A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2003-ban újította fel az 1933-as gödöllői jamboree hagyományát: augusztus 20-án este 9 órakor, helyi idő szerint, a dátumvonaltól nyugatra indulva végiggyúlnak a tüzek a Föld körül. Részlet a Magyar Lobbi 2006. június 16-i akciólevelének anyagából.
A hagyomány eredete
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken; a megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.
2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította a kezdeményezést. Ennek nyomán a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok lakta részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. 2006-ra a Magyar Szolidaritás Tüze az éves munkaterv állandó része lett.
A pontos időzítés
A szövetség kérése egyszerű, de a logikája szép:
„A gyertyaláng vagy a tábortűz mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel – a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát Új-Zéland, Ausztrália vonalától keljen útra, és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban aludjék ki. Így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István-napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11–12 órája úton lesz, és Honoluluig még ugyanannyi órai útja lesz hátra.”
„Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének cserkészeink és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgaryban, New Yorkban vagy Kőrösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felröppenő első rakétában lássák a magyar szolidaritás tüzének fellobbanását.”
A felhívás minden magyar szervezethez szólt, „otthon és az egész világon”, azzal a szándékkal, hogy „a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére”.
Lendvai-Lintner Imre cscst. és Magyaródy Szabolcs cscst.
Forrás: Magyar Lobbi, 2006. június 16.; a Külföldi Magyar Cserkészszövetség sajtótájékoztatója.

