MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK !
NE CSAK OLVASSA AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VEGYEN IS RÉSZT AKCIÓINKBAN MERT CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS MIKÉNTJÉRÖL:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévõ ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
EKEZETEKROL:
Aki nem tud ekezetes szoveget olvasni, mert gepeben nincs meg a magyar abc, az az alabbi honlap utasitasai szerint beallithatja a magyar betuket:
Akinek szamitogepeben benne van a magyar abc (Hungarian 1O1), de szervere (digi-postasa) nem rendelkezik azzal, az a minden penteken kiadott akcio-levelunket elolvashatja a Magyar Lobbi (HL) honlapjan:
Arra, hogy egyesek kenyelmere megcsonkitsuk a magyar abc-t a Magyar Lobbi nem teheti!
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓNK
1) LEVÉL A WASHINGTON POST-NAK
HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
2a) 56-OS EMLÉKSZOBOR
2b) DOKUMENTUMFILM 56-RÓL
2c) ÓPUSZTASZER
2d) MIÉRT IS FOGLALKOZUNK A MULTTAL?
2e) BUSH CLEVELANDBAN
2f) OKTÓBER 23-I FELVONULÁSUNK
2g) ELÖADÁS ÉS FILMBEMUTATÓ 56-RÓL
2h) ESDN FOR BBC
3) MÁRCIUS 15, WASHINGTON
3a) EGY VÉLEMÉNY
3b) MÁSIK VÉLEMÉNY
4) KISEBBSÉGEINK
4a) ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS
4b) A SZÉKELY NAGGYÜLÉS KIÁLTVÁNYA
4c) TÁRGYALÁS AZ EU KÉPVISELÖKKEL ERDÉLYRÖL
4d) VAJDASÁG JÖVÖJE AZ EU ELÖTT
4e) KONERT ERDÉLYI GYERMEKEKÉRT
4f) MEGHALT RIBÁR BÉLA
4g) FILM TRIANONRÓL
5) ZSIDÓSÁG ÉS A MAGYAR JÖVÖ
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓNK
1) LEVÉL A WASHINGTON POST-NAK
Robert Novak a Washington Postban (hibásan) azt irta, hogy Bush elnök összekeverte 1848-at és 1956-ot a március 15-i ünnepségünkön. Mivel ez nem igaz, jó alkalmat ad arra, hogy a szerkesztöhöz küldött korrekciónkkal egyben hozzájáruljunk a magyar-amerikai jóviszony helyreállitásához is. Gondolatébresztönek alább közlöm a magam küldte levelet, de mivel minél több levelet kapnak, annál valószinübb, hogy az egyiket közlik, kérem irjon Ön is a SAJÁT szavaival.
TO: letters@washpost.com
To the Editor,
According to your OP ED columnist Robert Novak, President Bush "mistakenly talked about the March 15 event commemorating the 1956 anti-Communist uprising rather than the 1848 revolution." This is not so.
On the 15th of March, Mr. Bush marked the National Hungary Day and remainded the world, that there is no nation on this planet that values more the ideals of freedom, equality and fraternity, than does the Hungarian nation. Hungarians fought for America's freedom as early as in the 18th century, when in 1777 Michael de Kovats, creator of the American cavalry, came to the aid of George Washington at Trenton. A century later America honored the Hungarian champion of liberty, Louis Kossuth, by inviting him to address the joint houses of Congress. In the last century, in 1956, the Hungarians mortally wounded the Red Dictatorship of the Soviets.
At the National Hungary Day celebration, President Bush did not make an error, but reminded us of the long standing friendship and joint struggles for freedom, which Hungarians and Americans fought tougether.
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
Pontosan 5OO évvel 1956-os szabadságharcunk elött, Nádorfehérvárnál a magyar csapatok megverték a török csapatokat és megvédték Európát a török terjeszkedéstöl. Hálából Európától megkaptuk a déli harangszót és Trianont. 1956-ban a pesti srácok halálra sebezték a kommunista világbirodalmat, aztán Németh Miklós felnyitotta a vasfüggönyt és Tökés László megbuktatta Ceaucescut. Ezekért még harangszót se kaptunk!
Erre is figyelmeztetnünk kell Nyugat Európát az 5O. évfordulón és arra is, hogy közös európai érdek a nemzeti kisebbséget területi autonómiájának a támogatása.
Az amerikai National Public Radio közlése szerint, március 2O.-án Clevelandban, a Bush elnök sajtókonferencáját követö kérdések között, az egyik clevelandi magyar vezetö megkérte az elnököt, hogy október 23-án vegyen részt a Magyar Szabadságharc 5O. évfordulójára állitott emlékmü felavatásán.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2a) 56-OS EMLÉKSZOBOR
Kedves Bela Batyam!
Hozzad fordulok soraimmal, mint az 1956-os forradalom egyik hiteles es aktiv harcosahoz, a forradalom tiszta emlekenek orzojehez, az emberhez aki jogosult es kepes a forradalom 50-ik evfordulojanak unnepi esemenyeit segiteni es koordinalni hatarainkon innen es tul, a Karpat medenceben es a vilagban szetszorodott magyarsag koreiben.
Tobias Klara (Tóbiás Klára) Szegeden elo szobraszmuvesz (tobb jeles szobor es emlekmu alkotoja) elkeszitette a "Magyar Pieta" cimu 1956-os emlekmuvet (jelenleg gipszben megformalva, bronzbaontesre var), amelynek egy fenykepet mellekelten csatolom jelen soraimhoz (illetve meg egyet, amely a mar bronzba ontott makettet mutaja be, vagyis, hogy a valosagban hogyan latszik majd a mu, a bronz es a patinazottan szinezett 56-os lyukas zaszlo.Az emlekmu mondanivalojarol es a megvalositasrol egy leirast mellekelek es egy grafikai vazlatot is.
A muveszno szeretettel es nagy tisztelettel felajanlja az amerikaban elo magyarsag szamara a szobrot az 56-esemenyek amerikai emlekmuvekent.
(A szobor legegyszerubb es legygorsabb szallitasi lehetosege egy katonai teherszallito gep lenne.)
Magyarorszagon tobb helyszinnel is folynak targyalasok, tobbek kozott Szegeden is mozgositunk minden eronkel, hogy itt is felalittasek az emlekmu.
A bronzba ontott emlekmu teljes koltsege (posztamens nelkul) 6 millio Ft. (kb. 30.000,- USD).
Szeretnem az anyagot, leirasokat, fotokat, vazlatokat postai uton is eljuttatni hozzad, ezert kerlek irj nekem egy postai cimet, ahova az anyagot kuldhetem.
Maradok mely tisztelettel Irantad es az 56-os
forradalom emlekeit hiven orzo magyarok irant, barhol is eljenek a vilagban.
Farkas Andras
Szeged
direction@congresstravel.hu
PS: Aki érdeklödik, megnézheti a szobrot az HL honlapunkon:
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2b) DOKUMENUMFIL 56-RÓL
Kelt Stamfordban, 2OO6 március 17-én
M. Szabó Imre, filmrendezö
Kedves Imre,
Öcsémtöl örömmel hallom, hogy dokumentumfilmet készitesz 56-ról. Ebben szeretnék segitségedre lenni néhány interjú-alany cimével:
A meggyilkolt dán diplomata, Povl Bang Jensen fia: PerBJ@aol.com
Nagy Imre unokája – cimét nem tudom, ha te igen, megadnád?
Maléter Pál fia – maletertelek@gmail.com
Király Béla – bela_kiraly@hotmail.com
Kopácsi Jutka (A Nemzetör parancsnok helyettesének leánya) – judith_kopacsi@hotmail.com
A Müegyetem Nemzetör Parancsnokának Marián Istvánnak özvegye – zsuzsanna@hajdu.dk
A Müegyetem meggyilkolt MEFESZ vezetöje, Danner Pista máig hü menyasszonya, Dr. Somkuti Gabriella – T: 466-8O89
Ajánlom még, hogy dolgozz együtt Jeo Eszterhással és Andy Vajnával, kik most keztek forgatni a Müegyetemen egy Október 23.-ára készülö, s az én könyvemet is felhasználó filmet.
A müegyetemen sokan segitettek abban, hogy a 16 Pont születésének magán pénzböl készülö emlékmüvével kifejezzük hálánkat, tiszteletüket a martiroknak. Az ebben sigtök közül megadom párnak az Emil cimeit: vajnaz@vizgep.bme.com, gepeszd@mail.bme.hu, info@rakocziszovetseg.hu, rhajos@mail.bme.hu, foigazgato@mail.gmf.bme.hu, fvoros@epsz.bme.hu, pokol@mail.bme.hu,
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2c) ÓPUSZTASZER
Lipták Béla Úr
USA
Tisztelt Uram!
Mint tudja, október 23-án Ópusztaszeren felavatjuk a Magyar Golgotát, s a lerombolt Megmaradás Falait újjáéoítjük.
Ehhez keresünk támogatókat, s olyan kiszakadt magyarokat, akik talán haza is jönnek az 50.-ik évfordulóta.
Ez nem állami, nem párt rendezvény, önkormányzatok, civil szervezetek jönnek ide.
Ha teheti segítsen, és szeretettel várjuk okt. 23-án.
Tiszteletttel üdvözli:
Sz. Lukács Imre
Tisztelt Honfitársunk!
A szegedi jegyzõ, bizonyos dr. Mózes Ervin törvénytelen határozata ellen, mely az ópusztaszeri Megmaradás Falainak négy elemét leromboltatta, mert nem tetszett neki, hogy az 50.-ik évfordulóra készülünk, több feljelentést tettünk, s részeredmények máris vannak, amellett, hogy nemzetközi tiltakozás bontakozik ki a vandál rongálás ellen. Az már bizonyos, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50.-ik évfordulójára elhelyezhetjük a következõ kopjafákat:
Az 1848-as szabadságharc emlékére, 2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, 3. Minden magyar mártír emlékére, 4. A Rákóczi szabadságharc emlékére, 5. a Don kanyar áldozatainak emlékére, 6. Az 1956-os szabadságharc 50.-ik évfordulója tiszteletére, 7. Szent István király tiszteletére, 8. Kun László lovagkirály emlékére, 9. Népi Írók emlékére, 10. a kecskeméti sortûz áldozatainak emlékére, és azonkívül még 10 kopjafát, pl. az Amerikába, Ausztráliába szakadt magyarok emlékére, Szeleczky Zita emlékére. ..
