irányú ajánlásukat is megtehessék.. Az ehhez szükséges csekket levelünkhöz mellékeljük.
A támogató szervezetek csatlakozásáról, valamint a támogatási összegek felhasználásáról a Rákóczi Szövetség honlapján és a média útján, negyedévenként, rendszeres tájékoztatást ad.
Esetleges kérdéseikre a Rákóczi Szövetség munkatársai készséggel adnak felvilágosítást a 2013067 és a 2123854 telefonszámokon hétköznapokon 10-16 óra között Kérjük, hogy felhívásunkat baráti és ismeretségi körükben is terjeszteni szíveskedjenek.
Budapest, 2004 novembere
Tisztelettel
Dr. Halzl József Dr. Ugron Gáspár
a Rákóczi Szövetség elnöke a Rákóczi Szövetség főtitkára
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
11) A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG GYAKORLATA EURÓPÁBAN
(Köszönet Tanitó Bélának,- Ambassador for Human Rights
Finnish Leage for Human Rights & Finnish Helsinki Committee,- hogy összegyüjtötte az alábbi hatalmas anyagot, mely egyértelmüen bizonyitja, hogy a kettös állampolgárság Európaszerte elfogadott.)
Kedves Druszám!
A HL körkevelében tett kérésednek megfelelõen küldök az állampolgárság kérdésében tájékoztató anyagot.
Te is tudod, hogy mellébeszélés minden más, a jelenlegi kormány és a visszarendezõdést építõ politikai vezetés legnagyobb mumusa a "szavazati jog". Most aktuális a kérdés: "Addig kell a vasat verni, amíg tüzes", az irakiak bárhol a világon szavazhattak, itt Finnországban nincs képviselet, akkor szervezetten (de önkéntesen!) utaztatták õket Stockholmba.
Errõl ennyit, s lásd az "anyagot"!
Ölellek, Béla
———————————————————–
,,Kinek hatalma szab
Törvényeket, határt!
Oh népek Istene!
Küldj egy reménysugárt"
Bajza József
————————————————————
EU-példák
Kedvezményes honosítás Európában
Az országok jelentõs részénél tapasztalható valamilyen könnyítés az államhoz jobban kötõdõ személyek honosításánál. Természetesen a vizsgált országok történelme és társadalmi helyzete határozza meg, hogy milyen körnek és milyen nagyságrendû könnyítéseket biztosít. Ennek megfelelõen széles a skála a várakozási idõ lerövidítése és az állampolgárság etnikai alapon történõ adományozása között.
Ausztria
Történelmi okokból vagy kiemelkedõ személyiség kivételt élvez a honosításnál az állam területén tartózkodás alól. A romániai németek számára nemzeti vízumot adnak ki.
Franciaország
A honosításnál az 5 év területen lakás alól felmentés adható, ha a kérelmezõ olyan ország állampolgára, amely felett valamikor Franciaország szuverenitást gyakorolt, vagy annak protektorátusa, mandátuma, gyámsági területe volt, és ha a kérelmezõ a francia kulturális-nyelvi entitás tagja, és olyan terület vagy ország lakója, ahol a francia legalább az egyik hivatalos nyelv, valamint az anyanyelve a francia és öt évig tanult francia nyelven oktató intézményben. A belügyminiszter javaslatára minden franciául beszélõ kedvezményesen honosítható, ha érdemeivel hozzájárul a francia befolyás és gazdasági prosperitás növekedéséhez.
Görögország
A külföldön élõ görög nemzetiségûnek nem kell az országban élnie a honosítási kérelem beadásakor. Az 1995. május 2-i görög állampolgársági törvény kivételesen lehetõvé tette az állampolgárság megadását az olyan külföldön élõ görög etnikai leszármazású nagykorú személyeknek, akiknek nincs állampolgársága vagy nem ismert az állampolgársága és ténylegesen görög módon cselekszenek. Az albániai görögök számára 6 hónapos nemzeti vízumok kerülnek kiállításra, amellyel be lehet utazni az ország területére, ahol a külföldi állampolgárok számára rendszeresített személyi igazolványt kapnak, amivel tartózkodási, munkavállalási és más EU-tagállamok meglátogatásának joga is beletartozik. Az albániai görögök számára már több mint 130 000 ilyen igazolvány adtak ki.
