Kossuth Rádió / Tizenhat óra
Lagymatag magyar kisebbségi politika?
Elhangzott: 2004. augusztus 7-én
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt a magyar politikai elit egészének
magatartását, a Kárpát-medencei magyar kisebbségek ügyében kissé
lagymatagnak tartja ^Ö mondta Ágoston András, szerbiai magyar politikus.
Egy lapnyilatkozattal folytatódott a vita Szerbia és Magyarország között a
vajdasági etnikai villongásokról. Rasim Ljajics kisebbségügyi miniszter
azt állítja, hogy a magyar országgyulés még nem fogadta el a tavaly aláírt
kisebbségvédelmi megállapodást, miközben a szerb parlament ezt már
megtette. Mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Magyarország annak a
vegyes bizottságnak a muködését hiányolta, amely az incidensekkel
foglalkozna. A miniszter bírálta a magyar belügyminisztert is, amiért
Lamperth Mónika Szabadkán tiltakozott a magyarokat ért támadások ellen. A
magyar Külügyminisztérium Kovács Lászlónak, Kostunica kormányfohöz írt
levelére vár választ, amelyben az incidensek kivizsgálását kérte a magyar
politikus.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt úgy érzi, hogy a vajdasági magyarság
szinte túszhelyzetbe került. Ágoston András, szerbiai magyar politikus
négy tényezot tart fontosnak azzal összefüggésben, hogy hogyan
alakulhatott ki ez a helyzet. Az elso, hogy a nemzeti érzés, a
nacionalizmus szerbek többségében még mindig jelen van. A második, hogy a
politikai pártok nem tudják kello eréllyel kezelni a nacionalista
megnyilvánulásokat. A harmadik, hogy kialakulóban van egy Tadics Kostunica
féle tengely, aminek az a célja, hogy a rossz körülmények ellenére, minél
jobb startpozíciót teremtsenek az országnak Koszovó ügyének tárgyalásakor.
A politikus szerint a túszhelyzet egyelore még nem állt elo, mert vannak
jelei és ez a negyedik momentum, hogy a magyar politikai elit, a
belügyminiszter asszony közbelépése voltaképpen lassítja a túszhelyzetbe
csúszás folyamatát.
A VMDP úgy gondolja, annyit tehetnek, hogy minden esetet jeleznek és
tiltakoznak, ugyanakkor valamit tenni csak a magyar kormány és az egész
magyar politikai elit tehet. Ágoston András szerint a jelenlegi helyzetben
egy európai uniós kisebbségrol van szó és miután Magyarország EU tag lett,
egészen másak a lehetoségei, de a kötelezettségei is a kisebbségek
védelmében. Magyar részrol aktívabban, a követeléseket világosan
megfogalmazva le kell tenni az Európai Unió asztalára, és õszintén,
világosan megmondani, hogy mit szándékozik tenni a magyar politikai elit,
a magyar kormány a kisebbségekkel.
Kovács László, külügyminiszter elmondta, hogy a magyar kormány és a
külügyminisztérium is folyamatosan figyelemmel kíséri a vajdasági etnikai
feszültségek erosödését. Amikor ez év márciusában, Koszovóban az ottani
szerb kisebbség ellen intézett az albán többség támadásokat és ennek
mintegy következményeként a szerb többség lényegében hasonló támadásokat
intézett mások ellen, akkor a külügyminiszter felhívta Kostunica
miniszterelnököt, és elmondta, hogy Magyarország szolidáris Szerbiával, de
ugyanezt várjuk el a szerb többségtol is.
Kovács László szerint két dologra van szükség: azonnali intézkedésekre,
hogy megtalálják a magyar ellenes cselekmények elkövetoit és bíróság elé
állítsák, valamint hosszabb távú lépésekre, a nacionalizmus elleni
fellépésre, többek között az oktatásban, a nevelésben is.