A feljelentésektõl még nem épül fel az elpusztított négy fal. A rongálást a világ magyarságának támogatásával helyreállítjuk, s a falak avatása 2006.
október 23. -án, hétfõn, délelõtt tíz órakor lesz, melyre már most szeretettel meghívjuk.
Az 56-os szervezeteket is megkeressük külön-külön, itthon és külföldön, minden jó érzésû magyar embert, civil szervezeteket, önkormányzatokat, cserkészeket, mert mindenki mégsem fér el a „rozsdás” emlékmûnél, s azt sem szeretnénk, ha kóbor 56-sok irányítanák az itthoni rendezvények szervezését, és nyúlnák le busás haszonnal nemzeti ünnepünket.
Sokat segíthet Ön is, ha támogatja törekvésünket, s tisztességes embereknek továbbítja felhívásunkat, és minél többen jönnek itthonról és a nagyvilágból az ópusztaszeri megemlékezésünkre. Legyen ez az egész magyarság ünnepe, és ne a politikáé!
A rombolás nehéz anyagi helyzetbe hozta társaságunkat, ezért
adományokat, támogatásokat elfogadunk, mert mire Magyarországon a bírósági tárgyalások eredményre vezetnek, már lehet, hogy meg sem leszünk.
Az 50.-ik évfordulóra felépítjük a Magyar Golgotát, ahol a meggyalázott népi írók táblái, az aradi 13.- ak, az 56.- os hõsök gránittáblái, vállalatok, önkormányzatok, vitézek táblái (összesen 240 db), és (19 db) címer is méltó helyükre, az újjáépített Megmaradás Falaira kerülnek.
Az Ön, és szervezetének, szövetségének nevét is megörökíthetjük a Megmaradás Falán, külön szerzõdés alapján, önköltséges áron, 50000 forintért, vagy kopjafát állíthat szeretteinek, ugyancsak 50000 forintért, s ezeket szintén október 23-án avatjuk a Minden Magyarok Földjén. Egyben lehetõséget kap kétperces emlékbeszéd megtartására, mint a külföldi és hazai 56-os szervezetek képviselõi.
Tisztelettel: Lukács Imre, ügyvezetõ
Szeged, 2006. március 15. Érdeklõdni: Tel.: 06-70-245-4529. E-mail: biogreen@tvnetwork. hu
Számlaszámunk: Dél-alföldi Média Kft. Erste Bank:11998006-02603898.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2d) MIÉRT IS FOGLALKOZUNK A MULTTAL?
Szembenézni, bevallani, elszámolni.
Elsõ megközelítésben a múlttal való foglalkozás a régi latin bölcsességet idézi: "a történelem az élet tanítója". Más szóval: aki élete ladikját úgy akarja kormányozni, hogy ne csak saját tapasztalatok vezessék, az menjen és tanulmányozza a másokét, az elõdökét, az õ cselekedeteikbõl leszûrhetõ következtetéseket is.
De erre gondol-e, aki a múlttal való "szembenézést", annak "bevallását" s az ehhez kapcsolódó "elszámolást" követeli? Kimondva vagy kimondatlanul nem azt kívánja-e, hogy a múltját senki se a maga belsõ indíttatása szerint szemlélje, hanem mintegy kívülrõl, mások tapasztalata és az abból mások által levont tanulságok alapján?
De mi az, hogy "kívülrõl"? Ki legyen az, aki a szemlélés és a megítélés szempontját diktálja? Ez elõször is attól függ, hogy milyen országban, milyen közösségben élünk. Itt két eset van (vagy talán több, de durva megközelítésben már e kettõ szembeállítása is tanulságos).
1) A közösségben, amelyhez tartozunk, morális egység uralkodik. Itt nem kétséges, hogy ki szabja meg a látószöget, s olyan probléma sincs, hogy a csoportnak mint egésznek a saját a múltjából mivel kell "szembenéznie". Ilyen közösségben a múltról elmélkedve legfeljebb az a kérdés vetõdhet fel, hogy – utólagos tudásunk fényében – végül is helyes volt-e, célra vezetõ volt-e ez vagy az a döntés? Ezen felül, a közösségi morál nézõpontjából, ítélkezni lehet azokról, akik másképp cselekedtek, de akiknek ez a vétsége már a tett pillanatában számon kérhetõ volt. Itt tehát a múltat illetõen senki sem fog szembesülni valamilyen merõben új megvilágosodással.
2) Olyan országban élünk, ahol nincs morális egyetértés, vagyis a politika és az etika területén felvetõdõ kérdésekben, vonatkozzanak azok a múltra vagy a jelenre, élesen szétváló álláspontok néznek egymással szembe s osztják meg a társadalmat. A múltat illetõen ez azt jelenti, hogy a közösen elért sikereket mindegyik fél a magáénak tulajdonítja, a kudarcokért és bajokért viszont – azokért is, amelyeket külsõ erõk idéztek elõ – a szembenálló tábort teszi felelõssé. Mit jelenthet ilyen körülmények között a múlttal való "szembenézés"? Azt, hogy a politikai-morális csatározások során éppen felülkerekedõ fél a többiektõl azt követeli, hogy azok is az õ látásmódját, ítélkezési szempontjait tegyék a magukévá. Hogy õk is az éppen gyõztesek kánonja szerint értelmezzék – átkozzák vagy áldják – a múltat.
A fenti ábrázolásban persze megkérdõjelezhetõ mindkét szituáció statikus jellege. Úgy érveltünk, mintha az elsõ helyzetben mindig ugyanaz maradt volna a morális egyetértés tartalma. A másik esetben pedig azt sugalmaztuk, hogy a közösség folyton ugyanazon törésvonal mentén szakad, s változás csak annyiban van, amennyiben hol az egyik, hol a másik fél kerekedik felül. A valóságban, ettõl eltérõen, néha olyan is elõfordul, hogy közös tapasztalatok alapján egy egész közösség új belátásra jut. (Valami ilyesmi történt például a Német Szövetségi Köztársaság polgáraival a háború utáni évtizedekben.) Ha ilyen helyzet áll elõ, akkor elõbb-utóbb eljön az ideje a múlt hibáival vagy bûneivel való kollektív szembenézésnek is. Megjegyzendõ azonban, hogy az elkövetés és a megkövetés alanya szinte soha nem azonos. Többnyire egy második – ha nem éppen harmadik vagy negyedik – nemzedék szokott "szembenézni" az elõdök tévelygésével. Korunkban ebbõl a képbõl még leginkább a marxi és lenini elvek szerint létrejött államalakulatok belsõ bírálói lógtak ki, a "revizionista árulók" (ahogy õket akkor nevezték), akik a szokásos trenddel szemben elismerték a maguk felelõsségét, sõt, horribile dictu, még a többiekét is hajlamosak voltak magukra venni. A közös bûnnel való csoportos szembefordulásnak ez az esete azonban fölöttébb ritka, s olyan kulturális háttérre utal vissza, amely csak kivételes helyzetben válik történelmi hatóerõvé.
Egy adott nemzedéken belül a nézõpont-változtatás, illetve a csoporttal való szembe helyezkedés leginkább az egyén síkján képzelhetõ el (s fordul is elõ a valóságban). Ez esetben az elhatárolódás – mint magánaktus – lelkiismereti ügy, a hit erejével fellépõ személyes meggyõzõdés folyománya, jellegzetes kifejezõdése pedig a gyónás (még akkor is, ha ez nem vallási keretben történik). Itt van szembenézés, méghozzá a szó legerõsebb értelmében, de annak nyilvánosságát forszírozni nem ildomos, különösen olyanok részérõl, akik a megbélyegzett bûnt vagy mulasztást más élethelyzetbõl, egy másféle társadalmi csoport beágyazottságában élték meg.
A mai magyar társadalom egy értelmiségi szegmentumában (amelynek tagjai kevés kivétellel a baloldalhoz sorolhatók) igencsak elterjedt az a nézet, hogy a múltért való felelõsségvállalás – a múlt bevallása – elsõrendû követelménye egy egészségesebb és ígéretesebb jövõ felépítésének. Ez nagyon szépen hangzik, etikai szempontból is kifogástalanul, – a kérdés csak az (egész fenti elemzésünk errõl szól), hogy számol-e ez a követelés a csoportos magatartás tényleges adottságaival és rúgóival?
Van aztán még egy aggályunk. A felelõsségek kimondásának morális igényével szembeállítható egy gyakorlatiasabb, a politikai együttélés feltételeit szem elõtt tartó megfontolás. Nevezetesen: hogy egy olyannyira megosztott és annyira bizonytalan társadalomban, mint a magyar, amelyet saját közelmúltja megítélésében többszörös kétségek gyötörnek, a más és más oldalról elkövetett, s csak kis részben megkövetett egykori bûnök folytatólagos felidézése szükségképpen be nem gyógyult sebeket tép fel. Megkésett számonkérésük nem csak hogy nem "zárja le" a mögöttünk álló századot, hanem ellenkezõleg, életben tartja annak rég eltûnt és csak képzeletben felidézhetõ szereplõit, ráadásul mesterséges kapcsolatot teremt a múlt – olykor a régmúlt – és a jelen irányzatai között. Holott (hogy tézisünket aktuális példákkal illusztráljuk) Orbán Viktor ugyanúgy nem felelõs Teleki Pálért vagy Tisza Istvánért, mint ahogy Gyurcsány Ferencen sem kérhetõ számon Kun Béla, Rákosi Mátyás, de még Peyer Károly sem.
Egy forradalmak és ellenforradalmak utáni társadalom normális továbbélésének egyik, már a francia 19. században megfogalmazott feltétele, hogy pontot tesz a múltra, s nem úgy él, mintha még mindig az elõzõ század harcait vívná. Hiszen nem azt vívja. Kár úgy tennünk, jellegzetesen magyar módra historizálva a jelent, mintha a közelmúlt, sõt még a távolabbi is, egészen a máig húzódna. S mint ahogyan az egyén igyekszik felejteni azt, ami múltjában kínos, a közösség is jobban teszi, ha nem azon rágódik, amit szégyellnie kell, hanem azzal próbálkozik, hogy adottságai szerint és a jelen kihívásaival is összhangban, egyensúlyra kerüljön önmagával. És a világgal.
