VEGYEN RÉSZT AKCIÓINKBAN!

FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

AKCIÓNK
1) BUSH ELNÖK JÚNIUS 22-i LÁTOGATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
2a) MAGÁNPÉNZBÖL: A 16 PONT SZÜLETÉSÉNEK EMLÉKMÜVÉRÖL
2b) MAGÁNADOMÁNYOKBÓL: KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK
EMLÉKMÜVE
2c) ÁLLAMI PÉNZEN ÉPÜLÖ EMLÉKMÜVEK
2d) KÖNYV ÉS LEVÉL BUSH ELNÖKNEK
2e) ÚJ DVD DOKUMENTUM FILM 56-RÓL
2f) MAGYAR IFJUSÁG 56-OT ILLETÖ TUDÁSÁNAK FELMÉRÉSE
2g) KÖNYV KOPÁCSI SÁNDORRÓL
2h) BUSH – TÜNTETÉS BUDAPESTEN
3) TRIANON
3a) 86-IK ÉVFORDULÓ
3b) HORTHY ÉS TRIANON
3c) HORTHY MIKLÓS ÉS KÚN BÉLA 1919-BEN
3d) FÁBIÁN TOBOR: ÉRDEMES VOLT?
4) KISEBBSÉGEINK
4a) BÓLYAI EGYETEM
4b) NEMZETGYULES ERDÉLYBEN
5) KULTÚRA
5a) DÉVAI NAGY KAMLILLA
5b) MONTREÁLI MAGYAR ISKOLA
5c) MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE
6) EGYÉB
6a) A XX. SZÁZAD LEGJOBB CSAPATA
6b) INGATLAN KÖZVETITÖ A SZÉKELYFÖLDÖN

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

AKCIÓNK

1) BUSH ELNÖK JÚNIUS 22-i LÁTOGATÁSÁVAL KAPCSLATBAN

Az USA-EU viszony javitása érdekében, Bush elnök június 21-én Bécsbe, majd Forradalmunk 5O. évfordulójának tiszteletére, 22-én Budapestre érkezik. Ö azért is jön Budapestre, mert Magyarország Közép Európa természetes középpontja, s szerinte az "Új Európa" fontos potenciális szövetségese az Egyesült Államoknak. Nem fog üres kézzel érkezni, biztos hoz valami kis ajándékot, vizum-kedvezményt, ilyesmit.

Ki kell használnunk a látogatás eredményezte figyelmét a világsajtónak, médiának! Hangsúlyoznunk kell, hogy az Egyesült Államok soha nem ratifikálta a Trianoni Szerzödést és azt is, hogy a szabadság és demokrácia eszméiért senki nem áldozott annyit, mint 1956-ban a Pesti Srácok!!

Látogatásának célja nem csak a tiszteletadás, nem csak az EU kapcsolatok javitása, de valószinü az is, hogy négyszemközti tárgyalásai alatt George Bush körvonalazza majd az Egyesült Államoknak az "új Európával" való kapcsolatára vonatkozó koncepcióját, tervét. Ez a terv még csak formálódik, ezért annak végsö formáját még van módunk befolyásolni. Legfontosabb érvünk az kell legyen, hogy a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátétele és a szabad világ érdekei ma egybe esnek.

Kérem az HL tagjait, hogy a Bush elnökhöz irt leveleikben követeljék kisebbségeinknek az autonómiát és hangsúlyozzák, hogy szükséges egy, az EU részeként létrejövö és az elbillent egyensúlyú Európát újra egyensúlyba hozó, a közép európai népek közös érdekeit megvédeni képes, a "Régi Európával" egyenlö erejü, 1OO milliós Dunai Konfederáció létrejötte. Kérem, mellékeljék leveleinkhez azt a magyarázó háttéranyagot, amit az alábbi cimen találnak meg:

Azt is javaslom, hogy leveleikben, – amikor kisebbségeink érdekében szólnak-, azt tegyék a teljes realitás figyelembevételével. Tehát szóljanak az autonómia, egyházi vagyon vagy a Bólyai egyetem visszadatásáról, de ne követeljenek határváltoztatást.. A leveleiket angol nyelven a következö cimre küldjék:

TO: president@whitehouse.gov

és küldjenek másolatot úgy a követségnek, mint a világsajtónak:

CC: postmaster@usembassy.hu, foxaroundtheworld@foxnews.com, editor@reuters.com, info@ap.org, pressreleases@upi.com, newstips@upi.com, images@cnn.com, iht-letters@iht.com, magazine@nytimes.com, public@nytimes.com, newsroom@herald.ns.ca, hrwdc@hrw.org, moorep@rferl.org, JensenD@rferl.org, iht@iht.com, info@nwn.de, letters@lfpress.com, newsonline@bbc.co.uk, jextra@thejournal.southam.ca, letters@thetelegram.com, letters@washpost.com, diehlj@washpost.com, maksymiukj@rferl.org, moscow.newsroom@reuters.com, letters@nationalpost.com, corwinj@rferl.org, cnn.feedback@cnn.com, frankfurt.newsroom@reuters.com, lcornies@lfpress.com, Mark.Carter@granadamedia.com, kiev.newsroom@reuters.com, lettertoed@thestar.ca, Nightly@NBC.com, CoulloudonV@rferl.org, pbaum@ajcongress.org, pvanharten@hamiltonspectator.com, geneva.newsroom@reuters.com, carlsone@rferl.org, letters@freepress.mb.ca, fdimant@bnaibrith.ca, editor.reuters@reuters.com, brussels.newsroom@reuters.com, dkislenko@hamiltonspectator.com, budapest.newsroom@reuters.com

Amennyiben nem küldenek önálló levelet, úgy kérem adják hozzá aláirásukat az Ausztriában élö, nemzetközi jogász honfitársunk leveléhez az alábbi cimen:

xxxxxxxxx

Javaslom végül azt is, hogy akik június 22-én, jövö hét csütörtökjének délelöttjén a Sándor Palota vagy az Országház elött tüntetnek, tartsanak kezeikben jól olvasható, angol nyelvü transzparenseket, olyan követelésekkel mint:

Thank you for not ratifying the Trianon Treaty

Invest in Hungary

Autonomy for all Hungarian Minorities

Support the Visegrad Four

Romania: Return Hungarian Church Properties

Invest in the "New Europe"

Romania: Return the Bolyai University

Support the Danubean Confederation

Self Determination for all Hungarian Minorities

Please visit the "House of Terror"

Fontosak ezek a feliratok, mert amig a belsö termekben folynak a tárgyalások, a világsajtó képviselöi a tárgyalótermeken kivül várakoznak majd és – más anyaguk nem lévén-, ismertetni fogják a tüntetök követelésit, illetve a követelések háttereit.

Ahhoz, hogy figyelmük a magyar kisebbségekre és a térség gondjainak megoldására irányuljon, fontos, hogy a tüntetök transzparensei NE tereljék el ezekröl a témákról a figyelmet! A magyar nemzet ÉRDEKE, hogy a tüntetések a magyar-amerikai barátság jegyében follyanak le és hogy azokon NE legyenek Irakkal vagy belpolitikával foglalkozó feliratok!!!!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) 5O. ÉVFORDULÓ

2a) MAGÁNADOMÁNYBÓL: A 16 PONT SZÜLETÉSÉNEK EMLÉKMÜVE

Tisztelt Lipták Úr !

Az 1956-os forradalom 50-k évfordulója alkalmával az egyik ismerösöm tóvábbitotta és nagy érdeklödésel olvastam az "EMLÉKEZZÜNK: 1956 október 22, hétfö" és az ide tartozó "IGY INDULT A MÜEGYETEMEN" naplószerü beszámolóját.

Az események fontossága azért is érdekel, mert én 1954-ben végeztem Bp. Müegyetem, Általános Mérnöki kar, Hid I szakon és 1956 junius 28-án védtem meg a diploma tervemet.
A két év kötelezö szakmai gyakorlatra az Ajkai Aluminium gyár bövités/épitkezéshez voltam kirendelve, a két év letelte után átmentem a Halimbai Bauxit bánya beruházási osztájára. ( a bánya szolgáltatta a bauxitot az aluminiumhoz) Október 23-án délelött, Budapesten az Épitöipari Minsztéruimban, Egyesztetö Bizottság (claim for extra payment) elött kellett a bánya érdekeit képviselnem, ezért október 23-án délután ott áltam a járdán és boldogan néztem a lelkes tömeget.

