Hol áll a Wass Albert-ügy? Elakadt perújrafelvétel 2004. május 9. 12:02

Balázs Ildikó
Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét egy 1940. szeptember 23-án történt esemény miatt ítélték halálra 1946-ban, kizárólag tanúvallomások alapján. Wass Albert és felesége egybehangzón állítja, hogy az író az adott napokon nem tartózkodott otthon.

Wass Albertet 1946-ban in absentia halálra ítélte a román népbíróság. A vád ellene: felbujtás négy személy meggyilkolására. Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom oszlopos tagja, a Baumgarten-díj (1940. január), a Magyar Irodalompártoló Társaság díjának nyertese (1944. január), a kolozsvári református egyházkerület fogondnoka (1934-1944), a kolozsvári egyetem díszdoktora – csak találomra szemelvényezve tisztségei között. Irodalmi tevékenysége mellett már igen fiatalon kötelezettséget vállalt közösségszervezo munkájával. Irodalmi hagyatéka Jókaiéval vetekszik nagyságban, népszeruségben. Ezt igazolja hamarosan megjeleno bibliográfiája is. Népszeruségét a magyarországi könyvtárelosztó megrendelései és a kiadók által – adott esetben üzleti titokként kezelt – eladási arányszámok, valamint a könyvesboltok eladási kvótái bizonyítják. Szintén népszeruségét jelzik a kiadást állandóan nyomon követo könyvkatalógusok és a slágerkönyvek mutatói, amelyeket a napi- és hetilapok idonként közreadnak.

Zajló Wass-kutatás

A két világháború között több száz könyvismerteto jelent meg róla. Most újra megindult irodalmi kutatása, eddig egy megvédett doktori disszertációban Harkóné Szücs Eniko írt pályaképet róla. Több szakdolgozat született, például Latrán Ibolya debreceni hallgató diplomadolgozata a Farkasverem és Csaba címu regények elemzésével. Tanulmányt írt róla Pomogáts Béla és Bertha Zoltán neves irodalomtörténész. A marosvásárhelyi Nagy Pál az író életmuvét rendezi megjelenés alá. Több könyvtáros – Beyer László, Bakó Endre – kutatja írásait a korabeli lapokban. Adamikné Jászó Anna Wass Albert nyelvét, stílusát elemezte. Turcsány Péter író könyvnapra készül megjelentetni Wass Albertrol szóló könyvét, amely számos információval és meglepetéssel szolgál. Népszeruségét jelzik az állandó irodalmi megemlékezések, ez év elején a világ 18 városában megrendezett Wass-felolvasó maratoni is. Akárcsak a szoborállítóknak, a felolvasás szervezoinek most ugyancsak az ügyészségre kell járniuk Erdélyben. Miért?

Antonescu sétány Marosvásárhelyen

A kelet-európai rendszerváltást követoen Antonescu tábornoknak, akit háborús bunösként halálra ítéltek és ki is végeztek Romániában, szobrot akartak állítani Marosvásárhelyen, azon az Erzsébet királynorol elnevezett sétányon, amely a szocialista érában a Május 1. sétány nevet viselte. A talapzat most is üresen áll. Wass Albert irodalmi és közösségszervezo emléke elott tisztelegve iskolát neveztek el róla a székelyföldi Bögözön, továbbá Erdélyben négy szobrot állítottak. Debrecen-Pallagon, volt iskolája falán emléktábla és plakett orzi emlékét, egy polgári kezdeményezés során pedig utcát szeretnének róla Debrecenben elnevezni. Debrecenben, Budapesten és Szegeden polgári körök vették fel a nevét. A miami magyar egyházi közösségben, ahol Wass Albert többször megfordult, elnevezték róla a könyvtárat. Ma már ezek az események békésen végbemehetnek, de az erdélyi iskola nevét törölni kellett, illetve a négy erdélyi szobrot le kellett venni a talapzatáról. Revánsként, amiért Antonescu emlékét nem ápolhatják megfeleloen, törvényt hozott a román szenátus, és megtiltotta a háborús bunösök kultuszát. Ennek értelmében jelenleg Antonescuval egy kategóriába tartozik Wass Albert. Míg Romániában a Wass-szobor állítók és a Wass-felolvasás szervezoi a fenti törvény értelmében törvénysértonek minosülnek, a marosvásárhelyi sétány a mai napig hivatalosan Antonescu tábornok nevét viseli. Több más helységben is közteret vagy utcát neveztek el róla. Iustitia sokarcú.

