1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséröl.

1. § Az Országgyülés a Rio de Janeiróban, 1992. június 13-án aláírt Biológiai Sokféleség Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megeröítö okiratának letétbe helyezése az ENSZ Fötitkáránál 1994. február 24-én megtörtént.)

2. § Az egyezmény magyar nyelvü; szövege a következö:

"BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY

A Szerzödö Felek, tudatában a biológiai sokféleségben rejlö értékeknek, valamint a biológiai sokféleség és komponensei ökológiai, genetikai, társadalmi, tudományos, oktatási, kulturális, rekreációs és esztétikai értékeinek,
tudatában a biológiai sokféleség jelentöségének az evolúcióban és a bioszféra életfenntartó rendszereinek megtartásában is,megerösítve, hogy a biológiai sokféleség megörzése az emberiség közös ügye,megállapítva, hogy az Államok szuverén jogokkal rendelkeznek saját biológiai eröforrásaik felett,megállapítva azt is, hogy az Államok felelösek biológiai sokféleségük megörzéséért és biológiai eröforrásaik fenntartható módon történöö használatáért,
aggódva amiatt, hogy a biológiai sokféleség jelentösen csökken bizonyos emberi tevékenységek miatt,tudatában annak, hogy a biológiai diverzitással kapcsolatos információ és tudás általában hiányzik, és hogy sürgösen szükség van tudományos, technikai és intézményi kapacitás kifejlesztésével azon alapvetö ismeretek megszervezésére, melyek alapján a megfelelö intézkedések megtervezhetök és végrehajthatók,
megjegyezve, hogy a biológiai sokféleség jelentös csökkenésének vagy elvesztésének okait létfontosságú elöre látni, megelözni és okait megszüntetni,megjegyezve azt is, hogy ahol a biológiai sokféleség jelentös csökkenésének vagy elvesztésének veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható érvként az e fenyegetés elkerülésére vagy mérséklésére irányuló intézkedések elhalasztására,
megjegyezve továbbá, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséhez az alapvetö követelmény az ökológiai rendszerek és természetes élöhelyek in-situ védelme és a fajok életképes populációinak fenntartása és helyreállítása természetes környezetükben,megjegyezve továbbá, hogy a mindenekelött a származás szerinti országban végrehajtott ex-situ intézkedéseknek szintén fontos szerepe lehet,felismerve számos hagyományos életstílusú bennszülött és helyi közösség szoros és tradicionális függését a biológiai eröforrásoktól, és a biológiai sokféleség megörzésével, illetve komponenseinek fenntartható használatával kapcsolatos tradicionális tudásból, újításokból és gyakorlatból származó haszon egyenlö megosztásának kívánatosságát,felismerve a nök alapvetö szerepét is a biológiai sokféleség megörzésében és fenntartható használatában, és megerösítve annak szükségességét, hogy a nöknek a biológiai sokféleség megörzésére vonatkozó politika kialakításában és kivitelezésében minden szinten teljes részvételt kell biztosítani,
hangsúlyozva az Államok, a kormányközi szervezetek és a nem-kormányzati szektor közötti nemzetközi, regionális és globális együttmüködés fontosságát és elösegítésének szükségességét a biológiai sokféleség megörzésének és komponensei fenntartható használatának céljából,elismerve, hogy új és további pénzügyi források biztosítása, valamint a megfelelö technológiák kellö hozzáférhetösége várhatóan lényeges változást eredményezhet majd világszerte a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésében,
elismerve továbbá, hogy külön intézkedés szükséges a fejlödö országok igényeinek kielégítésére, beleértve új és további pénzügyi források és a vonatkozó technológiák megfelelö hozzáférhozzáférhetöségének biztosítását,
megjegyezve e tekintetben a legkevésbé fejlett országok és kis szigetállamok sajátos feltételeit,
elismerve, hogy a biológiai sokféleség megörzésére jelentös beruházások szükségesek, és hogy ezen beruházásokból sokféle környezeti, gazdasági és társadalmi haszon várható,
felismerve, hogy a fejlödö országokban a gazdasági és társadalmi fejlödés, valamint a nyomor leküzdése az elsö és legfontosabb prioritás,annak tudatában, hogy a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható használata alapvetö fontosságú a világ növekvö népességének élelmezési, egészségügyi és más szükségleteinek ellátásában, és e célból lényeges mind a genetikai eröforrások, mind a technológiák hozzáférhetösége és megosztása,megjegyezve, hogy végsö soron a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható használata az Államok közötti baráti viszonyt fogja erösíteni, és hozzá fog járulni az emberiség békéjéhez,igényelve a biodiverzitás és komponenseinek fenntartható használatával kapcsolatos meglevö nemzetközi intézkedések megerösítését és kiegészítését,eltökélten a jelen és jövö nemzedékek érdekében a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható használatára, a következökben állapodtak meg:

1. Cikkely

Célkitüzések
Ezen Egyezménynek a vonatkozó rendelkezései szerint követendö célja a biológiai sokféleség megörzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai eröforrások hasznosításából származó elönyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai eröforrásokhoz való megfelelö hozzáférhetöséget, a vonatkozó technológiák megfelelö; átadását – az ezen eröforrásokkal és technológiákkal kapcsolatos minden jog figyelembevételével – és a megfelelö pénzeszközök biztosítását.