Ezek után természetesen nagyon szeretném olvasni a október 22 utáni napok eseményeit, és szeretném tudni, hogy mi történt az 50-ik évfordulóra, a Müegyetemen, a müegyetemi hösök emlékére felállitandó emlékmüvel ?

Öszinte tisztelettel,vitéz Majthényi László, P.Eng.

xxxxxxxxxxxx

Kedves László,

Az 1956 október 22 és november vége közti napokat leirtam egy magyar és egy angol nyelvü könyvemben, melyeket megtalálod az alábbi cimeken:

"35 Nap", naplóm 1956-ról?

"A Testament of Revolution" my book about 1956:

Kéziratukat szivesen elküldöm, de ha a képeket is látni akarod, rendeld meg magát a könyvet, mely kapható a könyvesboltokban, vagy a fenti cimeken az Interneten.

Az 5O évfordulót illetöen mi, – a 16 Pontnak még élö megfogalmazói-, állitunk egy "családi emlékmüvet" is a Müegyetem kertjében. Az emlékmü terveket a következö cimen nézheted meg:

16 Pont Emlékmüve:

Az Interneten szavazó közvélemény a 16 Pontot osztogató leányt látszik támogatni, igy valószinü, hogy azt fogjuk választani. A leány különben hasonlit az 56-ban "Paris Match" fedölapján látható sebesült Jutkára, akit a következö cimen láthatsz:

Már csak az Egyetem véleményére várok a végleges döntéshez. A Müegyetem kertjében október 23-án délután 1-kor avatjuk a szobrot és 2:32-kor (percre akkor amikor 5O évvel ez elött, Piros belügyminiszter megadta a felvonulásunkra az engedélyt,) indulunk, ugynúgy mint akkor, néma 16-os, kart karba füzött sorokban, a Bem szoborhoz.

Nagyon remélem, hogy nem csak a világsajtó számol majd be erröl az eseményröl, de azzal egyben el is indul a beteg magyar lélek gyógyulása. Remélem lemossuk 2OO4 december 5 "új mohácsának", a honfitársait megtagadó és az önnön testének amputálását megszavazó népünk gyalázatát is.

Az ottani viszontlátásig szeretettel, L. Béla

xxxxxxxxxxxxxxxx

Kelt Stamfordban, 2OO6 június 13-án

Kedves Györgyi,

Mivel irta, hogy a Rektor Úr csütörtökre hivta össze az egyetem illetékeseit, hogy véleményt mondjanak a három emlékmü tervröl, én is megküldöm a magam véleményét:

Családomnak, (nálunk gyermekeim házastársai amerikaiak, kik 1956-ról nem sokat tudnak) mindhárom terv tetszett és egyenlö arányban oszlottak meg a vélemények. Abban teljes egyetértés volt, hogy bármelyik tervet is választjuk, fontos, hogy a szoborrra nézve, azonal világos legyen, hogy az a 16 Pont-nak az emlékmüve.

A családi vélemények begyüjtése után, az elektrónikus világhálón keresztül

is kértem véleményeket. Itt egészen más volt az eredmény: a véleményezők majdnem egyhangúlag a szabadságharcos leányt választották. A sok levél közül alább mellékelek párat. Igy azt javaslom, hogy a 16-pontot osztgató szabadságharcos leány szobrát válasszuk és kérjük meg a szobrászmüvészt, hogy a leány kezében lévő röpcédulán, vagy egyéb úton, de tegye világossá, hogy a leány a 16 Pontot osztogatja.

A szobor feliratának fogalmazását mindenki helyeselte, s remélem, hogy Vajna Zoltán Proffesszor úr és Marián István családjának megbeszélése révén, otthon is megszületett az egyetértés. Fontos ez, mert csak az egyetértés méltó az októberi ifjak lelkületéhez. Az is fontos, hogy a nemzetközi média ilyen légkörröl számolhasson be, amikor az avatásról, illetve az azt követő, Bem térre való felvonulásról beszámol.

Kézcsókkal, Lipták Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla,

Úgy érzem a röpcédula osztó lány változat fejezi ki a leghüebben 1956 szellemét.

A forradalmat s tizenhat pontot fiatal, élö emberek készítették elö s hajtották végre, nem élettelen tárgyak, mint könyvek – kövek s gépek.

Szeretettel, Elöd Laci

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla!

Mind három emlékmû-tervezet kifejezõ, én a 3.-ra szavazok, mert az 56-os diák(lány) fejezi ki szerintem a legjobban akkori érzéseinket, viselkedésünket.

Ölel, Géza

xxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Lipták úr,

Részemrol a Muegyetem emlékszobrának, legjobbnak tartom : a röpcédulát osztogató lányt , szépnek tünik a képen és szerintem mivel noi alak, jobban feltunik.

S talán kicsit magamat is látom benne…..Én erre szavzok.

Szivélyes üdvözlettel
Bencsics Klári
Montreal

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) MAGÁNADOMÁNYOKBÓL:A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMÜVE

Elsõként a világon emlékmû a kommunizmus 100milliónyi áldozatának tiszteletére!

A Budapest melletti Csömörön a Gloria Victis Közhasznú alapítvány /www.gloriavictis.hu / emlékmûvet állít a világkommunizmus 100milliónyi áldozatának tiszteletére, és az 1956- forradalom 50. évfordulójának emlékére. /Avatás:2006 október 21./

Az elmúlt hónapok intenzív propagandájának köszönhetõen önzetlen adakozók százai támogatták az ügyet /pl. Lichtenstein hercege, vagy Taiwan elnöke /, ám a 17millió forintos összköltségnek egy tetemes része még hiányzik. Az alapítvány minden adományt hálás szívvel fogad, az EURÓBAN kiállított csekkeket az alábbi címre kéri tisztelettel: Gloria Victis Közhasznú Alapítvány/Fábián Pál titkár

H-2141Csömör Szérûskert út 8. Telefon:+36-20-4444-200, E-mail: fabian.pali@freemail.hu.

Béla bátyám! E hónap 28.-án hozzák Csömörre az alkotást, és másnap egy daru segítségével megkezdik az összeállítást.
Szerencsés helyzet, nekünk már “csak” elõre van út!

Köszönjük a segítséget: Pali

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2c) ÁLLAMI, ADÓ-PÉNZEN ÉPÜLÖ EMLÉKMÜVEK

Már épül az 56-os központi emlékmű

Elkezdődtek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének építési munkálatai a városligeti Dózsa György úton, az Időkerék és a Regnum Marianum emlékmű közötti területen, az egykori Sztálin-szobor helyén. Az emlékmű elkészítésére a kormány 900 millió forintot különített el.

Az emlékmű kivitelezője a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő HM Ei Zrt., tervezője pedig az i-y alkotócsoport Kft., amely nemzetközi tervpályázaton nyerte el a lehetőséget a 79 jelentkező egyikeként.

A helyszínen csúcsidőben 50 fő dolgozik majd, s további mintegy 100 fő végzi a műhelymunkákat. A kivitelező jelenleg az egykor az állami vezetőknek fenntartott tribün alapjának bontási munkálatait végzi. Eddig 5000 köbméter aszfaltot és építési törmeléket szállítottak el.

Az emlékművet 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 évfordulója tiszteletére szervezett ünnepségsorozat csúcspontjaként avatják fel. Ugyanekkor rántják le a leplet arról a másik emlékműről is, mely az 56-os szervezetek képviselőinek javaslatára készül a Műegyetemnél. Ez utóbbi emlékhely kivitelezését a kormány 150 millió forinttal támogatja, s jelenleg a kiviteli tervek készülnek, illetve engedélyeztetési eljárások vannak folyamatban. Az alkotókat ‑ Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, illetve Schilling Róbert építészt ‑ az 56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.

