Kiss Eszter Veronika
A csángóság került a figyelem középpontjába a hétvégén. A Kisebbségekért –
Pro Minoritate Alapítvány szervezésében szombaton hetedik alkalommal
rendezték meg a Budapesti Csángó Fesztivált, amelynek fővédnökségét –
ahogy eddig minden évben – idén is Orbán Viktor vállalta magára.
A nagyszabású rendezvénynek hagyományosan a Petőfi Csarnok adott helyet,
amely zsúfolásig megtelt a csángó kultúra iránt érdeklődőkkel. A
színvonalas műsor és a hajnalig tartó táncház során moldvai és gyimesi
hagyományőrzők valamint magyarországi népzenészek legjobbjai mutatták be a
csángóság különösen gazdag és archaikus folklórkincsét.
A fesztivált azzal a céllal hozta létre a Pro Minoritate és néhány
népzenész, történész és Magyarországon élő csángó, hogy ráirányítsák a
közvélemény figyelmét a csángó magyarság helyzetére és a létüket fenyegető
kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, amelyek elsősorban a
román politika erőszakos asszimilációs törekvéseiből fakadnak.
Változatos, érdekfeszítő és pergő műsort állított össze a két szerkesztő.
Diószegi László és Nagy Bercel idén elsősorban a hagyomány rétegződését és
továbbadásának folyamatát kívánta bemutatni, így az eredeti népi
hangszeres felállás mellett a mai gyakorlatban népszerűvé vált rezesbandán
és a dzsessz hatására megjelent szaxofonokon is megszólaltak a
többszázéves dallamok. A zene mellett dokumentumfilmek, mesék,
koreográfiák valamint megható záróimádság segítette a közönséget, hogy a
rendkívül sokrétű és összetett csángó kultúra mélyebb összefüggéseit
megérthessék.
Az idei év egyik meglepetése az a néhány perc volt, amikor a hagyomány
apáról fiúra való átadását mutatta be fiával közös muzsikálásban Berecz
András és Benke Pál, valamint a Vizeli Balázs és Havasréti Pál
tanítványaival, a gyimesi Tücsök zenekarral. A műsorszerkesztők mindegyik
csángók lakta vidéket megjelenítették a színpadon a közel félszáz
gyimesbükki, klézsei, somoskai, lujzikalagori, külsőrekecsini és bacsoji
hagyományőrző, Szabó Dániel, Unger Balázs, Fábri Géza, Szokolay Balázs,
Kerényi Róbert, a Somos, Zurgó és Egyszólam együttesek, az Ordasok
Néptáncegyüttes valamint Vitézi Zsófia észak-moldvai filmfelvételeinek
segítségével. A színes műsort hajnalig tartó táncház követte, sűrűn
cserélődő zenekarokkal és rövid táncblokkokkal. Mivel az északi csángók
közül idén nem sikerült vendéget hívni, Harangozó Imre és Csoma Gergely
előtérben elhelyezett fotókiállításának beszédes képei az ő
mindennapjaikat mutatták be. A rendezvényen nagy számmal jelentek meg a
Magyarországon tartózkodó csángók is.
A fesztivál programjához kapcsolódóan pénteken Veszélyeztetett európai
kisebbségi kultúrák az oktatásban címmel konferenciát tartottak Németh
Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, Szép Gyula és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ
szakértői, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke
Lászlóffy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke és több
európai kisebbségi oktatásügyi szakértő részvételével. Bár a moldvai
csángók magyar nyelvű oktatásáról szóló rendezvényre meghívták a Bákó
megyei hivatalos román szerveket is, egyikük sem jött el, így a tervezett
párbeszéd az illetékes tanügyi prefektussal és a moldvai
iskolaigazgatókkal elmaradt. A konferencián az előadók ismertették az
elmúlt időszak kísérleteit és eredményeit.
Az elmúlt néhány évben a magyarországi külpolitikai erőfeszítések hatására
számos nemzetközi eredményt sikerült elérni a csángó magyar kisebbség
nemzeti kultúrájának megmentése érdekében. Két éve az Európa Tanács
Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága elfogadtaTytti Isohookana
Asunmaa finn raportőr jelentését a moldvai csángókról, amely kimondja,
hogy ez a népcsoport "a magyar nyelv egy korai változatát beszéli, ősi
hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriz, amely
különleges értéket jelent Európa számára". A másik komoly előrelépés az
oktatás területén történt: a nehézségek ellenére az idén két faluban –
Klézsén és Pusztinán – már beindulhatott a magyar nyelv hivatalos
oktatása.
A konferencián részt vevők megfogalmazták: az alsófoktól egészen az
egyetemekig ívelő magyar nyelvű oktatási program kidolgozására van szükség
a csángók kultúrájának megőrzése érdekében. Az előadók egyetértettek
abban, hogy rendkívül fontos a szülőfaluban megoldott előkészítő
anyanyelvi okatás, enélkül ugyanis azok a diákok, akik magyarul
szeretnének tanulni, szüleiktől távol, nyelvi nehézségekkel küszködve
komoly hátrányokkal kezdenek neki tanulmányaiknak. A csángó származású
Bilibók Jenő szólt arról is, hogy erősíteni kell a csángók magyar
identitását, ehhez pedig magyar anyanyelvű elitképzésükre van szükség.