2. Cikkely

Fogalmak használata
Ezen Egyezmény céljaira:
Biológiai sokféleség a bármilyen eredetü élölények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.
Biológiai eröforrások tartalmazzák a genetikai eröforrásokat, szervezeteket vagy azok részeit, populációkat vagy az ökológiai rendszerek bármely más élö komponensét, amely az emberiség számára ténylegesen vagy potenciálisan felhasználható vagy értékes.

Biotechnológia bármely olyan technológiai alkalmazást jelent, amely biológiai rendszereket, élö szervezeteket vagy ezek származékait használja fel meghatározott felhasználású termékek vagy folyamatok létrehozására vagy módosítására.

Genetikai eröforrások származási ország azt az országot jelenti, amelynek birtokában vannak azok a genetikai eröforrások in-situ körülmények között.

Genetikai eröforrást szolgáló ország azt az országot jelenti, amely genetikai eröforrásokat szolgáltat in-situ forrásokból gyüjtve, beleértve mind a vad, mind a háziasított fajok populációit, vagy olyan ex-situ forrásokból véve, amelyek származhattak, vagy nem származhattak az illetö országból.

Háziasított vagy termesztett fajok olyan fajokat jelölnek, amelyeknél az emberek saját hasznukra befolyásolták az evolúciós folyamatot.

Ökológiai rendszer (ökoszisztéma) jelenti a növény-, állat- és mikroorganizmus-közösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus együttesét – egy funkcionális egységben.

Ex-situ védelem a biológiai sokféleség komponenseinek természetes élöhelyen kívüli megörzését jelenti.

Genetikai eröforrás (genetikai anyag) bármely növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetü, az öröklödés funkcionális egységeit tartalmazó anyagot jelent.

Élöhely olyan hely vagy helytípus, ahol egy élölény vagy populáció a természetben elöfordul.

In-situ feltételek olyan feltételeket jelentenek, ahol a genetikai eröforrások ökológiai rendszereken belül és természetes élöhelyeken léteznek, illetve háziasított és termesztett fajok esetében abban a környezetben élnek, hol megkülönböztetö sajátságaik kifejlödtek.

In-situ védelem ökológiai rendszerek és természetes élöhelyek megörzését és a fajok életképes populációinak helyreállítását és fenntartását jelenti természetes környezetükben, valamint háziasított vagy termesztett fajok esetében abban a környezetben, melyben a rájuk jellemzö tulajdonságaik kifejlödtek.

Védett terület meghatározott védelmi cél érdekében létesített vagy szabályozott és fenntartott, földrajzilag meghatározott területet jelent.

Regionális gazdasági integrációs szervezet egy adott régió szuverén államaiból alakult olyan szervezetet jelent, amelyre a tagállamok átruházták az ezen Egyezményben szabályozott ügyekkel kapcsolatos illetékességüket, és amely saját szabályzata szerint, megfelelö felhatalmazással rendelkezik az egyezmény aláírására, ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására és életbeléptetésére.

Fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történö használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévö lehetöséget a jelen és jövö generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére.

Technológia magában foglalja a biotechnológiát.

3. Cikkely

Alapelv
Az Egyesült Nemzetek Kartájával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban az Államok szuverén joga a saját eröforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint, s felelössége annak biztosítása, hogy törvénykezési vagy ellenörzési területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívül esö területek környezetében.

4. Cikkely

Illetékességi kör
Tekintettel más Államok jogaira, hacsak kifejezetten nem rendelkezik másként az Egyezmény, ezen Egyezmény rendelkezései minden Szerzödö Fél vonatkozásában érvényesek

a) a biológiai sokféleség komponenseinek esetében a nemzeti illetékesség határain belül, és

b) azon folyamatokra és tevékenységekre – tekintet nélkül arra, hogy hatásuk hol jelentkezik -, amelyeket fennhatóságuk vagy ellenörzésük alatt, nemzeti fenségterületükön vagy azon kívül végeznek.

5. Cikkely

Együttmüködés
Minden Szerzödö Fél – amennyire csak lehetséges és megfelelö – együttmüködik más Szerzödö Felekkel közvetlenül, vagy ahol lehetséges, ott az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, a nemzeti fennhatóság határain kívül esö területek vonatkozásában, valamint a kölcsönös érdekeket érintö más ügyekben a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható alkalmazása érdekében.

