krisztusom kívüled
(barka, reggeli imádság)
krisztusom kívüled nincs kihez járulnom
ily beteg voltomban nincs kitől gyógyulnom
nincs ki fekélyemből ki által tisztulnom
veszélyes vermemből és megszabadulnom
gyújtsd meg szövétnekit áldott szent igédnek
és bennem virraszd fel napját kegyelmednek
hozd fel rám napodat nékem is jó reggel
hogy szolgálhassalak serényebben téged
dicsértessél atyám isten magasságban
a te szent fiaddal ott fenn méltóságban
és a szentlélekkel mi vigasztalónkkal
háromság egy isten áldj meg dolgainkban
szól a kukuk, szól
(béd, párosító)
szól a kukuk szól ki kapuján szól
barna leány őteződik
kinn a bárány forgatózik
szól a kukuk szól
szól a kukuk szól ki kapuján szól
kit adsz nékem király bíró
kivel bécsbe menjek
s e ződ fának árnyékjában
kivel beszélgessek
jános öcsével jános öcsével
szép ő maga, szép gunyája,
gyingyes dolomántja
szól a kukuk szól ki kapuján szól
jános öcsém ződ erdőbe
fémlik a kard az övébe
szól a kukuk szól
ne aludj el
(menyhe, hajnalkiáltó – ének)
ne aludj el két szememnek világa
mert majd fölgyön potus anni csillaga
egyik csillag kostyál jános csillaga
másik csillag potus anni csillaga
akit adtam a jegygyűrűt add vissza
homály fogta gyémánt kövét nem tiszta
hej dunna dunna
(zsére, ágyvivésnél)
hej dunna dunna de puha
párosan fekszünk alája
ej haj a lánynak baja lesz
sej esztendőre fia lesz
sej ha fia lesz de jó lesz
sej katonának való lesz
erre gyere amerre én
úgy tudod meg hol lakok én
gyertyavilágot gyújtok én
barna legényt szeretek én
szeretőmnek szeme-szája
többet ér mint a pajtája
mert pajtája fekete gyász
de galambom aranykalász
szeretőmnek szemöldöke
többet ér mint a hatökre
mert hatökre szántóvető
de galambom csókra termő
dunna dunna csipkés dunna
de sok legény alábújna
még olyan is alábújna
szent györgy napig elaludna
adjon isten belé áldást
esztendőre egy kis lyánykát híjú
hajnal hasad
(menyhe, hajnalkiáltó – ének)
hajnal hasad csillag ragyog
mégis a lyányoknál vagyok
jaj istenem de szégyellem
hogy a hajnal itt ér engem
őszi harmat hideg eső
ősszel érik meg a szőlő
ha megérik borrá szűrik
potus annit férjhez kérik
s kostyál jános aranyvirág
nem kell annak gyertyavilág
megírja az a levelet
két ragyogó csillag mellett
kostyál jános aranybárány
aranybetű van a vállán
aki aztat elolvassa
potus anni neve rajta
potus anni pogácsája
végig gürült az utcába
hova-hova jó pogácsa
kostyál jános udvarába
s potus anni szőrszoknyaja
beakadt a kapufába
nem a kapufa fogta meg
kostyál jános ragadta meg híjú
hej madár madár
(zobor vidék, szerelmi bájolás)
hej madár madár kismadár
mi van a lábadon selyemszál
kötöm a kostyál jános lábára
vetem a gyuris viktor ágyára
hej viktor viktor mit gondolsz
beteg jános miért nem szólsz
főzzek neki kávét meggyógyul
leugrik az ágyról megcsókul
hej révész révész
(kolon, révészek nótája)
hej révész révész
ifjú magyar révész
vígy át a nagy hajón
neked adom neked
bizony néked adom
szép selyemkendőmöt
nem kell kedvemnek
szép szerelmemnek
bánatos szívemnek
hej révész révész
ifjú magyar révész
vígy át a nagy hajón
neked adom neked
bizony néked adom
szép aranygyűrűmöt
nem kell kedvemnek
szép szerelmemnek
bánatos szívemnek
hej révész révész
ifjú magyar révész
vígy át a nagy hajón
neked adom neked
bizony néked adom
szép hajadon lyányom
az köll kedvemnek
