Az EP Külügyi Bizottsága többlet-intézkedéseket javasol
"Az Európai Parlament megállapítja, hogy a kisebbségek védelmének általános
javítása kiegészítéseként a magyar kisebbség védelmére
többlet-intézkedéseket kell tenni a szubszidiaritás és az önkormányzás
(autonómia) elveinek tiszteletben tartásával."
Ezt a javaslatot tárgyalta március 29-én, illetve fogadta el másnap az
Európai Parlament Külügyi Bizottsága, a Románia uniós csatlakozási
kérelmérõl szóló jelentés-tervezet vitájában. A bizottsági javaslatról két
hét múlva dönt az Európai Parlament.
A Székely Nemzeti Tanács megkeresése nyomán Michl Ebner, a Dél-Tiroli
Néppárt EU-képviselõje öt módosító indítványt terjesztett elõ Pierre
Moscovici jelentéséhez. A franciaországi szocialista raportõr tervezetében
eredetileg szót sem ejtett az erdélyi magyarokról, ám a módosító indítványok
nyomán õ javasolta az elfogadott szöveget.
"A Székely Nemzeti Tanács diplomáciai sikere korszakos jelentõségû, hiszen
az Európai Parlamentben tette fel Székelyföld autonómiájának kérdését most,
amikor a budapesti és bukaresti politikusok egyaránt igyekeznek elhallgatni,
elhallgattatni az autonómia-törekvéseket, azok következetes szószólóit." –
nyilatkozta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Az 1996-ban
elfogadott, és valamennyi akkori magyarországi parlamenti párt, illetve
Kárpát-medencei magyar szervezet aláírásával ellátott közös
autonómia-nyilatkozat vonatkozásában az aláírók többsége részérõl ma már
csak a hallgatás közös. Az MVSz elnöksége 2005. február 18-án indítványozta,
hogy a román EU-csatlakozási szerzõdés aláírásának legyen feltétele az
autonómia-törekvések támogatása.
A brüsszeli vitával egyidõben, március 29-én tárgyalt a budapesti parlament
Külügyi Bizottsága Románia EU-csatlakozási szerzõdésének Magyarország
részérõl történõ aláírásáról. A bizottság elnökének megkeresésére Csapó
József, a Székely Nemzeti Tanács nevében kérte "Elnök urat, a FIDESZ –
MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Országgyûlési Képviselõcsoportját és rajta
keresztül a Magyar Országgyûlést, addig ne hagyja jóvá Románia EU
csatlakozására vonatkozó Határozatát, amíg Székelyföld autonóm közigazgatási
régiót – a szülõföldjén többségben levõ magyar nemzeti közösség önazonossága
védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által
létre nem hozzák!" A Székely Nemzeti Tanács korábban határozatban szólította
fel az Európai Parlamentet, annak tagjait is, hogy Székelyföld
autonómiájának törvény általi szavatolása legyen Románia EU-csatlakozásának
feltétele.
A kérés ellenére a budapesti bizottság egyhangú szavazással támogatta a
Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerzõdésének aláírásáról szóló
határozati javaslatot, pedig annak 12 oldalas indoklásában, illetve a
határozathoz mellékelt több mint 900 oldalas csatlakozási szerzõdésben egy
szó sem esik az erdélyi magyarokról vagy Székleyföld autonómiájáról.
A csatlakozási szerzõdés ugyanakkor tartalmazza pl. a Bolgár Köztársaság
nyilatkozatát, miszerint "a cirill írásmód egyike lesz az Európai Unióban
hivatalosan használt három ábécének. Európa kulturális örökségének e
jelentõs része egyedi bolgár hozzájárulás az Unió nyelvi és kulturális
sokszínûségéhez."
Közöljük Michl Ebner három módosító javaslatát Pierre Moscovici képviselõ
Románia uniós csatlakozási kérelmérõl szóló jelentés-tervezetéhez. (Forrás
1. Az Európai Parlament mély sajnálatának ad hangot, hogy bár a kisebbségek
védelme általános javuláson ment keresztül, továbbra is fennállnak problémás
esetek, mint amilyen a székelyek (erdélyi magyar kisebbség) helyzete;
2. Az Európai Parlament megjegyzi, hogy a magyar kisebbség, a székelyek,
kérelmet nyújtottak be az autonóm státuszra, és reméli, hogy a [román]
kormányzat ezt a lehetõ leghamarabb elismeri;
3. Az Európai Parlament reméli továbbá, hogy a terület közigazgatási célú új
felosztása a kisebbségek számára nem eredményez semmiféle negatív hatást az
EU-támogatások vonatkozásában;
Patrubány Miklós a kérdéskörrel kapcsolatban sajtótájékoztatót tart hétfõn,
2005 április 4-én 11 órakor Budapesten, az MVSz Semmelweis utcai
székházában, "Kisebbségi magyarok az EU-ban Magyarország támogatása nélkül"
címmel.
Budapest, 2005. április 1.