Kormányszóvivői Iroda

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2d) KÖNYV ÉS LEVÉL BUSH ELNÖKNEK

Kedves Bela,

A State Department, Hungarian Desk, Gereben Pista altal ma kert egy peldanyt a Remember Hungary 1956, Bush elnoknek dedikalva, a Magyarorszagi latogatasa alkalmabol. Gondoltam erdekel ez a kis hir.

Olel,
Laping Feri

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Feri,

Nagyon örülök a hirnek. Nagy dolog lenne, ha Pestre menet a gépen átlapozná!

Azért is nagy dolog lenne, mert 56 szelleméröl a képek többet mondanak, mint a szavak, de azért is, mert ha látja a pesti utcákon füstölgö 2OO kiégett tankot (ez nagyobb szám, mint Irakban a teljes amerikai tank-veszteség) akkor érzékeli, hogy az eszmék és az igazság ellen erötlenek a hadseregek.

Fontos, hogy ezt megértse, mert ennek révén azt is megértetné, hogy a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha a világ látja, hogy azt az öszinte segiteni akarás és nem az érdek vezeti.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxx

Kedves Bela,

Pontossan ez volt a Hungarian Desk celja, hogy Bush a repules kozben atnezheti a konyvet. A konyv mar utban van. Remelem hasznalni fog.

Sajnalva olvastam a valasztasok kozben a te esetedet. Remelem fel vered a port a Washingtonban.

Olel,
Feri

xxxxxxxxxxxxxxxx

Egyenlöre még a New York Timesnél sem szóltam, mert nem akarom az 5O. évfordulón a magyarság rossz hirét kelteni. Azt remélem, hogy 56 szellemében megint össze tudunk talán fogni, (s ami nem történt Mátyás király óta) újra úgy viselkedünk, mint Európa egyik legtiszteletreméltóbb nemzete.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla bátyám!

Az Erdély.ma portál külön emailküldõ honlapot is gyártott a cél érdekében!

Balázs D. Attila

Aláírásgyûjtés George Bushnak a trianoni diktátum jóvátétele ügyében

,,Az Egyesült Államok a Trianoni Békeszerzõdést sohasem
ratifikálta… Biztosak vagyunk benne, hogy nem fog üres kézzel jönni és megragadja a lehetõséget kezdeményezni egy megoldást, amely jóváteszi a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságokat" – írja Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász abban a nyílt levélben amelyet a Budapestre készülõ George Bush amerikai elnöknek írt. Levelének súlyát a jogásznõ elektronikus aláírások sokaságával szeretné növelni.

Az Erdély Ma saját oldalán támogatja az aláírásgyûjtést:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2e) ÚJ DVD DOKUMENTUM FILM 56-RÓL

Kedves Belaba!

Julius vegere elkeszul dokumentumfilmem, melynek cime: "Hazateres." Kerem sorolja ezt is az 56-os dokumentumfilmekrol szolo listajan. A film honlapja: www.56films.com.

A filmet tobb europai tv is vetiteni fogja, illetve az USA-ban es Mo-on is vetitesre kerul. A honlapon lesz informacio arrol, hol es hogyan lehet megnezni illetve DVD-n megszerezni.

Udvozlettel,
Pigniczky Reka
Budapest

"Journey Home: a story from the Hungarian Revoulution of 1956," a film that I am directing about the revolution, will be finished by the end of July, 2006.

Itt will be shown by a number of European broadcasters, and it we will have showings in the US as well as Hungary. Please add our website, which will have information about the showings as well as how to obtain the DVD, to your list of films about the subject: www.56films.com.

Regards,
Reka Pigniczky
Director, Journey Home

xxxxxxxxxxxxxxxx

Az alábbi 12 dokumentum film és egy rádió hangfelvétel DVD lemezen rendelkezésre áll. A lista bövülni fog, mert egyéb filmek is készülnek. A DVD lemezeket Magyar Kálmán-tól beszerezhetöek: magyar@magyar.org

Kérjük a Magyar Lobbi tagjait, hogy szervezzenek, nyugati egyetemeken, könyvtárakban, magyar és amerikai szervezetekben, összejöveteleken felviágositó jellegü rendezvényeket e dokumentum filmek bemutatásra. Az anyag a következö:

1) 1958 – CBS TV: REVOLT IN HUNGARY

A "20th Century" sorozat részeként, "Revolt in Hungary" cimen sugározták 1958-ban, Walter Cronkite volt a bemondó. A film 25 perc hosszú.

2) 1966 – NBC TV: „TEN YEARS LATER”

A 10 perc hosszú, a napi hirekben közvetitett, fekete-fehér interjú filmet 1966-ban készitették és mutatták be. Rövid összefoglalóját adja a Szabadságharcunk eseményeinek, majd négy Amerikában megtelepedett magyarral készült intejúban az emigráns élet, beilleszkedés, kettös lojalitás kérdéseivel foglalkozik a film.

3) 1986 – BBC TV: CRY HUNGARY

A 73 perc hosszú, részben szines dokumentum filmet 1986-ban a 30. évfordulóra, rendezte Jeremy Bennett. A szöveget hozzá Fischer Tibor (az angol best seller "Under the Frog" szerzöje irta).Tudomásom szerint ez a legjobb minöségü, legrészletesebb és leghitelesebb ismertetése a Szabadságharcunk napjainak.

4) 1990 – PBS TV: „BACK TO HUNGARY”

A 21 perc hosszú, szines dokumentum filmet 1990-ben, rendezte Sean Shays és mutatta be a PBS TV. A film dokumentálja Lipták Béla, – a Magyarorzsági Zöld Párt jelöltjének – Somogy megyei képviselöválasztási kampányát abban a kaposvári körzetben, ahol Horn Gyula is indult és az ö pártjának tulajdonában volt az egyetlen ujság (Somogy Népe). A választáson Horn Gyula gyözött, de a Greenpeace és WWF által is támogatott amerikai-magyar képviselö jelölt elérte azt a célját, hogy a Drávának Horvátországba való elterelését és ott erömü épitését megakadályozza.

5) 1998 – CNN TV: „COLD WAR AFTER STALIN 1953-1956”

A 45 perc hosszú, részben szines dokumentum filmet 1998-ban készitették és mutatták be. Kitünö összefoglalóját adja a Szabadságharcunkat megelözö, illetve annak kimenetlét befolyásoló világpolitikai eseményeknek. Az anyag felében az 1956-os szabadságharcunk napjait ismerteti a film.

6) 2000 – NBC TV: „FREEDOM’S FURY”

A 11 perc hosszú, részben szines dokumentum filmet 2000-ben készitették és mutatták be. A film pár perces összefoglalóját adja a Szabadságharcunk eseményeinek, majd részletesebben bemutatja a magyar és szovjet vizilabda csapatok tüzes összecsapását az 1956-os Olimpián. A film bemutatja az ugyan véresen, de elsöprö gyözelmet arató magyar csapatot és persze elsösorban Zádor Ervint.

7) 2002 – GATI PRODUCTIONS: „STARTING OVER IN AMERICA”

Egy 40 perc hosszú, szines dokumentum filmet 2002-ben készitették. A film interjúk formájában bemutatja egy tucat Amerikába emigrált 56-os magyar életútját. A felvételek minösége jó, de azért nem éri el a korábbi öt TV program szinvonalát. Az anyag magyarországi nézök számára új, érdekes lehet, ugyan a válogatás csak sikeres és elégedett magyarokat mutat be, s igy persze kissé egyoldalú.

8) 2OO6 – „FREEDOM’S FURY”

Egy kanadai testvérpár, Colin Gray és Megan Aarons készitett egy 9O perces dokumentumfilmet, mely úgy az elektromos világhálón (interneten: www.freedomsfury.net) és DVD-n is már rendelkezésre áll. A filmszinházak számára készülö végleges verziót a Tribeca film fesztiválon New Yorkban mutatták be nagy sikerrel.

9) 2OO6 – "REMEMBER HUNGARY 1956"

A Duna TV 29 perces dokumentum filmje az 56-os forradalomról.