szép szerelmemnek
nincs bánat szívemben
adjátok adjátok
(zoborvidéki lakodalmas)
adjátok adjátok
minek is tartsátok
máma a tejetek
holnap meg a mienk
nem adjuk nem adjuk
nem korpán tartottuk
mézvel etetgettük
borval itatgattuk
nincs a fűzfának hegye
nincs a legénynek szeme
szeme vóna elmenne
itt nem szemtelenkedne
három liter pájinka
egy asszonnak micsoda
két liter bor melléje
mégse szédül meg tőle
jaj de kutya kedvem van
három liter bennem van
ha még három bennem lesz
annál kutyább kedvem lesz
devca oresanské
pod's nami na panské
pod zeleny hájek
sadit' majeránek
karton dunna de puha
kimaradtunk rózsám alóla
adná az isten valaha
ketten nyugodnánk alatta
híjú
a patakot folyóvíznek hívják
(kolon, lakodalmas)
a patakot folyóvíznek hívják
tőlem a szeretőm igen tiltják
verje meg az isten aki tiltja
mert én őtet nem hagyom el soha
lehullott a cidrusfa levele
bánatos a balkó veron szíve
ne szomorkodj megvan a te kedved
kit a világ úgy ítél tetőled
párta párta búre való párta
hogy a török régen le nem vágta
ha megfogom annyire hajítom
a tengerbe búval lenyomatom
mikor megyek a templomba esküdni
egyik könnyem a másikot éri
jaj istenem hogy fogok esküdni
ha nem fogok igazán szeretni
segélj el
(menyhe, koszorúkötés)
segélj el uram isten
ahová mink elindultunk
hegyeknek völgyébe
virágoknak mezejébe
téli ződ téli ződ
szép apró téli ződ
levelébe szép ződ
virágjában igen ékes
a vőlegény háza fölött
egy nagy felhő kerekedett
esik abból sűrű eső
mossa össze mind a kettőt
potus anni háza előtt
egy szép kis kert kerítetött
nyílik abba piros rózsa
kostyál jános leszakítja
# #11
# gömöri muzsika
#
az árgyélus kismadár
(gömör)
az árgyélus kismadár nem száll minden ágra
én sem fekszem minden nap a paplanos ágyba
szánj meg bánj meg szelíd galambocska
ángyomasszonyt lefektették a paplanos ágyba
engemet is lefektettek a szurgyik szájába
hej kontyom nagy gondom csak az az én panaszom
nem mehetek utcára legények számára
megkötik a lábamat a bölcső gombjára
hej kontyom nagy gondom csak az az én panaszom
egyik gyerek karomon a másik az ágyon
a harmadik bölcsőbe negyediket várom
hej kontyom nagy gondom csak az az én panaszom
táncrikoltások
(gömör)
az én gatyám három szél
járjuk mint a forgószél
három napig úgy járom
térgyig kopjék a lábom
vess figurát olyan cifrát
hogy a patkód hányjék szikrát
fényes a hold mégse nap
ne bocsásd meg forgasd meg
a tempóját ugy add meg
aki minket meggyaláz
pokolban legyen kanász
katonanóták
(berzéte)
el kell menni vagy már el kellett volna
ha a bánat a bús szívemen nem volna
de a bánat a bús szívemre rászállott
engem igaz útamra nem bocsájtott
el kell menni katonának messzire
itt kell hagyni a babámat nincs kire
terád hagyom legkedvesebb pajtásom
éljed vele világodat nem bánom
hazajöttem letöltöttem időmet
add vissza a régi volt szeretőmet
élted vele világodat idáig
én meg élem a koporsóm bezártáig
édesanyám fehérre meszelt háza
két kis évig lesz az fekete gyászba
az a két év majd lejár babám nem hiába vár
itt hagyom a berzéti nagy kaszárnyát
mikor kezdtem a kufferom pakolni
édesanyám akkor kezdett siratni
édesanyám ne sirass köszönöm a nevelést
két kis évig nem eszem a kenyerét
engem anyám ne sirass inkább pálinkát hozass
hadd mulasson a te katona fiad
nem magamtól álltam be katonának
édesanyám íratott be huszárnak
