Az aradi fegyház kõbõl van kirakva,
az alatt sírdogál egy jó édesanya.
Ne sírj édesanya, így kell annak lenni,
minden jó családból kell egy rossznak lenni.

Amerre én járok, még a fák is sírnak,
gyenge ágairól levelek lehullanak.
Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
mert az én kedvesem mást szeret nem engem.