Írország
1986. decemberéig regisztrációval szerezhetett állampolgárságot az, akinek nagyszüleje ír állampolgár volt, de a szülõje nem (Foreign Birth Registration), az ír származású, ír nemzetiségû személyek esetében az Igazságügyi Minisztérium külön döntése alapján a honosítási feltételek alól felmentés volt adható 2001-ig.
Izrael
Törvény értelmében minden zsidónak, házastársának és gyermekének joga van letelepedni Izraelben. Õk vagy bevándorolni szándékozóként, vagy ideiglenes lakosként lépnek be az országba. Ez utóbbi olyan személy, aki nem szeretne letelepedni, és ezt a megérkezéstõl számított három hónapon belül be kell jelentenie a Belügyminisztériumba, ezután mint az ország állandó lakosa státusz illeti meg, és korlátozott állampolgári jogai is keletkeznek.
Nagy-Britannia
Nagy Britanniában több állampolgársági kategória létezik, így a brit állampolgárság, a brit tengerentúli állampolgárság, valamint a brit nemzetközösségi (Commonwealth) állampolgárság. Korábban hat állampolgársági kategória volt: British citizen, British dependent territorries citizen, British overseas citizen, British subject, British protected person, és British Commonwealth citizen. A Commonwealth-országok többségére az általános tartózkodási szabályok az érvényesek, azonban bizonyos Commonwealth-országok polgárai beutazhatnak és tartózkodhatnak az országban, de munkát csak akkor vállalhatnak, ha legalább egy nagyszülejük az Egyesült Királyság területén született.
Németország
A német Alkotmány 116. § szerint a német állampolgárok mellett német az, aki menekült vagy kitelepített, aki német nemzetiségû, és akiket 1937. december 31. után a Német Birodalom területére befogadtak, valamint ezek házastársai és leszármazottai. Nyelvvizsga és származási igazolások alapján statusdeutsch-nak (Aussiedler) ismerik el a volt Szovjetunió területérõl bevándorolni szándékozókat. Ezzel a státusszal gyakorlatilag a német nemzetiségûek mind az idegenrendészeti eljárást, mind az állampolgársági eljárást kikerülhetik. A Bundesvertrieben- und Flüchtlingsgesetz, valamint az 1990-es Aussiedleraufnahmgesetz széleskörû jogokat biztosít a “népi németeknek², joguk van a szociális- és társadalombiztosítási ellátásra, szülõföldjükön szerzett nyugdíjukat német szabályok szerint kapják meg, végzettségüket elismerik, német nyelvtanulási és elhelyezkedési lehetõségeket biztosítanak. Ez a szabályozás a viták kereszttüzében van Németországban, tekintettel arra, hogy a betelepedõk elég nehezen integrálódnak, gyakran szociális ellátásra szorulnak, visszaélések is elõfordulnak, így az 1993 után születettekre már nem alkalmazható. A betelepülés évenkénti és tartományonkénti kvótához van kötve, így a benyújtott kérelmek elbírálása gyakran évekig elhúzódik. A vitáknak politikai alapja is van, hisz a betelepülõ németek 74 %-a szavaz a CDU-ra, míg csak 17 %-a az SPD-re, amely az átlaglakosság 42-44 %-os pártprefenenciái mellett kifejezetten feltûnõ. Ennek megfelelõen az évi 100-150 ezres betelepülést a baloldali erõk korlátozni akarják, míg a saját választási esélyeiket növelendõ a Németországban élõ másod- és harmadgenerációs bevándoroltak állampolgársághoz jutását támogatják.
Olaszország
2000. december 20-át követõ 5 évben (optálás) mindenki, aki az egykori Osztrák Magyar Monarchiának törvényben meghatározott területén élt, és a saint-germaini békeszerzõdés hatálybalépése elõtt külföldre (Ausztriát kivéve) költözött, egy nyilatkozattal a leszármazási igazolás csatolásával kérheti az olasz állampolgárságot, feltéve, hogy a jelenlegi olasz területeken, vagy a világháborúkat lezáró békeszerzõdések és a határmegállapító osimói szerzõdés értelmében jugoszláv fennhatóság alá került olasz területeken éltek 1920. július 16. elõtt. Tehát olasz állampolgárságot kaphatnak olyan személyek is, akik õsei soha nem voltak olasz állampolgárok. Ad absurdum, egy magyar állampolgár, akinek valamely felmenõje Fiuméban élt, most kérheti az olasz állampolgárságot. Olaszország jelentõs támogatás nyújt a külföldön élõ olaszoknak, és képviseleti jogot biztosít a parlamentben a külföldön élõ olaszok állampolgároknak (12 mandátum). Az új állampolgársági törvény meghozatalakor teljes politikai egység alakult ki a Nemzeti Szövetségtõl a baloldalig. A törvény célja volt a határon túli olaszok támogatása, illetve az olasz etnikumúak visszavándorlásának elõsegítése a negatív demográfiai mutatók miatt. Az olasz külügyminisztérium vezeti a nyilvántartást a külföldön élõ olasz állampolgárokról.