édesanyám íratott be sej-haj íratott
mikor még a gyenge karján ringatott
édesanyám kiállott a kapuba
sírva nézi hogy a fia katona
eridj haza édesanyám sej-haj nevelj mást
az is jó lesz katonának majd meglásd
házunk előtt mennek el a huszárok
édesanyám én is közéjük állok
én leszek az első század szakaszvezető
nem a világ ez a három esztendő
édesanyám ki a huszár ha én nem
ki nyergeli fel a lovat ha én nem
felnyergelem kesely lábú kis pej lovamat
őrnagy előtt megugratom magamat
sej haj elvitték a fiamat a nagykalapú jóskát katonának
fényes szuronyt választott magának
fényes szurony rózsafa a nyele
sej haj rá van írva nagy betűvel ferenc jóska neve
aludj el
(pozsony-csákány, altató)
aludj el magzatom szemem fénye
szegény életemnek egy reménye
örömest ringatlak szívemből óhajtlak
ó aludj aludj
amott van egy nagy ház
(péterfalva, rabének)
amott van egy nagy ház
törvényszék a neve
törvényszék a neve
hej de amit abban főznek
keserű a leve
abba van egy asztal
búval leterítve
búval leterítve
hej de azon van egy pohár
méreggel van tőtve
akárkié legyen
az a teli pohár
az a teli pohár
csak már értem jönne
a hirtelen halál
szállj el fecskemadár
gömörön keresztül
szombaton keresztül
vidd el a babámnak
ezt a szomorú hírt
ha kérdi hol vagyok
mondjad hogy rab vagyok
mondjad hogy rab vagyok
a szombati fegyház
vaságyán hervadok
térgyig bevasalva
könyökig a vérbe
könyökig a vérbe
szemem be van esve
a nagy sötétségbe
sötétség takaróm
vánkosom a tégla
vánkosom a tégla
kígyók békák szeme
a világító gyertya
ráolvasás igézet ellen
se kilenc se nyolc se hét se hat
se öt se négy se három se kettő se egy
atyának fiúnak szentlélek istennek nevében ámen
mikor a piros hajnal felhasad
fejibű feje elejibű
szemibű szeme púpaibú
orrábú orrcimpájábú
szájábú mejjibű
torkábú gégeibű
tüdejibű májábú
lépibű veséjibű
minden ízű porcikájábú
úgy oszolna el a fájdalma
mint az égen szétoszlatja az úristen a felhőköt
úgy oszolna el a fájdalma
stty stty stty
jaj párocskám
(zoborvidék, sirató)
jaj párocskám jaj társacskám
édes kedves galambocskám
nekem édes nekem kegyes
miért hagytál itt engemet
jaj nyúgodjál te meg ebben az örökös házban
akin sem ajtó sem ablak nincsen
csak a nagy sötétség kegyeském
jaj honnan lesselek
kertről-e utcáról-e
keletről-e vagy nyúgotról-e
jaj annyit gondoltam rád s mit vártalak
még a mai napig is várlak
de sehonnat se jössz haza
megszabadultam már
(béd, halottas ének)
megszabadultam már én a testi haláltól
és megmenekedtem minden nyavalyáimtól
bűntől és ördögtől ez csalárd világtól
s az örök kárhozattól az örök kárhozattól
lelkemet ajánlom az hatalmas istennek
és testemet hagyom ő anyjának a földnek
s e világot pedig az én félijimnek
még ő benne élőknek még ő benne élőknek
krisztus ki vagy nap
(béd, esti imádság)
krisztus ki vagy nap és világ
minket sötétségben ne hágyj
igaz világosság te vagy
kárhozatra mennünk ne hagyj
téged kérünk ó úristen
oltalmazz minket ez éjjel
nyugodalmunk benned légyen
a mi lelkünk el ne vesszen
emlékezzél meg mirólunk
jól tudod mink gyarlók vagyunk
kiket megváltál véreddel
úristen kérünk ne hagyj el
nehéz álom el ne nyomjon
gonosz lélek meg ne csaljon
testünk hozzá ne hajoljon
és haragodba ne hozzon
:a múlt nyáron nem volt eső
a múlt nyáron nem volt eső
nem is termett jó legelő
ajla-la…
irigyeim sokan vannak