A szerzõ politológus, az MTA külsõ tagja
Kiemel: az elhatárolódás – mint magánaktus – lelkiismereti ügy, a hit erejével fellépõ személyes meggyõzõdés folyománya, jellegzetes kifejezõdése pedig a gyónás
Kende Péter
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2e) BUSH CLEVELANDBAN
George W. Bush clevelandi nagygyűlésén ismét szóba került a Washingtonban március 15-én rendezett, a világszabadsághoz való történelmi magyar hozzájárulásnak szentelt ünnepség. A városi klubban tartott beszéd után az elnök hoszszan válaszolt a hallgatóság, közte a magyar forradalom 50. évfordulójának helyi megünneplésére alakult bizottság képviselőjének kérdéseire. John Juhasz megragadta a lehetőséget, és meghívta az elnököt a clevelandi magyarok októberi ünnepségére. Bush nevetve emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Tom Lantos képviselő társaságában már részt vett a Capitoliumon tartott ünnepségen, és nem tudja, mi lesz az októberi programja, de kérte, írják be a neve mellé, hogy "talán".
A hírtévékben és a közszolgálati hírrádióban élőben sugárzott gyűlésen John Juhasz végül azt kérdezte az elnöktől, hogyan segíthetnének az állampolgárok a szabadság világméretű terjesztésében. Bush válaszában hosszan fejtegette, hogy kötelességének tekinti a közvélemény előtt képviselni az iraki háború és a terror elleni globális küzdelem összefüggését. Azt mondta, feladata beszámolni az erőszak ellenére elért haladásról. Az amerikai elnök szerint a szabadság és a béke ügye összefügg
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Mindkét Bush a magyarokkal foglalkozik Újabb '56-os megemlékezésre hívták meg az amerikai elnököt
2006. március 22. 16:59
MNO – Kovács Zita
A kelet- és közép-európai rendszerváltoztatásokról fog szólni idősebb Bush egy mélyinterjú során, miután elfogadta a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Intézetének felkérését. Közben a fiatalabbik Busht egy '56-os megemlékezésre hívták meg. Az elnök nem zárkózott el a részvételtől.
A Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Intézetének felállításáról és tevékenységeiről számolt be Gyarmati István, az intézet igazgatója idősebb George Bushnak, az Egyesült Államok volt elnökének Texasban, ahol kedden tartottak megbeszélést.
Idősebb Bush támogatásáról biztosította a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Intézetét céljai megvalósításában. A volt elnök elfogadta a felkérést, hogy az Oral History (elbeszélt történelem) program keretében több órás mélyinterjút adjon, amelynek keretében arról fog beszélni, hogy miként látta és élte meg az 1989-90-es kelet- és közép-európai rendszerváltoztatásokat. Az interjú időpontjáról később egyeztetnek.
Közben a fiatalabbik Bush clevelandi nagygyűlésén ismét szóba került a Washingtonban március 15-én rendezett, a világszabadsághoz való történelmi magyar hozzájárulásnak szentelt ünnepség. A városi klubban tartott beszéd után az amerikai elnök hosszan válaszolt a hallgatóság, közte a magyar forradalom 50. évfordulójának helyi megünneplésére alakult bizottság képviselőjének kérdéseire.
John Juhasz meghívta az elnököt a clevelandi magyarok októberi ünnepségére. Bush nevetve emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Tom Lantos képviselő társaságában már részt vett a Capitoliumon tartott ünnepségen, és nem tudja, mi lesz az októberi programja, de kérte, írják be a neve mellé, hogy „talán”.
Ismert: George W. Bush az 56-os forradalomról is beszélt március 15-én, a washingtoni 48-as ünnepségen. Az elnök azért is köszönetet mondott a szervezőknek, hogy jelen lehet a magyar forradalom ötvenedik évfordulóján. A Magyar Nemzet információi szerint Simonyi András, washingtoni magyar nagykövet tudatosan tájékoztatta félre a Fehér Házat az ünnepséggel kapcsolatban. Simonyi szerint nem volt félreértés a '48-as forradalom évfordulója kapcsán tartott amerikai megemlékezésen. Azzal védekezett, hogy olyan eseményről van szó, amelyen 1848-ról, 1956-ról és az 1989-es rendszerváltozásról egyaránt megemlékeztek.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2f) OKTÓBER 23-I FELVONULÁSUNK
Kedves Béla!
Rövid leszek a bemutatkozással: még a MEFESZ/UFHS-időkből ismerjük egymást. Utolsó együtt működésünk a Bős-Nagymaros-i vízlépcső megépítése elleni bonni tüntetésekkel volt kapcsolatban, ahol a tüntetés egyik vezetője voltam, s én mondtam a magyar-német beszédet.. De ez a múlté.
Most az 50-ik évfordulóval kapcsolatban fordulok Hozzád.
A Nemzeti Fórum polgári szövetség engem bízott meg az évforduló ünnepségeivel kapcsolatban. Munkacsoportomban együtt dolgozom András öcséddel, aki kitűnőnél is jobb munkát végez! Tán tudod, hogy egy DVD-lemezt tervezünk 1956-ról, amit megküldünk a Kárpát-medence minden magyar iskolájának. Ezt András vezeti. Ugyancsak megküldjük a GLORIA VICTIS 1956 c. kötetet, amelyet Tollas Tibor utolsó jegyzetei alapján Kocsis Gáborral rendeztünk sajtó alá.
Igen örülnénk, ha e köteten keresztül a ma ifjúsága megtudná, hogy forradalmunk nem egy elszigetelt magyar jelenség volt, hanem egy világot megmozgató szabadságharc, amely végeredményben a kommunizmus összeomlásához vezetett. Ez fontosabb lenne, mint az általatok (helyesen) javasolt Fűveskert, ami itthon is megjelent több kiadásban is. De jelentősége 1956-tal kapcsolatban kisebb. A Gloria victis kiadásához kérjük szíves anyagi támogatástokat, úgy, mint András DVD-lemezéhez.
Szándékunkban áll a nagy filozófus (Jaspers tanítvány) Hannah Arendt forradalmunkról megjelent tanulmánya, ami társadalomfilozófiai vonalon is fontos alkotás.
Ezt Kocsis Gábor már fordítja és kommentálja. Ez Albert Camus két 1956-ról szóló tanulmányával jelenik meg egy kötetben, Szalay Lajos híres rajzaival és Jean-Pierre Pedrazzini, 1956-ban Budapesten hősi halált halt francia fényképész felvételeivel.
A Nemzeti Fórum országos gyűlésén bemutattuk tervezetünket, amit el is fogadtak. Ennek rövidített változatát levélben küldjük. Mivel az itthoni szabadsághar-cos szervezetek, amelyek nem hódoltak be a posztkommunista kormánynak, a 2006-2007-es évet a FORRADALOM ÉVÉNEK nyilvánították, alkalom nyílik arra, hogy 1956 eseményeit, a megtorlások áldozataira és elesetteink emlékére mind a fővárosban, mind vidéken, megfelelő módon mutassuk be a lassan felejtő népnek és a mit sem tudó fiatalságnak. Az előadások előkészítése folyamatban van. Rád is számítunk! De részt veszünk minden olyan rendezvényen, amelyek nem a posztkommunista rendszert propagálják.
A legfontosabb az lenne, ha programjainkat össze tudnánk hangolni. A Hungarian Lobby-ban közlöd a műegyetemi rendezvény és a felvonulás programját.
Ahol tudunk, természetesen csatlakozunk Hozzátok. Mivel október 23-án a rendezvények tömkelege fogja mind a fővárosban, mind vidéken a tömegeket megosztani – remélem, nem politikailag! – mi e napon nem tervezünk külön ünnepséget.
A külföldiek szavazási lehetőségei:
A Németországban jól bevált levél-szavazást én itt már szorgalmaztam. Nem ismerik és nem is fogadják megfelelő komolysággal. Azt hiszem, félnek attól, hogy a nyugati magyarság a posztkommunisták ellen adja le voksát. Erre azonban vissza kell térnünk a választások után.
Második akadály az összefércelt alkotmány, melynek 70.§-a szerint: (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy – ha állandó lakóhelye Magyarországon van – az országgyűlési és tanácsi választásokon választó és választható legyen.
Én pld. – holott az év nagyobb részét itthon töltöm – de állandó lakásom Németországban van, nem szavazhatok. Mit sem számít emigrációs tevékenységem a magyar szabadságért, vagy az, hogy itthon is bekapcsolódta a szabadságharcos mozgalmakba. Ezért majd lobbyznunk kell!
Nos, egyelőre csak ennyit. Ha valamit fel akarsz használni ebből a Lobbyban, természetesen örülünk neki.
Szörényi Éva közlése szerint ott is komoly bajok vannak, mert a második generáció már nem adakozik – nem magyar. Európában is így van.
Búcsúzom. Várom leveled.
Régi MEFESZ-es üdvözlettel:
Nagy Alajos.
xxxxxxxxxxxxxxxx
Kedves Alajos,
Jó hallani Töled.
Az egyetem nagy ünnepélye az Aulában 22-én, szombaton lesz.
Tervünk az, hogy pontossan a Piros László megadta engedélynek 5O. évfordulóján, tehát oktüber 23-án, hétfön délutáan 14:23-kor indulunk, űgy, mint akkor, néma, 16-os sorkoban, kart karba füzve, a Müegyetem Budafoki úti kapujától.
Az indulás elött, ott az egyetem kertjében felavatjuk a 16 pont születésének emlékmüvét, melynek felállitását az egyetem helybenhagyta. Ezt egy 13:3O-kor kezdödö rövid ceremóniának szánjuk, hol megemlékezünk höseink áldozatáról.
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2g) ELÖADÁS ÉS FILMBEMUTATÓ 56-RÓL
Kedves Bela 'bacsi'!
Kozben mar keszitem a szorolapot, hogy kello hir adjunk az On eloadasanak, aprilis 30-ra.
En ugy latnam jonak, hogy a bemutatasra kerulo anyag kb. egy oraba ferjen bele-maga a vetites- es kozben, es utana On tartana eloadast. En a kovetkezokre gondoltam: "COLD WAR AFTER STALIN" (45 PERC), es "REVOLT IN HUNGARY" (26 PERC). Ha a helyzet esetleg ugy alakul, akkor meg betehetunk mast is.
Kerem visszajelezni, ha ez igy megfelelne.