Portugália
Portugália vízummentességet biztosít a volt portugál gyarmatoknak, és vállalta, hogy visszafogad minden brazil állampolgárt, aki túltartózkodik a többi EU-államban, a Brazília és a schengeni tagállamok között meglévõ kétoldalú vízummentességi megállapodásokkal visszaélve a schengeni térségben három hónapot meghaladóan tartózkodik, ezzel is elõsegítve, hogy Brazília és a schengeni államok között ne alakuljon ki vízumkényszer. A honosításnál 6 év tartózkodás kell 10-zel szemben, azoknak akik portugál portugálul beszélõ országból jönnek. Ettõl azonban mentesek, akik valaha portugál állampolgárok voltak, elismerten portugál származásúak, olyan közösségek tagja, akik portugál elõdökkel rendelkeznek, és akik Portugáliának szolgálatot tettek, vagy tõlük szolgálatot kértek.
Románia
Az 2003-ban módosított román állampolgársági törvény szerint az olyan kérelmezõk, akik 1989. december 22-e elõtt önhibájukon kívül vesztették el a román állampolgárságot, azzal a kedvezménnyel kaphatják vissza az állampolgárságot, hogy nem követelmény a romániai lakóhely; ugyanez a szabály vonatkozik az ilyen személyek leszármazóira is (a másodfokkal bezáróan). Románia több százezres nagyságrendben adja meg a moldáv állampolgároknak a román állampolgárságot.
Skandináv államok
A skandináv térség országainak (Dánia, Svédország, Izland, Finnország és Norvégia) állampolgárai kölcsönösen kedvezményben részesítik egymás állampolgárait mind a tartózkodás, mind a letelepedés szempontjából, és az állampolgárság megszerzésénél az állandó lakóhely idõtartamát tekintve.
Spanyolország
Spanyolország a latin-amerikai országok állampolgáraival szemben pozitív diszkriminációt alkalmaz, a 90 napnál rövidebb tartózkodásukhoz nem szükséges a schengeni vízum, tartózkodási és munkavállalási engedély kérelmezésekor kedvezményes elbírálásban részesülnek, a honosításnál csak két év tartózkodás kell a tíz év helyett. Spanyolország az alkotmányában ismeri el a többes állampolgárságot. Erre kifejezetten a 11. § (3) mutat rá: az Állam kettõs állampolgársági egyezményeket köthet ibér-amerikai országokkal, illetve mindazokkal az országokkal, amelyeket különleges kapcsolat fûzött vagy fûz Spanyolországhoz.
Forrás: (www.kettosallampolgarsag.hu)
————————————————————
EU-példák
Helsingin Sanomat: pénzkérdésnek tekintik a kettõs állampolgárságot
A finn napilap tárgyilagos hangnemben számol be a kettõs állampolgársággal kapcsolatos magyarországi népszavazás ügyérõl.
A finn napilap tárgyilagos hangnemben számol be a kettõs állampolgársággal kapcsolatos magyarországi népszavazás ügyérõl. E szerint a kormánykoalíció két pártja a Magyarországtól elcsatolt területek magyarságának problémáját pénzkérdésnek tekinti, míg az ellenzék pártjai szerint itt elsõsorban morális, emberiességi kérdésrõl van szó. (Finnország az Oroszország területén maradt finnségi népek /finn, karjalai, inkeri, stb./ fiai számára megadja a finn állampolgárságot, ha a négy nagyszülõ közül legalább az egyik bizonyíthatóan finn. A szerk.)
Helsingin Sanomat, 2004. november 27.
K.L., Finnnország
Forrás: (hirtv.hu)
EU-példák
Ír példa, pontosabban.