6. Cikkely

Általános rendszabályok a megörzésre és fenntartható hasznosításra
Minden Szerzödö Fél, a sajátos feltételeinek és képességeinek megfelelöen

a) nemzeti stratégiákat, terveket vagy programokat dolgoz ki a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható hasznosítására, vagy e célra adaptál már meglévö stratégiákat, terveket vagy programokat, amelyek tükrözik, többek között, az ezen Egyezményben felsorolt és az érintett Szerzödö Félre vonatkozó intézkedéseket; és

b) belefoglalja, amennyire csak lehet és megfelelö a biológiai sokféleség megörzését és fenntartható hasznosítását az ágazati vagy ágazatközi tervekbe, programokba és szakpolitikai tevékenységbe.

7. Cikkely

Azonosítás és ellenörzés
Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö különösen a 8. és 10. Cikkelyben foglaltak céljából

a) azonosítja a biológiai sokféleség azon komponenseit, melyek fontosak a megörzés és fenntartható használat szempontjából, figyelembe véve az I. Mellékletben foglalt kategóriákra utaló listát;

b) ellenörzi mintavétel és más módszerek útján a biológiai sokféleség fenti a) bekezdés szerint meghatározott komponenseit, különös figyelmet fordítva azokra, amelyek sürgös védelmi intézkedéseket igényelnek és azokra, amelyek a fenntartható hasznosításra a legnagyobb lehetöséget kínálják;

c) azonosítja azokat a folyamatokat és tevékenységfajtákat, amelyeknek jelentékeny vagy valószínüleg jelentös mértékü a káros hatása a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható hasznosítására, továbbá ellenörzi a hatásaikat mintavétellel és más módszerek segítségével;

d) kezeli és szervezi valamilyen eljárással a fenti a), b) és c) bekezdések szerinti azonosítási és ellenörzési tevékenységekböl származó adatokat.

8. Cikkely

In-situ védelem
Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö;

a) létrehozza a védett területek rendszerét, vagy olyan területeket, ahol a biológiai sokféleség megörzése érdekében speciális intézkedéseket kell tenni;

b) irányelveket dolgoz ki, ahol szükséges, a védett területek, vagy az olyan területek kiválasztására, kijelölésére és kezelésére, ahol a biológiai sokféleség megörzésére speciális intézkedéseket kell tenni;

c) akár a védett területeken belül, akár azokon kívül szabályozza vagy kezeli azokat a biológiai eröforrásokat, amelyek a biológiai sokféleség megörzéséhez fontosak, tekintettel azok megörzésének és fenntartható hasznosításának biztosítására;

d) elösegíti az ökológiai rendszerek, természetes élöhelyek védelmét és a fajok életképes populációinak fenntartását természetes környezetükben;

e) elösegíti a védett területekkel szomszédos területeken a környezetileg helyes és fenntartható fejlödést ezen területek további védelme céljából;

f) rehabilitálja és helyreállítja a degradálódott ökológiai rendszereket, és elösegíti a veszélyeztetett fajok megújulását, többek között, tervek vagy más kezelési stratégiák kidolgozásával és megvalósításával;

g) eszközöket biztosít vagy tart fenn a biotechnológia eredményeként létrejött olyan módosított élö szervezetek hasznosításából és kibocsátásából eredö kockázatok szabályozására, kezelésére vagy ellenörzésére, amelyeknek valószínüleg a biológiai sokféleség megörzését és fenntartható hasznosítását érintö káros környezeti hatásaik vannak, beleértve az emberi egészséget érintö kockázatok számításba vételét is;

h) az ökológiai rendszereket, élöhelyeket vagy fajokat veszélyeztetö idegen fajok betelepítését megelözi vagy ellenörzi, illetöleg megsemmisíti azokat;

i) eröfeszítéseket tesz azon feltételek biztosítása érdekében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a biológiai sokféleség jelenlegi felhasználása és megörzése, valamint komponenseinek fenntartható hasznosítása egymással összeegyeztethetö legyen;

j) nemzeti jogalkotása keretében tekintetbe veszi, megörzi és fenntartja a hagyományos életmódokat megtestesítö bennszülött és a helyi közösségeknek a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható hasznosítása szempontjából fontos ismereteit, újításait és módszereit, továbbá elösegíti azok szélesebb körü alkalmazását ezen ismeretek, újítások és módszerek birtokosainak jóváhagyásával és bevonásával, valamint ösztönzi az ilyen ismeretek, újítások és módszerek alkalmazásából eredö haszon egyenlö elosztását;

k) kidolgozza vagy karbantartja a veszélyeztetett fajok és populációk védelméhez szükséges jogszabályokat és/vagy más szabályozó rendelkezéseket;

l) szabályozza vagy kezeli a tevékenységek megfelelö folyamatait és kategóriáit, ahol a 7. Cikkely szerint, a biológiai sokféleséget jelentösen károsító hatást állapítottak meg; és

m) együttmüködik pénzügyi és más támogatás nyújtásával, különösen a fejlödö országok számára a fenti a)-l) bekezdésekben körülírt in-situ védelem érdekében.