mint a kutyák úgy ugatnak
adok nekik víg napokat
hogy ugassák ki magukat
ajla-la…
:huszárnak soroztak
huszárnak soroztak rossz bakancsot adtak
verje meg az isten de megbúsítottak
kértem a kapitányt adjon egy paripát
jól gondját viselem nem kap benne hibát
ez lesz jó ez lesz jó ez a sárga csikó
ebből lesz ebből lesz igazi huszárló
föl is van nyergelve föl is kantározva
csak a jóisten tudja mikor jövünk haza
:kocsmárosné szép csárdásné
(dél-alföld)
kocsmárosné szép csárdásné de hamis a kutyája
nem jöttem én nem jöttem én lopni az udvarába
hanem azért jöttem az udvarába
babám hangját rózsám szavát hallottam a csárdában
kocsmárosné szép csárdásné de savanyú a bora
olyan mint a olyan mint a valóságos vadalma
kocsmárosné cukrozza meg a borát
adja nékem feleségül a legszebbik leányát
:amott amott a kocsmában
(dél-alföld)
amott amott a kocsmában jó bort mérnek
gyerünk kedves komámasszony igyunk egyet
jaj de fáj a gyomorom meghalok ha nem iszom
komámasszony
ördög bújjon komámasszony gigájába
minek iszik olyan sokat a kocsmában
hej bemennék de megver az lesz nékem jó reggel
komámasszony
pedig ha a kocsmába kell érte menni
négy-öt pint bort magam is csak szoktam inni
hej négy-öt-hat icce bor leszivárog mindenkor
komámasszony
:sej-haj szép a páva
(dél-alföld)
sej-haj szép a páva mer aranyos a tolla
most vagyok a szeretőmmel haragba
azt is tudom mért van az ő haragja
sej-haj édesanyja gazdagabbat akarna
sej-haj nincsen kedvem mer' elvitte a gólya
mer ott jártam ahol nem kellett volna
gólyamadár hozd vissza a kedvemet
sej-haj kedvem után a régi szeretőmet
sej haj rétest ettem megégette a számat
más öleli az én kedves babámat
más öleli másnak ül az ölébe
sej haj más kacsingat világoskék szemébe
sej haj életemnek a legszebbik korába'
voltam summás a hegyesi tanyába'
vessen lángot Mezőhegyes kellős közepe
sej haj csak még egyszer kimehessek belőle
udvaromon aranyvályú aranykút
abból iszik aranykakas aranytyúk
aranykakas mind azt kukorékolja
a szeretőm kolozsváron katona
udvaromon hármat fordul a kocsi
édesanyám a kapuját nyissa ki
hozza ki a behívólevelemet
kolozsváron nem tudják a nevemet
dombon van a kolozsvári kaszárnya
akármerről fújja a szél találja
fújja a szél a kaszárnya tetejét
de sok kislány siratja a kedvesét
három kislány kimegy a temetőbe
mind a három letérdepel a földre
egy közülük felsóhajt a nagy égre
mért is lettem katona szeretője
borsa felől jön egy fekete felhő
siess kislány mert megver a nagy idő
nem sietek kapok én még szeretőt
arra kérem a jóságos teremtőt
:eltörött a mázas csésze
(dél-alföld)
eltörött a mázas csésze
ángyom asszony megver érte
ne bántson kend ángyom asszony
van még több is a piacon
ángyom asszony kutyát lopott
nekem abból dudát csináltatott
süsse meg kend ángyom asszony
hisz még morog mikor fúvom
:én vagyok a vármegye gulyása
(dél-alföld)
én vagyok a vármegye gulyása
a gulyámat hét bojtár hajhássza
hét bojtárnak vagyok fejedelme
úgy tisztelnek számadó kigyelme
ha látom a förgeteg elejét
felütöm a süvegem elejét
csak úgy lesem az időt alóla
még a jég is visszapattog róla
:a szegedi halastó halastó
(dél-alföld)
a szegedi halastó halastó
beleestem kocsistul lovastól
jaj istenem ki vesz ki sej-haj ki vesz ki
sajnál-e még engemet valaki
a szegedi híd alatt híd alatt
lányok sütik a halat a halat