Az ír állampolgársági törvény kiterjeszti az ír állampolgárságot az ír szigeten születettekre, azok külföldön született gyermekeire, unokáikra, dédunokáira és leszármazottaikra. Ennek következtében az Írországon kívül élõ ír állampolgárok száma csaknem három millió. Az Amerikai Egyesült Államok 40 millió ír származású lakosa közül fél millió ír állampolgár.
Nagybritanniában kétmillió, Ausztráliában 213 ezer, Kanadában 74 ezer, Új-Zélandban 38 ezer, a Nagy-Britannián kívüli EU tagországokban 36 ezer, Dél-Afrikában 35 ezer ír állampolgár él. Ehhez fontos hozzáfûzni, hogy Írország összlakossága 3 és fél millió. A külföldön élõ írekrõl 2002-ben készített jelentés leszögez: "A jelentés alapfonala az a meggyõzõdés, hogy a külföldön élõ írek az ír nemzet integráns része, és ekként kell elismerni és kezelni õket. Amint az alkotmány elismeri, a nemzeti hovatartozás lényegében identitás és nem terület kérdése. Azok, akik elhagyták az országot, részei maradtak és maradnak a nemzetnek. Nem elég csak emlékezni rájuk; értékelnünk kell õket, miként õk is teszik velünk. Ez nemcsak erkölcsi szükségszerûség, hanem olyan jelentõs elõny és nyereség, amely az Írországban és a külföldön élõ írek közötti kapcsolat eredmény; ezt bizonyítja a külföldre távozottak befolyása és nagylelkûsége.
Forrás: (Jogász)
"Az 1956-os Ír nemzetiségi és állampolgársági törvény értelmében bizonyos esetekben Írországon kívül született személy is igényelhet állampolgárságot leszármazottsági alapon.
Honosítás nélkül a következõ esetben jogosult valaki az igénylésre:
– Írországi születésû ír állampolgár gyereke vagy unokája
– Ír állampolgár gyereke, ha állampolgárságát a gyerek születése elõtt kapta."
Irish citizenship through birth or descent
Rules
Rates
How to apply
Where to apply
Information
Under Article 2 of Bunreacht na hEireann (the Irish Constitution) (pdf), every person born on the island of Ireland, its islands and its seas has an entitlement to be part of the Irish nation. That is to say, they are Irish citizens. In addition, under Article 1(vi) of the British-Irish Agreement, anyone born in Northern Ireland has the right to identify themselves as Irish or British (or both) as they so choose and they also have the right to be an Irish citizen. The principal legislation governing the issue of Irish citizenship is the Irish Nationality and Citizenship Act 1956 and the Irish Nationality and Citizenship Act 1986.
Irish citizenship through birth or descent is a complex area. This document aims to explain the law regarding Irish citizenship as clearly as possible. Specifically included is information regarding children born to non-nationals, foreign births and registration procedures. Information regarding Irish citizenship through, birth, descent, residency and following marriage is always available from your
nearest Irish embassy or consulate.
2004 Citizenship Referendum
In June, 2004 the people of Ireland voted to change the law on Irish citizenship in a referendum. In September 2004, the Irish Government published the proposed new legislation on citizenship – but this is not yet in effect. View the proposed Irish Nationality and Citizenship Bill 2004 here.
It is not known when the new law will be in effect – it will depend on it's passage through both houses of the Oireachtas (the Irish parliament). It is thought generally however that the law may be brought into effect before the end of 2004 or in early 2005.
The following information therefore explaining how Irish citizenship is acquired through birth or descent is still current. In other words, as the new law is not yet in effect, the rules as outlined below explaining how Irish citizenship is acquired through birth or descent is the current situation.
Rules
Citizenship through birth in Ireland
If you were born in Ireland and your parent(s) were Irish, then you are also an Irish citizen.
However, some people, (even though they may have been born on the island of Ireland), can only claim Irish citizenship by making a declaration on a special form. These people include:
A person born on the island of Ireland to a non-national who at the time of that person's birth was entitled to diplomatic immunity within the State
A person born in Irish sea or air space to a non-national on a foreign ship or in a foreign aircraft
A person born on the island of Ireland who has made a declaration of alienage under Section 21 of the Irish Nationality and Citizenship Act 1956 (i.e., a person who has declared that he or she is no longer an Irish citizen). Such a person can resume Irish citizenship by making a declaration in the prescribed form.