Lenne egy masik kerdesem: a Passaic-i bemutato alkalmaval az On konyve is hirdetve volt. Itt ez szoba johet, vagy nem?
Udvozlettel,
Ildiko
xxxxxxxxxxxxxxx
Kedves Ildikó,
Nagyon jó filmeket válsztott. DVD-n vagy videó szalagon hozzam azokat?
Passaic-on Magyar Kálmánék a könyvem angol nyelvü kiadását árusitották. Úgy tudom, hogy Kálmán azokat a kiadótól kedvezménnyel vásárolta meg. Nem tudom maradtak-e példányai.
E levél másolatán keresztül megkérem Kálmánt, hogy adjon Magának tanácsot ezzel kapcsolatban.
Az áprilisi találkozásig,
Béla bácsi
PS: A könyvek az Internet-en is beszerezhetöek:
MAGYAR NYELVÜ KÖNYV 56-RÓL ("35 Nap")
ANGOL NYELVÜ KÖNYV 56-RÓL ("A Testament of Revolution":)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2h) ESDN FOR BBC RÁDIO
(Tud valaki segiteni, hogy mi ez az ESDN, hogyan, hol szezem be?)
Dear Bela,
I visited Budapest as a student, travelling from Scotland, and was immediately enthralled by the city, it's people and history. Following that trip I found a very old copy of your book 'A Testament of Revolution' in the university library. I've since left university and am now working in journalism for the BBC in Scotland.
As it is coming up to the 50th anniversay of the student lead revolt in Hungary I would very much like to make a radio documentary on this. I feel that your story is so central to that revolution and would very much like to carry out a radio interview with you to form part of the feature. This could be done with you in America through ISDN technology.
I would be enormously grateful for your input.
I look forward to hearing from you.
Best regards,
Angela Millar
This e-mail (and any attachments) is confidential and may contain personal views which are not the views of the BBC unless specifically stated.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) MÁRCIUS 15, WASHINGTON
3a) A PROGRAM
A kongresszus és a magyar nagykövetség közös rendezvénye tisztelgés volt Magyarországnak a szabadság, a demokrácia ügyéhez való történelmi hozzájárulása előtt. Tom Lantos képviselő az 1848-as és az 1956-os forradalom mellett Magyarország történelmi teljesítményeként említette az osztrák–magyar határ, a vasfüggöny megnyitását is.
Bush elnök huszonöt percet tartózkodott az ünnepségen. Rövid beszédében kijelentette, hogy Magyarország példája a türelem példája, annak a példája, hogy a szabadság vágya ott lakozik mindenkinek a lelkében, és ezt a vágyat a zsarnokság nem olthatja ki. Utalt rá, hogy vannak, akik vitatják a szabadság egyetemességét, és úgy vélik, hogy az nem mindenkinek jó, ő azonban hisz benne, és a magyar példa is megmutatta, hogy a szabadság egyetemes.
„Hiszem, hogy mindenki szabadságra vágyik. Hiszem, hogy van egy mindenható, és hiszek abban, hogy a szabadság a mindenható Isten ajándéka mindenkinek ezen a világon. És hiszek abban, hogy az Egyesült Államoknak, Magyarországnak és a többi szabadságszerető nemzetnek kötelessége segíteni abban, hogy más népek is megvalósíthassák a szabadságot” – mondta az elnök.
A demokrácia erejére példaként említette a háborúk dúlta Európát, amely most szabad és békében él. Magyarországot a demokrácia egyik fénylő példájának nevezte, és kijelentette: „Megköszönjük a magyar népnek a példát. Megköszönjük hozzájárulásukat ahhoz, hogy Afganisztán és Irak is részesülhessen a szabadság áldásaiból.
Megköszönjük, hogy szövetséges a béke megóvásában. Azért jöttem, hogy emlékeztessem Magyarország népét arra, hogy Amerika jó barátja.”
Az elnök elismerő szavakkal méltatta az ünnepséget levezető Tom Lantos elkötelezettségét a szabadság ügye mellett. Szavai szerint nemcsak azért jött, hogy köszönetet mondjon egy erős szövetségesnek és jó barátnak, a magyar kormánynak és népnek, hanem Tom Lantos iránti tiszteletből is, aki jól tudja, mi a különbség szabadság és zsarnokság között.
Megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát
A megemlékezés vége felé megjelent Donald Rumsfeld védelmi miniszter is, aki az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: „A magyarok bátorsága és a szabadságvágya annyira hatalmas és elemi erejű volt, hogy megérdemli a méltó megemlékezést. Nagyra értékeljük kapcsolatunkat Magyarországgal a NATO-ban és a kétoldalú viszonyban. Végül pedig azért is jöttem, mert nagy rajongója vagyok Tom Lantosnak, aki nagyszerű törvényhozó és államférfi, és megtisztelve érzem magam, hogy itt lehetek.”
Az ünnepséget a kongresszus patinás szobortermében, a Statuary Hallban rendezték meg. A félkör alakú, oszlopos, kupolával fedett Statuary Hall a képviselőház ülésterme volt 1819–1857-ben. 1851–52-es látogatásakor Kossuth Lajos is felszólalt a teremben: ő volt a második nem amerikai állampolgár, aki beszédet mondott a képviselőházban. Az első a francia Lafayette márki, az Egyesült Államok függetlenségi háborújának a francia hőse volt.
A jelenlévők megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát, amelyet erre az alkalomra áthoztak állandó helyéről, a Rotundába vezető folyosóról, ahol 16 éve helyezték el és avatták fel Tom Lantos kezdeményezésére. Az ünnepséget az amerikai himnusz nyitotta meg, és a magyar himnusszal ért véget.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3b) EGY VÉLEMÉNY
Kedves Bela:
Bojtos Lacival teljesen egy velemenyen vagyunk a Kapitoliumban rendezett igen szep, tobb magyar tortenelmi esemeny honoralasarol szolo unnepsegrol.
En meg az 1848-as es 1956-os datumokhoz 1989-ot is hozzaadnam, mivel majdnem mindenki szonoklataban ez is emlitesre kerult. Ez a harom datum, mint a magyarsag altal kiharcolt szabadsag eleresehez vezeto ut allomasai sorrendben voltak megemlitve. Sen Frist ezzel kapcsolatban azt mondta, ami nekem kulon tetszett, hogy a magyarok nem rovidtavu futasra, hanem a hosszabb maratonra keszultek fel, hogy szabadsagukat 1956-tol kezdve, 1989-ra visszanyerjek.
Kozben atkuldtem Maganak fax-on a szerdai programmot, mivel abban tobb reszlet is fel van mutatva az unnepsegbol.
Barati udvozlettel, Edith
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3c) MÁSIK VÉLEMÉNY
Kedves Bela!
A levelbol nem ugy tunik mintha mi Amerikai Magyarok lennenk. Kerlek csereljetek ki legalabb a Reaganra vonatkozo kitetelt: Instead of "your President" we should write "our President"
Mit gondolsz?
Udv.
Karl Bardosh
xxxxxxxxxxxxxx
Date: Thu, 16 Mar
Kedves Karcsi!
Az én levelemben "our President" van, s ez lesz feltételezem minden amerikai állampolgáréban is.
Mivel a lobbi cca. 3OOO tagja közül csak kb. 45O amerikai, ezért tettük a körlevélbe a "your President"-et. Kösz a figyelmeztetésért. A jövöben igyekszem külön levelet fogalmazni, de az idö nagy úr, mint Te is tudod (tervezek, tanitok, irok, utazom, az HL az éjjeli házifeladat).
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) KISEBBSÉGEINK
4a) ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS
"A Nemzeti Fórum Egyesület célja: a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata. A Nemzeti Fórum a nemzeti hagyományokat tisztelõ, keresztény kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló, patrióta egyesület. Tiszteli az elõdök országalkotó képességét, a haza szabadságért küzdõk eszményeit és áldozatát, a nemzet javát szolgáló konzervatív és népi hagyományok mának is szóló üzeneteit." (Részlet a Nemzeti Fórum Alapszabályából)
A nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaévben a határon túlra szakadt magyar reformátusok imádságos jókívánságaival, másfelõl az erdélyi magyarság közösségi önrendelkezését képviselõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács határtalan szolidaritásával köszöntöm a Nemzeti Fórum, vagyis az "eredeti Magyar Demokrata Fórum" I. Országos Gyûlését – e szavakkal köszöntötte Tõkés László református püspök 2006. március 4-én Budapesten a Nemzeti Fórum elsõ országos gyûlésének résztvevõit.
Majd beszédét így folytatta a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke: – A nacionál-kommunista román diktatúra megbuktatásában fontos szerepet játszó temesvári reformátusok volt lelkipásztoraként, másfelõl a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pártpolitikai módszerekkel eltávolított, egykori tiszteletbeli elnökeként mondhatom: igazán "itthon lelem magam" az MDF-bõl kizárt vagy kiszorított alapító atyák és elvbarátaik eme rangos fórumán. Isten gazdag áldását kívánom "a magyar nemzet és a magyar haza szolgálatában" vállalt összefogásotokra, nemes terveitekre.
Tõkés László felidézte a rendszerváltozás sorsdöntõ pillanatait. Mint mondta: Kimondhatatlanul sokat jelentett számukra Szûrös Mátyás azon nyilatkozata, mely szerint az idegenbe szakadt kisebbségi magyarok is elidegeníthetetlen részét képezik a nemzetnek. Ceauºescu Romániájában mintegy a népdalbeli "sötét verem" állapotából követték végig Nagy Imre és társai újratemettetését, és hallgatták hitetlenkedve Orbán Viktornak a szovjetek kivonulását sürgetõ beszédét. A Páneurópai Piknik és a határzár áttörése – a "veremhatás" leküzdése – politikai perspektívát nyitott elõttük. Pozsgay Imre 1956-ot átértékelõ jelentése a reveláció erejével hatott reájuk.
Tõkés László felelevenítette: – Ugyanebbe az eseménysorba és élménykörbe illeszkedik a lakiteleki rendszerváltoztató folyamat, a nemzet ügyét felvállaló Lezsák Sándor lakiteleki portája, kertje és "sátora", a politikai változásokat elõkészítõ, történelemformáló találkozók egymást követõ sora.
Mindezen példákat a református püspök nem az öncélú múltidézés nosztalgiájával említette, hanem azért, mert véleménye szerint "a szilárd támpontokra, a hiteles rendszerváltoztató erõk példájára és újjászervezõdésére van szükségünk".