1O) 2OO6 – "1956 – A MAGYAR RÁDIÓ HANGJA"

1956 október 23 és november 7 közötti rádióadásokból készült hangfelvételek.

11) 2OO6 – Freedom, Love (Szabadság, Szerelem)

Budapesten felvett amerikai játékfilm, melyet csak októberben fognak bemutatni. A film szövegkönyvét Joe Eszterhás irta és az egy müegyetemista leány szerelmi történetének háttereként bemutatja a magyar szabadságharc, majd a hires olimpiai vizilabda mérközést.

12) 2OO6 – TORN FROM THE FLAG

Kovács Klaudia készülöben lévö dokumantum filmje

13) 2OO6 – HAZATÉRÉS

Pigniczky Réka készülöben lévö dokumentum filmje

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2f) MAGYAR IFJUSÁG 56-OT ILLETÖ TUDÁSÁNAK FELMÉRÉSE

Dear Bela Bacsi,

Thank you for your quick response. We'll get your submission translated for the book and send you a copy if you care to use it later.

I'll also be sending you some research results shortly that my company, Lauer Learning, recently completed in Hungary. By surveying 705 students and interviewing 41 history teachers, we discovered that 1 in 5 Hungarian students DO NOT learn about the 1956 Revolution in school. You will be equally amazed by some of the other results of our survey!

I'll be sending the full release to you later this week.

All the best, – Andrea

xxxxxxxxxxx

1) Were there two flags hanging down from the ceiling – a Hungarian flag with the Rakosi cime and a Soviet red flag?

xxxxx

Today, I have no recolection at all, but since when I wrote my memoir in the Austrian camp in 56, I must have remembered correctly, so whatever I wrote, is probably the case. In the center of the Hungarian flag at the time was the Communist hammer and cycle.

xxxxxxxxxxxx

2) Also, according to your description, there were soldiers in attendance as well, 2) Were they dressed in military uniform? I'm assuming they were Hungarian.

xxxxxx

They were professors of the military department, armed and in Hungarian uniform. They were decent guys. Their commander, a Communist and a Jew, became my commander and received a life sentence after 56.

xxxxxxxxx

3) You also mention DISZ "penguins." Were they dressed in red jackets or did they have on one-color uniforms of some kind?

xxxxxxxxxx

Only we, the patriotic students called them penguins, in fact they were just students, who wanted to advance not by working hard, but by being loyal Communist. They were mostly the children of the collaborators. Their dress was not a uniform (to my knowledge) only a voluntary way of dressing. They were fat (and we were skinny) for the obvious reasons. Their jackets were blue and neckties were red. (The red necktie was part of the Communist youth uniform).

On page 146 of my book, you see the wat how the Aula looks today. The speakers stand was large, covering about one third of the center. Facing the stage, the microphone was at the very right. The officers of the military department stood to the right and in front of the secont statue from the right (as you are facing the picture). The pinguins were in the center and we pushed from the left..

Béla bácsi

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2g) KÖNYV KOPÁCSI SÁNDORRÓL

In a message dated 2006.06.15. 14:25:14 Eastern Standard Time, judith.kopacsi@gmail.com writes:
Kedves Béla Bátyám,

Key Porter Books úgy döntött, hogy, (bár a könyvet nagyon jónak és izgalmasnak találták), nekik nem éri meg azt kiadni. Szóval, most itt állok megint kiadó nélkül. Egy kanadai irodalmi ügynök érdeklõdik jelenleg, de konkrét választ eddig még nem kaptam tõlük sem. Közben megtaláltam Apu jegyzeteit a börtönévekrõl és sikerült azokból egy csinos kis sorozatot, magyarul, összeállítanom. Az elsõ fejezetet át is küldeném Béla bátyámnak, és kérem, adjon tanácsot, hol lehetne ezt kiadatni. Azt hiszem, sikerült Apu hangját feleleveníteni ezekben a történetekben, az Õ bûbájos, humoros stílusával együtt.

Remélem Béla Bátyám jó egészségben van. Anyukám is küldi ölelését.

Jutka

xxxxxxxxx

TO: judith.kopacsi@gmail.com

Kedves Jutka!

Küldök leveledröl másolatot az én budapesti kiadómnak, Bártfai Barnabásnak (info@bbs.hu), megkérve, hogy vegye fel Veled a kapcsolatot, ha érdekli a könyv.

A másik amit megteszek, hogy felteszem leveledet a Magyar Lobbira, hátha akad a tagok között olyan, aki tud segiteni.

Harmadikként küldök leveledröl másolatot Lauer Andreának aki gyüjti az 56-os visszaemlékezéseket.

Különben, októberben egész családommal otthon leszünk: 23.-án avarjuk a 16 Pont születésének emlékmüvét a Müegyetem kertjében, majd délután 14:32-kor indulva, mint 5O éve, megismételjül a felvonulást a Bem térre. Ott lesz Marián István özvegye és leánya, Király Béla bácsi, meghivtom Nagy Imre unokáját, a Maléter és Danner családokat, jó lenne, ha Te is ott lennél Mamáddal.

Sok szeretettel, Béla bácsi

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2h) BUSH: TÜNTETÉS BUDATESTEN

Én is találkoztam ezzel, de még mással is a M.N.-ben. Ott azért akarnak tüntetni, mert CIA repülő több esetben átrepült a NATO tag országunk felett, sőt titokban le is szállt. Ez az egyik oldal Bush fele.

A másik pedig: dr. Barky Éva Bécsben élő jogász, aki nagy "segítője" a trianoni áldozat, leszakított nemzetrészeinknek. Ő előbb nyilt levelet irt, most pedig közvetítendőt Bush elnöknek, amit egy csomó ember aláírt. Tehát azt kéri, hogy ha már nem tudja visszacsinálni Trianont, úgy segítse az autonomia létrejöttét a Románok stb. fele.

Tehát népünk okosai inzultálni készülnek, a másik csapat pedig arra kéri, hogy szóljon rá a románokra, azoklra akik viszont tálcán adnak neki illetve Amerikának mindent, amit csak akarnak.

Ezzel kapcsolatban mindenki gondolja amit akar.

BLaci

xxxxxxxxx

Én is aláirtam Laci. Ezen a cimen lehet aláirni:

Különben Apám mondása volt, s most a MN-re is igaz: "És jó hülyének lenni?"

Persze ne aggódj, vannak normális emberek is Magyarországon. Más, megfontolt, a magyarság érdekeit és gondjait a világ elé táró feliratok lesznek a Sándor Palota meg az Országház elött tüntetök kezeiben!

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) TRIANON

3a) 86-IK ÉVFORDULÓ

Az alábbi cimen található egy angol nyelvü tanulmány Trianon elözményeiröl, következményeiröl és a létrejött állapotok megoldásról:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3b) HORTHY ÉS TRIANON

Horthyt és Kún Bélát illetöen, a Columbia Enciklopédia
szerint, Kún Vörös Hadserege felszabaditotta Szlovákiát és eredményes volt Horthy "ellenforradalmi" csapatai ellen is, amig a románok be nem törtek az országba, s le nem verték Kún csapatait. (Lipták Béla, a Lobby akciólevelében)

Kedves Béla,

A magyar vörösök Stromfeld Aurél volt k.u.k vezérkari tábornok vezetésével valóban felszabadította Kassát – Magyarország számára. Szlovákiát nem volt elég erejük elfoglalni.

Hogy Stromfeldet személy szerint mi vezérelte ebben, nem tudom. A kommunista magyarázat szerint a cél az volt, hogy Leninék bolsevik csapataihoz áttörjenek, s azokkal egyesülve harcoljanak a tovább a világforradalom ügyéért.

Édesapám ezalatt géppuskás volt a Székely hadosztályban. Vezetőjük, Kratochwill Károly ezredes szervezte meg az önkéntes hadosztályt, s harcolt a románok ellen 1919 májusáig. A szilágysomlyói ütközetnél kértek és kaptak segítséget a magyar vörösöktől, de a frigy csak napokig tartott, aztán lőttek egymásra. Így került a Syékely h.o. két tűz közé…

Az Interneten több forrást is lelhetsz erről.