The forms described above are available from the Department of Justice, Equality and Law Reform or your nearest Irish embassy or Consular office (see "Where to apply" below).
Citizenship through descent (Irish parent(s))
If you were born in Ireland to an Irish citizen parent, then you are an Irish citizen by descent. You are also an Irish citizen because you were born in Ireland.
If either of your parents was an Irish citizen at the time of your birth, then you are automatically an Irish citizen, irrespective of your place of birth (unless it was one of the special conditions relating to birth outside Ireland).
If you were born outside Ireland to an Irish citizen who was himself or herself born in Ireland, then you are an Irish citizen.
If your parent derived Irish citizenship in another manner, e.g., through marriage, adoption or naturalisation, further information can be obtained from your nearest Irish embassy or consulate.
If the parent through whom you derive Irish citizenship was deceased at the time of your birth, but would have been an Irish citizen if alive at that time, you are also an Irish citizen. You derive citizenship through an Irish parent whether or not your parents were married to each other at the time of your birth.
If you were born outside Ireland to an Irish citizen who was himself or herself born outside Ireland and any of your grandparents were born in Ireland, then you are entitled to become an Irish citizen. However before you can claim Irish citizenship, you must have your birth registered in the Foreign Births Register, which is maintained by the Irish Department of Foreign Affairs.
(See "How to apply" below). If you live abroad, you must apply to have your birth registered through your nearest Irish embassy or consular office. If you are entitled to register, your Irish citizenship is effective from the date of registration – not from the date when you were born.
Irish grandparents
If you are of the third or subsequent generation born abroad to an Irish citizen (in other words, one of your grandparents is an Irish citizen but none of your parents was born in Ireland), you may be entitled to become an Irish citizen. You will need to apply have your birth registered in the Foreign Births Register. However, whether your application is successful will depend on whether the parent through whom you derive Irish citizenship had himself or herself become an Irish citizen by being registered in the Foreign Births Register before you were born.
If you are entitled to register, your Irish citizenship is effective from the date of registration. The Irish citizenship of successive generations may be maintained in this way by each generation ensuring their registration in the Foreign Births Register before the birth of the next generation.
Since 1 July 1986, a person registered in the Foreign Births Entry Book after 1986 is deemed to be an Irish citizen only from the date of his/her entry in the Register and not from the date of birth. This means that children born to that person before his/her date of entry in the Register are not entitled to citizenship.
People registered before July 1986 are deemed Irish citizens either from the date the original Citizenship Act came into force, i.e., 17 July 1956, or their date of birth, whichever is later. Only children born after 17 July 1956 can claim citizenship in such cases.
Irish great-grandparents
Irish citizenship passes through three generations (from grandparents, through to parents, through to children). If your parents or grandparents were not Irish citizens at the time of your birth, you cannot claim Irish citizenship through your great-great grandparents.
Other Irish ancestors
Unless your parents or grandparents were Irish citizens at the time of your birth, you cannot claim Irish citizenship on the basis of extended previous ancestry (i.e., ancestors other than your parents or grandparents). In addition, you cannot claim Irish citizenship on the basis that a cousin, aunt or uncle were Irish citizens if your parents or grandparents were not Irish citizens at the time of your birth.
Irish citizenship through adoption
Under the Irish Nationality and Citizenship Act 1956, if a child who is not an Irish citizen is adopted by an Irish citizen or a couple where either spouse is an Irish citizen, then the adopted child shall be an Irish citizen.
However, if the child is adopted from outside the State, immigration procedures must be observed. In order for the adopted child to enter the State, immigration clearance must be obtained in advance from the Department of Justice, Equality and Law Reform. This clearance will only be granted once the adoptive parent(s) proposing to adopt abroad have successfully completed the assessment procedure and have had a declaration made in their favour by the Adoption Board of Ireland. Read more about intercountry adoption here.
Every deserted infant first found in Ireland will, unless the contrary is proved, (i.e., the parents of the child come forward and clarify that the child is not Irish) be considered to have been born in Ireland.
The following table may help to explain the situation:
If you are: Then you are:
A Born in the island of Ireland Entitled to Irish citizenship or you are an Irish citizen
B Child of A, born outside the island of Ireland An Irish citizen
C Child of B and a grandchild of A born outside the island of Ireland Entitled to Irish citizenship, but you must first register in the Foreign Births Register
D a child of C and a great-grandchild of A, born outside the island of Ireland Entitled to Irish citizenship, by having your birth registered in the Foreign Births Register, but only if your parent C had registered by the time of your birth.