Mit írhatott Wass Albert a kolozsvári Ellenzékben?

Wass Albert emberi-irodalmi megítélését vitathatatlanul pozitívan befolyásolná, ha emberileg is tisztázódna bunösségének vádja. A Wass család, az író öt fia perújrafelvételt kezdeményezett. A perújrafelvétel pedig elakadt, mégpedig az antiszemitizmus vádja miatt. Egy téves információ miatt, amely szerint az Ellenzék címu kolozsvári lapban 1943-ban Wass Albert antiszemita cikkeket írt volna. Ennek könnyu utánajárni, hiszen a magyar nyelvterület jelentos könyvtáraiban, Budapesten, Kolozsváron vagy Szegeden az akkori háborús viszonyok ellenére, az akadozó posta mellett is hozzáférheto ma az Ellenzék 1943-as évfolyama. Wass Albert – Huba nevu hivatásos katona fia miatt – többször átvilágításon esett át Amerikában. A fia karrierje tovább ívelhetett, hiszen apja ellen nem találtak semmiféle terhelot. 1979-ben az író Önéletrajzot írt (ennek magyarra fordított szövege megjelent Szakács Péter István A vádlott neve: Wass Albert! Dokumentumok és Önéletrajz a Wass Albert-dossziéból címu gyujteményében, majd a Polisz címu lap mellékleteként). Ebben szól az Ellenzék címu lapbeli muködésérol is: "Amikor 1943 márciusában az Ellenzék foszerkesztojét behívták a hadseregbe, ideiglenesen engem bíztak meg a helyettesítésével. Július elsején azonban, amikor két német a Gestapótól behatolt a szerkesztoségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából felügyelniük kell a lapot, egyszeruen kisétáltam az irodámból és felmentem a hegyekbe." De mit tud Wass Albertnek az Ellenzékhez fuzodo munkásságáról az irodalom- és sajtótudomány? A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon elso kötetében a következoket olvashatjuk: "Ellenzék – politikai, közgazdasági és társadalmi napilap; Kolozsvárt jelent meg 1880 és 1944 között". Foszerkesztoje 1941-1944 között Zathureczky Gyula, majd Szász Béla (1944) volt. Tehát a vizsgált idoszakban, 1943 március-júniusában Zathurecky Gyula foszerkesztot válthatta fel Wass Albert a szerkesztésben. "Az Ellenzéknek jelentos szerepe volt az irodalmi élet alakításában és szervezésében; Tamási Áron szerkesztésében 1939. okt. 15-én indul a Vasárnapi Szó címu melléklet." Írói gárdáját olyan ismert nevek gazdagítják, mint Kosztolányi, Kodolányi, Móricz, Karinthy, Márai, Wass Albert, Kós Károly, Molter Károly, Kemény János és mások. "Az Ellenzék esti bulvárkiadásaként megjeleno Esti lapok nyílt konfliktusba került a német megszállással uralomra jutott Sztójay-kormánnyal, s hatóságilag is betiltották. Nagy Józsefet, az Ellenzék haditudósítóját a Gestapo elhurcolta és meggyilkolta" – olvashatjuk még a lexikonban. A könyvtári kutatás alapján az Ellenzékben Wass Alberttol mintegy 24 szépirodalmi mu jelent meg: 1929-ben: Alkonyati rózsák, Oszi hangulat, Virágok, 1929-ben: Osz van, Oszi levél…; 1931-ben: A Jánosbogárka lepke akar lenni, A kínai virág, A rongyos ember, A Volga-parti lány, Csóka, Erna, 58 fillér, Halállovag, Tenger az élet; 1935-ben: Anina, Aranysíneken, Mese az emberrol; 1938-ban: Mezoségi levél; 1939-ben: A tiszteletes úr, A tiszteletes; 1940-ben Elvira báróno; 1941-ben: Karácsonyi levél. 1943 júliusában megjelenik a Magyarok Oroszföldön, augusztusban pedig Vállalkozásom címu novellája. A vizsgált idoszakban (1943. március-június) – úgy tunik – Wass Albertnek egyetlen sora sem látott nyomdafestéket. A fenti két novellában már az Oroszföldön gyujtött katonai élményeirol számol be, egyfajta irodalmi vénájú haditudósítóként, aki egyben katona is. Tehát az Ellenzékben írt antiszemita cikk vádja a fentiekkel megdolni látszik. Ezenkívül sajtójogi és etikai szabály: ha a lap hasábjain valaki véleményt formál, azért vagy a foszerkeszto, vagy a szerzo visel felelosséget. Wass Albertnek ugyanis helyettes szerkesztoként az impresszumban nem jelent meg a neve, a lap tartalmáért csak Zathurecky Gyula foszerkeszto felelt.