Ölel. Lajos

xxxxxxxxx

Igen Lajos,

A Székely hadosztályra mindannyian büszkék lehetünk. Azt én sem értem, hogy Stromfeld miért nem öket támogatta Kassa felszabaditása helyett. A francia szerep egyértelmü és Horthy szerepét meg nagyjából úgy látom, mint Deák Pista (alább):

Kedves Bela, nem hinnem hogy Horthyek kapcsolatot tartottak volna a romanokkal, akik a nemzetieket ugyanugy ellenseguknek tekintettek mint a vorosoket. De Horthyek a franciak-megszallta Szegeden tartozkodtak, francia vedelem alatt alltak, a franciak viszont a romanok fo szovetsegesei es tamogatoi voltak. Az ugynevezett nemzeti hadsereg a francia vezerkar felszolitasara alakult a Voros Hadsereg elleni hadjarat celjabol, ami kozvetve a romanok, csehszlovakok es jugoszlavok erdekeit szolgalta. Azonban a Nmzeti Hadsereg soha 5,000-nek tobbet nem szamolt, azoknak is a fele tiszt volt, szemben a 200.000 voros katonaval, . A Nemzeti Hadsereg a vilagon semmit sem csinalt egeszen addig, amig a romanok le nem vertek a Voros Hadsereget es augusztusban megazalltak Budapestet.Horthyek akkor atmentek a meg nem szallt Dunantulra es ott nekikezdtek a kommunistak es sok teljesen artatlan zsido lemeszarlasanak.

Tovabbiakat megtudhatsz Pastor Petertol (pastorp@mail.montclair.edu) es Tom Sakmystertol.(tom.sakmyster@uc.edu).

Minden jot
Pista

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) HORTHY MIKLÓS ÉS KÚN BÉLA 1919-BEN

Kedves Béla Bátyám!

A múlt heti Lobby körlevélben megtaláltam kérdésedet Kun Béla és Horthy Miklósról, melyben a Columbia Encyclopediára utalsz. Egyben kéred, ha hibás, válaszoljon valaki. Arra gondoltam, megnézem a sok történelmi könyvemben, melyik fogalmaz a legtisztábban errõl a zavaros idõrõl. Megtaláltam Bogyay Tamás _Magyarország Története Távlatból_ címû remek összefoglalóját. (Mérleg Kiadó, Bécs-Budapest-München, 1993.)

E mellett, megnéztem az idevágó részét a Dálnoki Veress Lajos volt vezérezredes által szerkeztett haromkötetes hadtörténelmi mûben, _Magyarország honvédelme a II. világháború elõtt és alatt_ (München, 1972.) Ezekbõl szedtem össze az alanti anyagot, remélem segítónek találod és fényt derít a részben hibás Columbia Encyc. cikkelyhez.
______

Lényegében, 1919-ben már a Felvidék nagy részét a csehek birtokolták, a szerbek délen Pécs városát tartották kézben és rabolták ki a Komlói bányák szenét, és a románok Erdélybõl törtek elõre, hiába próbálták megállításra parancsolni õket az Antant nagyhatalmak.

Ekkor lemondott gróf Károlyi Mihály, és átvette március 21-én a hatalmat Kun Béla. Nos, az ellenofenzíva sokat váratott magára, de végül is, Stromfeld Aurél alatt, a Kun által szervezet 100 000 fõs Vörös Hadsereg Debrecen, Miskolc és végül is Kassát is visszafoglalta a csehektõl. (május 9 – június 12-ig). Június 14-én George Clémenceau ultimátumot adott Kunnak, hogy vonuljon vissza. Ezt – sajnos – meg is tette, és emiatt demoralizálódott a fõleg munkásokból összeverõdött serege. Még próbált délen a románok ellen egy offenzívát (július 20) de azok ellentámadása miatt a Vörös Hadsereg teljesen õsszeomlott. Augusztus 1-én a Kommün megbukott, a román hadsereg követve õket, bevonult Budapestre, sõt a Dunántúl egy részére is.

Horthy idõközben Szegeden szervezte kis "Nemzeti Hadseregét", és a demoralizált vörös katonákból többet átcsalt repülõkrõl dobott cédulákkal.

Nem volt semmilyen összetûzés a Vörös Hadsereg és a Nemzeti Hadsereg között. (Lehetséges, hogy egy-két kis incidens történt, de harc, mint olyan, nem volt.)

Amikor az Antantnak sikerült a románokat rávenni, hogy kivonuljanak Budapestrõl, akkor vonult csak be Horthy, november 16-án. Ez is mutatja, hogy nem harcolt a Nemzeti Hadsereg Kun Béláék ellen.

Baráti üdvözlettel,
Kristóf

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3d) FÁBIÁN TOBOR: ÉRDEMES VOLT?

Lokodi Ferenc Attila a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetének elnöke, június negyedikén többszáz honfitársával együtt, a Trianon palotában emlékezett a történelmi Magyarországot a térképekrõl leradírozó diktátumra. Honnan a merész ötlet? – kérdezte az elnököt Fábián Tibor.

– Mozgalmunk kezdetektõl a nagyszabású, merész tettek elkötelezettje. A trianoni tüntetés ötlete a Kárpátia nemzeti rockzenekar frontemberétõl, Petrás Jánostól származik. A HVIM óriási, Kárpát-medencei és nemzetközi összefogást igénylõ szervezõmunkája végül több száz ember szívét érintette meg és indított útnak.

– Elõtte még Budapesten is volt egy emlékezõ felvonulás…

– A június 2-i, budapesti felvonuláson összegyûlt lelkes magyarság a zord idõ ellenére mindvégig kitartott. Hagyományainkhoz híven felkerestük a szerb, román, illetve szlovák nagykövetséget, ahol zuhogó esõben olvastuk fel petícióinkat. Jómagam Erdély képviseletében követeltem 12 pontban alapvetõ jogainkat, elsõsorban az 1918 óta ígért, be nem teljesített területi autonómiát. Petíciónkat sajnos mindhárom nagykövetség elutasította, holott véleményem szerint egy Európához csatlakozni kívánó állam követségének kötelessége lenne továbbítani adófizetõ állampolgárainak jogos követelését kormánya felé.

Azt sem hagyhatom említés nélkül, hogy június 2-án közel százezer magyar történelemrõl, kultúráról szóló, öntudatépítõ könyvet küldött a HVIM Csángóföldre, a Délvidékre és Kárpátaljára.

– Térjünk vissza a franciaországi megemlékezésre. Erdélybõl hányan utaztatok a Trianon palota elé?

– Nagyváradról Nagy Zoltán Attila barátommal zarándokoltunk Trianonba, ahol egy csíkszeredai vármegyés honfitársunkkal is volt alkalmunk találkozni.

– Milyen élményeid vannak az utazásról?

– Lélekemelõ volt látni a Kárpát-medence minden tájáról, sõt a tengeren túlról is sereglõ fiatalokat, idõsebbeket, családokat, szervezetek képviselõit, akiket egyazon cél vezérel: igazságot Magyarországnak 86 év után! Mi különjáratú autóbuszokkal utaztunk, mások autóval, repülõgéppel vagy motorral.

– A franciák hogyan reagáltak a jelenlétetekre?

– Megdöbbentõ volt a francia rendõrség, véleményem szerint, túlzott készültségét tapasztalni. Õk bizonyára erõszakos demonstrációra számítottak, de láthatták, hogy mi nem randalíroztunk, mint a bevándorlóik. Már a tüntetés elõtt kisereglett a rohamrendõrség. Összesen hat vízágyúkkal ellátott rendõrautót számoltam össze. Átkutattak néhány buszt, a legszomorúbb az volt, hogy a rendõrök bilincsekbe verve kísérték be két honfitársunkat, annak ürügyén, hogy magyar emberhez illõen, szalonnázó zsebbicska volt náluk. Az elrettentõ akcióra úgy tûnik készültek a Versailles-i diktátum jelenkori õrei, ugyanis az õrszobán már magyar tolmács várta a két ártatlan fiatalt. A francia lakosság egyébként kíváncsian kísérte rendezvényünket, többen lelkesen érdeklõdtek céljaink iránt. Sokat köszönhetünk francia szervezõinknek, a Francia Nemzeti Front Ifjúsági Tagozatába tartozó jogászhallgató barátainknak, akik a helyfoglalást és a tüntetés bejelentését megszervezték.