A református püspök felidézte Lezsák Sándornak a rendszerváltozásról szóló gondolatait: "1987-88-ban még döntõen rajtunk múlott a magyar rendszerváltoztatás sorsa – állítja Lezsák Sándor. – A nemzetközi tõkéscsoportok, a titkosszolgálatok és a nyugati politikai tényezõk csak késõbb ragadták magukhoz az irányítást& Ötvenhat novemberében szovjet tankok verték le a forradalmat, a szabadságharcot& 1989-1990-ben viszont a nyugati pénzvilág verte le a rendszerváltoztató magyar nemzeti akaratot – folytatja a lakiteleki mûhely házigazdája. – Mindkét leveretésnek az áldozata pedig a nemzet többsége lett."
Érdemben az utódállamokban, az újsütetû határon túli demokráciákban sincs ez másképp. Dávid nemhogy feltámadt volna ellene, de utóbb behódolt a csúfolódva kampányoló Góliátnak. Az RMDSZ távirányított komprádorai megalkudtak a nacionalistákkal és a kommunistákkal. Márpedig eme kettõ félreállítása nélkül igazi rendszerváltozásról aligha beszélhetünk – szõtte tovább a gondolatot Tõkés László.
Határon innen és túl az elmúlt tizenöt évben végtére is mit nyert a magyar? – tette fel a kérdést az EMNT elnöke. – Magyarország: integráció helyett globalizációt. Erdélyi magyarságunk: nemzeti integráció helyett asszimilációt; szülõföldjén való megmaradhatóság helyett kivándorlást és hontalanságot. Nemzeti önbecsülésünk visszaszerzése helyett a "merjünk kicsik lenni" és a "huszonhárom millió román munkavállaló" önfeladó identitására igyekeznek átnevelni bennünket – a 2004. december 5-i népszavazás mérlege szerint nem is eredménytelenül. A jelenlegi helyzetben, mindent egybevéve, "a kollaboránsoknak kedvez az idõ" – mondhatjuk Lezsák Sándorral.
Ezért a rendszerváltoztatás hõskorának példáját követve és abból erõt merítve, újra kell rendeznünk sorainkat! A rendszerváltozást az egész társadalom és a nemzet javára véghez kell vinnünk! – zárta nagysikerû beszédét Tõkés László.
Nemzeti Fórum az igazságosabb társadalomért
Magyarságban, nemzeti függetlenségben gondolkodva és egy igazságosabb magyar társadalom megteremtése szellemében kell a Nemzeti Fórumot valóságos politikai erõvé tenni – mondta Lezsák Sándor elnök a Fidesszel választási szövetséget kötött tömörülés elsõ országos gyûlésén. Az MDF-bõl kizárt és kivált képviselõk által alapított Nemzeti Fórum Egyesület gyûlésén megtelt az ELTE TTK gömbaulája, ahol hatalmas poszteren és kivetítõn mutatták fel a tömörülés jelképét: a régi Magyarország alakjára emlékeztetõ kenyérszeletet.
19 éve, a lakiteleki sátorban összegyûlteknek a XIX. századi reformkor nagy magyarjai adtak példát és erõt. Nem jobb- vagy baloldalban, konzervativizmusban vagy liberalizmusban gondolkodtak, hanem mindenekfölött magyarságban, nemzeti függetlenségben és egy igazságosabb magyar társadalom megteremtésében – hangoztatta a Nemzeti Fórum elnöke.
A gyûlésen felolvasott nyilatkozat szerint: A Magyar Demokrata Fórumból törvénytelenül kizárt és emiatt kilépett országgyûlési képviselõk által létrehozott politikai egyesület elutasít és elítél minden olyan cselekedetet, mely alkalmas mások megfélemlítésére és a demokrácia lejáratására. Akik akár az országgyûlés mûködése, akár a választási kampány során politikai vetélytársaikkal szemben méltatlan eszközökhöz folyamodnak, azok a politikai közbizalom rombolásában vesznek részt, ezzel a demokratikus közéletet veszélyeztetik. Ezért ilyen esetre helyeslik a gyors és határozott intézkedéseket – áll a nyilatkozatban. "Csak így válhatunk méltóvá magatartásunkkal az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján annak szelleméhez és erkölcsi tisztaságához" – hirdette Lezsák Sándor.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Szent István-i örökség ápolására szólította fel a résztvevõket. Mint mondta, a mindenkori magyar kormány a térben és idõben egyetemes magyar nemzetnek tartozik felelõsséggel, nem pedig Moszkvának, Brüsszelnek vagy a Világbanknak.
Április után alakuljon magyarbarát kormány!
A sikertelenség és az önzés korszakát le kell zárni, mert Magyarország megint ott tart, ahol 1982-ben, vagyis egyre közelebb kerül a fizetésképtelenséghez – jelentette ki Orbán Viktor a Fidesszel választási szövetségben induló Nemzeti Fórum elsõ országos gyûlésén, ahol felállva
, vastapssal fogadták a résztvevõk.
A Fidesz elnöke köszöntõjében kinyilvánította: – A határon túl élõ magyarok nem elvonják az erõnket, hanem megsokszorozzák azt. A határon túli magyaroknak azt kívánta: április után alakuljon magyarbarát kormány idehaza. Mint mondta, "nem egyszerûen kormányváltást akarunk". A gyõzelem csak eszköz a szolgálat teljesítéséhez. Utalt a Nemzeti Konzultáció eredményeire, melyek szerint a rendszerváltozást a magyar polgárok tekintélyes része egyáltalán nem élte meg olyan nagy változásként, mint ahogyan hittük. Az emberek személyes élete szempontjából a nagy politikai változások nem bírtak olyan nagy jelentõséggel. Változást sokan leginkább csak abban éreztek, hogy addig biztosnak hitt állásukat elveszítették. Az elmúlt másfél évtizedben a világ itthon egyre ridegebbé és kíméletlenebbé vált. A baráti és a szeretetközösségek meggyengültek. A magyar mára talán Európa egyik legmagányosabb népévé vált. Az önzés és a kíméletlenség elhatalmasodott a mindennapi életben. Megfordult az értékrend a siker és a kudarc tekintetében.
A magyar állam nem szolidáris saját polgáraival.
Magyarországon az emberek többsége ma kiszolgáltatott és alávetett a monopóliumokkal szemben. A magyar ember a saját kormányára sem számíthat – jelentette ki Orbán Viktor. A kormány a monopóliumok és a nagytõke oldalán áll, ami nem csoda, hisz onnan rekrutálódott. A magyar állam nem szolidáris saját polgáraival, és külpolitikájában nem szolidáris a határon túli magyarokkal.
Európa élelmiszer- és szemétlerakó telepévé válhatunk.
Orbán Viktor rámutatott: a magyar államnak minden olyan lehetséges piacvédelmi eszközt használnia kell, amely nem ellentétes az EU normáival, ellenkezõ esetben Európa élelmiszer- és szemétlerakó telepévé válunk. Hozzátette: a magyar gazdatársadalom tönkremehet, nem bír ki még négy ilyen esztendõt. "Szolidáris piacgazdaságra, új államra van szükségünk" – hangoztatta. A magyar szolidaritás gyakorlatát érvényesíteni kell az adórendszerben, a közbeszerzésekben és a földkérdésben is. "A magyar szolidaritáshoz tartozik, hogy a kormány megvédje az embereket, és ne az életüket irányítsa. Reformdiktatúrára nincs szükségünk" – szögezte le a Fidesz elnöke.
Nem arra van szükségünk, hogy legyen "egy ember" és "egy program", hanem olyan programra, amely 15 millióé magyaré. A magyar szolidaritás kormányának programja nem egyetlen emberé, hanem sokszázezer ember tevékeny részvételével létrejött közös program. Orbán Viktor javasolta: olyan kormányt válasszon mindenki, amely megvédi a magyar emberek érdekeit a Kárpát-medencében és azon kívül is.
Az 1956-os forradalom nem eladó!
A szekcióülések után a szekcióvezetõk beszámoltak leendõ programjaikról. A Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja – a társult szabadságharcos szervezetekkel – a 2006-os esztendõt, népünk forradalmára és szabadságharcára emlékeztetve, a Szabadságharc évének nyilvánítja – jelentette be Nagy Alajos, az 56-os Munkacsoport vezetõje. Beszámolójában hangoztatta: A múlt század e meghatározó szabadságharca a világ népei elõtt mindennél ékesebben bizonyította a magyarság örök és olthatatlan szabadságvágyát – melyet legjobbjaink életükkel és vérükkel pecsételtek meg -, ezért példának állítható a mai kor anyagias, globalizációs társadalma és a jövõ nemzedék elé.
Nagy Alajos kijelentette: Az 1956-os forradalom nem eladó: sem politikailag, sem anyagi javakért, sem társadalmi tisztségekért! Továbbá: Nem paktálnak és nem szövetkeznek a még élõ megtorlókkal és örököseikkel! Nem hagyják, hogy kisajátítsák népünk e csodálatos szabadságmozgalmát! Vallják: Csak a barikádnak ezen az oldalán harcoltak nemzeti hõsök!
A Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja jubileumi rendezvények középpontjába kívánja helyezni a Regnum Marianum templom felépítését, hiszen e templomot az elsõ kommunizmus bukásának emlékére emelték, majd a kommunista diktatúra leromboltatta, s helyébe a Sztálin-szobrot állíttatta.
Az 56-os Munkacsoport tagjai különösen nagy gondot fordítanak az ifjúság széles körû tájékoztatására, ezért DVD-lemezüket és a Gloria Victis 1956 kötetet megküldik minden magyar iskolának, határon innen és túl.
Társszervezeteikkel együtt megszervezik a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának szabadságharcos világtalálkozóját. Megemlékeznek az 1456-os nándorfehérvári gyõzelemrõl és Kapisztrán Szent János halálának 550. évfordulójáról. Felkérik az ország népét, a déli harangszó kihirdetésének évfordulóján – június 29-én – délben fél óráig zúgjanak templomaink harangjai a hõsök emlékezetére! Továbbá követelik a forradalomban igazolhatóan részt vett bajtársaik nyugdíjának mielõbbi rendezését. Vallják: A magyar népnek nagy szüksége van 1956 példájára! Csak történelmünk dicsõ napjaira emlékezve tudunk új nemzeti öntudatot teremteni!
