Gyergyószentmiklós

A medence vonzó urbánus magja. A korábban vár által is védett település az idő múlásával gyarapodni kezdett. A 15. század közepén (a katolikus templom kőajtókeretébe vésett dátum — 1498) már jelentős települést sejtet. Igen jelentős a város további sorsa számára a vásárjog elnyerése 1607-ben és a Piritskei vám létrehozása — itt halad át, és ez az első állomása a Moldvából Erdélybe, illetve az utolsó állomása az Erdély felől Moldvába igyekvő kereskedőnek, árusnak, iparosnak.

Gyergyószentmiklós városias magvát Falu Közép-tízese vagy Piac Szer alkotta. Itt voltak a templomok, iskolák, üzletek, a piac, e városrészben telepedtek meg a 18. századtól kezdve az örmény iparosok és kereskedők.

Látnivaló: A római katolikus templom, a pár évvel korábban épült (1730-1734) örmény templom, amelyet 1748-ban bástyákkal és fallal vettek körül, és néhány barokk lakóház.

Kirándulás a környékre — Gyilkostó

A Gyergyószentmiklósról kiszaladó műút emelkedő nélkül visz el a hegy lábáig. 25 kilométeres folyamatos emelkedő következik kígyózó úton az 1389 méter magas Pongrác-tetőig. A tetőről a Vereskő-pataka mentén, fenyvesek között lejt az út a meg-megcsillanó Gyilkostóig (1832-ben a megcsúszó hegy eltorlaszolta a völgyet és a természetes gát mögött kialakulhatott a tó). Az út további szakasza a Békás-patakot beszorító, égbenyúló sziklák között vezet a szorosba, onnan kiérve már nincs messze a megye időnként vitatott közigazgatási határa a szomszédos Moldvával.

Az üdülőtelepként téli-nyári idegenforgalmi szolgáltatásra alkalmas fejlesztési lehetőséget ajánló környezet — a Keleti-Kárpátok legmonumentálisabb harántvölgye — átlagmagassága a tengerszint felett 983 méter.

Forrás: Élő Erdély / Utazó, hhrf.org (Tarisznyás Márton nyomán)