– Hogyan zajlott le a rendezvény?

– Június 4-én, 15 órakor gyülekeztünk a versailles-i királyi palota kapuja elõtt, nemzeti lobogókkal és Árpád-sávos zászlókkal. Szerencsénkre vasárnap rengeteg turista tartózkodott Versailles-ban és így fél óra alatt szétosztottuk a trianoni tragédiáról szóló ismertetõanyagot, mely magyar, angol, német és francia nyelven ismertette a trianoni diktátum igazságtalanságát és annak következményeit.

Maga a felvonulás 16 órakor indult a Trianon-kastély felé, példamutató elszántsággal és fegyelemmel, mint egykor nagyapáink honvédserege. Felemelõ és szívremegtetõ volt, ahogy a történelmi épületek visszhangozták a „Vesszen Trianon!”, „Justice for Hungary!”, „Nem, nem, soha!”, „Ria-ria Hungária!” jelszavakat, amiket teli torokból, mintegy 800-an skandáltunk. A Trianon-kastélyhoz érve bevonultunk a konferenciaterembe, ahol már felszerelt színpaddal várt bennünket a Kárpátia zenekar. Rendezvényünket 16 óra 32 perckor, a trianoni diktátum aláírásának idõpontjában a Himnusz eléneklésével kezdtük. Pörzse Sándor és Toroczkai László nyitóbeszéde után következett a Kárpátia zenekar fergeteges koncertje. A rendezvény befejeztével a tüntetõ sereglet ugyanúgy, tiltakozó jelszavakat és zászlókat lengetve vonult vissza a királyi palota elõtti térre.

– Milyen érzés volt abban a palotában jelen lenni, ahol aláírták a diktátumot?

– Hátborzongató. Absztrakt ellentétben áll a hely látványos külleme és a súlyos történelmi teher, amely falai között kísért. Nemzetünk tragédiájának helyszíne jelenleg Trianon Palace néven luxushotelként üzemel. Amikor az ember elmegy Recskre vagy egy koncentrációs táborba, ott a helyszín egyben a tragikus sorsot is tükrözi. A palota rácskapuja elõtt az egész sereglet elnémult. A milliók fájdalmát magában hordozó épületet látva tudatosult bennünk igazán hol is állunk! Nem tudtam visszatartani könnyeimet, amikor belémhasított a keserû tudat, hogy hazám vesztõhelyének árnyékában állok, ahol ma milliomosok dorbézolnak. A szálloda igazgatója a kapunál várt bennünket és kért, hogy a szálloda területén ne kiáltsuk jelszavainkat, mert azzal „esetleg megzavarnánk a kedves vendégek nyugalmát”. Némán vonultunk a konferenciaterem felé, majd az épület bejárata elõtt Toroczkai László hirtelen a sereglet felé fordulva, magasba tartott kézzel kiáltott bele a síri csendbe: Justice for… Egyszerre dübörgött fel a tömeg falat és eget rengetõ hangja: Hungary!, valamint: Vesszen Trianon! 86 év fájdalmas, elégtételt követelõ vészkiáltása volt ez!

– A magyarországi, erdélyi sajtó hogyan reagálta le a párizsi rendezvényt? Negatív vagy pozitív kommentárból volt több?

– Számítottunk rá, hogy a csonkaországi balliberális sajtó mindent meg fog tenni, hogy a rendezvényrõl minél kevesebb információ jusson el az emberekhez. A nemzeti sajtót Pörzse Sándor és Siklósi Beatrix képviselte, de jelen volt több francia médium és az emigrációból is érkezetek tudósítók. A román soviniszta média már jóval a rendezvény elõtt alantas, uszító cikkekkel próbálta beharangozni, hogy micsoda vakmerõ revizionista akció készül.

– Érdemes volt?

– Ez nem lehet kérdés. Életem legmagasztosabb, leglélekemelõbb napját tölthettem sok száz, a világ minden sarkából és a Kárpát-medence minden pontjáról egybesereglett testvéremmel, akikkel a szívem is együtt dobban. Úgy érezzük, 2006. június 4-én, 86 keserves, vérverejtékes év után a magyarság végre Trianonban törlesztett. Békésen, fegyelmezetten, de határozottan követeltük jogainkat, kiáltottuk ki magunkból nemzetünk fájdalmát. Sikerült megnyerni a nemzetközi közvélemény figyelmét, több ezer embernek tártuk fel a történelmi igazságot, akik segíthetik nemzetünk szabadságharcát a harmadik évezredben. Nemzetközi összefogással gyakorolhatunk hathatós nyomást az elszakított területek kormányaira jogaink érvényre juttatásáért.

Fábián Tibor

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) KISEBBSÉGEINK

4a) BÓLYAI EGYETEM

(Köszönet mindenkinek aki irt, mert úgy látszik HATOTTAK LEVELEINK!)

Gál Kinga: Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést

– Hónapok óta folyik a vita a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitásáról, az elodázott magyar karokról, illetve a távoli jövõ ködébe veszõ Bolyai Egyetemrõl. Brüsszelbõl, az Európai Parlamentbõl nézve lát-e ebbõl kiutat?

– A Bolyai Egyetem vitája azzal kezdõdött, hogy a magyar egyetemet erõszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. A folytatás nem abban állt, hogy a román hatalom egy modern, multikulturális egyetemet akart volna kiépíteni, mindkét fél számára egyenlõ jogokkal. A történet úgy folytatódott, hogy minden vezetõ beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. Miért van az, hogy az ilyen romániai intézményekben az ünnepségek szinte kizárólag román nyelven zajlanak? Hol van itt a multikulturalitás? Amíg ennek a fogalomnak nem ültetik életbe a valódi értékeit, addig kirakatintézményekre aggatják rá a tartalom nélküli jelzõt.

– Ma Romániában, de Budapesten és Brüsszelben is gyakran hangoztatják, hogy a román törvényhozás elõtt álló kisebbségi törvény elfogadásával igen jelentõs elõrelépés történik, hiszen a törvénytervezet foglalkozik a romániai magyar oktatás teljes vertikumával. Ön hogyan vélekedik errõl?

– Ezt azok állítják, akik azt szeretnék, hogy egy csapásra lehetõleg mindent kipipáljunk. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhetõ pont. Nincs ennél többrõl szó! Ha megnézzük, hogy mit tartalmaz, milyen minõségileg, szakmailag, bizony igencsak kétes értékû. Csak azért fontos, mert hozzá kapcsoltan fel lehet vetni és számon lehet kérni a határon túli magyarság problémáit. A romániai magyarság többi jogkövetelése most sajnos még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban.

– Hogyan ítéli meg, volt-e hatása az Olli Rehn címére postázott több ezer elektronikus levélnek?

– Szerintem mindenképpen hatott! Amikor Bukarestben járt, ott három törvényt említett meg, hogy azokra fokozottan figyel a bizottság. Az egyik a három közül a kisebbségi törvény. Ennek viszont megvan a nagy veszélye. Azon a bukaresti két napon, amelyet az Európai Parlament-Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként ott töltöttem, rádöbbentem, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Ha viszont törölik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. Remélem, ez az RMDSZ számára is elfogadhatatlan lesz, ha bekövetkezne. Annak ugyanis semmi értelme nincs, hogy azért hozzanak kisebbségi törvényt, hogy felmutathassák Európának a kisebbségi kérdés példás megoldásaként, miközben gyakorlatilag semmi sem történik.