9. Cikkely

Ex-situ védelem
Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö, föképpen az in-situ intézkedések kiegészítése céljából

a) intézkedéseket hoz a biológiai sokféleség komponenseinek ex-situ védelmére, lehetöleg azok származási országában;

b) megteremti és fenntartja a növények, állatok és mikroorganizmusok ex-situ megörzésének, valamint kutatásának feltételeit, elsösorban a genetikai források származási országaiban;

c) intézkedéseket hoz a veszélyeztetett fajok rehabilitációjára és helyreállítására, valamint megfelelö feltételek között történö visszatelepítésükre természetes élöhelyeikre;

d) szabályozza és irányítja a biológiai eröforrásoknak a természetes élöhelyekröl az ex-situ megörzés céljára való begyüjtését oly módon, hogy ez ne veszélyeztesse az ökológiai rendszereket és a fajok in-situ populációit, kivéve, ha speciális, ideiglenes ex-situ intézkedésekre van szükség a fenti c) bekezdés értelmében; és

e) együttmüködik pénzügyi és más támogatás nyújtásában a fenti a)-d) bekezdések szerinti ex-situ védelem céljából és az ex-situ megörzés eszközeinek létrehozásában és fenntartásában a fejlödö országokban.

10. Cikkely

A biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható hasznosítása
Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö;

a) integrálja a biológiai eröforrások megörzésével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos szemléletet a nemzeti döntéshozatalban;

b) a biológiai eröforrások hasznosítására vonatkozó intézkedéseket tesz a biológiai sokféleséget érintö káros hatások elkerülése és minimalizálása érdekében;

c) védelmezi és ösztönzi a biológiai eröforrásoknak a szokásos felhasználását, amely a védelem vagy a fenntartható hasznosítás követelményeivel összeegyeztethetö hagyományos gazdálkodási gyakorlattal összhangban van;

d) támogatja a helyi lakosságot a helyreállító tevékenység kidolgozásában és végrehajtásában az olyan lepusztult területeken, ahol a biológiai sokféleség lecsökkent; és

e) ösztönzi az együttmüködést az állami hatóságok és a magánszektor között a biológiai eröforrások fenntartható felhasználására vonatkozó módszerek kifejlesztésében.

11. Cikkely

Ösztönzö intézkedések
Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö gazdasági és társadalmi szempontból alkalmas intézkedéseket hoz, amelyek ösztönzöen hatnak a biológiai sokféleség komponenseinek megörzésére és fenntartható használatára.

12. Cikkely

Kutatás és képzés
A Szerzödö Felek figyelembe véve a fejlödö országok sajátos szükségleteit

a) programokat szerveznek és folytatnak a biológiai sokféleség és komponensei meghatározására, védelmére és fenntartható hasznosítására szolgáló módszerek tudományos és technikai oktatására, illetve a képzésre, továbbá támogatják a fejlödö országok sajátos igényeit figyelembe vevö ilyen oktatást és képzést;

b) támogatják és ösztönzik az olyan kutatásokat, amelyek a biológiai sokféleség megörzését és fenntartható használatát segítik elö, különösen a fejlödö országokban, többek között a Szerzödö Felek Konferenciájának határozataival összhangban, amelyeket a Tudományos, Technikai és Technológiai Tanácsadó Segédtestület javaslatai alapján hoznak; és

c) a 16., 18. és 20. Cikkelyekkel összhangban elösegítik a biológiai sokféleségre vonatkozó kutatás tudományos eredményeinek felhasználását a biológiai eröforrások megörzését és fenntartható hasznosítását szolgáló módszerek kifejlesztésére, valamint együttmüködnek ennek érdekében.

13. Cikkely
Közoktatás és tájékoztatás
A Szerzödö Felek

a) elösegítik és ösztönzik a biológiai sokféleség megörzésének fontosságára és az ahhoz szükséges intézkedésekre vonatkozó ismeretek megértését, valamint a hírközlö eszközökön keresztüli terjesztését és ezen témakörök oktatási programokba való felvételét; és

b) szükség szerint együttmüködnek más Államokkal és nemzetközi szervezetekkel az oktatást és a tájékozottságot szolgáló olyan programok fejlesztésében, amelyek a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható használatára vonatkoznak.