Majd ha itt az unió!

Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét egy 1940. szeptember 23-án történt esemény miatt ítélték halálra 1946-ban, kizárólag tanúvallomások alapján. Wass Albert és felesége – akit a tárgyaláson nem hallgattak meg – a dokumentumokban egybehangzón állítja, hogy az író az adott napokon nem tartózkodott otthon, sem a kivégzettek letartóztatása, sem a kivégzése helyszínén nem volt jelen, és semmilyen része nem volt a gyilkosságokban. Várdy Béla amerikai történész, aki a Wass család kérésére koordinálja a Wass-rehabilitációt, pillanatnyilag sokkal súlyosabbnak tartja a Wass Albert elleni antiszemitizmus vádját, mint azokat az eseményeket, amelyekért 1946-ban a román népbíróság halálra ítélte. Ezeket komolytalannak minosíti, és reményének ad kifejezést, hogy Románia uniós csatlakozása elott felül fogják bírálni. Ha megvizsgáljuk Wass Albert irodalmi termését: mély empátiával, nagy emberismerettel embereket ábrázol. Jelent ugyan meg Amerikában az ötvenes években Kimazsolázom Wass Albertet címmel egy cikk az Elvész a nyom regényben "fröcsögo antiszemitizmusáról", valamint halálát követoen egy nekrológ az Élet és Irodalomban egy glosszistától, aki ítéletet mond fölötte úgy, hogy bevallása szerint nem olvassa a muveit. Az – elsosorban Maros megye egyik román napilapjában összpontosuló – ellene folytatott sajtóhadjárat pedig túlmegy az etikai határokon.

Qui prodest?

Matatias Carp, aki Holokauszt Romániában 1940-1944 címu dokumentumkönyvében bemutatja a romániai zsidó genocídiumot, eloszavában leszögezi, hogy "Nem gondolok semmiféle bosszúra", ám "egy pillanatra fel fogom lebbenteni a szemfedot, amely a több mint 400 000 halottat takarja, s félrevonom a leplet is a rablásról, amely értékben meghaladta az egymilliárd dollárt". Ezt a könyvet annak idején nemcsak betiltották Romániában, hanem Európa könyvtáraiból is eltüntették az érdekeltek. Régi reflex: saját árnyékvilágunk kivetítése másokra. A lélektan projekciónak nevezi ezt. Állítólag ezen akadt el egy író rehabilitációja. Qui prodest? Mert kinek használ az, ha – Wass Alberttel szólva – "néppé taposnak egy nemzetet" azáltal, hogy szellemi nagyjait sárba tiporják? Wass Albertnek nemcsak az élete volt küzdelmes. Utóélete ugyanolyan hányatatott, mint Adyé, akivel szemben – ma már ki emlékszik rá – egykor szintén felmerült az antiszemitizmus vádja.

Discussion/Fórum