/Korond és Vidéke/

Az egyházi év ünnepei közül a legkiemelkedõbb, a béke, a szeretet ünnepe a karácsony, amelyre minden családban már hetekkel elõtte elkezdõdik a készülõdés. Karácsonyra ölik le a disznót, karácsonyra sütik fõzik a töltött káposztát, ami az ünnepek végéig kitart. Advent utolsó hetében különösen sok a tennivaló, mert a sütés, fõzés mellet a házat is kitakarítják, felsúrolják.

Szenteste minden családban fenyõfát díszítenek, gyertyát gyújtanak és csendes imádkozással várják a kántásokat. Régen a legények egy-egy csoportja járta végig a falut, hogy énekszóval adja hírül az Úr Jézus születését és áldott karácsonyt kívánjon. Ma a falubeli zenészek, cigányok járnak házról házra köszönteni.

A köszöntés után aki csak teheti elmegy az éjféli misére, esti istentiszteletre. Onnan hazaérve áldott ünnepeket kívának egymásnak, jelezve, hogy megkezdõdött az ünnep, amely együtt jár a pihenéssel. Ilyenkor nem dolgozik senki, csak a legszükségesebb házi és házi és házkörüli munkákat végzik el. Karácsony mindhárom napján délelõtt templomba mennek, délután pedig a rokonokat, barátokat látogatják meg.

Az éjféli misérõl hazafelé tartva – de késõbb is az ünnepek alatt – sokan fürkészik a csillagos égboltot, mert ekkor az idõjárásból a jövõ évi termésre lehet következtetni. Úgy tartják:

Ha csillagos az ég boltozatja
Tele lesz búzával a kamra.
De ha felhõ borítja az eget
Éhezni fogsz eleget.

Karácsonykor az ünnepi ebéd általában töltött káposzta, sült hús és kalács. Babot, lencsét ilyenkor nem szabad fõzni, mert

Aki karácsonykor paszult eszik
Ezt az új évben a kelevények eszik.

Ünnep elsõ és másodnapján történik – pálinka, bor és kalács mellett – az Istvánok, Jánosok köszöntése, amelyen csak a meghívott vendégek rokonok, barátok vesznek részt.

December 28-án a gyermekek körében szokásos az aprószentekelés. Ekkor a fiúk végigjárják a falut és egy kis köszöntõ versike kíséretében megveregetik a lányokat, asszonyokat, akiktõl némi aprópénzt kapnak jókívánságaikért.

Szilveszter estéjén a falu apraja nagyja hálaadó istentiszteletre megy, éjfélkor pedig minden templomban harangszóval búcsúztatják az óesztendõt és köszöntik az újat. A fiatalok báloznak, vidám multságokkal várják az újesztendõt.

Újév reggelén a férfiak köszönteni járnak a rokonokhoz, barátokhoz. Asszonyok ekkor nem lépnek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendõt jelent.