Rates
There is a cost involved to apply for inclusion on the Foreign Births Register. Further information is available from your nearest Irish embassy or consulate and from the Foreign Births Register Unit at the Department of Foreign Affairs in Ireland. (See "Where to apply").
How to apply
If you live in Ireland and wish to apply to be included on the Foreign Births Register, you should contact the Department of Foreign Affairs in Dublin (see "Where to apply").
If you live outside of Ireland and wish to apply to be included on the Foreign Births Register, you must contact the Irish embassy or consulate for the country in which you live . Between 10,000-15,000 applications for Irish citizenship through the Foreign Births Register are processed by Irish embassies/consulates throughout the world each year. Waiting times to process applications for inclusion on the Register vary and can be as long as 12-15 months, depending on the number of applications at your embassy.
It is not possible to process your application in another area (i.e., to send your application to another State where there is a shorter processing time or to send your application to Ireland). Your application for inclusion on the Register must be handled by the Irish embassy or consulate with responsibility for your country only.
You will be required to complete some application forms to apply for inclusion on the Foreign Births Register – further information is available from your nearest Irish embassy or consulate.
Once the process is completed, the applicant will be provided with a certificate confirming his or her entry in the Irish Register of Foreign Births. This certificate can be used as proof of Irish citizenship when applying for an Irish passport.
Please note that Irish passport applications cannot be accepted at the same time as citizenship applications – these are two very distinct processes. View further information on applying for an Irish passport and renewing an Irish passport here.
Where to apply
Applicants living in Ireland applying for inclusion on the Foreign Births Register
Foreign Births Register,
Department of Foreign Affairs,
80 St Stephen's Green
Dublin 2
Republic of Ireland
Tel: +353 1 408 2555 (9:30 a.m. – 12:30 p.m. Monday-Friday only)
Applicants living outside of Ireland applying for inclusion on the Foreign Births Register
Your nearest Irish embassy or consulate.
Összefoglaló:
————————————————————
EU-példák
A portugál szabályozás
Portugália állampolgársági törvénye bizonyíték arra, hogy az európai intézmények elismerik az etnikai alapon megadott állampolgárság tényét is. A törvény szerint az állampolgárság megszerzéséhez hat vagy tíz évig kell portugáliai vagy portugál adminisztáció alatt lévõ területen, hatályos tartózkodási engedéllyel élni, attól függõen, hogy az illetõ egy portugálul beszélõ országból jön-e, vagy nem. Ettõl a feltételtõl mentesek azonban azon személyek, akik (1) valaha portugál állampolgárok voltak; (2) elismerten portugál származásúak; (3) olyan közösségek tagjai, akik portugál elõdökkel rendelkeznek; és (4) akik Portugáliának szolgálatot tettek, vagy tõlük szolgálatot kértek. (Portugál állampolgársági törvény 6.§) Továbbá, portugál állampolgárságukat azok veszítik el, akik egy másik állampolgárság megszerzése után kijelentik, hogy nem kívánnak portugál állampolgárok lenni. (8.§)
Forrás: (Olvasó)
—————————————-
EU-példák
A FINN ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY
Tanító Béla / Tampere / Finnország
A jelenleg hatályos finn állampolgársági törvényt a Finn Világszövetség 2000. évi küldöttgyûlésének (külhoni finnek parlamentje) kérése és határozata alapján dolgozta ki a finn törvényhozás, életbe lépett 2003. május 16./359 számon.
Emlékeztetõ:
– Az 1992. évi Magyarok Világtalálkozója, mely helyreállította a Magyarok Világszövetsége – a diktatúra alatt megcsonkított és csak névlegessé tett – státuszát, prioritásai között fogalmazta meg a magyar állampolgárságra alanyi jogosultság révén való igényt.
– Az elcsatolt országrészek magyar lakosságának állampolgárságáról szóló tervezetét dolgozta ki a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége 1994.-ben.