– Romániának nagy gyakorlata van a kirakattörvények és kirakatintézmények terén, jórészt a külföld folyamatos megtévesztésérben áll a XX. századi román történelem…

– Hogy a közelmúltnál maradjunk, ezt már eljátszotta Románia 1993-ban, amikor felvették az Európa Tanácsba. Akkor szintén elõkerült egy kisebbségi törvény, viták voltak körülötte. Amíg a csatlakozási szerzõdés napirenden volt, amíg megfigyelés alatt tartották Romániát, a kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendrõl. Igaz, most erõteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, mégis fenntartásaim vannak: a románok elfogadhatnak egy teljesen üres jogszabályt, igaz, ezt nagy felzúdulás fogja kísérni. A másik változat szerint húzzák majd az idõt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és ismét lekerül napirendrõl a törvény.

– Úgy tûnik, a csatlakozásig a magyar felsõoktatás ügyében nem lesz elõrelépés. Bukaresti tárgyalásain ígért-e valamit a román kormány vagy Basescu államfõ?

– Traian Basescu államelnök úr teljesen elzárkózott a magyar felsõoktatásra vonatkozó kérdések elõl. Azt mondta, Kolozsváron a Babes-Bolyai multikulturális egyetem kell hogy maradjon, azt viszont nem sikerült kiderítenünk, hogy õ mit ért multikulturalitáson. Kérdésemre azt válaszolta, hogyha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magánegyetemként megcsinálhatják. Pedig hát szûkebb régiónkban is vannak azért jó példák. Felvidéken, ahol igen keveset sikerült megvalósítania a magyarságnak, azt mindenképpen elérte, hogy van egy olyan egyeteme, amelyet Szlovákia és Magyarország is finanszíroz. Nem magánegyetem, hanem két kormány által fenntartott állami egyetem. Ilyen megoldás a Sapientia esetében is elképzelhetõ lenne: a két kormány közösen finanszírozná állami egyetemi akkreditált státussal.

– Románia 2007-es felvételérõl a döntést az Európai Bizottság hozza meg. Tapasztalatai szerint a magyar diplomácia valamiképpen napirenden tartja itt a határon túli magyarság ügyét?

– Arra nincs rálátásunk, hogy mi történik az Európai Bizottságban, illetve az Európa Tanácsban. Az bizonyos, hogy a magyar diplomácia nagy szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekrõl. Ezt egyáltalán nem nevezném a magyar kormány sikerének. Több alkalommal lett volna lehetõsége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok elõtt, mégsem tette meg. A Romániával megkötött csatlakozási szerzõdés lezárta elõtt hatékony magyar diplomáciával a most vitatott kérdések zömét be lehetett volna vinni a teljesítendõ feltételek közé. Az más kérdés, hogy a kisebbségi csomag nem része a aqui comuniternek, a kötelezõ feltételeknek, de mégis szerepel a koppenhágai kritériumok között. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehet, nem lehetett volna felvetni. Még akkor is, ha ez az ösvény egyebekhez képest keskeny. Sajnos a magyar diplomácia meg sem próbálkozott vele, ami jóvátehetetlen hibának bizonyult. A magyar kormány másik lehetõsége az lett volna, ha nem terjeszti be elsõk között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyûlés elé.

– Tavaly szeptember 26-a óta folyamatos vita tárgyát képezi, hogy a magyar országgyûlés Romániát feltételek nélkül támogatta. Akkor ezt a Fidesz is megszavazta. Ha nem szavazza meg, sikerül-e megváltoztatni a döntést?

– Nem sikerült volna akkor sem, mert a román csatlakozási szerzõdés nem kétharmados törvény volt, a kormánypártoknak pedig megvolt a többsége. Errõl viták voltak a Fideszben is, nem volt ez könnyû döntés: sokan és sokáig rágódtak ezen… A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Javaslatunkat a kormány nem fogadta el. Mikor a törvényt már beterjesztették, a Fideszben az az álláspont kerekedett felül, hogy a párt nem vállalhatja annak ódiumát, hogy nem támogatja a határon túli magyarság csatlakozási törekvéseit. Ha nem így teszünk, ezt keményen felrótták volna a Fidesznek. Az akkori vitában a Fidesz képviselõi elmondták a kormánynak, melyek azok a pontok, amelyek teljesítését követnie és számon kérnie kell diplomáciai úton Romániától. A magyar kormány azonban elengedte ezt a füle mellett.

– Jövõ hét végén lesz a Székely Nemzeti Tanács gyergyóditrói nagygyûlése Székelyföld területi autonómiájának ügyében. Milyen visszhangja van a székelység önkormányzati követelésének Brüsszelben?

– Az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitikájától. Ha viszont azt nézzük, hogy az EU miként szervezõdik, a különbözõ régiókban élõk beleszólása az õket érintõ döntésekbe, a helyi ügyekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdõjelezni. Ezen érvrendszer mentén haladva a területi autonómia igénye érthetõvé és elfogadhatóvá tehetõ Európában. Szerintem nagyon fontos, hogy ezeket a kérdéseket hogyan tálaljuk. Lehet úgy tálalni õket, hogy eleve elutasításra találjanak, de úgy is, hogy egyezzenek a már elfogadott uniós elvekkel, amire viszont lehetne építkezni. Ez nem azt jelenti, hogy ily módon a kérdés megoldódna, azonban egy jól megfogalmazott jogosultságot késõbb nehéz kétségbe vonni. Hogy sikert érjünk el, az erdélyi magyarság kérdéseit azokra a sínekre kell rátenni, amelyeken az Európai Unió mozdonyai mozognak. Ki kell használni az Európa által kínált lehetõségeket. Fontos kitétel, hogy a közeljövõben olyan gazdasági régiók alakulhassanak Erdélyben, amelyek az erdélyi magyarság igényeinek is megfelelnek. Fontos, hogy kialakuljon egy olyan romániai magyar réteg, amely tud pályázni, amely ki tudja használni az Unió gazdasági elõnyeit. Mindenki részérõl új megközelítés szükséges, beleértve az EU-t, Romániát, a romániai magyarságot, a mindenkori román kormányt pedig végképp.

– Sokan attól félnek Erdélyben, hogy a csatlakozásig meg nem oldott kisebbségi kérdések szép lassan elalszanak, a magyarság éppen olyan másodrangú állampolgára lesz Romániának, amilyen Trianon óta mindmáig…

– Romániának még sok gondja lesz a kisebbségi kérdésekkel, ha nem változtatja meg eddigi mentalitását, magatartását. Eddig folytatott kirakatpolitikájával az Unióban nem lesz mit kezdenie. Meg nem tartott ígéretei lépten-nyomon vissza fognak ütni. Európában másfélmillió ember jogos igényeit nem lehet szõnyeg alá seperni, az ilyesmi mindig számítani fog az Európai Unióban. Még akkor is, ha ma Románia azt gondolja, hogy nem kell törõdnie vele. Ezek a közösségek az Unióban mindenhol számítanak. Egyszersmind azonban jelentõs mentalitásváltásra lesz szükség a romániai magyarság körében is, vagyis teljes felzárkózásra Európához. Ez nem lesz könnyû, de az Unió másfelõl hihetetlen lehetõségeket is jelent. Sok minden a centrumban dõl el, Románia esetében Bukarestben. Az uniós pályázatok zöme ott lesz lehívható, erre oda kell majd figyelni. A bõvülõ lehetõségek választ adhatnak a felsõoktatás kérdéseire, illetve valamilyen autonómiatípus kidolgozására is.

Makkay József

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) NEMZETGYULES ERDÉLYBEN

A trianoni béke felülvizsgálatát fogják kérni a ditrói nemzetgyûlésen
[ 2006-06-13 ]
Fotóval:

A trianoni békeszerzõdés felülvizsgálatát fogják kérni a június 18-án Gyergyóditróban rendezendõ második Székely Nemzetgyûlésen, ha Romániában nem születik politikai döntés Székelyföld területi autonómiája ügyében – jelentette ki Gazda Zoltán, a ditrói nemzetgyûlés programszervezõje.

