Pásztornóta

:arra alá akáclombos rezula
(Osztopán)

arra alá akáclombos rezula
közepébe szilaj gulya tanyája
szép fehér tornyos szarvúján a harang
kihallik az akácfalomb alól az

ha még egyszer bemegyek a falumba
fényes baltám akasztom a karomra
cifraszűröm fölvágom a vállamra
úgy sétálok visszafelé a tanyámra

ha kiérök a tanyám közeledtére
kieresztem a gulyámat a rétre
cifraszűröm leterítöm a földre
ráfekszöm
úgy sem lelem merre jár az eleje

Rabnóta

:kaposvári fegyház
(Osztopán)

kaposvári fegyház nem az isten háza
hanem a raboknak gyilkoló tanyája

abban van egy asztal búval van az tele
azon van egy pohár méreggel van tele

aki arról eszik búval lesz az tele
aki abból iszik méröggel lesz tele

:somodori templom dróttal van kerítve
(Osztopán)

somodori templom dróttal van kerítve
fügefa levele hajlik közepibe
fügefa levele hajlik közepibe
szeretőm szavai most jutnak eszömbe

minek muzsikálnak egy pödöri lánynak
ha a szeretőjét viszik katonák
kereki kereki angyalom gyere ki
adjál egy pár csókot két szál rozmaringot

:se nem eső esik se felhő nem látszik
(Osztopán)

se nem eső esik se felhő nem látszik
mégis cifra subám két oldalról ázik

takarj be violám mert körösztül ázom
adjál egy pár csókot azt is megszolgálom

:juhász andrás nótája
(Zalavég)

köszönhetem bajaimat
a bogáti tiszttartónak
mer mikor ott juhász voltam
a juhok mellett elaludtam
a juhaim elszéledtek
a lucernásba belementek
hatvanhárom felfújódott
rajtam a tiszttartó meg kiadott
de azért nem betyár lettem
mert disznókkal kereskedtem

egyszer loptam hat darabot
másodszor meg tíz darabot
de harmadszor ráfizettem
mert elvették aztat tőlem
az osztopáni kiszeláknál
ott állták el az utamat
az osztopáni vörös bíró
elvette a disznaimat
jába mondtam a bírónak
nem szegény emberé voltak
de ő arra nem hallgatott
csendőr-pandúrt rám hozatott

a jagócsai vadkörtésbe
juhász andrás menedéke
juhász andrás jó tanyája
csendőr pandúr nem jár arra

egy vasárnap csendes este
juhász andrás bemerészelt
a bírónak udvarába
bekopogtat ajtajára
mikor a bíró meglátta
fegyver után nyúlni akart
de a juhász andris csak azt mondta
késő van már bíró uram

három golyó a mellébe
vörös bíró földre esett
vörös bíró földre esett
folyt a vére ki a földre
akkor lettem én csak betyár
somogy zala határánál

somogy zala nem bír velem
somogy zala nem bánt engem
somogy zala nem bánt engem
mert tudják hogy igaz ember

Zöld erdőben táncolnak

:édesanyám mire nevelt engemet
(Látrány)

ej huj édesanyám mire nevelt engemet
ha a lányok nem tudják a nevemet
az én nevem dupla szegfű liliom
ej huj ha meghalok az nyílik a síromon

ej huj nincsen kedvem mert elvitte a gólya
mer ott jártam ahol nem kellett volna
ha a kedvem visszahozza a szélvész
ej huj füred alatt majd kifogja a révész

:haj dunáról fúj a szél
(Látrány)

haj dunáról fúj a szél
feküdj mellém majd nem ér
dunáról fúj a szél
ha dunáról nem fújna
semmi hideg se volna
dunáról fúj a szél

haj dunára döndöci
verbunkot jár a pöcki
dunára döndöci
ha dunáról nem fújna
semmi hideg se volna
dunáról fúj a szél

:derék vitéz a sobri
(Zalavég)

derék vitéz a sobri
vannak vitéz társai
fölvigyázó az mogor
lesen áll az pap andor

hallod-e te pap andor
van-e még somlai bor
igyunk jó lesz sonkára
vármegye bosszújára

zöld erdőben táncolnak
kávéházban mulatnak
esznek isznak dalolnak
pandúr elől nem futnak

nem félnek ők senkitől
sem az fegyveres néptől
mer az fegyver nem fogja
kanász a sobri apja