Frigyesy Ágnes
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) A SZÉKELY NAGGYÜLÉS KIÁLTVÁNYA
Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevői, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez.
Székelyudvarhely, 2006. március 15.
Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevői, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez.
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, megállapítjuk:
Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerődésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak.
Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is!
Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára – de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók!
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, kijelentjük:
Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni!
A történelmi hagyományok alapján, területi önkormányzásunk ősi jussunk, e nélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk és erről soha le nem mondunk!
Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk!
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, követeljük:
Autonómiát Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek!
1918. december 1-én, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában, teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára – tartsák tehát be ígéretüket!
Románia Parlamentje és Kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget!
Románia Parlamentje hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát!
Az Európa Tanács 1334/2003 sz. Határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a „nemzetállam” kifejezést!
Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását!
Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett!
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4c) TÁRTGYALÁS AZ EU KÉPVISELÖKKEL ERDÉLYRÖL
Erdélyi magyar összefogás
[ 2006-03-21 ]
Fotóval:
Eredményesnek nevezte eddig a romániai magyar közélet szinte minden szegmensét képviselõ küldöttség brüsszeli látogatását Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke, a Duna-Tisza Társaság brüsszeli irodájának vezetõje. Szilágyi Zsolt Tõkés László királyhágómelléki református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Sógor Csaba RMDSZ-es szenátorral, Kató Bélával, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével és Bodó Barnával, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság elnökével együtt utazott hétfõn háromnapos látogatásra az Európai Bizottság és az Európai Parlament székhelyére. Megbeszéléseiken a szatmárnémeti EMNT-nagygyûlésen elfogadott Erdélyi Memorandumba foglalt követeléseket ismertették a tárgyalópartnereikkel, és tájékoztatták õket az EMNT céljairól, a háromszintû autonómia igényérõl, az oktatás és a csángók helyzetérõl. A küldöttség az Európai Parlament (EP) liberális, néppárti és szocialista frakcióinak magyar képviselõin kívül tárgyalt még Elmar Brok külügyi bizottsági elnökkel, Nelly Maesszal, a zöld frakció alelnökével és Millán Monnal, a külügyi bizottság egyik néppárti tagjával. A tervek szerint megbeszéléseket folytatnak az Európai Bizottság képviselõivel.
„Tárgyalópartnereink a Romániáról szóló májusi országjelentés elõtt értékelték az elsõ kézbõl kapott információkat, és nyitottnak mutatkoztak kéréseink iránt. A küldöttség nagy elõnye az összefogás, hiszen a civil szervezetek és az egyházak mellett az RMDSZ és az MPSZ is képviselteti magát” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Zsolt. Mint mondta, a román EP-megfigyelõk részérõl nem tapasztaltak semmilyen ellenséges magatartást, mint amilyenek a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság brüsszeli útját vagy egy csángókról szóló dokumentumfilm bemutatását övezték. Ennek ellenére tisztázniuk kelle tt több „pontatlan információt” is. „Emiatt is értékeltük úgy, hogy szükség van az erdélyi magyarság ügyeinek hangsúlyosabb brüsszeli képviseletére. Tárgyalásainkon felvetettük a restitúció ügyét is, mert Románia hiába példálózik az EU elõtt a visszaszolgáltatási törvényekkel, ha azokat a gyakorlatban nem alkalmazzák megfelelõen” – tette hozzá az MPSZ politikusa.
Krónika
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4d) VAJDASÁG JÖVÖJE AZ EU ELÖTT
A Vajdaság sorsát összekötötte a bõvítéssel az EP
Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) sajtóközleménye
Beemelte a Vajdaság ügyét bõvítési stratégiájába az Európai Unió. A magyar néppárti Becsey Zsolt javaslatára ugyanis az Európai Parlament kinyilvánította: stratégiai a jelentõsége, hogy megmaradjon Vajdaság multietnikus jellegének jelenlegi szintje.
Az euroképviselõk e mondattal hivatalosan kiegészítették azt a jelentést, amelyet az Európai Parlament saját kezdeményezésére és nevében írt az unió további bõvítésérõl a német, néppárti Elmar Brok. A Külügyi Bizottság elnökének eredeti jelentés-szövege nem tért ki a Vajdaság soknemzetiségû voltának megõrzésére, jóllehet e multietnicitás megóvása tárgyalási feltételként értelmezendõ mind a Szerbia-Montenegróval most folyó megbeszéléseken a Társulási és Stabilizációs Egyezményrõl, mind egy majdani csatlakozáskor, illetve a köztes idõben.
Az Európai Parlament a Becsey-módosító elfogadásával kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse, amint azt már kifejezte két sürgõsségi határozatban, 2004 és 2005 õszén, valamint vajdasági tényfeltáró bizottság kiküldésében 2005 elején. Az ezekre való hivatkozás is bekerült most az elfogadott Brok-jelentésbe, négy magyar néppárti képviselõ – Becsey Zsolt, Duka-Zólyomi Árpád, Gál Kinga és Schöpflin György – kezdeményezésére.
Mindezzel gyarapodott – nemcsak az Európai Parlament, hanem – az Európai Unió azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak. Ez a kör – a magyar euroképviselõk csatlakozás óta kifejtett erõfeszítései mellett is – szûk még, összehasonlítva a kérdésben meghatározó jelentõségû Európa Tanács dokumentumaival.
Emlékezetes, hogy az Európa Tanács hivatalos dokumentumban lép föl az etnikai arányok megbontásával járó betelepítések ellen.
A multietnikusság jelentõsége vitathatatlan az Európai Unió számára: mind az emberi és kisebbségi jogok, mind a demokrácia-építés iránti elkötelezettsége okán. A multietnicitás továbbá stabilitási és biztonsági tényezõ is az Európai Unió közvetlen és tágabb
környezetében.
Magyarország EU-tagságával az egész EU érintetté vált a Vajdasággal kapcsolatban, hiszen Magyarország egyrészt tagállam, másrészt ugyanakkor anyaországa is Vajdaság egyik nemzeti-etnikai kisebbségének.
Ez a helyzet erõsödni fog Románia küszöbön álló, majd Horvátország ugyancsak valószínû EU-csatlakozásával.
Vajdaság sorsa, multietnicitása tehát közvetlenül érint uniós érdeket, és bír stratégiai jelentõséggel.
Strasbourg, 2006 március 16.
Becsey Zsolt
Laszlo G. Fulop, MH/ MBK/ HAC
Architect & Planner
www.mbk.org
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Országgyűlési Képviselőcsoportja
Külügyi Kabinet
Elnök
Ágoston András elnök úr
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Rácz Szabó László elnök úr
Magyar Polgári Szövetség
Dr. Páll Sándor elnök úr
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Tisztelt Elnök Urak!
Köszönettel vettem március 9-én kelt levelüket a szerbiai kárpótlás ügyében.
Szeretném biztosítani Elnök urakat, hogy a legteljesebb mértékben egyetértek a levelükben foglaltakkal, és támogatom törekvésüket, hogy a 44/45-ös áldozatok, ill. hozzátartozóik megfelelő kárpótlásban részesüljenek.
A minap vajdasági látogatásom alkalmával volt lehetőségem tárgyalni Bojan Kostres úrral, a vajdasági Képviselőház elnökével, valamint Bojan Pajtic úrral, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnökével. Mindkettőjüknek felvetettem a kárpótlás ügyét, és ők mindketten nagyon pozitívan viszonyultak a kérdéshez, és ígéretet tettek a további támogatásra.
Tisztelt Elnök Urak!
Sok erőt kívánok az ügy sikerre viteléhez. A magam részéről a továbbiakban is minden tőlem telhetőt megteszek az előremozdításáért.
Budapest, 2006. március 16.
Üdvözlettel:
Németh Zsolt
Dokumentumok:
Gyurcsány Ferenc Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnöknek:
„A kisebbségek akkor tudnak összekötni népeket, nemzeteket, ha őrizhetik nyelvüket, kultúrájukat, valamint kiteljesedhet autonómiatörekvésük, amely azonban a kisebbség és a többség egymást értő együttműködésén alapul”.
A román miniszterelnök telefonon hívta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kifejezze jókívánságait március 15-e alkalmából – közölte Batiz András kormányszóvivő.
Gyurcsány Ferenc megköszönte a román kormányfőnek, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozzák az Erdélyben ünneplő magyar közösség provokálását. Majd azt kérte kollégájától, az elkövetkező napokban is tegyenek meg mindent e cél érdekében. (mti)
A székely kiáltvány utóhangjai Székelyudvarhely: Szász Jenő polgármester a városházán fogadta Traian Băsescut, Románia elnökét A román elnök előzetes hivatalos bejelentés nélkül érkezett március 16-án Székelyudvarhelyre.
Bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen folytatni kívánja Szász Jenővel a korábban Bukarestben, a Cotroceni-palotában elkezdett megbeszélést. (mti)
Pereket akar indítani Csapó ellen a Nagy-Románia Párt
Csapó József törvényszék elé állítását követeli a Nagy-Románia Párt. A PRM tegnap esti közleményében horthysta provokátornak nevezte az SZNT elnökét, aki – szerintük – “revizionista és alkotmányellenes” kiáltványt olvasott fel a Székely Nagygyűlésen. A PRM közleménye szerint a párt összes képviselője és szenátora egyéni pert fog indítani a “diverzionista” Csapó ellen. (rompres)
Az Európai Parlament új határozatai Vajdaságról
Számon kérte a magyarveréseket Szerbián az Európai Parlament. Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő kezdeményezésére két módosító javaslatot is elfogadtak a szerbiai országjelentésben, közli a Hír TV.
Az egyik a magyarverésekről készített tényfeltáró bizottság megállapításait illesztette a dokumentumba. A másik pedig a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzését írja elő a Szerbiának.
A Szerbiával foglalkozó határozati főszövegbe külön bekerült, hogy az Európai Parlament stratégiai jelentőségűnek tartja a bővítés tükrében, hogy a jelenlegi multietnikus vajdasági jelleg megmaradjon, tehát ennek a régiónak legalább a jelenlegi nemzetiségi összetételét meg tudják tartani. (Vajdasagma)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4e) KONCERT ERDÉLYI GYERMEKEKÉRT
“Kiskoromba’ árvaságra jutottam, Életembe’ de sokat szomorkodtam.
Megtanultam, hogy kell sirni, szenvedni. Azt is tudom, hogy kell szivböl szeretni.”