– Az 1996. évi Magyarok Világtalálkozója, a Magyarország 2000. Tanácskozás, a 2000. évi Magyarok Világtalálkozója és a 2004. évi Magyar Világkongresszus zárónyilatkozataiban határozatba foglalta a határon túli magyarok állampolgárságára való jogos igényt;
– 1997. április 10.-én a Vajdasági Magyar Demokrata Párt több, mint 46.000 vajdasági magyar szavazó nevében kérte Kovács László külügyminisztertõl a magyar állampolgárság megadását a volt Jugoszlávia, ma Szerbia-Montenegro területén élõ õshonos magyar nemzetrész tagjainak;
– A külhoni állampolgárság jogrendi javaslatának kidolgozás és beterjesztése után sok tízezres számban aláírásgyûjtés volt Erdélyben és Románia más körzeteiben élõ magyarok körében, amit eljuttattak a magyar állami vezetéshez (Frunda György)
– Szerbia-Montenegro területén, elsõsorban a vajdasági magyarok körében összegyûlt sok tízezres aláírást a VMSZ juttatta el a magyar kormánynak;
– A Magyarok Világszövetsége szinte minden évi küldöttgyûlése határozatban fogalmazta meg a határon túli magyarság jogos igényét a nemzettársainkat alanyi jogon megilletõ magyar állampolgárságra;
– A Magyarok Világszövetsége a magyar állam (hivatalos) szervei által elfogadott Alapszabályának elsõ számú prioritása a magyar állampolgárság megítélése a világban bárhol élõ magyar embernek
– A magyar-magyar tanácskozások, majd a MÁÉRT kezdeti tanácskozásainak egyik központi témája volt az állampolgárság, mindaddig, amíg annak helyét a "státusztörvény", késõbb az – azóta szinte teljesen kiüresített – "kedvezménytörvény" vette át.
Mindezek ellenére semmi nem történt! Ha összeadnánk, hány – magyar állampolgársággal nem rendelkezõ – magyar ember, és hány – magyar állampolgársággal rendelkezõ – "honpolgár" igényelte eddig a magyar állampolgárság általános megítélését, nagy valószínûséggel már régen túlléptük volna a népszavazás során szükséges "igen" szavazatszámot. Ezekhez nyugodtan hozzászámolható a népszavazás kiírását támogató, több, mint 320 ezer aláíró, valamint mindazok állásfoglalása, támogató és a kormánymegnyilvánulások ellen felháborodottan tiltakozó nyilatkozata, akik az 2004.évi, immár törvényesen kiírt népszavazás "igen" szavazatai érdekében emelték fel szavukat.
Ilyen elõzmények, és a "mindenkori" törvényhozók felelõtlen nemtörõdömsége után felháborító és méltánytalan minden megfogalmazás, mely a MVSZ "felelõtlenségérõl" beszél! Ennyi elõzetes "igen" után – nagyon szerényen, és a felelõsséget átérezve – már népszavazás nélkül is meg kellett volna hozni az állampolgárság megadásához szükséges törvényi intézkedéseket. Ez nem "hatásvizsgálati tanulmányok", hanem egyetemes emberi jog és kormányzati felelõsség kérdése.
Magam ismerem az "Erdély Ma" web-lapján korábban lefolytatott "hatásvizsgálati szvazás" eredményét, sokezres szavazati minta alapján mintegy 90 %-a a szavazóknak úgy ítélte meg, hogy a magyar állampolgárság elnyerése nem befolyásolná a szülõföldön maradást. Ez a felmérés nem "politikailag indikált hatástanulmány", hanem valóban "népi megnyilatkozás" volt.
A Kormányra és annak tagjaira (is) vonatkoznak az 1949. évi Alaptörvény (egyre kevésbé lehet Alkotmánynak nevezni) rendelkezései a határon túli magyarsággal (!) kapcsolatos ügyekben. Téves, hamis és bûnös az a megfogalmazás, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban csak parlamenti képviselettel rendelkezõ politikai pártok állnak kapcsolatban parlamenti képviselettel rendelkezõ politikai pártokkal! Az "alkotmány" nem a politikai pártokkal való szolidaritásról rendelkezik!
A trianoni elcsatolt területek (utódállamok) szinte mindegyike meghozta már a maga állampolgársági törvényeit: Románia (!), Szlovákia (!), (Szlovénia ?), Horvátország (!), Lengyelország (!) – Szerbia most tûzte napirendre a kétoldalú megállapodások után (!) az állampolgárságra való általános jogosultság törvényi megadását. Az Európai Unió ²régi² tagjai nagy többségében az állampolgárság kérdése rendezett, nem kötött az országon belüli ottlakáshoz. Legtöbbi EU tagállam aktualizált állampolgárszági törvénye egyben magában foglalja a ²történelmi igazságtétel² kritériumait is!