Mátyás király török indulója

:túrós rétes mákos rétes
(Muraszemenye)

túrós rétes mákos rétes jó tele tállal
tik a lúddal összefér jó tele tállal
innen alól a berekből jönnek a cigányok
hárman ülnek egy paripán dorombot csinyálnak
hej lérom lakatérom téged hívlak fórba
nem mehetek angyalom sánta lovam lába

túrós rétes mákos rétes jó tele tállal
tik a lúddal összefér jó tele tállal
sánta lovam paripám iszik a berekbe
szépasszony feleség lakik borsosgyőrbe
annak ollan fejkötője az eget hasítja
annak ollan cipellője citerál a sarka

túrós rétes mákos rétes jó tele tállal
tik a lúddal összefér jó tele tállal
eridj innen menj innen nem én uram vagy te
az én uram nem illen tesze-mosza mint te
szalmábul a lába viaszból a háta
ha a lábát meggyújtanám elolvad a háta

túrós rétes mákos rétes jó tele tállal
tik a lúddal összefér jó tele tállal
hogyha jönne sánta ördög tarisznyába tenne
mennél jobban könyörögnél annál jobban vinne
vidd ördög vidd

Pejparipám rézpatkója

:most jöttem meg gyuláról a vásárrul
(Felsőiregh)

most jöttem meg gyuláról a vásárrul
mögösmernek lovam kopogásárul
lovam körme töredözik
értem egy szép leány esödözik

pejparipám rézpatkója de fényös
madarasi csárdás lánya de kényös
fényes cipője kapcája
de sok pénzömet kóstálja hiába

pejparipám hányja fejét kényösen
vártalak rózsám az este szívesen
ugyan rózsám hová lettél
már két estve el nem jöttél énhozzám

:ó te csendőr mit gondoltál
(Felsőiregh)

ó te csendőr mit gondoltál
mikor az ajtóra álltál
nem gondoltál életeddel
csak szakácsné szeretőddel

a plébános is megijedt
mindjárt kocsisához siet
fogd be kocsis a lovakat
hadd jelentsem föl magamat

megismerni a kanászt
ékes fékes bocskorjáról
ékes járásáról tarisznyaszíjáról
a két ágra kisodrott fekete bajszáról

elmentem én kecskemétre
süldőket őrizni
lefagyott a sarkam felállott az orrom
édes kedves komámasszony
édes kedves komámasszony
segéljen kend rajtam

csikósok gulyások gulyások
nagy gyakható kandászok
nagy gyakható kandászok
cifra kötőt kandásznénak
mert a kötő libeg-lobog
kandász farka izeg-mozog
mert a kötő libeg-lobog
kandász farka izeg-mozog

hücs ki disznó a berekből
csak a füle látszik
kandász bojtár a bokorba
kandász bojtár a bokorba
menyecskével játszik

kandász hajtja malacát
jáger gyakja a lányát
utána ment a bojtár fékom teringette
mért gyaktad meg a szeretőmet
mért gyaktad meg a szeretőmet
ebadta jágerje

a disznóhús a kandászé
a disznóhús a kandászé
disznó farka a bojtáré
disznó farka a bojtáré

aprót szemetel a disznó
rakd a tarisznyádba
ha megunod magadat
az apád kalapjába

Elveszett hat ökröm

:elveszett hat ökröm cédrusfa erdőbe
(Karád)

elveszett hat ökröm cédrusfa erdőbe
elvásott csizmám a sok keresésbe
ne keresd ökrödet mert be vagyon hajtva
gyulai vásáron szól a csengő rajta

ismerem csengődet volt is a kezembe
gyulai vásáron vettem az ökrömre
öt forint az ára babám adta rája
aranyos bötűvel vót neve rávágva

:ha elküldtem barna babám szántani
(Karád)

ha elküldtem barna babám szántani
kezire adtam a címerös hat ökröt
meg is mondtam én a barna babámnak
hogy szántsa föl karád alatt a gyöpöt

szépen szól az virág ökröm csöngője
gyüjj el hozzám kisangyalom estére
hozzál néköm fehér bort és vacsorát
kedves rózsám ritkán láthatjuk egymást