(Kalotaszegi népköltészet)
Szeretettel meghívjuk egy JÓTÉKONYSÁGI TAVASZI KONCERTRE ahol szegénysorsú erdélyi magyar gyerekek megsegítésére adományokat gyüjtünk
Böjte Csaba ferences szerzetes által szervezett alapitvány ma már több mint 700 erdélyi magyar gyermek nevelését teszi lehetövé. A legújabb iskola felújításra szoruló központi épületét Tusnádfürdön amerikai-magyar adományokból vásarolta meg.
2006. április 2-án, vasárnap délután 3:00 órakor Várdy Béla és Ágnes lakásán 5740 Aylesboro Avenue, Pittsburgh, PA 15217 (Squirrel Hill)
Misorvezetö: Várdy Huszár Ágnes
Szereplök:
Kádár Dániel és Záveczki Mária (Cleveland)
Mécs Éva, Dömös Árpád, és Oltvai Erzsébet (Pittsburgh)
Ron Horton, Emily Pinkerton, Mary Robison (Pittsburgh)
Aki Kanno (Japán)
A müsor után beszélgetés:
Szívesen vesszük ha harapnivalóval és itallal hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez
Jóakaratú támogatását befizetheti a helyszinen, vagy pedig április 15-ig a CITIZENS BANK-nél lévö bankszámlára:
devaigyerekek.hu
A teljes bevételt, a pittsburghi magyarsásg adományaként a Dévai Szent Ferenc Alaptivány csekkszámlájara utaljuk át.
Segítségét elöre is köszönjük.
A gyijtést és átutalást Cendes Marika intézi: (412) 963-0260
Böjte Csaba testvér vezetése alatt lévŒ Szent Ferenc Alapítvány leírása megtekinthetö a következö honlapon: www.devaigyerekek@hu
Rendezök: A Nyugat-Pennsylvániai Magyar Kulturális Társaság
William Penn Association, és a Pittsburgh-i Magyar Ház
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4f) MEGHALT RIBÁR BÉLA
Kedves barátunk, ismerősünk, az ujvidéki egyetem professzora, a vajdasági magyarság kiváló támogatója, a Szerb Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja ma az ujvidéki kórházban elhunyt. (Ribár Béla akadémikus tizenegy nappal ezelőtt, Kolozsvárott elcsúszott, a nyaka úgynevezett sudársérülést szenvedett, aminek következtében megsérült 4. nyakcsigolyája. )
A ribar@EUnet.yu cimét a rokonság olvassa, igy aki személyesen szeretne részvétet nyilvánitani Lucia lányának és vejének Kovács Mátyásnak, fiának, unokájának stb, az ezen jelentkezhet.
A HAHRD nevében virágot is fogunk küldeni a temetésre. Ha valaki szeretne csatlakozni, jelentkezzen Krémer Sanyinak vagy nekem.
Kovách Béla
bkovach@insight.rr.com
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kedves Béla,
Köszönjük az értesitést. Mi csaknem állandóan gondolunk Ribár Bélára és reméljük, hogy szervezete e válságos helyzete fölött is úrrá lesz.
Ha van alkalmad, kérjük továbbitsd köszönetünket az orvosoknak, ápolóknak és akik Neki segitségére vannak, mentésére cselekednek. FLaci
Laszlo G. Fulop, MH/ MBK/ HAC
Architect & Planner
www.mbk.org
xxxxxxxxxxxxxxxx
† Ribár Béla
(1930 – 2006)
A délvidéki magyarságunk legkiemelkedõbb tudósa, közéletünk aktív résztvevõje, a nemzetiségi létünkért küzdõk között is kiemelkedõ harcos volt.
A kristálykutatás nemzetközileg elismert kutatója, ennek köszönhetõen lett a Magyar Tudományos Akadémia valamint a Szerb Tudományos és Mûvészeti Akadémia tagja. A Vajdasági Tudományos és Mûvészeti Akadémia újjáalakításának kezdeményezõje és egyik létrehozója; a Magyar Professzorok Világtanácsának tagja. Szinte szimbólumértékû a közéleti tevékenységének az a megnyilvánulása, hogy nem sokkal az Újvidéki Diáksegélyezõ Egyesület megalakulása után, 1995-ben annak elnöke lett, s azóta többszöri újraválasztás után az maradt mostanáig. Évtizedek óta buzgólkodott a délvidéki magyar tanulóifjúság útjának egyengetésén anyanyelvû tankönyvek beszerzése és kiadása, valamint a diákok anyagi helyzetének javítása révén. A délvidéki magyarok között vitathatatlan tekintélynek örvendett, szavára odafigyeltek beavatottak és kívülállók, politikusok, tudósok és egyszerû polgárok egyaránt.
2006. március 9-én Kolozsvárott, a határon túli magyarság ügyében szolgálati úton járván a jeges úttesten elcsúszott és nyakcsigolyatörést szenvedett. Érzéketlenné vált a törzse. Kívánsága szerint két nap múlva repülõn Belgrádba, onnan az újvidéki korházba szállították. Útközben kétszer is leállt a szívmûködése, majd harmadszor idehaza is. A korházban az idegsebészet intenzív osztályán kezelték. Tüdejét vér öntötte el, emiatt légzési zavarai támadtak. Lélegeztetõ gépre helyezték, majd gégemetszést végeztek rajta.
1930-ban született a bánáti nagy református központban, Torontálvásárhelyen, ahol abban az idõben a késõbb mártírhalált halt – 1944 végén agyonvert – nagy református püspök, Gachal János tartotta a lelket a Délvidék magyarságában, de elsõsorban híveiben és a falu lakosságában. Az akkor még kisdiák Ribár Béla sokat tanult Gachaltól, annak ellenérem, hogy családja akkor is, õ maga pedig napjainkban is aktívan gyakorolta római katolikus vallását. Édesapja egyszerû cipészként kezdte, végül azonban messze földön híres cipõgyárat hozott létre, amit a második világháború után államosítottak.
A gimnáziumot Nagybecskereken végezte el. Az 1949-ben szerzett érettségi vizsga után a Belgrádi Egyetem Természettudományi Karán 1955-ben fizikatanári oklevelet szerzett, majd tudományos doktori fokozatot a Berni Egyetemen 1969-ben. Gimnáziumi tanárként dolgozott Nagybecskereken 1956-tól 1958-ig, majd tanársegéd a Szarajevói Egyetemen 1966-1969 között. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karán 1969-tõl 1975-ig docens, 1975-tõl 1980-ig rendkívüli, majd 1995-ig rendes tanár, ekkor nyugdíjba vonul, s tulajdonképpen ekkor lombosodik ki a délvidéki magyarságért folytatott tevékenysége. Nem volt a közéletünknek olyan megnyilvánulása, amelyrõl ne fejtette volna ki az alaposságra utaló, hozzáértõ, erõs erkölcsi alapokon álló emberre valló véleményét. Legbuzgóbban mégis két fontos körülményre figyelt oda: a második világháború végén, a délvidéki magyarságot ért atrocitások kutatására és a magyar ifjúság oktatására, ezzel összefüggésben a teljes magyar oktatási rendszer létrehozása foglalkoztatta. Idehaza és külföldön minden követ iparkodott megmozdítani, hogy a délvidéki magyarok, a perszonális autonómiájuk keretében létrehozhassák a saját oktatási rendszerüket. Elkötelezett és rendíthetetlen híve volt ennek az elgondolásnak. Részt vett minden olyan tudományos és politikai megmozduláson, amelynek ez volt a tétje.
Matuska Márton
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4g) FILM TRIANONRÓL
Meg tudna szerezni valaki a Raffai Erno tortenesz es Koltay Gabor altal rendezett "Trianon" filmet? Ez a film Erdelyben oriasi viszhangot kapott de soha nem volt alkalmam megnezni. Igazan kivancsi lennek ra es ha gondoljatok akar a FilmKlub keretben is levetithetjuk.
Udv, Levente B. Ferencz
levi@transylvania.info
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) ZSIDÓSÁG ÉS A MAGYAR JÖVÖ
A napokban több forrásból is érkezett a hir: „Egy zsidó letépte egy kislány kokárdáját”. Egyik levélhez egy, a nyakláncán Dávid csillagát hordó férfi fényképét is mellékelték. Elgondolkoztam: Ha kereszt van a férfi nyakában, vajjon igy szólt volna a jelentés: „Egy keresztény letépte egy kislány kokárdáját”? Nem hiszem. Ekkor szántam rá magam, hogy irok erröl.
Nekem általában könnyen megy az irás, de most mégis nehezen szántam rá magam. Azért indul nehezen ez az irás, mert „tabu” témáról szeretnék őszintén irni, de érzem, hogy egyetlen megfontolatlan szóval többet árthatok magának a megbékélés ügyének, mintha hallgattam volna. Ugyanakkor vannak dolgok melyeket ki kell mondani. Tudjuk, hogy a megbékéléshez szükséges úgy a tények elfogadása, mint a bocsánatkérésre és a megbocsájtásra való készség is. Persze, ami a legfontosabb, az a kölcsönösség elfogadása, a jóindulat, a megértés, annak hangsúlyozása ami összeköt és nem annak ami elválaszt.
Patrióta és Nacionalista
A hazaszeretet nem más, mint minden magyar ember szeretete. Nem csak a zsidó vagy keresztény, jobb vagy baloldali, szabadelvü vagy konzervativ magyaroké, de minden magyaré. A mai Magyarországon sokan nem értik ezt! Sokan a másik magyart kirekesztö lélekkel lengetik a háromszinü zászlót, éneklik a Himnuszt és közben mélyen meg vannak gyözödve arról, hogy öket a hazaszeretet vezeti. Pedig ez csak nacionalizmus. A hazaszeretet olyan, mint amit a nagypapa érez az unokái iránt, kiterjed az minden unokára, nincs annal előfeltétete, azért szeretem a honfitársaimat, a zsidó és cigány magyarokat is, mert családtagok, mert az én családomnak, a magyarságnak tagjai.
