Ceausescu diktatúrájának legsötétebb időszakát idéző hírek érkeznek
Erdélyből. Marosvásárhelyen négy magyar politikust ? köztük Fodor Imrét, a
város volt polgármesterét és Tőkés Andrást, a református püspök testvérét
? hallgatott ki a rendőrség. Mindannyiuk esetében azzal indokolták a
hatósági fellépést, hogy ?rutinellenőrzés? során a székely nemzeti
tanácsok megalakulását hirdető plakátokat és szórólapokat találtak náluk.
A kihallgatott politikusok köztudomásúan a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség vezetésével szemben álló, a székelyföldi autonómia
megvalósítását zászlajára tűző tábor elkötelezettjei. Nyilvánvaló, hogy a
?rutinellenőrzést? követő rendőrségi kihallgatás célja a megfélemlítés
volt. A bukaresti hatalom nyíltan, szemérmetlenül üldözőbe vette azokat,
akik autonómiát mernek emlegetni a román nemzetállam területén. Történik
mindez 2003-ban, tizennégy évvel a Temesvárról induló forradalmi események
után, négy évvel Románia tervezett uniós csatlakozása előtt.
Nem véletlen, hogy a bukaresti hatalom most érezte elérkezettnek az időt a
rendőrség bevetésére. A Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László nevével
fémjelzett mozgalom közötti ellentét a csúcspontjára érkezett. Tegnap a
Székelyföld több településén székely tanácsok alakultak.
Elindult egy folyamat, amelynek a végét még nem látni ugyan, de amelynek
célja egyértelmű: a magyar autonómia megteremtése Erdélyben. A törekvés
egyébként időszerű, hiszen az Európa Tanács svájci alelnöke nemrég
megfogalmazott jelentésében az autonómiát mint az etnikai feszültségek
enyhítését szolgáló eszközt jelölte meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
megalakulását előkészítő kezdeményezés, a székely tanácsok létrejötte
ugyanakkor létében fenyegeti a román pártpolitika mozgásteréhez szokott
RMDSZ-t. Márpedig a Markó Béla vezette formáció ma hatalmi tényező
Bukarestben, hiszen parlamenti támogatása nélkül nem tudna kormányozni a
Nastase-kabinet. Ha pedig hatalmi tényező, akkor van, lehetne ráhatása a
rendőrség politikai akcióira, az azt megrendelőkre. Egy visszafogott
elítélő félmondaton kívül mégsem tett semmit az RMDSZ vezetése a magyarok
ellen irányuló rendőri zaklatás ellen. Mi több, az emberi jogokat súlyosan
megsértő akciók kapcsán Markó Béla nem mulasztotta el ismételten bírálni a
román hatóságok által meghurcolt magyar politikai ellenfeleit.,
Ördögi játszma körvonalazódik, s az asztaltársaság egyik része innen,
Budapestről kacsint át a bukaresti cselszövőknek. Aligha véletlen, hogy az
Adrian Nastaséhoz fűződő mély barátságával kérkedő magyar miniszterelnök
annak ellenére sem fogadta hivatalba lépése óta Tőkés Lászlót, hogy a
református püspök ezt egyoldalúan szorgalmazta. A Medgyessy-kabinetnek
nemkívánatos elem a Markó Béláék politikai vonalával szemben álló tábor, s
ezen a ponton találkozik a román kormánypárt, az RMDSZ és Budapest
érdekszövetsége.
Tőkés Lászlót és követőit ismét üldözik a román hatóságok. Akárcsak
1989-ben, ezúttal sem számíthat védelemre, támogatásra az anyaország
kormányától. Sem ő, sem azok az erdélyi magyarok, akik nem
robbantgatásokkal, hanem európai szellemben igyekeznek autonómiát
teremteni a Székelyföldön.
írta Pataky István
