csárdás

Édesanyám, hol van az az édes tej,
mivel engem katonának nevelt fel.
||Azt a tejet adta volna lányának,
mert a lányát nem viszik katonának.||

Édesanyám de szépen felneveltél,
mikor engem karjaid közt rengettél,
||akkor mondtad, jó leszek katonának,
feleskettél egy szép magyar huszárnak.||

Édesanyám, ki a huszár, ha én nem,
ki nyergeli fel a lovat, ha én nem.
||Felnyergelem a lovamat, a sárgát,
megkerülöm Erdélyország határát.||

Máma péntek, holnap szombat, vasárnap,
sepregetnek a visai leányok.
||Seperjétek ki az utcát simára,
jön a babám, csikorog a csizmája.||