14. Cikkely

Hatásvizsgálat és a káros hatások minimalizálása

1. Minden Szerzödö Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelö

a) alkalmas eljárásokat vezet be, amelyek elöírják azon terveire vonatkozó környezeti hatások vizsgálatát, amelyek valószínüleg jelentös káros hatással lesznek a biológiai sokféleségre, azzal a céllal, hogy az ilyen hatásokat elkerüljék vagy minimalizálják, és ahol alkalmas, lehetövé teszi a nyilvánosság részvételét az ilyen eljárásokban;

b) megfelelö intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy kellöen figyelembe vegyék az olyan programjainak és politikai lépéseinek környezeti követelményeit, amelyeknek feltehetöen jelentös mértékü a káros hatása a biológiai sokféleségre;

c) kölcsönösségi alapon elösegíti a bejelentést, információcserét és a konzultációt a fennhatósága vagy ellenörzése alá tartozó azon tevékenységekröl, amelyek valószínüleg jelentös mértékben károsan befolyásolják más Államok vagy a nemzeti illetékességen kívül esö területek biológiai sokféleségét, elösegítve a megfelelö kétoldalú, regionális vagy sokoldalú megegyezések megkötését;

d) a fennhatósága vagy ellenörzése alatt keletkezö, más Államok fennhatósága alá tartozó területek vagy a nemzeti illetékességén kívül esö területek biológiai sokféleségét fenyegetö, vagy súlyos veszély vagy kár esetén azonnal értesíti a potenciálisan érintett Államokat erröl a veszélyröl vagy károsodásról, valamint kezdeményezi az ilyen veszélyt vagy károsodást megelözö; vagy minimalizáló intézkedéseket;

e) elösegíti a természeti vagy akár más okból keletkezett és a biológiai sokféleséget súlyosan és közvetlenül fenyegetö veszélyt jelentö tevékenységekkel vagy eseményekkel kapcsolatos szükségintézkedésekre vonatkozó nemzeti programokat, valamint bátorítja a nemzetközi együttmüködést az említett nemzeti eröfeszítések kiegészítésére, és – ahol szükséges és az érintett Államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek egyetértésével találkozik – közös biztonsági terv kidolgozására.

2. A Felek Konferenciája – az elvégzendö elemzések alapján – vizsgálja a biológiai sokféleség károsodásával kapcsolatos felelösség és jóvátétel ügyét, beleértve a helyreállítást és a kártérítést, kivéve, ha az ilyen felelösség kizárólagosan belügy.

15. Cikkely

A genetikai eröforrások hozzáférhetösége

1. Elismerve az Államok szuverén jogát a nemzeti eröforrásaik felett, a genetikai eröforrások hozzáférhetöségének meghatározása a nemzeti kormányok fennhatósága alá tartozik, és a nemzeti törvénykezésnek van alárendelve.

2. Minden Szerzödö Fél törekszik olyan feltételek megteremtésére, amelyek megkönnyítik a genetikai eröforrások hozzáférhetöségét más Szerzödö Fél által folytatandó, környezeti szempontból megfelelö felhasználásra, és amelyek nem eredményeznek ezen Egyezmény célkitüzéseit hátráltató korlátozásokat.

3. Ezen Egyezmény céljára az ebben, valamint a 16. és 19. Cikkelyben említett valamely Szerzödö Fél által nyújtott genetikai eröforrások alatt csak azok értendök, melyeket olyan Szerzödö Felek adnak, amelyek ezen eröforrások származási országai, vagy olyan Felek, amelyek e genetikai eröforrásokra az Egyezménnyel összhangban tettek szert.

4. A hozzáférhetöség, ahol megengedett, kölcsönösen elfogadott feltételek szerint és ezen Cikkely rendelkezéseinek megfelelöen valósul meg.

5. A genetikai eröforrások hozzáférhetösége az eröforrásokat adó Szerzödö Fél elözetesen közölt beleegyezésétöl függ, kivéve, ha e Fél másként határoz.

6. Minden Szerzödö Fél törekszik a más Szerzödö Felektöl származó genetikai eröforrásokon alapuló tudományos kutatás fejlesztésére és folytatására, az ilyen Szerzödö Felek teljes körü részvételével, és ahol lehetséges, az ilyen Szerzödö Feleknél.

7. Minden Szerzödö Fél megfelelöképpen jogi, igazgatási vagy politikai intézkedéseket tesz a 16. és 19. Cikkelyek alapján, illetöleg, ahol szükséges, ott a 20. és 21. Cikkelyek által meghatározott pénzügyi mechanizmuson keresztül, abból a célból, hogy biztosítsa a kutatás és fejlesztés eredményeinek és a genetikai eröforrások kereskedelmi és más hasznosításából származó haszonnak a méltányos és egyenlö módon történö megosztását azzal a Szerzödö Féllel, amelyik ezeket az eröforrásokat biztosítja. Ezt a megosztást kölcsönösen elfogadott feltételek mellett kell megvalósítani.

