MNO
Az idő a cseheknek dolgozott: a benesi dekrétumok – úgy tűnik – nem akadályozzák meg az ország EU-csatlakozását – írja az euro.hu.

Zöld jelzést kap a Cseh Köztársaság EU csatlakozása, miután az országért felelős raportőr Jürgen Schröder kedvező jelentést nyújtott be az Európai Parlamenthez, amelynek külügyi bizottsága ma szavaz a tíz tagjelölt ország csatlakozásáról.

A csehek esetében az egyedüli kritikus pontot a benesi dekrétumok jelentették: s noha ez nem akadályozza meg az ország EU-csatlakozását, a jelentéstevő arra buzdítja a parlamentet, hogy e kérdés kapcsán alakítson ki bíráló álláspontot.

Kollektív bűnösség?

Mint ismeretes, az azóta sem hatálytalanított benesi dekrétumokat közvetlenül a második világháború után fogadták el, és e jogszabály alapján telepítettek ki 2,5 millió németet, fosztották meg állampolgárságától (teljes vagyonelkobzással) a magyar lakosság 97 százalékát, 130 ezer embert.

Egy ugyancsak érvényben lévő, 1946-ban elfogadott amnesztiatörvény mentesíti a felelősségre vonás alól azokat, akik a kitelepítés idején bűncselekményeket követtek el a kollektív bűnösséggel vádolt népcsoportok tagjai ellen.

Gesztus kérdése

Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor kérte a vitatott dekrétumok eltörlését. Később a raportőr, Jürgen Schröder egy független jogászokból álló testülettel együtt újólag kezdeményezte, hogy a cseh hatóságok hivatalosan ismerjék el a törvénytelenséget.

Mindeddig azonban egyetlen cseh kormány sem kívánt a dekrétumok kérdésével foglalkozni. Az országjelentést készítő biztos szerint a cseh kormánytól elvárt politikai gesztus jól szolgálná az európai egység ügyét.

Az előzmények ismeretében az Európai Parlament bizonyosan bírálni fogja a cseheket a benesi dekrétumok kapcsán, azonban ma már nyilvánvaló, hogy e kérdésnek semmilyen hatása nem lesz Csehország felvételére.

Discussion/Fórum