A Beneš-dekrétumok ügye

A magyar kormány az Európai Unión belül kötelező szolidaritás elve alapján képviselte azt az álláspontot, hogy a Beneš-dekrétumok ügye ne
kerüljön az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elé – mondta Bródi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés Emberi Jogi
Bizottságának ülésén.

Az Európai Unión belül kötelező szolidaritás elve alapján tartotta magát a magyar kormány ahhoz, hogy egy adott országgal kapcsolatos emberi
jogi panaszt elsősorban a közösségen belül próbáljanak meg kezelni – közölte Bródi Gábor, hozzátéve, hogy álláspontjuk szerint az ügy
tárgyalására nem megfelelő fórum az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.

Az ügy eljárási menetéről tájékoztatva a bizottságot elmondta, hogy az előző évben egyéni beadványoknak köszönhetően került a kérdéskör az
ENSZ tömeges jogsértésekre utaló helyzeteket vizsgáló munkacsoportja elé. Magyarország akkor a kelet-európai csoport képviseletében vett
részt a munkában – írja az MTI.

– Magyarország 2004-ben nem vett részt az eljárásban, nem nyilvánított véleményt, és nem vett részt a döntéshozatalban – közölte a tárca
képviselője, aki rámutatott arra: "ezen magatartás következtében egy évig napirenden maradt a kérdés; a szlovák kormányt ez arra kötelezte,
hogy egy újabb jelentést készítsen az üggyel kapcsolatban, és terjesszen a munkacsoport elé".

– Abban az időszakban ez volt – az eljárásjogi lehetőségeket figyelembe véve – a legtöbb, amit a helyzet kezelésével kapcsolatban tehettünk
– jelentette ki Bródi Gábor.

Mint elmondta, 2005-ben Magyarország valamennyi uniós partnere amellett érvelt, hogy az ügyet zárják le.

– Az idei ülésen érintettségünk miatt nem vettünk részt a kérdés érdemi vitájában, ugyanakkor csatlakoztunk a csoport négy tagja által
kialakított konszenzushoz. A konszenzushoz való magyar csatlakozásnak köszönhetően a szlovák ügy is lezárásra került – közölte. Hozzátette:
Kuba, a munkacsoport tagja szintén elfogadta az ügy lezárását, de fenntartással élt.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy ami történt, semmiképpen nem jelenti azt, hogy a kormánynak megváltozott volna az álláspontja a
Beneš-dekrétumok lényegét illetően, ezeket a dekrétumokat továbbra is igazságtalannak tartja.

Bródi Gábor azt mondta, a szlovák kormány képviselőinek jelezték, hogy a Beneš-dekrétumok jogkövetkezményeivel foglalkozni kell, és a
magyar fél mind kétoldalú alapon, mind az Európai Unió fórumain belül tárgyalni kíván.

A helyettes államtitkár szerint "a jogkövetkezmények kezelése szempontjából" az Európai Emberi Jogi Bíróság, az Európai Unió bírósága
megfelelő fórum lehet az ügy tárgyalására.

Hargitai János, a bizottság fideszes tagja azt a kérdést tette fel, emberi jogi jogsértések esetén van-e helye annak a felvetésnek, hogy
"egyszerűen szolidaritásunk vállalása miatt, mi, az egyik érintett ország, túllépünk ezeken a jogsértéseken".
"Az Európai Unió tagjaként, egy értékközösség tagjaként valamiért szemérmesen átlépünk az emberi jogokon, és diplomáciai érzékenységre
hivatkozás okán nagyvonalúan átlépünk ezen a kérdéssoron" – mondta a fideszes honatya.

(Újvidéki Magyar Szó – Március 21)

Discussion/Fórum