16. Cikkely

A technológia hozzáférhetösége és átadása

1. Minden Szerzödö Fél, elismerve, hogy a technológia magában foglalja a biotechnológiát, és mind a technológia hozzáférhetösége, mind annak átadása a Szerzödö Felek között alapvetöen fontos ezen Egyezmény céljainak eléréséhez, kötelezi magát ezen Cikkely rendelkezéseinek megfelelöen a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható hasznosítása vagy a genetikai erforrások felhasználása szempontjából lényeges és jelentös környezetkárosítást nem okozó technológiák más Szerzödö Felek általi hozzáférhetöségének és a nekik való átadásának a biztosítására és/vagy elösegítésére.

2. A fenti 1. bekezdésben említett technológiák hozzáférhetöségét és átadását biztosítja és/vagy elösegíti a fejlödö országok számára kedvezö és a legelönyösebb feltételek mellett, beleértve – ahol ez kölcsönösen elfogadott – a koncessziós és a kedvezményes feltételeket, és ahol szükséges a 20. és 21. Cikkelyekben rögzített pénzügyi eljárásokkal összhangban. Szabadalmakat és más szellemi jogokat érintö technológia esetén, az ilyen hozzáférhetöséget és átadást oly módon kell biztosítani, hogy az elismerje a szellemi tulajdonjogok megfelelö és hatékony védelmét és megfeleljen azoknak. E bekezdés alkalmazásának összhangban kell lennie az alábbi 3., 4. és 5. bekezdésekkel.

3. Minden Szerzödö Fél megfelelöképpen jogalkotási, közigazgatási vagy politikai intézkedéseket hoz azzal a céllal, hogy a Szerzödö Felek, különösen azok a fejlödö országok, amelyek genetikai eröforrásokat biztosítanak, kölcsönös egyeztetett feltételek mellett hozzájussanak azokhoz a technológiákhoz és átvehessék azokat, amelyek ezen forrásokat hasznosítják, beleértve a szabadalommal vagy más szellemi tulajdonjogokkal védett technológiát, ahol szükséges a 20. és 21. Cikkelyek rendelkezései szerint, a nemzetközi joggal összhangban és az alábbi 4. és 5. bekezdések figyelembevételével.

4. Minden Szerzödö Fél megfelelöképpen jogalkotási, közigazgatási és politikai intézkedéseket tesz azzal a céllal, hogy a magánszektor elösegítse a fenti 1. bekezdésben említett technológia hozzáférhetöségét, közös fejlesztését és átadását a fejlödö országok állami intézményeinek, valamint magánszektorának hasznosításra, és ebben a vonatkozásban aláveti magát az ezen Cikkely 1., 2. és 3. bekezdésében foglalt kötelezettségeknek.

5. A Szerzödö Felek, felismerve, hogy a szabadalmak és más szellemi tulajdonjogok hatással lehetnek a jelen Egyezmény végrehajtására, ebben a tekintetben együttmüködnek – a nemzeti jogalkotásnak és a nemzetközi jognak a tekintetbevételével – annak biztosítására, hogy ezen jogok segítsék és ne hátráltassák ezen Egyezmény céljainak megvalósítását.

17. Cikkely

Információcsere
1. A Szerzödö Felek elösegítik minden nyilvánosan rendelkezésre álló forrásból a biológiai sokféleség megörzésével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos információk cseréjét, figyelembe véve a fejlödö országok sajátos szükségleteit.

2. Az ilyen információcsere magában foglalja a müszaki, tudományos és társadalmi-gazdasági kutatás eredményeinek cseréjét, valamint a képzési és felmérési programokra vonatkozó információkat, szakismereteket, a bennszülöttek ismereteit és a hagyományos ismereteket önmagukban véve, valamint a 16. Cikkely 1. bekezdésében említett technológiákkal együttesen. Ahol lehetséges, ott magában foglalja az információ visszajuttatását is.

18. Cikkely

Müszaki és tudományos együttműködés

1. A Szerzödö Felek támogatják a nemzetközi müszaki és tudományos együttüködést a biológiai sokféleség megörzése és fenntartható hasznosítása területén, ahol szükséges, ott a megfelelö nemzetközi és nemzeti intézményeken keresztül.

2. Minden Szerzödö Fél támogatja a müszaki és tudományos együttmüködést más Szerzödö Felekkel, különösen a fejlödö országokkal, ezen Egyezmény megvalósítása érdekében, többek között a nemzeti politikai célkitüzések fejlesztésén és megvalósításán keresztül. Az ilyen együttmüködés támogatásakor különösen figyelemmel kell lenni a nemzeti adottságok fejlesztésére és erösítésére, az emberi eröforrások és az intézmények fejlesztésével.

3. A Felek Konferenciája, az elsö találkozón meghatározza az elszámolási eljárások létrehozásának módját a müszaki és tudományos együttmüködés támogatására és megkönnyítésére.