fehér tányérra rakják sej-haj rárakják
a legénynek úgy adják úgy adják
:kőrösfői kertek alatt
kőrösfői kertek alatt
három kislány zabot arat
sej-haj zabot arat a lovának
szeretőt keres magának
mondd meg babám vagy üzend meg
mért haragudtál rám úgy meg
sej-haj nem üzenem nem is mondom
mert én terád nem haragszom
:ihajla ezt a kislányt
ihajla ezt a kislányt nem az anyja nevelte
ihajla az erdőben a vadgalamb költötte
nem kell neki édesanyja cifra selyem dunyhája
ihajla betakarja szeretője subája
ihajla sárga virág ha leszakítanálak
ihajla mit mondanál kisangyalom ha elhagynálak
mit mondanék kisangyalom nem mondanék egyebet
ihajla a jó isten borítsa rád az eget
:azt gondolod babám bánom
(rábaköz)
azt gondolod babám bánom
hogy tetőled el kell válnom
énelőttem babám az csak álom
nem magad vagy a világon
lefelé folyik a tisza
sose kanyarodik vissza
rajta úszik a babám csókja
ha sajnálja vegye vissza
most van a nap lemenőben
kimegyek a temetőbe
megkérdezem a fényes holdvilágot
nem-e látta a babámot
a holdvilág is azt mondja
el van a szeretőm zárva
el van zárva a fényes holdvilágtól
mint a legény a leánytól
:sej aranyos bözsikém
(rábaköz)
sej aranyos bözsikém hány esztendős lehettél
mikor engem szeretgetni elkezdtél
tizenkilenc háromnegyed meg egy fél
illenformán bözsikém húsznál is több lehettél
ha elmegyek bözsikém egerszegre huszárnak
eljössz vélem jó leszel szobalánynak
járok hozzád éppeg úgy mint azelőtt
ketten töltjük bözsikém el a három esztendőt
sej aranyos bözsikém ki fog engem siratni
ki fog az én koporsómra borulni
koporsómnak sem fedele sem lába
illenformán bözsikém megyek a másvilágra
:csinom palkó csinom jankó
csinom palkó csinom jankó csontos karabélyom
szép selymes lódingom dali pár pisztolyom
nosza rajta jó katonák igyunk egészséggel
menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével
ne bánkódjék senki köztünk menjünk az alföldre
megrontatik kezünk által az labanc ereje
szabad nekünk jó katonák tisza-duna közi
labancságnak mert nincs sehult ottan semmi közi
darulábú szarkaorrú nyomorult ellenség
fut előttünk retteg tőlünk nyomorult nemzetség
görbe hátú mert lenyomta füstös muskétálya
elfárasztott elbágyasztott dióverő pózna
a jó vitéz kurucnak van jó dolománya
sarkantyús csizmája futó paripája
És a gyalog jó kurucnak van frissen járása
mint a szárnya pelágusnak van sebes futása
# Kopjafák, kalotaszegi előtt éneklik
# . a padlásra
# vágj szalonnát vágj szalonnát vágj a zsákba
# ..
mikor mentem mikor mentem szentgyörgy felé
fánkot süttek fánkot süttek a menyecskék
nem adtatok tyuhaj egy darabot
szakadjon meg a nyakatok
amott van egy kis ház
sárgára meszelve
abban van egy kerek asztal
ej de gyásszal leterítve
azon van egy pohár
tele van méreggel
aki abba beleiszik
ej de bánatos a szíve
amott jön egy kislány
az ivott belőle
kilátszik a két szeméből
ej de bánatos a szíve
istenem istenem
vajon mi lelet engem
három mérő piros szalag
ej de nem ér körül engem
még a múlt hónapban
csak egy felet vettem
vékony karcsú derekamra
ej de páros csukrot köttem
vaskalaton esik az eső
jaj istenem nem lesz jó idő
elsárosodik a topánkám
megver engem az édesanyám
erre gyere erre nincsen sár
az ajtómon semmiféle zár
mert minálunk fából a kilincs
jaj istenem még szeretőm sincs
CD: Egyszólam / Fa szülte ágát

