A vallási ünnepekhez kapcsolódó népszokások

II. A római katolikusok vallásos értékrendje –

II. A római katolikusok vallásos értékrendje

A vallási néprajz feladata, annak vizsgálata, hogy a néplélek hogyan reagál a katolikus eloírásokra (Bálint Sándor meghatározása).

A vallásos értékrend vizsgálata azért fontos, mert az ünnepi szokások létét és tartalmát alapvetoen meghatározza, az emberek Istenhez, a valláshoz való viszonya. A vallás tanításának folklórizálódása vezet a népszokások kialakulásához. Beszélgetopartnereimet, a felméréshez megpróbáltam úgy kiválasztani, hogy jól reprezentálják a hívok közösségét. (Nagy Olga: Útmutató a vallásos értékrend méréséhez egy falun belül, a különbözo felekezetekhez tartozó egyének között -címu kérdoíve alapján új kérdoívet szerkesztettem, lásd függelék).

Az életfordulóihoz fuzodo egyházi – vallási gyakorlat gyakran folklórizálódott, új értelmet nyert és nem feltétlenül vallásosságot jelent, hanem együvé tartozást, a hagyományok megorzését. Egyre erosebben érezheto ez Hidvégardóban is. Az ardói emberekkel való beszélgetésemnek célja volt, hogy képet alkossak arról, hogy milyen is a nép és a teológia kapcsolata. Ebbol a szempontból két típust különítek el egymástól:

– az aki elobb megismerte a vallás tételeit és ennek hatására vált vallásossá

– az aki beleszületett a vallásos környezetbe, vallásosan nevelték és lassan ismerkedett meg az egyház tanításával.

Ez utóbbi típushoz tartozik a hidvégardói katolikusok dönto része.

– IV. Vallásos ünnepi szokások –

IV. Vallásos ünnepi szokások

Az ünnep a magyar parasztság életében egyenlo volt az egyházi év (amely advent elso vasárnapjától, Krisztus Király vasárnapjáig). A falu öregjei számára természetesenn volt néhány társadalmi ünnep /Március 15. Forradalom és Szabadságharc; Május 1. Munka ünnepe … / de az igazi ünnep az az ünnep volt, amelyhez ünnepi szentmise járult. Ilyen napon az ünneplo ruha volt az egész napi viselet, s ezt csak estefelé vették le, amikor is a gazdasági udvarba kellett menniük végeszkedni. Az ünnep az olyan, mint a vasárnap amit imával, pihenéssel szenteltek meg. Két szomszédos falu ünnepi szokásai is lehetnek különbözoek. Pl. Hidvégardóhoz közeli Tornaszentandráson van hajnali mise, Ardóban nincs. Az adventi koszorú csak néhány éve honosodott meg, Szögligeten régóta díszíti a templomot a karácsonyi elokészületek idején. Ardóban viszont hagyomány a szentcsaládjárás és a kisasszony napi ablakdíszítés, Tornaszentjakabon nem.

Már a középkor párhuzamba állította az esztendo egyes részeit az emberiség életével. A katolikusok minden évben végigélik az ünnepek által a vallástörténetnek minden jelentosebb eseményét. A liturgikus egyházi év nem azonos a polgári évvel. Az egyházi év az edventtel kezdodik és a következo év decemberéig tart.

– IV.1. Advent –

IV.1. Advent

Az adventi idoszak a Krisztus eljövetelére való várakozás ideje. Az egyház szerint szent ido, négyhetes böjti elokészület a karácsony ünnepére. Bod Péter a középkor szimbolikus szemléletét idézi, miszerint: "Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon:

1. Midon a testben megjelent.

2.Midon a szívbe bészáll és az embert megtéríti.

3. Midon halála óráján elmégyen az emberhez.

4. Midon eljön az utolsó ítéletre.

A karácsonyvárás az egész világon általános készülodést vált ki. A vallásos emberek számára az advent nemcsak vásárlást jelenti, hanem lelkiekben is készülnek a karácsonyra, ilyenkor végzik el szentgyónásukat, szentségi böjtöt tartanak.

Az adventi idoszak az étkezési szokásokban is hozott változásokat. Az emberek -gazdagok, szegények egyaránt- azzal is kifejezték várakozásukat a Megváltó eljövetelére, hogy böjtöt tartottak. Ez a böjt nem volt olyan szigorú, mint a Nagyböjt. Szerda és péntek volt a tiltott nap, egész ido alatt megpróbáltak úgy fozni, hogy se zsírt se húst ne használjanak. Ezeken a böjti napokon káposztalébe levest és mákosbobajkát ettek.

Káposztalébe leves:

a savanyú káposzta levét sóval, borssal, paprikával, aszalt gombával, ízesítve megfozzük, és csipdelt tésztával tálaljuk.

Mákosbobajka:

1 kg lisztbol kelt tésztát készítünk. A megkelt tésztát 12 egyenlo részre osztjuk, ezekbol tepsi hosszúságú rudacskákat formálunk, majd megsütjük. Miután kihult a tészta apróra vagdaljuk, édes tejjel lelocsoljuk és cukrozott mákot szórunk rá.

Az emberek viselkedésére a csendesség nyomta rá bélyegét. Az asszonyok advent elso vasárnapján fekete ruhában mentek templomba. A többi vasárnapon nem kötelezo a fekete viselet, de a templomba sötét ruhában illett menni, még a fiataloknak is. Ma ár ez a szokás csak az idosebbek körében él.

Abelovszky esperes idejében (l960-1981) és a korábbi idoben szokás volt, hogy a mindennapos reggeli misét hajnali 5 órakor kezdték. Sötétben indultak a misére és mire vége lett, pirkedni kezdett. A hajnali, vagy angyali mise, liturgikus szóval roráté (sokan lóráténak ejtik) adta meg a szent idoszak meghitt hangulatát. Illett még misekezdés elott elsöpörni a havat a kapuban, hogy a templombamenok ne a hóban járjanak. Ezzel jelezték a gazdák, hogy már felkeltek és számon tartják, hogy roráté van a templomban. Hajnali misét ma már nem tartanak. A reggeli misére is csak idosek járnak.

A régi idokbol maradt, ma is élo szokás a Szentcsaládjárás. Az asszonyok és néhány férfi összegyulnek és esténként közösen énekelnek, imádkoznak. A szálláskeresés ájtatossága kilenc napig tart. Katolikus családok fognak össze, hogy közös imádsággal, áhítattal készítsenek otthont a Szentcsaládnak, ünneplo ruhába öltözve várják a képet magukkal vivo imádkozókat, akik azt az asztalra helyezik és mellette gyertyát gyújtanak és így végzik az imákat. A gyertya fénye ünnepélyességet ad az imáknak és elgondolkodtat.

#include file="footer.shtml"