4. A Szerz9d9 Felek – ezen Egyezmény célkitüzéseinek megfelelöen – a nemzeti jogalkotással és politikájukkal összhangban elösegítik és fejlesztik a technológiák fejlesztésére és felhasználására vonatkozó együttmüködési módszereket, beleértve a bennszülött közösségek technológiáit és a hagyományos technológiákat. E cél érdekében a Szerz9d9 Felek támogatják az együttmüködést a személyzet kiképzésében és a szakemberek cseréjében is.

5. A Szerzödö Felek – kölcsönös megegyezéstöl függöen – elösegítik ezen Egyezmény célkitüzéseinek megfelelö technológiák fejlesztésére közös kutatási programok és közös vállalkozások létrehozását.

19. Cikkely

A biotechnológia kezelése és az abból származó haszon elosztása

1. Minden Szerzödö Fél megfelelöképpen jogalkotási, közigazgatási vagy politikai intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a biotechnológiai kutatási tevékenységekben való hatékony részvételt azon Szerzödö Felek és különösen a fejlödö országok számára, amelyek ezen kutatásokhoz a genetikai eröforrásokat biztosítják, és ahol az lehetséges az ilyen Szerzödö Feleknél.

2. Minden Szerzödö Fél megtesz minden gyakorlatilag lehetséges intézkedést a többi Szerzödö Fél, különösen a fejlödö országok számára – igazságos és méltányos alapon – az utóbbi Szerzödö Felek által biztosított genetikai eröforrásokon alapuló biotechnológiákból származó eredményekhez és hasznokhoz való hozzáférhetöség prioritásának támogatására és elösegítésére. Ez a hozzáférés kölcsönösen elfogadott feltételek szerint történik.

3. A Felek tekintetbe veszik egy olyan jegyzökönyv szükségességét és módozatait, amely megfelelö eljárásokat dolgoz ki, beleértve különösen az elözetes tájékoztatási megegyezést a biotechnológia eredményeként létrejött bármely élö, módosított szervezet biztonságos szállítása, kezelése és felhasználása területén, amely kedvezötlen hatással lehet a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható hasznosítására.

4. Minden Szerzödö Fél közvetlenül biztosítja vagy a fennhatósága alá tartozó és a fenti 3. bekezdésben hivatkozott szervezeteket biztosító bármely természetes vagy jogi személy számára elöírja, hogy biztosítsa azon Szerzödö Fél számára, amelynek ezeket a szervezeteket szállítják, a felhasználásra és a biztonsági rendszabályokra vonatkozó, rendelkezésre álló összes információt, amelyet ez utóbbi Szerzödö Fél megkövetel az ilyen szervezetek kezeléséhez, továbbá minden rendelkezésre álló információt a specifikus szervezetek lehetséges káros hatásáról.

20. Cikkely

Pénzügyi források
1. Minden Szerzödö Fél kötelezi magát arra, hogy lehetöségei szerint pénzügyi támogatást és ösztönzöket biztosít az olyan nemzeti tevékenységekhez, amelyek ezen Egyezmény célkitüzéseinek elérését segítik elö nemzeti terveivel, prioritásaival és programjaival összhangban.

2. A fejlett ország Felek új és pótlólagos pénzügyi forrásokat biztosítanak arra, hogy lehetövé tegyék a fejlödö ország Felek számára az ezen Egyezmény kötelezettségeinek teljesítésére tett intézkedések megvalósításából eredö, a megállapodások szerinti teljes többletköltségek fedezését és a rendelkezéseiböl adódó elönyök kihasználását; és amely költségek tekintetében a fejlödö ország Fél és a 21. Cikkelyben hivatkozott intézményi rendszer megegyeztek összhangban a Felek Konferenciája által megállapított politikával, stratégiával, program-prioritásokkal, alkalmassági kritériumokkal, valamint a többletköltségek iránymutató listájával. Más Felek, beleértve azokat az országokat, amelyek a piacgazdaságra való átalakulás folyamatán mennek keresztül, önként vállalhatják magukra a fejlett ország Felekre vonatkozó kötelezettségeket. Ezen Cikkely célja érdekében a Felek Konferenciája az első ülés alkalmával létrehozza a fejlett ország Felek és azon Felek listáját, amelyek önként vállalják a fejlett ország Felekre vonatkozó kötelezettségeket. A Felek Konferenciája idöszakonként felülvizsgálja, és ha szükséges, módosítja a listát. Más országokból és forrásokból önkéntes alapon történö hozzájárulásokat szintén bátorítják. Ezen kötelezettségek megvalósítása során számításba veszik az összegek megfelelöségének, elöreláthatóságának és idöbeli folyósításának szükségességét és a terhek megosztásának fontosságát a listán szereplö, támogatást nyújtó Felek között.