Nacionalista az aki fajtáját a másikénál jobbnak, magasabbrendübbnek tartja (mint az árja, vagy a cionista). A nacionalista úgy gondolja, hogy a másik faj, vallás avgy kultúra alacsonyabb rendü, s ezért annak tagjaival nem kötelessége ugyanúgy bánni, mint ahogy ö elvárja, hogy vele bánjanak. Az ilyen fajban gondolkozó embernek mindegy, hogy ki milyen ember, neki csak a származás számit. Ö az egyént nem a tettei vagy életútja, hanem a származása alapján itéli meg, tehát valami olyan alapján, amiröl az illetö nem tehet. A fajban gondolkozó nacionalista szerint az egyik származás jó pont, a másik rossz.
A nacionalistát nem a szeretet, még csak nem is a saját fajtájának a szeretete vezeti, hanem a másik lenézése, néha már gyülölete. Persze vannak akik tudatosan nacionalistának nevezik a patriótát, mert az a céljuk, hogy az átlagemberek agyában összekeveredjenek ezek a fogalmak. Igy akarják bemocskolni a hazaszeretö, egy nemzet, egy kultúrát, védöketket (olyanokat akik politikai ellenfeleik) a fajgyülölö nacionalistákkal.
A hazaszeretö patrióta szögesen másként gondolkozik. Számára tiszteletre máltó, ha valaki ragaszkodik apái tradicióihoz, nyelvéhez, kultúrájához. A patrióta megérti, hogy mindenki a magafajta emberek között érzi jól magát, a saját népdalait szereti hallani, népviseletét látni. A patrióta tudja, hogy gyenge jellem az, aki a környezetéhez alkalmazkodva cserélgeti lojalitását, tudja, hogy az egészséges lelkü ember nem cserélgeti, hanem gyüjti lojalitásait. A patrióta tudja, hogy úgy ahogy az ember egyszerre tudja szeretni az anyját is, meg a feleségét is, úgy a zsidó származású Magyar is lehet zsinagógába járó Magyar hazafi.
Kettön Áll A Vásár
William O.McCagg neves történésznek (nem volt sem magyar, sem zsidó) kutatási területe a magyar zsidóság volt. Szerinte még sohasem volt olyan etnikum, amely ilyen hathatósan járúlt volna hozzá hazája felvirágoztatásához és melynek ilyen kegyetlen elbánásban lett volna része.
Nekünk keresztényeknek öszintén, a családtagnak kijáró együttérzéssel kellene tudatunkba vésni, hogy igenis, voltak akik eltürték vagy részt is vettek zsidó honfitársaink megalázásában, kirekesztésében. Arra is szükség lenne, hogy öszinte hálával gondoljunk azokra a zsidó származású honfitársainkra, akik rendkivüli módon járultak hozzá hazánk felvirágzásához. Csak nézzünk rá az alábbi (kapásból összeállitott) listára:
Ascher Oszkár, Básti Lajos, Cukor George, Curtis Tony, Czóbel Béla, Darvas Lilli, Déry Tibor, Faludy György, Fejtö Ferenc, Fényes Adolf, Fenyö Miksa, Fischer Anni, Füst Milán, Gábor Dénes, Gellért Oszkár, Goldberger Leó, Goldmark Károly, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Heltai Jenö, Hevesy György, Ignotus Pál, Kabos Gyula, Kálmán Imre, Karinthy Frigyes, Kármán Tódor, Koestler Arthur, Korda Sándor, Ligeti György, Mécs László Moholy-Nagy Laszló, Neuman János, Ormándy Jenö, Örkény István, Polányi Mihály, Pulitzer József, Rejtö Jenö, Riesz Frigyes, Rodolfó, Rotschild Klára, Rózsahegyi Kálmán, Ruttkai Éva, Salamon Béla, Sik Sándor, Solti György, Starker János, Szabolcsi Bence, Szép Ernö, Szerb Antal, Szilárd Leó, Szomory Dezsö, Teller Ede, Törzs Jenö, Weisz Manfréd, Vambéry Rusztem, Wigner Jenö, Zelk Zoltán, Zerkovitz Béla, …..
Itt az ideje, hogy mi keresztények kevesebbet emlegessük a Kún, Szamuelli, Rákosi, Gerö, Farka, Révai vagy Péter Gábor neveket és többet az Angyal Pistákat. (Amikor ezt mondom, akkor sokak szemén látom, hogy azt sem tudják kiröl beszélek! Pedig bizony tudni illene! Tudni illene, hogy volt egy Auswitzböl hazatántorgott zsidó munkásgyerek, akibõl 1956-ban a Tüzoltó utcai szabadságharcosok parancsnoka lett. Bizony tudni illene azt is, hogy amikor Angyal Pistát utolsó útjára vonszolták Kádár pufajkásai, akkor ennek a magyar hazafinak, azok voltak az utolsó szavai, hogy "éljen a szabad Magyarország"!)
A Zsidó Származású Magyarok Dolga
Persze a zsidó származású magyarokra is vonatkozik, hogy kettőn áll a vásár: Az lenne a szép, ha ök emlegetnék Kossuth zsidó ezredét, a magyar felsöház és tábornoki kar zsidó tagjait, s ök védenék meg népüket a “Hitler utolsó csatlósa” szerü vádaktól és figyelmeztethetnék a világot, hogy a szörnyüség egy a németektöl megszállott országben ment végbe. Ök a Szálasiak és Bakyak helyett a Koszorús Ferenceket, és Baránszky Tiborokat emlegethetnék többet. Ilyenkor, – úgy mint a fent emlitett Angyal Pista esetében is-, a zsidó származású magyarok szemén látom, hogy azt sem tudják kik voltak ök!
Pedig bizony tudni illene, hogy Magyarország volt az egyetlen német szövetséges, mely fegyverrel védte fövárosa zsidó polgárait, s hogy a páncélos ezredest, aki 1944 július 6-án kiparancsolta a nácibarát csendöröket Budapestrõl, úgy hivták, hogy Koszorús Ferenc. Bizony a teljes igazsághoz az is hozzátartozna, hogy nem csak Raul Wallenberg, de a pápai nunciust segitő Baránsky Tibor is sokat tett zsidó származású magyar honfitársaiért.
Nagy öröm volt számomra, amikor 2OO4 március 19-én Arthur Schneier, new yorki rabbit arról hallottam beszélni, hogy 1941-ben nagyapjával, – aki szintén rabbi volt, – Ausztriából menekülnie kellett. Mivel Amerika kvóta okokból nem fogadhatta be õket, Magyarorzágra jöttek, ott éltek. A rabbi igy tanult meg magyarúl és szerette meg népünket. Ö hangsúlyozta, hogy a zsidóságot ért tragédia egy katonailag megszállott országban történt. Azt is kimondta, hogy a nem-zsidó magyarság között akadtak akik veszélyt vállaltak zsidó honfitársaik védelmében. Ezért is támogatta Arthus Schneier Szent István koronájának hazajuttatását. Ö egy olyan jövön dolgozik, melyben kölcsönös megbecsülésben élnek a zsidó és nem zsidó származású magyarok a közös hazában.
Az öszinte szókimondáshoz az is hozzátartozik, hogy 1956-ig a kommunista vezetésben sokan voltak a zsidók és ök rengeteg szenvedést okoztak a magyarságnak. Persze az is igaz, hogy ezek az emberek egyáltalán nem kimélték az "osztályidegen" zsidó polgárságot sem. A videkre deportáltak között, az ÁVH börtöneiben, söt a különbözö kirakatperek kivégzettei között is jócskán akadtak zsidók is. Hogy a magyar zsidóság hogyan érzett, mit gondolt a Rákosi diktatúráról mutatja, hogy 1949 és 1956 között 85,000 magyar zsidó ( az akkori összzsidóság mintegy 40 %-a) hagyta el az országot. A kommunizmus ellen a lábukkal szavazó magyar zsidók arányszáma jóval túlhaladta a nem-zsidók arányát.
Igen, itt az ideje, hogy kimondjuk a teljes igazságot! Itt az ideje, hogy bizzunk egymásban és kimondjuk egymásról a jót is. Itt az ideje, hogy megemlékezzünk azokól, akiket 1944-ben zsidóságuk miatt hurcoltak el, de megemlékezzünk azokról is akiket kollektiv bünösségük miatt 1946-ban a Felvidékröl kitelepitettek, vagy azokról akiket 1951-ben származásuk miatt deportáltak. Itt az ideje, hogy az erkölcsi kárpótlást megadjuk minden ártatlanul megalázott honfitársunknak. Itt az ideje, hogy történelmünk szereplöit oda soroljuk ahová valóak: a Szálasikat és Rákosikat a hazaárulók közé, a Koszorus Ferenceket és Angyal Pistákat pedig nemzetünk hösei közé.
Nyugtassuk Meg A Zsidó Anyákat!
Meg kell nyugtassuk a zsidó származású magyar anyákat, hogy nincs félnivalójuk a magyar hazaszeretet, a magyar nemzeti öntudat újraébredésétöl, mert az ö gyermekeik is tagjai a családnak melyre mi büszkék vagyunk. Itt az ideje, hogy kiközösitsük sorainkból a gyülülködést és testvérharcot szitókat, hogy visszahozzuk a kulturális pluralizmus légkörét, mely Magyarországot a szabadelvü Deák Ferenc idejében évtizedekig fellenditette. Itt az ideje, hogy visszahozzuk azt a befogadó és toleráns légkört, mely lehetövé tette, hogy a világon elsönek nálunk mondasson ki a vallás szabadsága. Igen, itt az ideje, hogy a magyarság újra valódi arcával mutatkozzon be a világnak. Itt az ideje, hogy a “betört ablakú kirakatok és az őrizetlen irószövetségi gyüjtöládák népe” a ma már szabad hazájában átvegye a szót és kussot parancsoljon a gyülölködöknek, a kokárda szaggatóknak is és a zsidózóknak is.
Tisztitsuk Meg Nyelvünket
Itt az ideje annak is, hogy megtisztitsuk szókincsünket a kódszavaktól, mert ma példáúl az a szó, hogy “liberális”, gyakran azt álcázza, hogy zsidó. Miért van erre szükség? Ha azt akarjuk mondani, hogy zsidó, mondjuk azt. Ha azt akarjuk mondani, hogy szabadelvü (mint volt Eötvös, Deák, Kossuth és Széchenyi), mondjuk azt. Ha az internacionalizmusra, nihilizmusra vagy materializmusra gondolunk, használjuk ezeket a szavakat. A világos beszéd, a szó kimondás nem udvariatlanság, az az öszintesé jele, mig a kódszavak használata a sunyi és gyáva célozgatásé.
Lipták Béla