Gazda egy korábbi nyilatkozatában is jelezte már: ha az autonómia ügyében nem lesz elõrelépés, a trianoni szerzõdést aláíró „bûnös hatalmak" mai miniszterelnökeinek fognak levelet írni, és kérni fogják tõlük, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szó sincs határmódosítási kérelemrõl, hanem a kisebbségi jogoknak és az autonómiának a biztosításáról a nemzeti kisebbségek számára az egykor elcsatolt területeken.

Arra a kérdésre, hogy ez az összejövetel mennyiben különbözik majd az elsõ, március 15-én Székelyudvarhelyen rendezett elsõ Székely Nemzetgyûléstõl, Gazda Zoltán elmondta a ditrói összejövetel valóban gyûlés jellegû lesz, azaz itt már nem kiáltványt, hanem határozatot fognak elfogadni.

A második nagygyûlés szervezõi egyébként már jelezték: azt szeretnék, ha a Ditróban elfogadandó határozat az általános elveken túl konkrét követeléseket, határidõket is tartalmazna. „Azt szeretnék, hogy a határozat az 1918-as gyulafehérvári mintájára szülessen meg, hiszen az akkori ígéreteket Románia azóta sem váltotta be” – vallják a szervezõk. Szerintük a székely népnek ugyanúgy alapvetõ joga saját sorsáról dönteni, mint ahogy joguk volt ugyanehhez 1918-ban az erdélyi románoknak.

Az MTI nyomán

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) KULTÚRA

5a) DÉVAI NAGY KAMLILLA

Összefogás Dévai Nagy kamilláért

A Szép házat, szebb Hazát! program nevében felhívással fordulunk a nemzeti kultúránk és hagyományunk képviselõiért felelõsséget érzõkhöz

Krónika a Krónikásról

Döbbenettel tapasztaltuk, hogy a Dévai Nagy Kamilla által alapított és vezetett Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola milyen áldatlan körülmények között tevékenykedik!

Budapesten, a III. kerületben mûködõ iskola, mely a határon túli magyar diákok kollégiuma is egyben, egy a hetvenes években épült, volt iskolai épületben tevékenykedik. A szinte romos, betonit lapból készült épületbõl nem iskolai intézményt, hanem családias igazi otthont varázsoltak szinte kizárólag saját kezûleg. Az alapítvány nem kap állami támogatást, nincs fejkvóta! A lapos tetõ sok helyen beázik. Oldalán, több helyen hiányzik a lapburkolat, a hõszigetelõ lapokat a Szentlélek tartja. A rendszeres beázástól a berendezések, a faburkolatok tönkrementek! Segítségre szorul Õ, az alapítvány, a nyolcvanöt diák és a mintegy tíz esztendeje végzett nemes munka!

A világhírû énekesnõ, szent elhivatottsággal õrzi, és adja tovább a Magyar kultúrát!

Rajtunk a sor! Rajtunk magyarokon, akiknek fontos, zenei kultúránk, hagyományaink fennmaradása, akiknek fontos hogy a társadalomban méltó helyen és körülmények között, és legfõképpen lelki békében nevelõdjenek az igazi lelki szépséget igénylõ fiatalok!

Arra vállalkoztunk hogy kellõ alázattal fordulunk hozzátok!

Fogjunk össze egy valódi igaz ügyért! Fogjunk össze, mert hiszünk a szeretet és az összefogás erejében! Ez a kezdeményezés most ennek az erõnek a próbatétele!

Segíts Te is! Ha tudsz anyagilag, mert az anyagokat meg kell vásárolni, ha tudsz kétkezi munkával, mert a javítást "kaláka" stílusban tervezzük elvégezni. Ha tudsz, vegyél részt a szervezésben!

Minden segítõszándékot örömmel veszünk! 2006.június

Barátsággal a szervezõk:

A Szép házat, szebb Hazát! program nevében Csák Attila és Székely Csaba

Jelentkezni a szephazat@szephazat.hu e-mail címen, vagy a 70/623-2460 mobilszámokon lehet

Adományaikat a következõ bankszámlaszámra küldhetik: Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola 11702036-20604211 OTP Kérjük feltüntetni: A szép házat, szebb Hazát összefogásra

Falulakók – Szép házat,szebb Hazát! –

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5b) MONTREÁLI MAGYAR ISKOLA

1.A MONTREALI MAGYAR ISKOLA vezetoje vagyok mar tobb mint tiz eve.

Kepzett tanitonk alig van. Mindnyajan rendelkezunk egyetemi diplomaval, de biologus, kemikus, konyvtaros, vagy mint jomagam, kepzomuvesz diplomaval. Tehat nem vagyunk pedagogusok. Modszertani segitsegre lenne szuksegunk.

Otleteket varok. Koszonom.

2. Amiben jok vagyunk (ilyen is van!)az szinhazi eloadasok. Egy evben 5 eloadast rendezunk a kovetkezo unnepek alkalmaval:

– az 56-os Forr.
– Karacsony
– az iskola tamogato ebedje (vidam musor)
– 1848 marcius 15
– Anyaknapja

Mivel ezek az unnepek minden evben ismetlodnek, igy nehez uj darabokat talalni. Minden nyaron amikor haza megyunk tele boronddel jovunk vissza, konyvekkel megpakolva, megis ezekben a temakban nincs nagy valasztek vagy uj kiadas.
Ha iskolak kozott kicserelnenk a mar eloadott szindarabjainkat, talan ujakat is talalnank.

Iskolankban tavaly 55 gyermek iratkozott be 3 eves kortol 14 evesig. Legtobben az ovodaban vannak minden evben, mert aki nem tud magyarul az is hamar belejon 3 evesen. Felnott tagozatunk is van, de a 10-bol csak 4 marad altalaban az ev vegere.

Ha van cseretars, akkor a kovetkezo levelben szivesen kuldenek egy szindarabot.

Elore is koszonom.

3. Otleteket szeretnenk a modern technika felhasznalasara a tanitasban. Ket szamitogepunk van (az egyik LAPTOP), ezenkivul DVD-vel es kazettas lejatszoval, valamint vetitovel (projector) is rendelkezunk (europai es amerikai szisztemaval) es egy nagy-kepernyos televizioval. Sajnos egyikonk se tajekozott elegge ebben a temaban.

Azt hiszem mara eleg. Koszonom a figyelmet.

Szivelyes udvozlettel: Ciamarra Julia

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5c) MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE

KMCSSZ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ:

Amint már tudjuk, az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.

2003 augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújitotta e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpátmedencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák.

Ma már az évi munkatervünk állandó része a Magyar Szolidaritás Tüze. Kérjük csapatainkat, az idén is valósitsák meg e tervet.

Az eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a gyertya láng vagy a tábortüz, mindenhol a helyi idöszámitás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zealand, Ausztrália vonalától keljen útra és végigkisérve augusztus 20-át, Honoluluban aludjék ki. Igy, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tüzijáték elsö rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája úton lesz és Honoluluig még ugyanannyi órai utja lesz hátra.

Valószinűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, igy csak szervezés kérdése a megvalósitás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgaryban, New Yorkban vagy Körösmezőn. Azok, akik a budapesti tüzijátékot nézik, a felreppenő első rakétában lássák a magyar szolidaritás tüzének fellobbanását.

Kérjük a magyar szervezeteket is, OTTHON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON , akik még nem csatlakoztak az elmúlt három év alatt, tegyék meg most! A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére.

Kérjük a szervezeteket, egyházakat és személyeket, hogy részvételüket jelezzék E-mailen: corvinus@mountaincable.net

Jó Munkát!

Lendvai-Lintner Imre, cscst. Magyaródy Szabolcs, cscst.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) EGYÉB

6a) A XX. SZÁZAD LEGJOBB CSAPATA

Internetes szavazással, a világ valaha létezett legjobbja, az 1954-es magyar ARANYCSAPAT!

Klikk ide :

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6b) INGATLANKÖZVETITÖ A SZÉKELYFÖLDÖN

KÁRPÁTRIA
HU – 9730 Kőszeg, Városház u.5.
Tel.: 0036 20 235 6620
kata@karpatria.hu
Erdély – Székelypálfalva 52.
Tel.: 0040 747 656 356
karpatria@karpatria.hu

www.karpatria.hu

Discussion/Fórum