3. A fejlett ország Felek biztosíthatják, a fejlödö ország Felek pedig igénybe vehetik az ezen Egyezmény megvalósításával kapcsolatos pénzügyi forrásokat bilaterális, regionális és más multilaterális csatornákon keresztül is.

4. Az, hogy a fejlödö ország Felek ténylegesen milyen mértékben tesznek eleget az ezen Egyezményben elöírt kötelezettségeiknek, a fejlett ország Felek pénzügyi forrásokkal és technológiaátadással kapcsolatos kötelezettségeinek tényleges végrehajtásától függ, és teljes mértékben számításba kell venni azt a tényt, hogy a fejlödö ország Felek számára az elsö és mindent felülmúló prioritást jelent a gazdasági és a társadalmi fejlödödés és a szegénység felszámolása.

5. A Felek teljes mértékben számításba veszik a legkevésbé fejlett országok speciális szükségleteit és sajátos helyzetét a pénzügyi támogatásra és a technológiaátadásra vonatkozó tevékenységük során.

6. A Szerzödö Felek figyelembe veszik továbbá azokat a sajátos körülményeket, amelyeket a biológiai sokféleség eloszlásából és elhelyezkedéséböl adódó függöség eredményez a fejlödö ország Felek körében, különösen a kis szigetállamokban.

7. Tekintetbe veszik továbbá a fejlödö országok sajátos helyzetét, beleértve az olyan, környezeti szempontból legsebezhetöbbekét, mint amelyek arid vagy szemiarid éghajlatú térségekkel, tengerparti és hegyvidéki területekkel rendelkeznek.

21. Cikkely

Pénzügyi mechanizmus
1. Ezen Egyezmény céljait teljesítendö, létre kell hozni egy mechanizmust a fejlödö ország Felek számára az anyagi eröforrások biztosítása érdekében, adományozási és koncessziós alapon, amelynek alapvetö elemeit ez a Cikkely írja le. A mechanizmus a Felek Konferenciájának felügyelete és irányítása alatt müködik, valamint annak tartozik elszámolási kötelezettséggel, ezen Egyezmény megvalósítása érdekében. Ezen mechanizmus müködését olyan intézményi struktúra valósítja meg, amelyet a Felek Konferenciájának elsö ülése határozhat majd meg. Ezen Egyezmény céljai érdekében a Felek Konferenciája határozza meg az ilyen források hozzáférhetöségére és felhasználására vonatkozó politikát, stratégiát, program prioritásokat és az alkalmasság kritériumait. A hozzájárulásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy számításba vegyék a 20. Cikkelyben hivatkozott összegek elöreláthatóságának, megfelelö voltának és idöbeli folyósításának szükségességét, összhangban a Felek Konferenciája által idöszakonként meghatározott szükséges források összegével, valamint a 20. Cikkely 2. bekezdésében hivatkozott listára felvett, támogatást nyújtó Felek közötti tehermegosztás fontosságát. Önkéntes hozzájárulás is tehetö a fejlett ország Felek és más országok által, illetve más forrásokból. A mechanizmus demokratikus és nyílt irányítási rendszer keretében müködik.

2. Ezen Egyezmény célkitüzéseinek megfelelöen, a Felek Konferenciája az elsö ülés alkalmával meghatározza a politikát, stratégiát és program prioritásokat, valamint a pénzügyi források hozzáférhetöségének és felhasználásának részletes kritériumait és irányelveit, beleértve az ilyen felhasználás rendszeres nyomon követését és értékelését. A Felek Konferenciája a pénzügyi mechanizmus müködtetésével megbízott intézményi struktúrával történt konzultáció után határoz a fenti 1. bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezésekröl.

3. A Felek Konferenciája az Egyezmény hatálybalépését követöen nem kevesebb mint két évvel és azután rendszeresen áttekinti az ezen Cikkelyben megállapított mechanizmus hatékonyságát, beleértve a fenti 2. bekezdésben hivatkozott kritériumokat és irányelveket. Az ilyen felülvizsgálatok alapján, ha szükséges, megfelelö intézkedést foganatosít a mechanizmus hatékonyságának javítására.

4. A Szerzödö Felek fontolóra veszik a meglevö pénzügyi intézmények megerösítését, hogy a biológiai sokféleség megörzésére és fenntartható használatára a pénzügyi eröforrásokat biztosítsák.

22. Cikkely

Kapcsolat más nemzetközi egyezményekkel

1. A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik semelyik Szerzödö Fél bármely létezö nemzetközi megállapodásból származó jogait és kötelezettségeit, kivéve, ahol azon jogok kötelezettségek gyakorlása komoly károsodást vagy veszélyt jelentene a biológiai sokféleség szempontjából.

2. A Szerzödö Felek a jelen Egyezményt a tengeri környezet vonatkozásában az Államoknak a tengerjogi egyezményböl fakadó jogaival és kötelezettségeivel megegyezöen valósítják meg.