:csúnya volna ha én aztat nem tudnám
(Karád)

csúnya volna ha én aztat nem tudnám
melik utcában lakik az én rózsám
itt lakik a rozmaringos utcába
szentgyörgy virág nyílik az ablakjába

az ablakom pirossal virágzik
ablakrámám zölddel levelezik
az is búval vagyon ám kirakva
barna babám könnyen nyitogatja

nyújtsd a te jobb karodat
úgy ereszd el kedves galambodat
utoljára öleljük mög egymást
adjon isten szöröncsés utazást

A révész nótája

:rákóczi bercsényi
(Mohács sziget)

rákóczi bercsényi
hogy lehet megélni
tiszán-dunán ladik nélkül
hogy lehet átmenni

nem lehet édesem
nem lehet kedvesem
mert nagy zaj van a tiszán a tiszán
a szögedi tiszán

van énnéköm ezüstgombos dolmányom
azt is néköd odaadnám
ha átvinnél a tiszán
a szögedi tiszán

nem lehet édesem
nem lehet kedvesem
mert nagy zaj van a tiszán a tiszán
a szögedi tiszán

van énnékem ezüstsarkantyús csizmám
azt is néköd odaadnám
ha átvinnél a tiszán
feleségöm után

nem lehet édesem
nem lehet kedvesem
mert nagy zaj van a tiszán a tiszán
a szögedi tiszán

:két fa között fölsütött a holdvilág
(Mohács sziget)

két fa között fölsütött a holdvilág
az én babám olyan mint a gyöngyvirág
fele fehér fele piros fele más
ha vétettem kisangyalom megbocsáss

jaj de sokat elindultam elmentem
tihozzátok soha be nem mehettem
a kapuba úgy elfogott valami
azt az érzést ki sem lehet mondani

:hol jártál te bundabőr
(Mohács sziget)

hol jártál te bundabőr
bunda-bunda bundabőr
kecskéket keresni
menyecskét ölelni

hol háltál te bundabőr
bunda-bunda bundabőr
cifra nyoszolába
slingölt ágyacskába

Zörgeti angyalom ablakom rostélyát

:fölülök én sötét pejparipámra

fölülök én sej haj sötét pejparipámra
letekintek sej haj a két első lábára
arra hajtom amerre a nap lejár
kereshetöd sej haj gabancos hajú polgár
arra hajtom amerre a nap fölkel
arra adják sej haj a százas bankót érte

betyárgyerek sej haj vígan éli világát
zöld erdőben sej haj süti a nyers szalonnát
papirosra csöpögteti a zsírját
avval keni sej haj a fekete göndör haját

zöld erdőbe sej haj van a betyár megölve
zsebkendővel sej haj van az álla felkötve
mellette áll sötét pejparipája
búsan nyerít sej haj mer meghalt a gazdája

# #10
# A molnár nótája
#

Sobri Jóska nótái

:lápafő határán búsul az a nagy fa
(Zalavég)

lápafő határán búsul az a nagy fa
híres sobri jóska aluszik alatta

olyan mélyen alszik a fekete földben
nem is tudja hogy a sírját fű benőtte

sötét holló szállott a fa tetejére
nézi a sírt fejét sem fordítja félre

lassan járj ott pajtás holló meg ne hallja
el ne szálljon onnajt sobrit hadd sirassa

:sej haj sobri pajtás
(Zalavég)

sej haj sobri pajtás
hogyan tetszik a betyárság
sej haj nem jól tetszik
mer a babám halva fekszik

sej haj sobri pajtás
mi ott az a nagy fehér ház
sej haj sümeg város
ott lakik a komisszáros

sej haj sobri pajtás
hogyan tetszik a vándorlás
sej haj még jobb vóna
répa rozi ha itt vóna

:átilmennék a kerkán
(Zalavég)

átilmennék a kerkán
jövő évnek tavaszán
visszajövök a nyarán
daruszőrű paripán

átjössz rózsám át biz én
visszajössz-e úgy biz én
ha te elmégy én is el
mért maradnék tőled el

átjössz rózsám át biz én
átilmennék át biz én
ha te elmész én is el
mér ne mennék véled el

CD: / Életfa