Két dolgot következetesen el kell választani egymástól:
Magyarországnak nem a "kettõs állampolgárság" kérdésében kell törvényt alkotnia, hanem a "magyar állampolgárság (!)" kérdésében. Nem lehet az a szempont, hogy Ukrajna elismeri-e a többes állampolgárságot! A kárpátaljai magyarnak ugyanolyan jogot kell adni a magyar állampolgárságra, mint a határon túli bármely más nemzettársának. Az, hogy élhet-e azzal, s mikortól, az már államközi megállapodás kérdése, mint egy következõ lépcsõ!
Az állampolgárság megítélése Magyarország számára belügy (!), nem lehet függvénye annak, hogy ²a – Kis-Antant szomszédok adott kormányai (változó, de indifferens – tényezõ!) mit fogadnak el abból²?
Tájékoztatásul közzéteszem a bevezetõben jelzett finn állampolgársági törvény (letölthetõ a honlapról, amely a hatályos finn törvények tára) jelen fázisban számunkra érdekes (és érdemes) szakaszát.
16.5.2003/359 sz. trv. ("állampolgársági törvény")
IV. fejezet – Finn állampolgárság, bejelentés alapján
26. § Külhoni, akinek apja finn állampolgár
Külhoni, aki a jelen trv. 9. § alapján nem kap állampolgárságot, bejelentés alapján megkapja a finn állampolgárságot, amennyiben születésekor apja finn állampolgár volt és maga
1.) született Finnországban, az apaság megállapított, 18. évét betöltötte, vagy ennél fiatalabban házasságot kötött;
2.) született bárhol Finnországon kívül és az apaság megállapított.
29. § Korábban finn állampolgár volt
– Korábban finn állampolgár volt bejelentés alapján állampolgárságot kap, amennyiben tényleges otthona valamikor is Finnországban volt (idõhatár) és betöltötte 18. életévét;
– Korábban finn állampolgár volt bejelentés alapján állampolgárságot kap, amennyiben finn állampolgárságát elvesztette annak alapján, hogy kapcsolatai Finnországgal megszakadtak. Ebben az esetben feltétel, hogy a kérelmezõ nem kapott (hivatalos) tájékoztatást arról, mként járjon el állampolgársága megtartásában;
– Az a személy, aki hamis adatok miatt veszítette el korábbi finn állampolgárságát, ezen § alapján nem kaphatja meg az állampolgárságot.
V. fejezet – A finn állampolgárság elvesztése és megtartása
32. § Az apaság kritériumának elvesztésébõl (törlésébõl, megváltoztatásából) eredõ következmények
( … )
33. § Az állampolgárság elvesztése hamis adatok szolgáltatásából származik
( … )
34. § Az állampolgárság megtartása a 22. életévet betöltött esetében
– A finn állampolgár, aki más állampolgársággal is rendelkezik, megtartja finn állampolgárságát 22 életéve betöltése után is, amennyiben kapcsolatait Finnországgal megtartja.
A kapcsolattartás fogalmába értendõ:
1.) A személy Finnországban született és a 201/1944 trv. szerint lakóhelye van 22. életéve betöltése után Finnországban,
2.) a személy lakóhelye akár Finnországban volt, akár tényleges lakóhelye [az északi országok valamelyikében] Izland, Norvégia, Svédország, Dán királyság területén volt (idõhatár) 22. éves kora elõtt,
3.) az a 18. évét betöltött, de még 22. év alatti, aki
a.) írásban bejelentkezett bármelyik finn diplomáciai külképviseleten vagy konzulátuson, vagy magisztrátuson, bejelentve, hogy finn álampolgárságát meg kívánja tartani
b.) aki finn útlevéllel rendelkezik
c.) Finnországban sorkatonai szolgálatot, vagy annak megfelelõ civil szolgálatot teljesített.
35. § – Elbocsátás a finn állampolgárságból
[ … csak saját kérésre, a kérelmezõ megalapozott indoklása nyomán …]
Tisztelettel,
Tanító Béla
Tampere / Finnország
Ambassador for Human Rights
Finnish Leage for Human Rights & Finnish Helsinki Committee
Forrás: (Tanító Béla)
